news_id
int64
1
64k
title
stringlengths
2
200
description
stringlengths
0
8.21k
text
stringlengths
0
59.5k
source_url
stringlengths
0
272
archive_url
stringlengths
0
500
kmdb_url
stringlengths
38
245
newspaper
stringclasses
217 values
category
stringclasses
14 values
pub_time
stringlengths
0
19
persons
listlengths
0
84
institutions
listlengths
0
239
places
listlengths
0
60
others
listlengths
0
33
files
listlengths
0
15
63,697
Deutsch Tamás is szereti a készpénzt - nyilvános az EP-képviselők vagyonnyilatkozata
A Fidesz EP-képviselője 13 millió forint készpénzről írt a vagyonnyilatkozatában, miközben a bankszámláján jóval kevesebb pénz van. Valakinek kölcsön adhatott közel 90 millió forintot, és ugyanennyi hitele is van. A Fideszes EP-képviselők is leadták a vagyonnyilatkozataikat.
Néhány órával azután, hogy lejárt a beadási határidő, a Nemzeti Választási Iroda nyilvánosságra hozta az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait. A Fideszes EP-képviselőknek is most először kellett a magyar országgyűlési képviselőkével megegyező formában nyilatkozniuk a vagyonukról.Deutsch Tamás 2009 óta EP-képviselő, előtt a magyar parlamentben ült. A vagyonnyilatkozata szerint van egy 71 négyzetméteres veresegyházi családi háza, amiben 50 százalékos tulajdonos, ezt 2022-ben örökölte. Ezenfelül felerészben tulajdonosa egy második kerületi teleknek, amin áll egy családi ház, viszont az építmény nem az övé. Ezt 2024-ben, ajándékozással szerezte. Van egy Fiat 500-asa is, amit 2021-ben vett. Részvényei a CIG Pannónia Biztosítónál vannak, összesen 533 darab, ezeknek az összértéke 177 ezer 489 forint. A bankszámláján van 4 millió forintja és 2 millió forintnyi devizája, 13 millió forintot tart készpénzben, és valaki 87,4 millió forinttal tartozik neki. Neki majdnem pontosan ugyanennyi, 87,9 millió forint adóssága van.Az európai parlamenti képviselői tiszteletdíjnál felül két helyről származik még jövedelme: oktat a Milton Friedman Egyetemen, ezért havi bruttó 100 és 200 ezer forint közötti összeget visz haza, valamint ügyvédi tevékenységet (tanácsadást) is folytat, amiből havi egymillió és ötmillió forintnyi összeg közötti bevétele származik. Van egy rakás tisztsége is, amiért nem kap pénzt:MTK Budapest elnökeMTK Brüll Akadémia elnökeSportegyesületek Országos Szövetsége elnökeMagyar Olimpiai Bizottság elnökeMagyar Paralimpiai Bizottság elnökeEurópai Olimpiai Bizottság jogi bizottságának tagjaAz EP-képviselőknek azért kellett vagyonnyilatkozatot tenniük, mert a parlament áprilisban elfogadott egyfideszes törvénymódosító javaslatot, miszerint a magyar EP-képviselőknek és családtagjaiknak is ugyanolyan formátumú vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mint a magyar Országgyűlés tagjainak. A családtagok nyilatkozatait nem, de a képviselőkét nyilvánosságra hozzák, ám van egy lényeges különbség a magyarországi szabályokhoz képest.Ha egy EP-képviselő valótlan adatot ír a vagyonnyilatkozatába vagy nem teljesíti a kötelezettségét, és a felszólításra sem javítja ki a hibát vagy pótolja a hiányosságot, a Nemzeti Választási Bizottság megszüntetheti a mandátumát.Ezzel szemben a magyar Országgyűlés tagjainál semmilyen szankció nincs, ha hibásan töltik ki a vagyonnyilatkozatukat. A képviselők évtizedek óta lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak.Az NVI korábbana kérdésünkre azt írta, hogy a határidőre beadott vagyonnyilatkozatokat a választási bizottság külön nem ellenőrzi, de "bárki kezdeményezhet az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát". Amennyiben a képviselő nyolc napon belül nem javítja ki vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, az NVB ugyancsak eljárást indít. A vagyonnyilatkozati eljárás során a hiányzó adatokat az állami szervek is kötelesek a bizottság rendelkezésére bocsátani, és a bizottság zárt ülésen megnézheti az EP-képviselők családtagjainak nem nyilvános nyilatkozatát is. Itt is eljuthat végül oda az eljárás, hogy megszüntetik a képviselő mandátumát.A fideszes módosítást sokan Lex Magyarként értelmezték, azt feltételezve, hogy a kormánypárti többség a Tisza Párt elnökének mentelmi jogát szeretné támadni. A Tisza Párt képviselői már a határidő előtt nyilvánosságra hozták a vagyonnyilatkozataikat.A Tisza Párt EP-képviselőjének vagyonnyilatkozatát is megnéztük:Magyar Péternek négy ingatlana, festményei és 86 millió forintos megtakarítása vanTarr Zoltánnál lerobbant BMW-t, hárommilliós tartozást és XVI. kerületi ingatlanokat találtunk,Kulja Andrásnak egy kilencéves népautója és 28 millió forint hitele van, de már felgyűlt a számláján 109 ezer eurónyi EP-s pénz.Lakás lakás hátán, értékpapírok, állampapírok és Mini Cooper - itt van Kollár Kinga, Gerzsenyi Gabriella és Lakos Eszter vagyonnyilatkozata is.Egy budai és egy londoni lakás mellett komoly megtakarításai vannak a korábban a Facebook anyavállalatánál dolgozó tiszás EP-képviselőnek, Dávid Dórának.A DK képviselőinek nyilatkozatai:Dobrev Klára még nem osztotta el vagyonát Gyurcsány Ferenccel
https://telex.hu/belfold/2025/07/12/fidesz-ep-kepviselok-vagyonnyilatkozatai-deutsch-tamas
https://web.archive.org/web/20250712105149/https://telex.hu/belfold/2025/07/12/fidesz-ep-kepviselok-vagyonnyilatkozatai-deutsch-tamas
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/deutsch-tamas-is-szereti-a-keszpenzt-nyilvanos-az-ep-kepviselok-vagyonnyilatkozata
Telex
hungarian-news
2025-07-12 12:47:36
[ "Dávid Dóra", "Deutsch Tamás", "Gerzsenyi Gabriella", "Kollár Kinga", "Kulja András", "Lakos Eszter", "Magyar Péter", "Tarr Zoltánnál" ]
[ "Európai Olimpiai Bizottság", "Magyar Olimpiai Bizottság (MOB)", "Magyar Paralimpiai Bizottság", "Milton Friedman Egyetem", "MTK Brüll Akadémia", "MTK Budapest Labdarúgó Kft.", "Sportegyesületek Országos Szövetsége" ]
[]
[ "átláthatóság", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat" ]
[]
63,698
Két nap alatt került 6 milliárd forint az olaszországi villát megvásárló NER-es cégbe
A cégnek a 2024-es beszámolója szerint ezen kívül semmilyen számottevő bevétele nem volt, a pénzt pedig tovább is adta egy, a Rákosrendezőnél is feltűnő magántőkealapnak.
A Budapesti Erőmű Zrt.-ből felvett osztalék az egyetlen bevétele annak a Habony-közeli cégnek, amelyről májusban írta meg az olasz Domani lap, hogy 4,3 millió euróért (nagyjából 1,7 milliárd forintért) lombardiai luxusvillát vásárolt. Habár a pénz több cégen is keresztülment, mindössze 2 nap kellett csak hozzá, hogy végül a 6 milliárd forintos osztalék a cégháló mögött álló magántőkealapnál kössön ki. AHVGvégigkövette a pénz útját, menet közben pedig több, a NER köreiből ismert névbe botlottak.A CHP Energia Zrt., a Kelenföldi Erőmű - és egy sor másik erőmű - anyavállalata tavalyi éves közgyűlésén a részvényesek arról döntöttek, hogy 40 millió eurónak megfelelő, az aznapi MNB-árfolyamon 15,4 milliárd forint osztalékot vesznek ki a cégből. Az osztalék egy része, 6,2 milliárd forint két nappal később már a kormányfő tanácsadójaként ismert Habony Árpád köréhez sorolt Influentia Kft.-hez került. A cég 2024-es beszámolójából pedig az derül ki, hogy az erőműből lecsorgó osztalékon kívül semmilyen számottevő bevétele nem volt. Az osztalékot ugyanakkor - 3 millió forint híján - továbbadta a közvetlen tulajdonosának, a Progressus Magántőkealapnak. A Progressus neve nem először bukkant fel: ez volt az az alap is, amely mindössze néhány nappal az előtt vásárolta be magát Rákosrendező területére, hogy megkötötték a magyar állam és az arab befektetők közötti szerződést a Mini-Dubajként emlegetett beruházásról.A tulajdonosai kilétét elrejtő magántőkealap ebből 5,7 milliárd forintot hitelként adott vissza az Influentiának, ami ennek egy részét 1,9 milliárd forintot a beszámolója alapján ingatlanvásárlásra költött, ami nagyjából megfelel a varesei villa értékének.Ahhoz, hogy az osztalék ilyen gyorsan jusson el az erőműt tulajdonló cégtől a magántőkealapba, több éves helyezkedésre volt szükség. A Habony Árpád közelében mozgó üzletemberek több cég adás-vételével szövevényes céghálót hoztak létre, a folyamatot aHVG cikkerészletesen ismerteti.Május elején írta meg az olasz Domani lap, hogyegy magyar kormányközeli köraz olasz-svájci határ melletti Varesében vásárolt 4,3 millió euróért egy luxusvillát. A tulajdonos pontos személyét egy magántőkealap közbeiktatása miatt nem lehet tudni, ugyanakkor az ügyletet lebonyolító szereplők Habony Árpád és Szalay-Bobrovniczky Kristóf környezetéből ismertek. Habár az olasz sajtó csak "Orbán-villaként" kezdte el emlegetni az ingatlant, annak tulajdonosa, az Influentia Kft. egynyilatkozatbanközölte: az ingatlan megvásárlása magáncélú ügylet volt, a politikához semmi köze.Az cikkben szereplő cégeknek kérdéseket küldtünk az üggyel kapcsolatban.
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/16/ket-nap-alatt-kerult-6-milliard-forint-az-olaszorszagi-villat-megvasarlo-ner-es-cegbe
https://web.archive.org/web/20250717040510/https://telex.hu/gazdasag/2025/07/16/ket-nap-alatt-kerult-6-milliard-forint-az-olaszorszagi-villat-megvasarlo-ner-es-cegbe
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-nap-alatt-kerult-6-milliard-forint-az-olaszorszagi-villat-megvasarlo-ner-es-cegbe
Telex
hungarian-news
2025-07-16 12:35:08
[ "Habony Árpád", "Szalay-Bobrovniczky Kristóf" ]
[ "Budapesti Erőmű Zrt.", "CHP Energia Zrt.", "Influentia Kft.", "Kelenföldi Erőmű", "Progressus Magántőkealap" ]
[ "Európa", "Olaszország" ]
[ "ingatlan", "energia", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat", "erőmű", "tőkealap" ]
[]
63,699
A 4iG-hoz kerül a dégi Festetics-kastély, de Lázár négy másik kastély sorsáról is döntött
A kastélyprogrammal szemben sok a kritika, hiszen az felfogható úgy, hogy a kormányhoz közeli kiválasztott cégek ajándékba kapnak kastélyokat, vagyis a kormány nemzeti vagyont kótyavetyél el. Az érintettek szerint azonban az államnak szinte úgy kell rábeszélnie a cégeket a kastélyok „örökbefogadására”.
Lázár János a 4iG Nyrt. tulajdonába adná a dégi Festetics-kastélyt - derült ki a kormány honlapjára kedd este feltöltöttdokumentumból. A július 7-i keltezésű döntési adatlapon az szerepel, hogy az építési és közlekedési miniszter miként bírálta el egyes cégek vagy önkormányzatok kastélykérelmeit.Lázár János egyik szívügye a kastélytörvény, amelynek értelmében állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok, kertek, illetve az ezekhez tartozó ingóságok tulajdonjoga ingyen átruházható. Az örökbefogadásnak kettős célja van Lázár szerint. Az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy "nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére" biztosít a kormány lehetőséget.A kormány három részre csoportosította az állami tulajdonú kastélyok hasznosítását:az épületek egy részét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bízzák, azaz az állami vállalat feladata lenne a kastélyok későbbi hasznosítása;másik része a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit (NÖF) Kft. működtetése alá kerül, például a keszthelyi Festetics-kastély, a Fenékpuszta majorság, a nagycenki Széchenyi-kastély, a geszti Tisza-kastély és a fertődi Esterházy-kastély;a harmadik részükre a kormány bejelentette, hogy örökbefogadási programot indított azzal, hogy nagy magyar vállalatok, például az OTP, a Mol, a Richter vagy más, nemzetközi hátterű vállalatok felajánlják, hogy "örökbe fogadnak" néhány megmentésre érdemes kastélyt (ez az opció lényegében maga a kastélytörvény).Ez utóbbi kategóriába tartozik a dégi Festetics-kastély, amely most akormány kedvenc telekommunikációs vállalatánaktulajdonába kerül Lázár jóváhagyásával. A Telex kérdéseire a 4iG annyit válaszolt, hogy a 4iG Nyrt. elsődleges célja a kastély folyamatos állagmegőrzése, a szükséges karbantartási és felújítási munkálatok további folytatása, valamint az épület jelenlegi múzeumi funkciójának megőrzése mellett, annak rendezvényhelyszínként való hasznosítása.A miniszter további négy kastély sorsáról is döntött, eszerint:A füzérradványi Károlyi-kastély tulajdonosa a Révész Logisztikai Holding Zrt. lett. A cégcsoport tulajdonosa Révész Bálint, aki emellett a Nyíregyházi Spartacus focicsapat elnöke is. Itt korábban szálloda is működött, igaz jó régen. A fényes múltról, a pusztulásról és a jelenről Lázár Jánoskülön videótis forgatott. A politikus szerelmese az egy évszázaddal ezelőtti politikai történések kutatásának, a nagy magyar családoknak, a videóból kiderül, hogy a kastély állami felújítása megindult, de a belső renováció nagy része még hátravan. A birtok Sátoraljaújhelytől Hollóházáig tartott, ebből viszonylag kevés rész került Szlovákiához.A komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúria Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzatának tulajdonába került.A sopronhorpácsi Széchenyi-kastélyt a PBE Építő Kft. kapta. Ez a társaság a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. tulajdona, amelynek főtulajdonosát, Paár Attilát gyakran hozzák összefüggésbe Tiborcz Istvánnal. Ebben a konkrét társaságban nehéz is lenne ezt a kapcsolatot letagadni, mert egy évtizede olyan beszédes tulajdonosai voltak a cégnek, mint Hamar Endre, az Elios, vagy az egyenesen Csabdiban, a Tiborcz-tanyán bejegyzett Green Investments & Solutions. Paár Attiláról azt hallottuk, hogy ő már korábban magánalapon felújított több kastélyt, és a cégreferenciáiközött vannak műemlékek, így bodajki, fertődi, budapesti történelmi épületek.A tatai Esterházy-kastélyt a Viarum Invest Kft. szerezte meg. Ez a társaság a Nagy Jenő utca 12-ben bejegyzett magántőkealapok tulajdonában áll (Atlas, Lumen), azMNB oldalánlátható dokumentumok alapján az Atlas például a Themis Magántőkealapból vált ki, és a Szíjj László tulajdonában álló, szintén a Nagy Jenő 12-ben bejegyzett Minerva Befektetési Alapkezelő menedzseli. Ugyancsak a Minerva menedzseli aLument, amelyik pedig egy másik alap szétválásából jött létre. Lehet, hogy Szíjj László alapkezelője másnak a vagyonát kezeli, és nem a milliárdosét? Minden lehetséges, csak azért nem túl valószínű. A Minervára amúgy még a nagy hazai banki átalakulás, az MKB privatizációja, majd az MBH kialakulása idejéből emlékezhetünk.A történet hátteréről megpróbáltunk a folyamatra rálátó döntéshozókkal és pályázati indulókkal is beszélgetni. A kastélyprogrammal szemben nagyon erős a politikai kritika, hiszen az felfogható úgy, hogy a kormányhoz közeli kiválasztott cégek ajándékba kapnak kastélyokat, vagyis a kormány nemzeti vagyont kótyavetyél el.Ám, mint a résztvevőktől hallottuk, az államnak szinte rá kellett beszélnie a programra a jelentkezőket, valahogy azzal, hogy ne csak gyarapodjanak az állami kapcsolataik révén, de vállaljanak közfeladatokat is.A megkapott kastély ugyanis nem adható el, nem adható hitel mögé fedezetként, igaz, részben hasznosítható a cég céljaira is, például csapatépítőket lehet oda szervezni. Összességében azonban inkább az állam tehermentesítése, mint "jó buli".Az indulóktól úgy tudjuk, és ezt az ÉKM folyamataira rálátó forrásaink is megerősítették, hogy nem tudni arról, hogy a pályázatokon nagy verseny lett volna.Magyarországon az I. világháború előtt akár több ezer kastély, kúria, udvarház is lehetett, ahol a családot, a földesurat eltartotta az ingatlan körüli erdő, illetve föld. A rendszerváltás előtt ebből sok lepusztult, akár a földdel lett egyenlő, máshol iskola, szociális intézmény működött benne. Aztán a rendszerváltásra ebből elég kevés maradt meg, de azért ezer körüli kiemelt ingatlan még mindig volt az országban, döntő részben állami tulajdonban. vLázár János elképzelésében a brit modell szerepelt: egy neves család beteszi egy trustba (alapba) a kastélyát, a család jelen van, részt vesz a működtetésében, akár ott is lakik. Közben turisztikai, kulturális értelemben is hasznosítják a kastélyparkot, például azáltal, hogy a kastély részben látogatható, esetleg kiadják a termeket kiállításokra.Lázár beleszeretett ebbe, az említett Kastélyinfo című videót például amolyan sorozatnak tervezi. Állami forrás azonban a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben megint nincs sok, így az ÉKM elképzelése szerint nagy cégeket vonna be a kastélyok működtetésébe, de cserébe kér is valamit. A műemléki felújítások elég drágák, ezt a cégek vállalják, a kertek az év 365 napján kötelezően látogathatók maradnak, a múzeumok is meghatározott időszakban nyitva tartanak. Ezen feladatokon túl a cégek már profitorientált működtetést is végezhetnek.Úgy tudjuk, hogy 30-35 ingatlan van a csőben, ezeket részben már felújították akastélyörökbefogadáselső körében.A korábbi bejelentésekből kiderült még, hogy Lázár döntése alapján:a nádasdladányi Nádasdy-kastély a Richter Gedeon Nyrt.-hez,a bajnai Sándor-Metternich-kastély pedig a Mol Új Európa Alapítványhoz került.A szabadkígyósi ("kígyósi") Wenckheim-kastély a hódmezővásárhelyi önkormányzathozkerült volna, de Lázár meggondolta magát. Úgy tudjuk, hogy erre új pályázatot kell majd kiírni.A koncepció amúgy az, hogy miután átveszi a gazdasági entitás a kastélyt, az állam több pénzt már nem tesz bele, viszont az államnak ellenőrzési joga van a vállalásokra, ha azok nem teljesülnek, akkor a tulajdon visszaszáll az államra.A pályázatokat az ÉKM bonyolította, de a végső szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és az érintett cégek fogják megkötni.Lázár János kastélyprogramjárólitt írtunk bővebben.
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/23/lazar-janos-kastelytorveny-orokbefogadas-4ig-degi-festetics-kastely
https://web.archive.org/web/20250723105507/https://telex.hu/gazdasag/2025/07/23/lazar-janos-kastelytorveny-orokbefogadas-4ig-degi-festetics-kastely
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-4ig-hoz-kerul-a-degi-festetics-kastely-de-lazar-negy-masik-kastely-sorsarol-is-dontott
Telex
hungarian-news
2025-07-23 11:38:53
[ "Hamar Endre (Dr.)", "Lázár János", "Nagy Jenő", "Paár Attila", "Révész Bálint", "Szíjj László", "Tiborcz István" ]
[ "4iG Nyrt.", "Atlas Egyesület", "Elios Innovatív Zrt.", "Green Investments & Solutions Kft.", "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.", "Minerva Tőkealap-kezelő Zrt.", "MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.", "Mol-Új Európa Alapítvány", "Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.", "OTP Alapkezelő Zrt.", "PBE Építő Kft.", "Révész Logisztikai Holding Zrt.", "Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.", "Themis Magántőkealap", "Viarum Invest Kft.", "West Hungária Bau (WHB) Építő Kft." ]
[]
[ "ingatlan", "pályázat", "privatizáció", "bankok - pénzintézetek", "kastély", "tőkealap" ]
[ "Kastélyprogram" ]
63,700
Valami mintha nem stimmelne Magyar Péter vagyonnyilatkozata körül
Valami mintha nem stimmelne Magyar Péter vagyonnyilatkozata körül - Lakáshitel, részvények, festmények.
Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! - írta emlékezetes bejegyzésében Magyar Péter március 22-én, arra a változásra reagálva, hogy EP-képviselőként neki is közzé kell majd tennie a szigorúbb magyarországi szabályok szerint összeállított vagyonnyilatkozatát. A Tisza Párt elnöke posztjában ekkor előre közzétette, milyen vagyonelemekkel rendelkezik, de bejegyzése, és a most csütörtökön nyilvánosságra hozott hivatalos vagyonnyilatkozata több szempontból sem állnak összhangban egymással. Kérdéseket küldtünk ezért a Tisza Pártnak, hogy tisztázzuk az ellentmondásokat. Amint válaszolnak megkeresésünkre, frissítjük a cikkünket."Kicsit több" - de pontosan mennyivel?Az egyik magyarázatra szoruló eltérés, hogy márciusi bejegyzésében Magyar Péter még úgy fogalmazott: "van kb. 90 millió forint lakáshitelem és ennél egy kicsivel több megtakarításom (forintban, euróban és részvényben)". A pártelnök vagyonnyilatkozatában viszont már nem szerepel a 90 milliós tartozás, viszont feltüntetett 76 millió forintnyi megtakarítást. Kérdés, hogyan tudta visszafizetni úgy a hitelét Magyar, hogy ekkora megtakarítása maradjon annak ellenére, hogy négy hónappal ezelőtt "kicsivel több" pénze volt csak, mint a törlesztendő összeg.A pártelnök vagyonnyilatkozatában egyetlen rendszeres bevételeként feltüntetett EP-képviselői fizetése ilyen rövid idő alatt ugyanis nem fedezhetett ekkora kiadást már csak azért sem, mert a politikus állítása szerint minden hónapban a járandósága felét jótékony célra fordítja.Ismert, hogy Magyar Péter júniusban eladta 4IG részvényeit. Sajtóhírek szerint 60 ezer darabot birtokolt ezekből az értékpapírokból. Márciusi posztja idején ezek 98 millió forintot értek. Ez az összeg valóban nem lényegesen több, mint az azóta törlesztett 90 milliós lakáshitel tartozásé. A 4IG részvényeinek értéke ráadásul emelkedett is az eladás napjáig, de mindössze 6 millió 960 ezer forinttal.Mindezek alapján Magyar Péter márciusi megtakarítása a 4IG részvényeken felül is mintegy 60 millió forint lett volna, márpedig a pártelnök feltehetően nem titulálta volna "kicsinek" ezt az összeget.Több tízmilliós festményekkel kereskedne a pártelnök?Egy másik lehetséges magyarázat a történtekre, hogy Magyar Péter megvált értékes festményei egy részétől. Márciusban ugyanis még azt írta a politikus, hogy öt festmény birtokosa. A vagyonnyilatkozatában azonban csak két képet tüntetett föl. Amennyiben több tízmillió forint értékben eladott festményeket Magyar Péter, lehetséges, hogy ezekből fedezte a hiteltörlesztést. Ez azonban azt jelentené, hogy a NER-es korszakában brutális összegeket költött festményvásárlásra a Tisza Párt elnöke.Nekünk egy értékes képet sikerült beazonosítanunk Magyar Péter gyűjteményéből. Egy a Facebookon a szülinapján közzétett, az otthonában készült képen ugyanis a pártelnök mögött a falon Scheiber Hugó Bárhölgy cigarettával című képe látható, amit pár éve 2 600 000 forintos kikiáltási árról indulva árvereztek el a Kieselbach Galéria aukcióján. A kép azonban végül ennél jóval többe is kerülhetett, értékét ugyanis 3 és 6 millió forint közé becsülték az árverés szervezői.Ezt a festményt azonban nem találhatjuk meg Magyar Péter vagyonnyilatkozatában. Az ott feltűntetett, de meg nem nevezett, és minden bizonnyal még a Scheiber-képnél is drágább alkotásokat ugyanis bevallása szerint 2020-ban és 2022-ben vette Magyar Péter. A Bárhölgy cigarettával című kép azonban 2021-ben kelt el.Magyar Péter adhat csak magyarázatot a rejtélyreA Tisza Párt honlapján azt írják: "a transzparens és kikezdhetetlen működés az első pillanatoktól a Tisza Párt sajátja. Ezt diktálja a tisztesség, ezt írja elő a törvény, és ezt várják el a választópolgárok minden politikai szereplőtől Magyarországon". Ennek fényében azt reméljük, hogy kérdéseinkre hamarosan pontos és kimerítő választ kapunk majd Magyar Pétertől. Amint reagál, és tisztázza a pártelnök, mi indokolta a márciusi bejegyzése és a hivatalos vagyonnyilatkozata közötti eltéréseket, rögtön közzétesszük válaszát.(Borítókép: Magyar Péter / Facebook)
https://index.hu/belfold/2025/07/12/magyar-peter-vagyonnyilatkozat-ellentmondas
https://web.archive.org/web/20250716082645/https://index.hu/belfold/2025/07/12/magyar-peter-vagyonnyilatkozat-ellentmondas/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valami-mintha-nem-stimmelne-magyar-peter-vagyonnyilatkozata-korul
Index
hungarian-news
2025-07-12 09:53:00
[ "Magyar Péter" ]
[ "Tisza Párt" ]
[]
[ "átláthatóság", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat", "EU" ]
[]
63,701
Leszállította a Honvédségnek az első három gyakorlógépet a már Habony Árpád résztulajdonában álló cseh gyár
Megérkezett Kecskemétre az első három darab a nagyjából 70 milliárd forintba kerülő 12 Skyfox kiképző repülőgépek közül. A gyártó a cseh Aero Vodochody, amelybe már régen bevásárolta magát a NER: előbb Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aztán Hernádi Zsolthoz, majd Habony Árpád.
Átadták a Magyar Honvédségnek az Aero Vodochody Aerospace az első három Aero L-39 Skyfox típusú kiképző repülőgépet pénteken. A magyar légierő kecskeméti légibázisán tartott eseményen Kutnyánszky Zsolt haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkár ezt mérföldkőnek nevezte. Az államtitkár szerint azért is jelentős lépés ez, mert „ezek a sugárhajtású kiképző repülőgépek nemcsak a harci repülési képességeink új szintjét jelentik, hanem tükrözik azt a határozott, dinamikus és céltudatos katonai fejlesztési programot is, amelyet elindítottunk és következetesen folytatunk”. Az ünnepségen elhangzott az is, hogy a honvédség egy korszerű szimulációs központot is létrehoz, amely egyedülálló lesz Magyarországon, sőt a régióban is. Ez a modern kiképzőrendszer és az új repülőgépek beépülnek a NATO Flight Training Europe programjába is, ezzel is erősítve a szövetséget. Viktor Sotona, a cseh gyártó elnök-vezérigazgatója arról beszélt, „nagy örömünkre szolgál, hogy az L-39 Skyfoxot választották a magyar vadászpilóták következő generációjának kiképzési platformjául. (…) Várakozással tekintünk a Magyar Honvédséggel való további együttműködés elé”. Ami az együttműködést illeti, a Magyar Honvédség tizenkét darab Skyfox gyakorlógépet vásárolt a cseh gyártótól, a becslések szerint összesen 70 milliárd forintért. A megrendelést 2022-ben adták le, a szállítást tavalyra várták. Ehhez képest késés van, az első magyar pilóták idén májusban vizsgáztak le a típusra. A szerződés idején a cseh gyárban közvetve résztulajdonos volt a jelenlegi honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki akkor még csak a feleségén, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőn keresztül kapcsolódott a kormányhoz. Cége, a HSC Aerojet 2021-ben vásárolta be magát, állítólag Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium alapítója helyett, akinek nem volt rá elég pénze. Miután Szalay-Bobrovniczky miniszter lett, az összeférhetetlenség miatt meg kellett válnia a tulajdonrészétől, ami előbb Hernádi Zsolt Mol-vezérhez került, de azóta már újabb, NER-közeli tulajdonos is bekerült a cégbe. Ahogy azt a HVG megírta, közben részesedést szerzett Habony Árpád is, akinek  így közvetve 27,2 százalékos résztulajdona van a csehországi Aero Vodochody repülőgépgyárban. A Vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. repülődandárhoz kerülő, most átadott három gép a 2022. április 17-én aláírt szerződéses csomag első eleme. A beszerzés 12 darab repülőgépet tartalmaz, 8 kiképző és 4 felderítő konfigurációban. A szerződés része a földi berendezések, szimulátorok és a képzési program szállítása is. Az első három gép leszállításáról megemlékezett a honvédelmi miniszter is. Szalay-Bobrovniczky azt írta, ezzel „a magyar pilóták új szárnyakat kapnak”. Azt is írta, hogy a kiképző- és könnyű harci repülőgépek nemcsak a magyar légierő képességeit, hanem a magyar emberek védelmét is erősítik. Frissítés: Cikkünk egy korábbi változatában a Habony-tulajdonrészt tévesen 61 százalékosnak tüntettük fel, de javítottuk a tényleges 27,2 százalékra.
https://hvg.hu/gazdasag/20250530_l39-skyfox-habony-arpad-szalay-bobrovniczky-kristof-leszallitott-repulogepek-magyar-honvedseg
https://web.archive.org/web/20250601135023/https://hvg.hu/gazdasag/20250530_l39-skyfox-habony-arpad-szalay-bobrovniczky-kristof-leszallitott-repulogepek-magyar-honvedseg
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leszallitotta-a-honvedsegnek-az-elso-harom-gyakorlogepet-a-mar-habony-arpad-resztulajdonaban-allo-cseh-gyar
HVG
hungarian-news
2025-05-30 16:22:00
[ "Habony Árpád", "Hernádi Zsolt", "Szalay-Bobrovniczky Kristóf" ]
[ "Aero Vodochody", "HSC Aerojet Zrt.", "Magyar Honvédség" ]
[ "Csehország", "Európa", "Magyarország" ]
[ "repülőtér / légügy", "jármű / gépgyártás", "állami/önkormányzati szerződések", "fegyver - hadiipar" ]
[]
63,702
Tiborcz István most azzal keresett 3 milliárd forint közpénzt, hogy átadta a volt MÁV-palotát a BGE-nek
A magánosítással korábban Jellinek Dániel, majd Tiborcz is szépen kaszált. Az egyetem kuratóriumában ott ülnek Orbán Ráhel és férje bizalmasai is.
Az Andrássy út 73–75. alatt lévő, közel 30 ezer négyzetméteres, patinás volt MÁV-székház először 2021-ben került ki az állam tulajdonából, amikor egy több ingatlant tartalmazó csomag részeként eladták Jellinek Dánielnek. Jellinek összesen 11,6 milliárd forintot fizetett az államnak, ebből az épület ára 5,6 milliárd forintot tett ki. Később a palotát, amely 2008-ig volt a MÁV székháza, továbbadták a Tiborcz-közeli Central European Ingatlanalapnak (CEI), vélhetően 6 milliárd forint körüli értéken – írja a Válasz Online. Tavaly a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) és állami alapítványi fenntartója 9,3 milliárd forintért vásárolta meg az ingatlant – technikailag úgy, hogy megvették a palotát birtokló céget, majd átnevezték. A hivatalos egyetemi tájékoztató szerint a fejlesztési programot saját forrásból, az államtól korábban kapott ingatlanok értékesítéséből, illetve egyéb – alighanem szintén kormányzati – céltámogatásokból fedezték. Ez azt is jelenti, hogy Tiborcz István ismét közpénzből szerzett milliárdos nyereséget, hiszen az ingatlan magánkézbe adása, majd visszaállamosítása közben legalább 3 milliárd forintos haszon keletkezett a köre számára. Kérdés, hogy mi szükség volt az ingatlan privatizálására, hiszen sem Jellinek, sem Tiborcz nem tett semmit az épület állagának megóvásáért. A BGE fenntartói struktúrája is erősen kötődik a NER-hez: a kuratórium elnöke Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség volt vezetője, Orbán Ráhel egykori „szabadidős” tanácsadója, de a testületben jelen van Szécsényi Bálint, Tiborcz bizalmasa is. Az egyetem őrző-védő feladatait pedig Mészáros Lőrinc cége látja el.
https://hvg.hu/gazdasag/20250718_tiborcz-istvan-volt-mav-szekhaz-jellinek-daniel-budapesti-gazdasagtudomanyi-egyetem
https://web.archive.org/web/20250725150252/https://hvg.hu/gazdasag/20250718_tiborcz-istvan-volt-mav-szekhaz-jellinek-daniel-budapesti-gazdasagtudomanyi-egyetem
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-most-azzal-keresett-3-milliard-forint-kozpenzt-hogy-atadta-a-volt-mav-palotat-a-bge-nek
HVG
hungarian-news
2025-07-18 14:38:00
[ "Guller Zoltán", "Jellinek Dániel", "Mészáros Lőrinc", "Szécsényi Bálint", "Tiborcz István" ]
[ "Budapesti Gazdasági Egyetem", "Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány", "Central European Ingatlanalap" ]
[]
[ "ingatlan", "oktatás", "rokonok", "támogatás", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat", "őrzés-védés", "klientúra", "tőkealap", "vagyonátadás / közérdekű alapítvány" ]
[]
63,703
Orbán Ráhel 2,3 milliós Chanel táskával, Tiborcz István félmilliós cipőben sétált a Rákosrendezőt kinéző arab befektetővel
Hadházy Ákos megint számolt. Napi luxi: A kormányfő lányának papucsa és a blúza hasonló árban, 300 ezer forint körül lehetett – egyenként.
A papucs és a Dior felső snassz, azért csak egy hónapot dolgozik egy közalkalmazott, de a táska vállalható Chanel, azért küzdhet 8-10 hónapot is mondjuk egy tíz éve dolgozó, diplomás közalkalmazott – így kommentálta Hadházy Ákos független képviselő a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel szettjét, Facebook-posztjában feltüntetve a beazonosított ruhadarabok árát. A Mészáros-házaspár ruhatárát is rendre beárazó politikus Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István viseletéhez még hozzáfűzte: „Igaz, nem Birkin táska, lehet, hogy Rogánék körlevélben írták elő, hogy mostantól a repülő Ryanair, a táska pedig max Chanel. Tiborczon most egy ötszázezres cipő volt, néhány napja az amerikai követségen csak egy négyszázezresben szerénykedett.” A Hadházy által ismertetett ruhadarabokban néhány napja sétált az Orbán-Tiborcz házaspár Budapesten a belvárosban, és nem voltak egyedül. A HVG is írt róla, hogy a főváros elővásárlása miatt Rákosrendezőről lecsúszó arab befektetővel, Mohamed Alabbarral sétálgatott. Amúgy több üzletemberrel együtt érkezett Budapestre, a delegációt az emírségek elnöke vezette, akit Orbán Viktor miniszterelnök is fogadott.
https://hvg.hu/elet/20250720_Orban-Rahel-23-millios-Chanel-taskaval-Tiborcz-Istvan-felmillios-cipoben-setalt-az-Rakosrendezot-kinezo-arab-befektetovel
https://web.archive.org/web/20250720071121/https://hvg.hu/elet/20250720_Orban-Rahel-23-millios-Chanel-taskaval-Tiborcz-Istvan-felmillios-cipoben-setalt-az-Rakosrendezot-kinezo-arab-befektetovel
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-rahel-23-millios-chanel-taskaval-tiborcz-istvan-felmillios-cipoben-setalt-a-rakosrendezot-kinezo-arab-befektetovel
HVG
hungarian-news
2025-07-20 09:06:00
[ "Orbán Ráhel", "Tiborcz István" ]
[]
[]
[ "rokonok", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat", "klientúra" ]
[]
63,704
Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
A MÁV 800 milliárd forintos hitelkeretről tárgyal az Európai Beruházási Bankkal – jelentették be néhány napja. Ez tényleg nagyon komoly tétel volna, a magyar vasutat ugyanis finoman szólva sem veti fel a pénz. A vasúti közlekedést évtizedek óta hagyományosan elhanyagolja az állam, és most már ott tartunk, hogy óriási összegekre volna szükség ahhoz, hogy ne csak a meglévő szint fenntartására legyen elég a támogatás. A piaci alapon működő cégekkel ellentétben a MÁV pénzügyi beszámolóit nem azzal érdemes kezdeni, hogy megnézzük a profitot: az állami cégeket azért is tartjuk, hogy ellássanak olyan feladatokat is, amelyeket egy nyereségorientált magáncég nem vállalna be (pont emiatt is jött sok kritika a vonalbezárásokért). Évről évre ugyan összejön néhány milliárd forint profit, de ez csak azt jelenti, hogy valami marad a kasszában december 31-re, az igazán fontos az, hogy a bevétel miből jön és mire költik el. ·      A kiadások legnagyobb részét a dolgozók fizetései adják: a teljes MÁV-csoport (ideértve a Volánbuszt, a pályaszolgáltatást és a HÉV-et is) 52 ezer dolgozójának a béreire, valamint az ezekhez kapcsolódó járulékokra tavaly 550 milliárd forintot fizettek ki. ·      Ez után jön sorrendben az igénybe vett szolgáltatásokért kifizetett 216 milliárd forint. ·      Az anyagköltség 202 milliárd. ·      Aztán egy olyan tétel, amely a MÁV-nál jóval nagyobb, mint egy átlagos cégnél: az amortizáció. Csak 2024-ben 156 milliárd forintot írt le a cégcsoport értékvesztésként, és az elmúlt években is hasonló számok érkeztek – amennyi eszközt használnak, és amilyen régiek azok, ez így természetes. Ehhez képest eltörpül az, hogy idén például a késési biztosításokra évi 2 milliárd forintot terveznek. Hogy honnan érkezik erre a pénz, az is világos: nagyon nagy részben az államtól. De annyira sok címen, hogy azt követni is nehéz, pontosan mire mennyi érkezik. Az állam üzemeltetési, illetve közszolgáltatási költségtérítést fizet, valamint a szociálpolitikai menetdíj-támogatást is megadja. Ez utóbbi van benne jobban a köztudatban, ezzel a kedvezményes, valamint ingyenes jegyek miatt kieső bevételt pótolják – pedig amúgy nagyobb tétel az első kettő. Üzemeltetésre 2013 és 2024 között 1004 milliárd forintot kapott közvetlenül csak a cégcsoport központi vállalata, a MÁV, felújítási költségtérítésre 337 milliárdot. Ami soknak tűnik, de ha leosztjuk, akkor megkapjuk, hogy egy évben 100 milliárd sincs az összesített átlag, pedig lenne mire költeni. Ennél több pénz jut a személyszállításért felelős MÁV-Startnak – az összes költségtérítés így nézett ki cégekre bontva az elmúlt években: A MÁV arra is kap pénzt, hogy felújításokat végezzen olyan helyeken, amelyeknek a tulajdonosa a magyar állam, a vagyonkezelője a vasúttársaság – nyilván azzal a logikával ilyen a feladatok megosztása, hogy a sínek vagy a vasútállomások maradjanak az államé. 2019-ig évente 25-27 milliárd forintot biztosított erre az állam, utána 100 milliárdra ugrott, 2023 óta pedig évi 200 milliárd fölötti. Ami első ránézésre nagyon szép növekedésnek tűnik, csakhogy a Budapest–Belgrád vasútra ·         a 2020-as 100 milliárd forintból 73 milliárd ment el, ·         a 2021-es 81 milliárdból 17 milliárd, ·         a 2022-es 150 milliárdból 98 milliárd, ·         a 2023-as 266 milliárdból már 187 milliárd, ·         a 2024-es 220 milliárdból pedig 164 milliárd forint. A második legnagyobb tétel egyébként évről évre az eszközfelújítás – 2024-ben ez épp 36 milliárdot tett ki –, minden más tétel jellemzően 10 milliárd alatti. Néhány azért akad, amit érdemes említeni: a Budapest–Hegyeshalom vonal felújítása például 2023-ban és 2024-ben 3,5, illetve 3,8 milliárd forinttal szerepelt ebben a táblázatban. A nemrég újranyitott Szeged–Szabadka vonal magyarországi szakaszára 2021 és 2024 között 34,7 milliárd forint ment el, a Budapest–Záhony vonal főváros és Monor közötti részének felújítására 2021-ben 16,7, 2022-ben 3,1 milliárdot szántak – az a 2021-es volt az eddigi utolsó olyan projekt, amelyre egy naptári évben több pénz ment el, mint a Budapest–Belgrád vasútvonalra. Azaz valójában bőven lenne itt pénz, csak épp a legnagyobb részét elköltik a Budapest–Belgrád vasútra. Ott vannak aztán azok a tételek is, amelyeket az állam közvetlenül költ el néhány vasútvonal felújítására. A Budapest–Miskolc vonalat 160 milliárdból újították fel (ez volt az, amely kapcsán a MÁV megvádolta Mészáros Lőrinc cégét, hogy kihagyták a vasbetonból a vasat, vagy hogy kábelek hiányoztak), a Budapest–Záhony vonalra 75 milliárdot költött az állam. Ahogy az új vagonok és motorvonatok vásárlására is költöttek. De mi a helyzet a jegyárakkal? Szűkítsük most le egy kicsit a számokat a személyszállítás adataira, pusztán az egykori MÁV-Start, 2024 óta már MÁV Személyszállítási Zrt. pénzügyeire. Az árbevétel legnagyobb részét három tétel adja: az, amit az utasok kifizetnek, az állam támogatása a kedvezményes jegyek után, valamint az elképzelhető legunalmasabb nevű „egyéb” sor, ami egészen fontos lett – erről mindjárt bővebben. Van még néhány kisebb tétel is, mint az anyag- és árueladás, vontatási kiszolgálásért vagy épp gépészeti munkákért kapott pénz, de a bevétel döntő többségét a három nagy tétel adja. Ezek az elmúlt években a következőképp alakultak: Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy a 2020-2021-es, Covid miatti visszaesést leszámítva elég jól sikerült növelni a jegyárbevételt. És ugyan az 2024-ben már esett, itt térjünk vissza az „egyéb” sorra, amely épp akkor ugrott egy hatalmasat, az addigi 38-ról 67 milliárd forintra. Nem kell találgatni, a könyvvizsgálói jelentés írta le, hogy mi történt: ennek a nagy része az országos és megyei bérletekből származó bevétel, amelyet azért nem a jegybevételnél könyveltek le, mert egy részét továbbadják a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK). Csakhogy akármennyi is jön a jegyeladásokból (és akármennyi marad a MÁV-nál ebből), ennél is sokkal jobban megnőtt a szociálpolitikai állami támogatás. Ez 2021-ben érte el sok év után először az összes árbevétel több, mint 20 százalékát, 2024-ben pedig már 30-nál tartott. A jegyárbevétel és a szociálpolitikai menetdíjtámogatás aránya a MÁV-Start/MÁV Személyszállítási Zrt. Árbevételében (százalék) És mit vesznek észre ebből az utasok? Két igazán fontos dolog van, amit az utas figyel: milyen állapotú vonaton utazik, és mennyi idő kell az úthoz. Ami a járműveket illeti, a kép felemás. Az új fajta, alacsonypadlós, légkondicionált motorvonatok kis túlzással folyamatosan álltak forgalomba tíz éve és mostanában is, ezek főleg az elővárosi, valamint egyre többször a távolsági forgalomban kényelmesebbek a régi vonatoknál. A 2020-as évtized első felében pedig egy fontos újítás volt az, hogy tucatjával álltak forgalomba új InterCity-kocsik, köztük azok is, amelyeken bisztrószakasz és azzal egybekötött prémium osztály van, aki ezt megfizeti (az első osztályú jegy fölött még 2990 forintba kerül), az a kényelmet tekintve abszolút minőségi szolgáltatást kap. Csakhogy eközben a kocsik elsöprő többsége még mindig 30 évnél régebbi, mozdonyból pedig mostanában jelentik be újak bérlését, a legfrissebb, még 2023-ról szóló beszámolóban nulla darab 10 évesnél fiatalabb szerepelt. És ugyan kicsit kevesebb ősöreg jármű jár, mint tíz éve, a selejtezés gyakran kényszermegoldás volt: a 2023-as vonalbezárások (a hivatalos megfogalmazás szerint módváltás) egyik oka az általános pénzhiány mellett az lehetett, hogy pár hónap alatt a Bz-motorkocsik több, mint tizedét szó szerint kiütötték szabálytalan autósok, a nagyrészt ukrán, illetve orosz alkatrészek beszerzése pedig a háború miatt akadozni kezdett. A MÁV személyszállító és motorkocsijainak kora 2015-ben és 2023-ban A MÁV mozdonyainak kora 2015-ben és 2023-ban A menetrend kapcsán pedig különösen igaz: mindaz a pénz, amit az állam ad a vasútnak, a tűzoltásra elég csak. A Miskolc–Budapest út például 2023-ban változott 2 óra 5 percről 2 óra 14 percre, 2024-ben ez 2:12-re javult – ennél lassabb a menetrend szerint utoljára abban a hónapban volt, amikor Orbán Viktor megszületett, az 1963. májusi villamosítással javult 2:18-ról 1:57-re a menetidő, 1991-ben pedig 1:47 volt az út. A Debrecen–Budapest táv 12 perccel lassabb, mint 1993-ban, az újonnan bevezetett InterCityn, persze úgy, hogy akkor még csak Hajdúszoboszlón állt meg. A Budapest–Győr út a felújítások után egy tatabányi megállóval Railjeten 5, EuroCityn 1 perccel gyorsabb most, mint 1997-ben.
https://hvg.hu/360/20250721_mav-vasut-penz-allami-tamogatas-tomegkozlekedes-utas-hitel-menetrend
https://web.archive.org/web/20250721043250/https://hvg.hu/360/20250721_mav-vasut-penz-allami-tamogatas-tomegkozlekedes-utas-hitel-menetrend
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jo-sokat-koltott-a-mav-felujitasra-csak-nem-ott-ahol-szukseg-volt-ra-kellett-a-penz-a-budapestnbelgradra
HVG360
hungarian-news
2025-07-21 06:30:00
[]
[ "MÁV" ]
[]
[ "átláthatóság", "tanácsadás", "gazdálkodás", "közlekedés", "hitelezés", "állami / önkormányzati vállalat", "vasút", "infografika", "üzemeltetés" ]
[ "Belgrád-Budapest vasútvonal" ]
63,705
A MÁV-buszokkal Tiborcz, a Lázár 10 vállalását hirdető plakátokkal Balásy Gyula cégei jártak jól
Miközben a MÁV klímával felszerelt megerősítő buszainak közel negyedét a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó Pannon Busz-Rent állítja ki, az állami vasúttársaság idén már mintegy 350 millió forintot költött el baráti cégeknél hirdetésekre.
Az utazás ne csak olcsóbb legyen, de jobb is – hirdetik az óriásplakátok szerte az országban nyár eleje óta. A Lázár János építési és közlekedési miniszter 10 vállalását – köztük a késési biztosítást – hirdető reklámok azonban az utazással ellentétben nem olcsóak. Az állami vasúttársaság még február végén kötött keretszerződést az idei kommunikációs feladataik ellátására, a szerződött partnerek között pedig feltűnik Balásy Gyula két cége, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. A kicsit több, mint 919 millió forint összértékű szerződés a MÁV csoport négy cége (MÁV Zrt., MÁV Személyszállítási Zrt., MÁV Pályaműködtetési Zrt., MÁV Szolgáltató Központ) között oszlik meg, a MÁV Zrt.-re 372 millió forint vonatkozik. Az állami közlekedési cég a HVG kérdésére elárulta, eddig mennyit hívtak le a keretösszegből: A tájékoztató kampányt a MÁV-csoport kommunikációs keretszerződései terhére valósítjuk meg, a főszezoni menetrend indulásáig médiavásárlásra mintegy 350 millió forintos lehívásra került sor az éves keretszerződésből. „A kampány kreatív megvalósításában és médiavásárlói feladatainak ellátásában a közbeszerzésen kiválasztott ügynökségek szolgáltatásait vesszük igénybe. A kampány országos lefedettségű, mintegy 500 óriásplakáton és 360 citylight poszteren, illetve országszerte 500 saját felületen (Volán-buszok oldalain) láthatók az üzeneteink” – tették hozzá. Balásy Gyulának nem ez az egyetlen nagy összegű megrendelése a MÁV-tól. A NER-kedvenc üzletember másik vállalata, a Lounge Event Kft. „komplex rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a MÁV-csoport részére (2025)” címen mintegy 814 millió forintot kap a MÁV-csoporttól (ebből 548 millió forint vonatkozik a MÁV Zrt.-re). A milliárdos érdekeltségébe tartozó vállalatok, a Lounge Design Kft., illetve a New Land Media Kft. már korábban is kaptak megrendelést a MÁV-csoporttól: 2023-2024 között 60 millió forintért feleltek a „toborzó kampányok kommunikációs feladataiért”, és 2022 végén egy vállalkozási keretszerződést is elnyertek „komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátása” címen 2022-ben, 340 millióért. Továbbá 2024 májusában kötöttek egy 2025 végéig érvényes szerződést, melynek értelmében Balásy cégei végeztek médiafigyelést a MÁV számára 25 millió forintért. Az üzletember cégei amúgy is sorra nyerték az állami megrendeléseket az elmúlt években, a plakátkampányoktól a kormány üzeneteinek külföldi terjesztésén át a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) népszerűsítésig szinte minden kormányzati kommunikációs projektben benne voltak, de a Lounge Event szervezte meg az idei konzervatív dzsemborit, a CPAC-et is. Az üzletember „lebegő nyaralójáról” nemrég Hadházy Ákos osztott meg információkat. Balásy a portfóliójába tartozó három vállaltból – a New Land Mediából, a Lounge Eventből, valamint Lounge Designból – összesen 18 milliárd forintnyi osztalékot vett ki. De nem Balásy az egyetlen NER-közeli vállalkozó, aki jól járt az állami vasúttársaság közbeszerzéseivel. Ahogyan arról a HVG korábban írt, a Tiborcz István érdekeltségbe tartozó Waberer’s februárban vásárolta be magát Pannon Busz-Rent Kft. nevű buszos cégbe. A Waberer’s International Nyrt. úgy állapodott meg a csaknem 20 éve létező buszos vállalkozást tulajdonló Kölbl Zoltánnal, hogy Kölbl eladja az üzletrészek 51 százalékát a Waberer’snek, így a következő két évben még nála maradhat a cég 49 százaléka. Azt az Átlátszó írta meg, hogy a MÁV 3,5 milliárd forint értékben kötött szerződéseket buszos alvállalkozókkal, hogy segítsenek a vasút „megerősítésében”. A Pannon Busz-Rent a délnyugati régióban nyert, így ott nyújthat szolgáltatást 583 millió forint értékben. A dél-keleti régióban is indultak, ott azonban egy másik cég ajánlata győzött. A Pannon Busz-Rent a közbeszerzésen elnyert szerződései alapján összesen a 200 darabos megerősítésben 41 darab autóbusszal vesz részt a pótlási feladatokban.” – írta a HVG érdeklődésére a vasúttársaság. Ez azt jelenti, hogy a klímával felszerelt megerősítő-buszok közül majdnem minden negyediket a kormányfő vejének érdekeltségébe tartozó vállalkozás állít ki.  
https://hvg.hu/gazdasag/20250712_MAV-beszerzesek-NER-cegek-potlobusz-Tiborcz-Istvan-10-vallalas-plakat-Balasy-Gyula-kozpenz-ebx
https://web.archive.org/web/20250716061052/https://hvg.hu/gazdasag/20250712_MAV-beszerzesek-NER-cegek-potlobusz-Tiborcz-Istvan-10-vallalas-plakat-Balasy-Gyula-kozpenz-ebx
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mav-buszokkal-tiborcz-a-lazar-10-vallalasat-hirdeto-plakatokkal-balasy-gyula-cegei-jartak-jol
HVG
hungarian-news
2025-07-12 07:31:00
[ "Balásy Gyula", "Lázár János", "Tiborcz István" ]
[ "Lounge Design Kft.", "Lounge Event Kft.", "MÁV", "New Land Media Kft.", "Pannon Busz-Rent Kft.", "Waberer’s International Nyrt." ]
[]
[ "közbeszerzés", "rokonok", "hirdetés", "gazdálkodás", "közlekedés", "klientúra", "rendezvényszervezés", "állami / önkormányzati vállalat", "állami/önkormányzati szerződések", "vasút" ]
[]
63,706
A rendőrség szerint nem bűncselekmény, hogy az Uzsoki kórház VIP-részlegén Papcsák cége szedett pénzt
Az ügyészség feljelentésként értelmezte Hadházy Ákos kérdéseit az ügyről, de a rendőrség szerint nincs itt semmi látnivaló.
Írásbeli kérdést küldött Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Polt Péter utódjának, Nagy Gábor Bálintnak. A politikus azt kérdezte, „lehet-e törvényes a főügyész szerint, hogy egy állami kórházban Papcsák Ferenc cégének közvetítésével pénzt kérnek azért, hogy valakinek ne kelljen egy műtétre éveket vagy sürgősségi ellátásra órákat várnia”. Az ügyészség feljelentésnek értékelte a kérdést, és továbbította azt a készenléti rendőrség nyomozó irodájának, az eljárást azonban Hadházy állítása szerint néhány nap lezárták arra hivatkozva, hogy „a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”. Az ügy lényege, hogy az állami Uzsoki kórházban VIP-szolgáltatásként soronkívüliséget lehetett vásárolni egy magáncégen, a Magyar Egészségügyi Szolgáltató (MESZ) Kft.-n keresztül – ez a cég a közelmúltig az exfideszes politikus, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnökeként dolgozó Papcsák Ferenchez volt köthető. A kórház belső vizsgálata már lezárult, de annak megállapításait nem hozták nyilvánosságra, a Transparency International Magyarország azonban megnyerte a kórházzal szemben indított pert, így ki kell adniuk azokat az adatokat, hogy hány esetben és milyen típusú beavatkozásokat nyújtottak a VIP-betegeknek. Hadházy beszámolója szerint a nyomozó iroda határozata utal egy kormányrendeletre, amely szerint megengedett pénzt kérni az ellátásért közkórházban, de nem nevezi meg a jogszabályt, a képviselő pedig azt írja, nem tud ilyenről, de ha létezik, azt még neki is ki kell nyomoznia. A dokumentum nem tért ki arra, hogy Papcsák cégének nem voltak engedélyei arra, hogy egészségügyi szolgáltatást nyújtson, de a rendőrség úgy látja, hogy „a betegeket nem érte kár”, mert magánkórházban is ennyit fizettek volna ugyanazokért a műtétekért. A rendőrségi határozatban azt is írják, hogy a fizetős beavatkozásokat „elkülönített kapacitással” és más helyen is végzik, Hadházy szerint viszont semmi nem utal arra, hogy ennek a nyomozó iroda ténylegesen utánajárt volna. A képviselő megjegyzi: Papcsák cége bérelt ugyan egy irodát és egy szobányi rendelőt az intézménytől, „nyilvánvaló”, hogy a műtéteket nem ott végezték. Hadházy azt írja, panaszolni fogja a határozatot, és új feljelentést is tesz, de a legelőször tett feljelentése ügyében továbbra is él a nyomozás, abban az esetben egy konkrét esettel kereste meg a hatóságokat.
https://hvg.hu/itthon/20250721_rendorseg-ugyeszseg-nem-buncselekmeny-Uzsoki-Korhaz-VIP-reszleg-Papcsak-Ferenc-Hadhazy-Akos
https://web.archive.org/web/20250721070824/https://hvg.hu/itthon/20250721_rendorseg-ugyeszseg-nem-buncselekmeny-Uzsoki-Korhaz-VIP-reszleg-Papcsak-Ferenc-Hadhazy-Akos
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorseg-szerint-nem-buncselekmeny-hogy-az-uzsoki-korhaz-vip-reszlegen-papcsak-cege-szedett-penzt
HVG
hungarian-news
2025-07-21 08:23:00
[ "Papcsák Ferenc" ]
[ "Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft", "Rendőrség", "Uzsoki Kórház" ]
[ "Bp. XIV. kerület", "Budapest" ]
[ "ítélet/döntés", "egészségügy", "átláthatóság", "engedély", "állami/önkormányzati szerződések", "adatigénylés", "közadat" ]
[]
63,707
Kivérezteti a kormány a külföldi tulajdonú építőanyag-gyártókat, Orbán apjának bányacége viszont továbbra is szárnyal
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el, vagy egyszerűen távoznak, például Romániába. Közben egyre agresszívebben hódítanak az indiai és kínai szállítók.
A magyarországi építőanyag-gyártás negatív spirálja 2021-ben kezdődött, amikor az Orbán-kormány kivetette a cementgyártókat és kavicsbányákat sújtó kiegészítő bányajáradékot. A rendeletben megszabott 3 milliárd forintos árbevételi határ ma is változatlan, miközben a kumulált infláció 45 százalék volt azóta, nem beszélve a jócskán megemelkedett energiaárakról és munkabérekről. Ez önmagában is az import felé tereli a vásárlókat, hiszen a külföldi cégek behozatalát semmi efféle sarc nem terheli. Az ebből származó bevétel 2022-ben 38 milliárd forintra rúgott, a kormánynak pedig annyira megtetszett az ötlet, hogy 2023 februárjában kiterjesztette a tégla- és a csempegyártó cégekre is a bányajáradék-fizetési kötelezettséget. A kabinet így 2023-ban 242 milliárd forintos bevételhez jutott – 2024-ben viszont már csupán feleennyihez. Sikerült ugyanis olyan vadul megsarcolni az érintett vállalatokat, hogy azok kényszerűen visszafogták vagy éppen külföldre költöztették magyarországi termelésüket.   A kormánynak azonban egyéb ötletei is voltak. 2023 nyarán elkezdték adóztatni azokat a vállalatokat is, amelyek szén-dioxid-kibocsátásuk legalább felét megkapják az EU-tól ingyenes kvótaként az úgynevezett ETS-rendszeren keresztül, és legalább 25 ezer tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente. Nekik tonnánként 36 eurónyi kvótaadót kell fizetniük, ha pedig a fel nem használt kvótájukat értékesítik, akkor a bevétel 15 százalékát, tranzakciós illetékként. Az érintettek (köztük építőanyag-gyártók, acél- és vegyipari, valamint energetikai cégek) már a kvótaadó megjelenésekor úgy nyilatkoztak, hogy az jogsértő megoldás. Június végén az Európai Bizottság meg is indította a kötelezettségszegési eljárást Budapest ellen, és felszólította a kormányt, hogy törölje el az ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt sarcot, mert azt „olyan díjak vagy feltételek nélkül kell odaítélni, amelyek veszélyeztethetnék a tervezett gazdasági hasznukat”. Márpedig a rendelkezés ezt teszi: súlyos milliárdokat von el az érintett vállalatoktól mindenféle indok nélkül, és ezzel többségében veszteséges termelésre kárhoztatja azokat.   Kérdés, hogy a kabinet beadja-e a derekát, vagy vállalja az újabb csörtét Brüsszellel. A sors iróniája, hogy a kvótaadó egyre kevesebb építőanyagos céget érint, mivel kibocsátásuk a 25 ezer tonnás határ alá csökkent. Ám nem a környezetbarát termelésre való átállásnak köszönhetően, hanem a teljesítmény visszaesése miatt. Például a kerámiatermékeket gyártó cégek legnagyobbjai 2023-ban még alanyai voltak az adónak, mostanra viszont már egyiküknek sem kell fizetnie. Az osztrák kézben lévő Zalakerámia annyira megszenvedte a kormányzati vegzatúrát, hogy a legmodernebb kívánalmak szerint felszerelt, a hazai termelés javát adó romhányi gyárát tavaly ősszel Kolozsvárra költöztette, 200 dolgozójának pedig felmondott. A bányajáradék viszont továbbra is súlyos károkat okoz: a hazai gyártók hátrányos helyzetbe kerülnek az egyre agresszívebb – elsősorban indiai és kínai – versenytársakkal szemben. Egy iparági jelentés szerint a magyarországi termelés 2021 és 2023 között 6,6 millióról 2,5 millió négyzetméterre, azaz 60 százalékkal esett vissza, és bár a gyenge kereslet miatt az import is esett (10,3 millió négyzetméterre), itt csak 25 százalékos volt a csökkenés.  A cementgyárak azonban továbbra is fizetnek, mint a katonatiszt, miközben az üzemek kihasználtsága jelentősen csökken. Ingyenes kvótakiosztásból a Duna-Dráva Cement és a Holcim részesül Magyarországon, ezek 2023-ban egymillió tonna ingyenkvótát kaptak, míg a valós felhasználásuk 726 ezer tonna volt. Ennek alapján 2024-ben már jóval kevesebb ingyenes kvóta jutott nekik, mivel a kiosztás a termelés nagyságával arányos. A tavalyi volt a második év, amikor a kiosztott és valóban felhasznált mennyiség jelentősen eltért egymástól, miközben a korábbi években közel azonosak voltak, sőt néha a felhasználás volt a nagyobb. 2023-ban viszont az ingyenes mennyiség 65 százalékát, 2024-ben pedig a már csökkentett kvóta 74 százalékát használták csak fel a vállalatok. Az ágazati szövetség, a Cembeton úgy fogalmazott lapunknak, hogy „ez a trend tovább gyengítheti a hazai iparág versenyképességét, és rontja a magyar építőipar zöldátállásának esélyeit”. A Holcim Magyarország Kft., amely 2023 óta több mint 7,9 milliárd forintnyi kvótaadót és tranzakciós illeték megfizetésére vált kötelezetté, a folyamatot úgy kommentálta, hogy a csökkenés „egyértelműen összefügg a hazai cementipar működési környezetét érintő példátlan kihívásokkal”. Hangsúlyozták, hogy a kétfajta különadó és a kereslet visszaesése közepette „egy teljeshez közeli kapacitáskihasználtság melletti termelés nem teszi lehetővé a gazdaságos működést, sőt súlyos veszteséget eredményezne”. A termelés visszaesésével párhuzamosan az érintett cégek elkezdték a fel nem használt kvótáikat értékesíteni. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Duna-Dráva Cement – amely évente 7-8 milliárd forintot fizet be kvótaadó és további 1 milliárdot tranzakciós illeték címén – 2023-ban azért értékesítette a kvótatöbbletét, hogy egyáltalán fenn tudja tartani a gazdaságos működést – közölték a HVG-vel. Ez a pénzügyi beszámolókban is tetten érhető: a vállalkozások nem a tevékenységükből, hanem éppen annak csökkentésével és a fennmaradó kvóták értékesítésével tudnak nyereséget termelni. Az adóval sújtott cégek az importőrök mellett az olyan „újhullámos” magyarországi szereplőkkel sem tudnak versenyre kelni, amelyek nem tartoznak a speciális magyar sarcok hatálya alá, például mert 2019-ben még nem léteztek, vagy a bevételük nem érte el a 3 milliárd forintot. Ilyen a kormánykedvenc Bayer Construct egyik leányvállalata, a sóskúti székhelyű Lacházi Kavicsbánya Kft., amely fennállása harmadik évében, 2024-ben 3 milliárd forint árbevétel mellett 761 milliós nyereséget ért el – anélkül, hogy egy forint járadékot kellett volna fizetnie. Az Orbán Viktor édesapja által működtetett bányacég pedig, bár alanya az adónak, mégis kimagasló profitot ér el évről évre, köszönhetően annak, hogy szinte egyedüli beszállítója az állami építkezéseknek, amelyekhez jóval a piaci ár fölött biztosítja a nyersanyagot. Lázár János építési miniszter régi, dédelgetett vágya a magyar tulajdonú gyárakról nem vágyálom, hanem tévképzet: a sanyargatás eredménye nem behódolás, hanem pragmatizmusból eredő kivonulás vagy éppen a termelés drasztikus csökkentése. Mindkettőnek a magyarországi hozzáadott érték csökkenése és a magyar munkavállalók elbocsátása a következménye. Ha Orbán és Lázár így képzeli el a nemzeti érdekek érvényesítését, jobban teszik, ha nem csinálnak semmit – hátha így meg tudnak menteni néhány százalékpontnyi GDP-növekedést.
https://hvg.hu/360/20250721_hvg-kvotaado-banyajaradek-cementipar
https://web.archive.org/web/20250725170300/https://hvg.hu/360/20250721_hvg-kvotaado-banyajaradek-cementipar
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiverezteti-a-kormany-a-kulfoldi-tulajdonu-epitoanyag-gyartokat-orban-apjanak-banyacege-viszont-tovabbra-is-szarnyal
HVG360
hungarian-news
2025-07-21 14:30:00
[ "Lázár János", "Orbán Győző" ]
[ "Bayer Construct Zrt.", "Duna-Dráva Cement Kft.", "Lacházi Kavicsbánya Kft.", "Zalakerámia Zrt." ]
[]
[ "rokonok", "versenykorlátozás - kartell", "bányászat", "építőipar", "adó", "klientúra", "nyomásgyakorlás" ]
[]
63,708
Folytatódott Lázár kastélytombolája, megajándékozta a 4iG-t is
Újabb öt kastély sorsáról döntött Lázár János. Négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a Szabolcs megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Újabb öt kastély elajándékozásáról döntött Lázár János építési és közlekedési miniszter, az erről szóló döntést a K-Monitor vette észre a kormany.hu-n. A honlapra csak a döntési adatlapot töltötték fel, részleteket a tárca nem árult el. A dokumentumból kiderül, hogy ·      a dégi Festetics-kastélyt a kormányközeli telekommunikációs óriáscég, Jászai Gellért 4iG-je kapta           meg; ·      a füzérradványi Károlyi-kastély a logisztikában utazó Révész Bálint cégéhez került; ·      a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély a Paár Attila-féle PBE Építő Kft. tulajdona; ·      a tatai Eszterházy-kastély Szíjj László cégéé, a Viarum Invest Kft.-é lett. Köztulajdonban egyedül a komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúria maradt, ezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat kapta meg – a K-Monitor szerint ez a „legszerényebb” a most elajándékozott öt ingatlan közül. Lázár 2023-ban állt elő az általa kastély-örökbefogadásnak nevezett törvényjavaslattal, amely értelmében a kormány magánkézbe adná az állami tulajdonban lévő kastélyok egy részét. Az első javaslatot Novák Katalin akkori köztársasági elnök megvétózta 2023 decemberében, a módosított verziót tavaly júniusban fogadta el az Országgyűlés.  Ez alapján 47 kastélyra írhat ki pályázatot a kormány. Az új tulajdonosoknak vállalniuk kell az ingatlanok felújítását, karbantartását és üzemeltetését, a kastélyokban elhelyezett közgyűjteményeket pedig legalább évi 300 napon át látogathatóvá kell tenniük. A kérelmek után Lázár minisztériuma tízmilliós ügyintézési díjat szed be a cégektől. Lázár János első körben februárban négy kastély átadásáról döntött. Akkor a Richter, a Mol alapítványa, valamint Oroszlány és Hódmezővásárhely is kapott volna egy-egy ingatlant – utóbbival kapcsolatban a miniszter azonban később meggondolta magát.  Frissítés: A hír megjelenése után ezt közölte a 4iG: “A cikkben említett feltételezéssel ellentétben a dégi Festetics-kastélyt a 4iG Nyrt. az Építési és Közlekedési Minisztériumtól nem ajándékba kapja. A lehetséges tulajdonszerzéshez kötődően a 4iG-nek jelenlegi becslésünk alapján évente több milliárd, az elkövetkezendő 10 évben pedig 10 milliárdot is meghaladó fenntartási, állagmegőrzési, felújítási és rekonstrukciós kötelezettségei keletkeznek. A minisztérium a programban részt vevő leendő tulajdonosoknak fenntartási kötelezettséget ír elő 2028-ig, melynek teljesítése az esetleges tulajdonba kerülés alapfeltétele.”
https://hvg.hu/gazdasag/20250723_lazar-janos-kastely-ekm-4ig-revesz-balint-szijj-laszlo
https://web.archive.org/web/20250723082313/https://hvg.hu/gazdasag/20250723_lazar-janos-kastely-ekm-4ig-revesz-balint-szijj-laszlo
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/folytatodott-lazar-kastelytombolaja-megajandekozta-a-4ig-t-is
HVG
hungarian-news
2025-07-23 10:14:00
[ "Jászai Gellért", "Lázár János", "Paár Attila", "Révész Bálint", "Szíjj László" ]
[ "4iG Nyrt.", "Építési és Közlekedési Minisztérium", "PBE Építő Kft", "Viarum Invest Kft." ]
[ "Borsod-Abaúj-Zemplén megye", "Dég", "Fejér megye", "Füzérradvány", "Győr-Moson-Sopron megye", "Komárom-Esztergom megye", "Sopronhorpács", "Tata" ]
[ "ingatlan", "pályázat", "privatizáció", "klientúra", "kastély" ]
[ "Kastélyprogram" ]
63,709
Igazságügyi szakértővel vizsgáltatja meg Lázár János tárcája, milyen munkát végzett Mészáros Lőrinc cége a vasút informatikai fejlesztésénél
A konzorciummal, amelyet Mészáros R-Kordja mellett Emőri Gábor iCell-Mobilsoft Zrt.-je alkotott, tavaly mondta fel a kivitelezési szerződést az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Igazságügyi árszakértővel vizsgáltatja a GSM-R2 vasúti informatikai beruházás során felhasznált anyagokat és eszközöket az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) – írja a Szabad Európa a tárca tájékoztatása alapján. Ez az a beruházás, amelynek kivitelezői szerződését tavaly szeptemberben felmondta Lázár János minisztériuma a tendert korábban elnyerő konzorciummal, amelynek Mészáros Lőrinc egyik cége is tagja. A lap azután kereste meg a szaktárcát, hogy a GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztésen dolgozó alvállalkozók közül többen ismét jelentkeztek náluk, mondván, nem kapták meg idejében a nekik járó pénzeket. A GSM-R2 beruházás keretében épül ki új informatikai rendszer az ország fontosabb vasútvonalai mentén. Két eleme közül az egyik egy száloptikás hálózat, amelyet a sínek mellett fektetnek le, a másik pedig egy önálló mobilhálózat a MÁV számára. A tendert a Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában lévő R-Kord Kft. és Emőri Gábor milliárdos cége, az iCell-Mobilsoft Zrt. alkotta konzorcium nyerte el, eredetileg 58,8 milliárd forintos vállalkozói díjért, amelynek nagy része uniós forrásból érkezett volna. A kivitelezés során azonban a megrendelő MÁV súlyos hiányosságokat tapasztalt. A lap szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kormány 2023 novemberében úgy döntött, felmondja az Európai Bizottsággal megkötött támogatási szerződéseket, és inkább a magyar büdzséből fedezi a költségeket. Amelyek ráadásul 17,2 milliárd forinttal tovább nőttek – arra hivatkozva, hogy az orosz–ukrán háború miatt drágábbak lettek az építőanyagok. A cikk szerint az ÉKM azután, hogy felmondta a kivitelezési szerződést a konzorciummal, a két céggel külön-külön számolt el. „Jelenleg a megállapodásokban előírt vizsgálatok zajlanak, az első körben elvégzett könyvvizsgálói audit után, a Megrendelő a Műszaki Ellenőrrel közösen felméri a szerződés felmondásáig elvégzett teljesítést” – írták a Szabad Európának.
https://hvg.hu/gazdasag/20250724_igazsagugyi-szakerto-vizsgalat-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-meszaros-lorinc-mav-vasuti-beruhazas
https://web.archive.org/web/20250724094108/https://hvg.hu/gazdasag/20250724_igazsagugyi-szakerto-vizsgalat-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-meszaros-lorinc-mav-vasuti-beruhazas
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igazsagugyi-szakertovel-vizsgaltatja-meg-lazar-janos-tarcaja-milyen-munkat-vegzett-meszaros-lorinc-cege-a-vasut-informatikai-fejlesztesenel
HVG
hungarian-news
2025-07-24 11:31:00
[ "Emőri Gábor", "Lázár János", "Mészáros Lőrinc" ]
[ "Építési és Közlekedési Minisztérium", "iCell-Mobilsoft Zrt.", "MÁV", "R-Kord Kft." ]
[]
[ "informatika", "klientúra", "állami/önkormányzati szerződések", "vasút" ]
[]
63,710
Pezsgőspoharakat találtunk a közpénzből épített "baba-mama szobában" Verőcén
A polgármester a felvételek készítésekor azt mondta, azért van zárva a szoba, mert sok kárt okoztak benne, majd másnap már azt, hogy a fenntartási idő lejárt.
11 millió forint állami támogatásból fejlesztette az önkormányzat a strandot Verőcén. Ennek részeként építettek egy baba-mama szobát is, ahol kulturált körülmények között lehet pelenkát cserélni vagy épp megmosakodni. Vagyis hát, csak lehetne. Az épületről ugyanis a strandon senki nem tudta (vagy akarta) megmondani, hogy mire szolgál, az ajtó zárva volt, a tájékozódást pedig tábla sem segítette. Végül mégis sikerült bejutnunk: egy pelenkázót, továbbá tv-t, kényelmes székeket és dohányzóasztalt, illetve popsitörlő helyett boros- és pezsgőspoharakat találtunk a szobában. Videóriport a helyszínről.Titokzatos baba-mama szoba rejtőzködik Verőcén - ezzel a felütéssel kaptunk levelet nemrég egy olvasónktól, aki leírta, a helyiek alig tudnak valami az épületről, ami folyton zárva van, pedig állami támogatásból épült. Személyesen kerestük fel ezért a helyszínt, hogy megtudjuk, ismét egy klasszikus közpénherdálásról van-e szó. A válasz összetett.A Pest megyei, 4100 fős Verőce önkormányzata a Kisfaludy Strandfejlesztési Konstrukció keretében nyert pályázati támogatást a Duna-parti szabadstrandjának fejlesztésére. A beruházás több ütemben zajlott, a baba-mama szoba a második ütem része volt.A kivitelezésről szóló közbeszerzési eljárást 2021 elején írták ki. A meghívásos eljárást a Fülöp Testvérek Kft. nyerte, amely 11 682 295 forintért vállalta a munkát. A baba-mama szoba kialakítása mellett a cég feladata volt egy korábban parkosított füves terület kb. 100 m2-rel történő növelése, az öntözőrendszer szükséges bővítése, a csapadékvíz elvezetése és a térburkolat felújítása is.A leírás szerint a baba-mama szoba a meglévő strand épületének egy használaton kívüli, felújítandó helyiségében valósul meg. "A helyiség egy babakocsi rámpával ellátott lépcsőn közelíthető meg. Alapterülete 20,16 m2. Felszereltsége a szobán kívül egy komplett vizesblokk mosdóval, WC-vel és tusolóval. Kapcsolódik hozzá egy Dunára néző terasz."A szoba el is készült, még tavaly novemberben is szóba került a település testületi ülésén (116. oldal), hogy a 3 éves fenntartási kötelezettség alatt jelentést kell küldeni róla az irányító hatóságnak.Amikor azonban június 17-én felkerestük a strandot, az épületrészt zárva találtuk. A falakat egyébként teljesen benőtte a vadszőlő, kíirást nem találtunk sehol, a lehajtható babakocsi-rámpa pedig le volt lakatolva.Felhívtuk az önkormányzatot, hogy információkat kérjünk a létesítményről, így derült ki, hogy a (független) polgármester éppen a strandon tartózkodik. Megkerestük és kifaggatuk a szobáról.Grauszmann György lapunk kérdésére elmondta,a baba-mama szoba rendezvények alatt van nyitva, amúgy zárva tartják.Ennek pedig az az oka, hogy a helyiséget nem használták rendeltetésszerűen: volt, aki cipőt meg pulcsit dobott a wc-be, amik eldugították a lefolyót. Az okozott károk miatt végül úgy döntöttek, hogy csak akkor lehet használni a szobát, ha a felügyelete megoldott. Minden más időben a takarítótól lehet elkérni a kulcsot, aki délelőtt és délután is takarítja az épület alsó szintjén található mosdókat. Az viszont, hogy a takarítót pontosan hol és hogyan lehet elérni, nem derült ki. Mint ahogy az sem, kinél van a kulcs, amivel a rámpát rögzítő lakatot ki lehet nyitni.Szerencsére egy karbantartó autóból (ami éppen más miatt volt a helyszínen), előkerült a kulcs "Szoptató szoba" felirattal, így végül bejutottunk a létesítménye. Bent tágas teraszt, tökéletes tisztaságot, pelenkázóasztalt, tv-t és internetet (ez állítólag a gyerekeknek van), továbbá kényelmes székeket, dohányzóasztalt, teljesen új zuhanyzót, mosdót és teakonyhát találtunk - a mosogatóban és a szárítón pedig meglepő módon boros- és pezsgőspoharakat.Ez viszont azokat a helyi pletykákat támasztja inkább alá, amelyek szerinta szobát egy szűk baráti kör használhatja,egy-egy strandhoz kapcsolódó települési rendezvényen, amolyan "VIP szobaként".A baba-mama szoba tehát mindenesetre létezik, a pénzt valóban arra költötték, amire kérték, az eredmény azonban mégis vegyes: a közpénzből fizetett beruházást ugyanis látszólag nem vagy csak nagyon ritkán használhatják az átlagos adófizetők.Ott jártunk után egy nappal ugyanakkor levelet kaptunk a polgármestertől, amely szerint a baba-mama szoba "fenntartási ideje 2025.02.10-én lejárt."Kulcsra zárt túristalátványosságHasonló a helyzet a település egy másik beruházásával is.A községben pár éve uniós forrásból 300 millió forintot költöttek egy trafóház átalakítására, egy játszótérre és egy kilátóra. Utóbbi ugyan egy római őrtornyot idézne meg, de valójában inkább egy fémketrechez hasonlít, ami az eredeti tervekkel szemben ráadásul földszintes lett, és amit egyszer egy nagyobb szélvihar már meg is bontott.A kilátót azóta megjavították, az oda vezető úthoz okos zebrát telepítettek, és kamerákat is felszereltek. A játszótér köré fákat ültettek, mert egyelőre nyáron nincs árnyék, és egy ivópontot is kialakítottak.A Duna-partra vezető ösvényt viszont lezárták, így a folyót már nem lehet elérni a kilátótól, és a trafóházban található múzeum, mosdó, ajándékbolt és büfé sem üzemel. Az interneten található információk szerint a létesítmény csak hétvégén van nyitva, a helyszínen azonban nekünk azt mondták, hogy mindig zárva van - a kulcsokat az önkormányzattól lehet elkérni.Gondolhatnánk, hogy csak nekünk nem volt szerencsénk, de rajtunk kívül Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is többször járt a helyszínen, és még egyszer sem sikerült bejutnia az épületbe.Szöveg: Katus Eszter -Videó: Pápai GergelyNyitókép: Pápai Gergely
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/06/25/pezsgospoharakat-talaltunk-a-kozpenzbol-epitett-baba-mama-szobaban-verocen
https://web.archive.org/web/20250626092851/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/06/25/pezsgospoharakat-talaltunk-a-kozpenzbol-epitett-baba-mama-szobaban-verocen/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pezsgospoharakat-talaltunk-a-kozpenzbol-epitett-baba-mama-szobaban-verocen
atlatszo.hu
hungarian-news
2025-06-25 10:03:39
[ "Grauszmann György" ]
[ "Fülöp Testvérek Kft.", "Verőce Község Önkormányzata" ]
[ "Pest megye", "Verőce" ]
[ "közbeszerzés", "támogatás", "átláthatóság", "gazdálkodás", "idegenforgalom", "építőipar" ]
[]
63,711
400 milliót adott rá az állam, mégsem sikerül befejezni a hévízi orosz templomot
A templomot 2021-ben kezdték építeni közpénzből, mert a fürdővárosban annyira sok volt az oroszajkú, ortodox vallású. A beruházás azonban elakadt.
Potyog a vakolat a hévízi orosz templomról, és úgy tűnik, még az áramot sem vezették be az épületbe. Pedig az alapkövet már 2021-ben letették, és a fedezet is megvolt a beruházásra: a magyar adófizetők pénzéből 400 millió forintot biztosított az építkezésre az állam. Hogy mi és hol csúszott félre, egyelőre nem tudni, mert érdemi választ senkitől sem kaptunk. De akár még az is lehet, hogy az orosz-ukrán háború miatt megemelkedett árak miatt nem készült el a templom. A hívek mindenesetre "keményen imádkoznak" a munkálatok folytatásáért.2021-ben tették le Hévízen a Moszkvai Patriarchátus Magyar Ortodox Egyházmegyéje templomának alapkövét. Az MTI akkor beszámolója szerint a Szentséges Isten Anyja Életadó Forrás ikonjának tiszteletére elnevezett ortodox templom az Ady utcában épül, mintegy 400 millió forintból.Papp Gábor, Hévíz akkori polgármestere az MTI-nek azt nyilatkozta, a kormány még 2017-ben mintegy 2,4 milliárd forint támogatást biztosított a magyar ortodox egyházmegyének három templom felújítására és egy új építésére. Ez utóbbit Hévízen építik fel, mert a fürdővárosban és környékén nagyon sok oroszajkú, ortodox vallású él, jelentős az orosz és ukrán turistaforgalom, az egyházmegye ezért már hosszú évek óta tart miséket is a városban.Az egyházmegye három magántulajdonú telek megvásárlásával és összevonásával találta meg a templom helyét, ahol - az önkormányzattal egyeztetett tervek alapján - egy "mértéktartó, 15-ször 15 méter alapterületű, 12 méter magas, jellegzetesen hagymakupolás" templomnak kellett volna felépülnie egy év alatt.A helyszínen járva ugyanakkor 2025 májusában azt láttuk, hogy a templom a mai napig nem készült el, a környezete rendezetlen, az épületről már potyog a vakolat, és egyéb hiányosságokat is felfedeztünk.Érdeklődtünk a Hévízi Orosz Ortodox Egyházközségtől, hogyhány fokos készültségen állt meg a beruházás,mi az oka annak, hogy még mindig nem lett befejezve,mekkora összeget fordítottak eddig a beruházásra és milyen forrás(ok)ból,használják-e ennek ellenére a templomot, és ha igen, kik és hogyan.Több egyházi email címre is elküldtük a kérdéseket. Az egyikről egy orosz nyelvű választ kaptunk, amely szerint az egyházmegye jogosult nyilatkozni. Ők viszont a mai napig reagáltak a leveleinkre.A hévízi önkormányzatot is megkerestük, ahonnan viszont az a válasz érkezett, hogy mivel nem ők voltak a beruházók, nem tudnak részleteket.Keményen imádkoznak érteAz egyházmegye honlapja szerint legutóbb május 23-án szervezett találkozót az egyházmegyei adminisztráció a Magyar Egyházmegye uralkodó püspöke, Márk metropolita (Golovkov) és a Hévízi pravoszláv gyülekezet parókusa, Nyikolaj Kim protoierej között, hogy "megvitassák a hévízi ortodox templom félbeszakadt építésével kapcsolatos kérdéseket". Hogy itt mire jutottak a felek, az viszont nem derült ki a rövid leírásból.Két hónappal korábban, március 23-án pedig arról írtak, hogy a mise után a férfi hívek és az oltári szolgák - a parókus, Nyikolaj Kim protoierej felhívására - dolgoztak a templom területén, és saját erőből igyekeztek rendet teremteni az utcáról a templomhoz vezető úton.A templom építése és a szomszédos terület rendezése terén ugyanis "teljes eseménytelenség uralkodik" öt hónapja- olvasható a honlapon. Emiatt az egész egyházközség "keményen imádkozik az építési munkálatok folytatásáért" - fogalmaztak a honlapon.A kezdetektől zűrös voltAhogy arról az Átlátszó évekkel ezelőtt beszámolt, már a kezdetektől elszámolási viták hátráltatták a 2,4 milliárd forinttal támogatott orosz ortodox templomfelújításokat. 2017-es cikkünkben megírtuk, hogy a templomfelújítások projektvezetője beperelte a pravoszláv egyház magyarországi egyházmegyéjét, emiatt nemigen haladtak a munkálatok. Ráadásul "számos, a magyar és az orosz alvilágban is ismert személyiség" került a beruházás közelébe.Hadházy Ákos országgyűlési képviselő az üggyel kapcsolatban írásbeli kérdéssel fordult Balog Zoltán miniszterhez (EMMI), többek között azután érdeklődve, hogy milyen alapon szerződött közbeszerzés nélkül az orosz ortodox egyház magyarországi egyházmegyéje a magyar állami támogatásból finanszírozott beruházásról, és hogy vizsgálja-e a támogató magyar állam, hogy fordulhat elő, hogy a kiválasztott projektvezető perre ment az egyházzal.Balog helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki annyi érdemi információt közölt, hogy az egyház 2018 decemberéig használhatja fel a támogatást, utána kell csak elszámolnia.Az orosz-ukrán háború is állhat a háttérbenHogy végül miért nem sikerült befejezni a templomot, egyelőre tehát nem világos, de az biztos, hogy a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború miatt rengeteg vendéget veszített a fürdőváros, amely kiemelten népszerű volt az oroszok között. (Olyannyira az volt, hogy sokan ingatlanokat is vásároltak a településen.)Míg 2019-ben a város éves forgalmának 17 százalékát tették ki az oroszok, 2023-ra szinte teljesen elmaradtak.Az ATV akkori riportja szerint 200-300 ezer vendégéjszaka tűnt el emiatt.Ráadásul "az orosz-ukrán háború okozta infláció" miatt számos beruházás jelentősen megdrágult az országban, így nem kizárható az sem, hogy - fedezethihány miatt - ez hátráltatja az orosz templom befejezését is.Katus EszterNyitókép: Bár a járda szép, még nem ér a templomig. A szerző felvétele
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/06/26/400-milliot-adott-ra-az-allam-megsem-sikerul-befejezni-a-hevizi-orosz-templomot
https://web.archive.org/web/20250627150058/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/06/26/400-milliot-adott-ra-az-allam-megsem-sikerul-befejezni-a-hevizi-orosz-templomot/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/400-milliot-adott-ra-az-allam-megsem-sikerul-befejezni-a-hevizi-orosz-templomot
atlatszo.hu
hungarian-news
2025-06-26 09:22:32
[]
[ "Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)", "Hévízi Orosz Ortodox Egyházközség", "Moszkvai Patriarchátus Magyar Ortodox Egyházmegyéje" ]
[ "Hévíz", "Zala megye" ]
[ "egyház", "támogatás", "gazdálkodás", "idegenforgalom", "építőipar" ]
[]
63,712
Szijjártó egy év alatt 22-szer repült egy olyan luxusgéppel, amilyennel a kuvaiti királyi család utazik
Az OE-IIS fedélzetén nemrég megtett Budapest-Mexikó-Salvador-Svájc-Budapest útja 80-100 millió forint közpénzbe kerülhetett.
36 honvédségi repülőgépes hivatali utat követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újra bérelt repülőre szállt. Ezúttal Mexikóba, Salvadorba, majd onnan Svájcba utazott. A repülőgépbérlésre azért kerülhetett sor, mert a honvédségi gépek - az útvonaladataik alapján - éppen más feladatot láttak el, menetrendszerinti járattal pedig bajos lett volna teljesíteni a feszes programot.Még ha a különjárat használata ezúttal indokoltnak is tűnik, a repülőgépbérlés költségét jogunk lenne tudni, de egy tavaly év végi törvénymódosításra hivatkozva a külügy ezeket az adatokat - biztonsági és szuverenitásvédelmi okokra hivatkozva - már nem adja ki. Így minden egyes repülőbérlés költségét csakis peres úton, akár 1-1,5 évig tartó jogi eljárást követően ismerheti csak meg a közvélemény.Nemrég írtuk meg, hogy egy, a külügyminisztérium repülőgépbérléseivel kapcsolatos adatperünk elsőfokú - az adatok kiadását elrendelő - ítéletét követően leállították Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magángépes hivatali útjait.Erre az utalt, hogy a miniszter zsinórban 36 alkalommal honvédségi repülőgépekkel repült az ítélet közzétételének másnapjától, holott előtte gyakran bérelt magángéppel utazott közeli és távoli úticélokra egyaránt.Június 3-án éjjel azonban Szijjártó újra bérelt luxusrepülőre szállt: először a közép-amerikai Mexikóba és Salvadorba repült, majd június 6-án hazafelé megállt pár órára Svájcban, ahol részt vett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi ülésén.A miniszter még aznap délután Budapesten fogadta a hazánkba látogató botswanai külügyminisztert is, aki először járt Magyarországon.Gyakori utas a gépen SzijjártóA külügyminiszter a dél-amerikai és svájci utazáshoz az OE-IIS osztrák lajstromjelzésű repülőgépet vette igénybe. A Gulfstream G-V típusú ultra nagy hatótávolságú luxus jettel Szijjártó Péter nem most repült először. Ez volt például az a repülő, ami idén februárban kivitte Szijjártót New Yorkba, majd követte Washingtonba az oda vonattal utazó minisztert. Az elmúlt egy év során - a mostani utakkal együtt - Szijjártó Péter immár 22 alkalommal használta az exkluzív felszereltségű és belsőterű magángépet.A külügyminiszter közösségi médiás bejegyzéseit és a repülőgép útvonaladatait összevetve az is kiderült: Szijjártó számára 2024 júliusától legtöbbször ezt a jetet bérelték ki, ha éppen nem a honvédségi repülőgépek valamelyikével repült.A miniszter ezzel a géppel járta mega Budapest-Chile di Santiago-New York-Isztambul,a Budapest-Peking-Rabat,a Washington-Málta,a New York-Prága,a Budapest-Belgrád-Budapest,a Budapest-Washington-Budapest,a Brüsszel-Delhi-Hanoi-Budapest,a Budapest-Mexikóváros-San Salvador-Genf-Budapest,illetve kétszer a Budapest-New York-Budapest útvonalat is.Az útvonaladatok alapján tehát az OE-IIS használatára főleg akkor került sor, amikor Szijjártónak nagy távolságokat kellett áthidalnia - ez alól egyedül a Belgrád-Budapest-Belgrád útvonal jelentett kivételt a maga 303 km-es távolságával.Bár a fenti útvonalak és távok kisebb hatótávolságú repülőgépekkel is teljesíthetők lettek volna, ez azonban több esetben is plusz tankolást, illetve le- és felszállást igényelt volna, mely összességében kb. háromnegyed órával - melyből kb. 20 perc maga a tankolás - növelte volna meg az utazási időt.A fentebb ismertetett, 2025. június 3-6. között zajló, Budapest-Mexikó-Salvador-Svájc-Budapest út idején ráadásul a honvédségi flotta mind a négy repülőgépe máshol volt, így a külügyminisztérium még ha akarta volna, se tudta volna igénybe venni a repülőgépeket az utazásához.Keleti kényelemAz osztrák International Jet Management (IJM) által üzemben tartott OE-IIS lajstromjelű repülőgép az ultra nagy hatótávolságú kategóriára jellemző magas felszereltséggel és komfortfokozattal rendelkezik.Azt, hogy a konkrét modell minden luxusigénynek megfelel, az is bizonyítja, hogy ugyanilyen repülőgépet használ Kuvait, a világ 4. leggazdagabb állama is a királyi család tagjainak az utaztatására.Az akár 16 utas szállítására is alkalmas luxus jet belsőtere - az egyik charter járatokat szervező cég ismertetője szerint - 2020-ban teljes felújításon esett át, pár évvel korábban pedig új külsőt kapott.A repülő fedélzeti felszereltségéhez és szolgáltatásaihoz tartozik például a műholdas telefon és internet, a 2 fős kabinszemélyzet, a melegétel-felszolgálás, a beépített szórakoztató elektronikai rendszer és az exkluzív kialakítású mosdó is.Az éjszakai utastér-konfiguráció akár 6 fő számára is képes fekvő- és alvóhelyet biztosítani, így a magyar külügyminiszter által preferált éjszakai utazások alkalmával lehetősége van átaludni az egész utat.Mennyiért lehet a gépet bérelni?Mivel a minisztériumhoz nem érdemes közérdekű adatigényléssel fordulni a repülőgép-bérlés költségadatai ügyében - hiszen a decemberi törvénymódosításra hivatkozva titkolóznak -, utánajártunk egy charter-járatok közvetítésével foglalkozó cégnél, hogy mennyibe kerülne náluk a kis híján 22 000 km-es Budapest-Mexikóváros-San Salvador-Genf-Budapest út.A Jetvip.com weboldalán reprodukáltuk a miniszter utazását, tehát azonos indulási időpontokat tápláltunk be az általa érintett repülőterek megadásával. Az oldal adott ajánlatott arra a konkrét repülőgépre is, amellyel Szijjártó Péter utazott.A 22 ezer km-es, több napos repülőgépbérlés, mint azt a fenti ábra is mutatja, 194 ezer euróra jött ki az oldalon, amiközel 78 millió forint.Az összeg - bár nem kevés pénz - számunkra mégis komoly meglepetést okozott. Egy általunk korábban kikért, az OTP Travel Kft.-n keresztül bérelt egyik magángép költsége ugyanis a jóval rövidebb (8700 km-es) Budapest-New York-Budapest útra 2023 őszén 136,8 millió forintba, míg egy másik alkalommal, 2023 nyarán 95,6 millió forintba került.Az összehasonlíthatóságot nehezíti, hogy ezen utak alkalmával a külügyminiszter egy másik - és drágábban bérelhető - repülőgéptípussal utazott, de akkor is érdekes, miként kerülhet 2025-ben egy 22 ezer kilométeres, több napos és több megállós út csaknem a felébe, mint egy 2023-as 8700 km-es New York-i út az OTP Travel Kft. szervezésében.Megkérdeztük az OTP Traveltől, hogy miként lehetséges ez az árkülönbség. Az alábbi választ kaptuk a Szíjjártó Péter magángépes hivatali útjait intéző cégtől:"A különjárati repülőgépek bérlésének árát több tényező befolyásolja, így a gép indulása előtt mikor történik a megrendelés, történik-e bármilyen módosítás, az utasok száma, a kinti tartózkodás ideje (a gép azonnal visszafordul, vagy néhány napot várakozik, vagyis parkol az adott úti célon - repülőtéri parkolási díj, illetve a gép személyzetének költsége jelentős összeg lehet), nyáron vagy télen történik az utazás, a fogadó repülőtér, a repülőtér nyitvatartási idején kívüli érkezés/indulás, a bérelt gép honnan érkezik Budapestre, egyéb megrendelt szolgáltatások (például telekommunikációs szolgáltatás, a catering minősége stb.).Brassai KornélCímlapkép: Az OE-IIS lajstromjelű repülő (fotó: Molnár Gergely)
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/26/szijjarto-egy-ev-alatt-22-szer-repult-egy-olyan-luxusgeppel-amilyennel-a-kuvaiti-kiralyi-csalad-utazik
https://web.archive.org/web/20250627150437/https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/26/szijjarto-egy-ev-alatt-22-szer-repult-egy-olyan-luxusgeppel-amilyennel-a-kuvaiti-kiralyi-csalad-utazik/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-egy-ev-alatt-22-szer-repult-egy-olyan-luxusgeppel-amilyennel-a-kuvaiti-kiralyi-csalad-utazik
atlatszo.hu
hungarian-news
2025-06-26 10:11:30
[ "Szijjártó Péter" ]
[ "International Jet Management GmbH.", "Külügyminisztérium", "Magyar Honvédség", "OTP Travel" ]
[]
[ "átláthatóság", "gazdálkodás", "utazás", "klientúra", "túlárazás / pénznyelő" ]
[]
63,713
Az Európai Ügyészség 30 ügyben nyújtott be együttműködési kérelmet hazánknak tavaly
Már csak Dánia, Írország és Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, de hamarosan hazánk lehet az egyetlen kimaradó EU-s állam.
Az Európai Ügyészség (EPPO) 2025. március 3-án közzétette 2024-es évre vonatkozó jelentését. A jelentés szerint tavaly az immáron 24 együttműködő uniós tagállamon belül 1504 új nyomozást indítottak, a folyamatban lévő nyomozások száma pedig 2666 volt. 2023-hoz hasonlóan 2024-ben is Olaszország került a lista élére, 458 új és 764 aktív nyomozással. Tavaly további két taggal bővült az Ügyészséggel együttműködő államok köre, és az sem kizárt, hogy jövőre már csak Magyarország nem lesz az EPPO tagja. Pedig hazánk 2024-ben is érintett volt számos, az Ügyészség által indított nyomozásban.Az Európai Ügyészség (European Public Prosecutor’s Office - EPPO) 2021. június 1-e óta vizsgálja az uniós költségvetéssel szemben elkövetett csalásokat és az egyéb, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket, például a határokon átívelő áfacsalásokat.A 27 uniós tagállam közül csak 3 (Dánia, Írország, és Magyarország) nem csatlakozott még az EPPO-hoz, de ezekkel az országokkal is van együttműködési megállapodása az Ügyészségnek. Ezen felül számos nem EU-s országgal is partnerségben áll, hogy az adott országon belüli, uniós forrásokkal való visszaéléseket vizsgálni tudja.Tovább nőtt a nyomozások és a bejelentések számaMíg 2023-ban 4187 ügyet jelentettek be az EPPO-nak, 1371 új nyomozás indult, és 1927 nyomozás volt folyamatban, addig 2024-ben mindhárom kategóriában felülmúlta előző évi teljesítményét az Ügyészség: éves jelentésük szerint tavaly 6547 bejelentés érkezett hozzá, 1504 új ügyet indított és 2666 folyamatban lévő nyomozáson dolgoztak.Az ügyekben az uniós költségvetésben okozott kár összesen 24,8 milliárd euróra tehető. Az esetek 18,3 százaléka (488) volt áfacsaláshoz köthető, és az ezen ügyekből fakadó károkozás (13,15 milliárd euró) adta a teljes becsült kár összegének 53 százalékát.A bejelentések jelentős része magánszemélyektől vagy szervezetektől érkezett (4623), de a tagállamok hatóságai is tettek 1760 bejelentést az Ügyészségnek. Uniós szervezetek 113, maga a hivatal pedig 51 esetben tett bejelentést.A legnagyobb kárt 2024-ben Olaszország okozta: az újonnan indított 458 ügyből 3,48 milliárd eurónyi kár ott keletkezett, míg a futó olasz nyomozások kárértéke 7,05 milliárd euró volt - ebből 4,65 milliárd euró áfacsaláshoz volt köthető.Lassan hazánk lehet az egyetlen kimaradóA 2023-as jelentésben még öt olyan uniós tagállam volt, akik nem voltak az Európai Ügyészség tagjai: Lengyelország, Svédország, Írország, Dánia és Magyarország.A lengyel kormányváltást követően azonban Lengyelország 2024 márciusában 23. tagállamként csatlakozott az Ügyészséghez, Svédország pedig 2024 júniusban nyújtott be csatlakozási kérelmet, amit július 16-án el is fogadtak. Írországgal a csatlakozásról előrehaladott tárgyalásokat folytat az EPPO, Dánia pedig kivételt (opt-outot) kapott a tagság alól. Így nagy esély van arra, hogy 2026-ra Magyarország legyen az egyetlen ország, ami nem akar részt venni az Európai Ügyészségben.A magyar kormány kezdettől fogva elutasította a csatlakozást, szerintük ugyanis az korlátozná a nemzeti szuverenitást a büntetőjog terén. Mindeközbena magyar lakosság 68 százaléka szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez,és a Fidesz-szavazók többsége is ezt a nézetet osztja. A csatlakozásra az Európai Parlament a 2025. május 6-i ülésén is felkérte Magyarországot.Több magyar vonatkozású ügy is voltAz EPPO 2024-ben néhány olyan ügyben is fellépett, amelyekben valamilyen szintű magyar érdekeltség is volt. Az egyik ilyen volt a több évig futó Goliath névre keresztelt művelet: ez egy olyan nemzetközi áfacsaló hálózatot követett, amely főleg szórakoztató-elektronikai cikkekkel kereskedve valósított meg körhintacsalást az EU több tagállamában.A módszer lényege, hogy a termékeket papíron egymásnak eladják a láncolat különböző tagállamokban tartózkodó szereplői. Az egyik cég "eltűnő kereskedőként" nem fizeti be az áfát, egy másik pedig - mintha belföldi forgalmazó lenne - adó-visszaigénylést nyújt be a nemzeti adóhatóságokhoz. A hálózat az EPPO becslése szerint legalább 93 millió eurós áfa-visszatérítéshez jutott jogosulatlanul, kárt okozva az uniós és nemzeti költségvetéseknek.A bűnszövetkezet Németországból indult ki, de volt érdekeltségük Franciaországban, Dániában, Svédországban, Litvániában, Hollandiában, Svájcban és Magyarországon is. 2024 augusztusában az EPPO vádat emelt három fő gyanúsított ellen, akiknek egyike magyar állampolgár volt. Az ő esetében a bíróság 75 000 euró pénzbírság megfizetésének fejében megszüntette az eljárást.Hasonló körhintacsalás miatt nyomozott az EPPO a Supernova művelet fedőnév alatt is, ahol - a Goliath-hoz hasonlóan - elektronikai eszközökkel történő kereskedésből fakadó áfacsalást derítettek fel. Az Ügyészség 2025. június 3-án összehangolt műveletet hajtott végre Németországban, Franciaországban, Magyarországon, Litvániában és Hollandiában. A magyarországi akcióban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Nyomozó Főosztálya és regionális igazgatóságai, továbbá magyar rendőrjárőrök is részt vettek, a Fővárosi Főügyészség koordinációja mellett. Ebből is látszik, hogy a nem csatlakozott tagállamokban is lehetséges az érdemi nyomozás a helyi hatóságokkal együttműködve.A leginkább magyar vonatkozású nyomozás viszont a nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében zajlik. Az eljárást az EPPO 2024 júliusában indította csalás gyanújával, a Transparency International Magyarország bejelentését követően.Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze szerint a lombkorona-sétány ügyében azért van az EPPO-nak hatásköre, mert a kár az EU költségvetését érte, amelynek kifizetőhelye Brüsszel. A bűncselekmény elkövetésének helye tehát nem Magyarország, hanem Belgium, így EPPO-hoz delegált ügyészek már jogosultak eljárni az ügyben.A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség szerint viszont csak a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak van hatásköre az ügyben intézkedni, és az eljárás elkezdése már az ő részükről is megtörtént. Így a lombkoronasétány ügyében párhuzamosan nyomoz jelenleg az Európai Ügyészség és a NAV is.Szabó KrisztiánCímlapkép: EPPO/Facebook
https://atlatszo.hu/adat/2025/06/30/az-europai-ugyeszseg-30-ugyben-nyujtott-be-egyuttmukodesi-kerelmet-hazanknak-tavaly
https://web.archive.org/web/20250701154834/https://atlatszo.hu/adat/2025/06/30/az-europai-ugyeszseg-30-ugyben-nyujtott-be-egyuttmukodesi-kerelmet-hazanknak-tavaly/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-europai-ugyeszseg-30-ugyben-nyujtott-be-egyuttmukodesi-kerelmet-hazanknak-tavaly
atlatszo.hu
eu-news
2025-06-30 09:31:37
[]
[]
[]
[ "háttér", "adócsalás - költségvetési csalás", "antikorrupció" ]
[]
63,714
Pintér Belügyminisztériuma Mészárosék biztosítójával szerződött 1,1 milliárdért
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. nyerte a 2 évre szóló tendert, így ők biztosítják többek között a rendőrség és a TEK dolgozóit is.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. nyerte a Belügyminisztérium alá tartozó szervek dolgozóinak biztosítására kiírt közbeszerzési eljárást. A cég 1,1 milliárd forint értékben, 2 évig nyújt szolgáltatást a Pintér Sándor vezette minisztériumnak. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor felcsúti barátjának a cége biztosítja többek között a rendőrség és a Terrorelhárítási Központ alkalmazottjait is."A Belügyminisztérium fejezet irányítása alá tartozó szervek és az Országgyűlési Őrség, továbbá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai felügyelete alá tartozó szervek (ÖTP, ÖTE, M) állományának tagjai részére csoportos élet- és balesetbiztosítási szerződéskeretében nyújtandó biztosítási szolgáltatásra" írt ki közbeszerzési eljárást a Belügyminisztérium idén márciusban. A tender eredményét most hozták nyilvánosságra: a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. lett a befutó.A társaság feladata lesz a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek, így a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a Rendőrség, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai felügyelete alá tartozó szervek (önkormányzati tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek és önkéntes mentőszervezetek) tagjainak élet- és balesetbiztosítása, vagyis az ajánlatkérő által meghatározott biztosítási eseményekhez tartozó biztosítási szolgáltatások nyújtása.A megbízás összesen 76 036 főre és 24 hónapra vonatkozik, értéke 1 139 019 280 forint.A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. 551 261 000 forintos éves biztosítási díjat ajánlott meg, továbbá azt, hogy a biztosítás összegét 3 és 8 nap között fizeti ki a károsultnak. A Belügyminisztérium szerint ezzel a társaság a legjobb ár-érték arányú ajánlatot nyújtotta be.A szintén pályázó Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. és Generali Biztosító Zrt. ajánlatát nem bírálták el, miután drágábbak lettek volna, az UNIQA Biztosító Zrt.-t pedig kizárták, mert "nem nyújtotta be az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalomról szóló nyilatkozatot."Mészáros Lőrinc a résztulajdonosA CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. egy magyar multinacionális pénzügyi szolgáltató cég, amelynek székhelye Budapesten található. Fő tevékenysége és fókusza az élet- és nem életbiztosítás. A CIG Pannónia jelenleg Magyarországon, Romániában és Szlovákiában folytat életbiztosítási tevékenységet.A CIG Pannónia többségi tulajdonosa a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt., amely a Keszthelyi Holding Zrt. és a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége. Így talán nem is meglepő, hogya CIG Nyrt. a teljesítés során alvállalkozóként bevonja a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-t is.A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. egyébként gyakran szerepel sikerrel állami tendereken: nemrég a Nemzetgazdasági Minisztérium közbeszerzését nyerték el a Groupamával közösen. A két cég 97,7 millió forintért vállalta a 3 és 18 év közöttiek baleset-biztosítását.De 2023-ban is ők nyerték el a Belügyminisztérium élet- és balesetbiztosítási szolgáltatásokra vonatkozó megbízását 891 744 500 forintért. Akkor az UNIQA Biztosító mellett az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. indult még.Katus EszterNyitókép: Pintér Sándor belügyminiszter a Készenléti Rendőrség központi objektumában (MTI-fotó: Máthé Zoltán)
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/30/pinter-belugyminiszteriuma-meszarosek-biztositojaval-szerzodott-11-milliardert
https://web.archive.org/web/20250701125341/https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/30/pinter-belugyminiszteriuma-meszarosek-biztositojaval-szerzodott-11-milliardert/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-belugyminiszteriuma-meszarosek-biztositojaval-szerzodott-11-milliardert
atlatszo.hu
hungarian-news
2025-06-30 10:42:42
[ "Mészáros Lőrinc" ]
[ "Belügyminisztérium (BM)", "CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.", "Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.", "Keszthelyi Holding Zrt." ]
[]
[ "közbeszerzés", "átláthatóság", "klientúra", "biztosítók/biztosítás" ]
[]
63,715
Kipereltük: munkatárscseréket, közös hírkészítést, technológiai és üzleti együttműködést ígért a magyar közmédia meghatározó kínai médiaszerveknek
Rendkívül szoros együttműködést ígért több szerződésben a magyar közmédia kínai partnereinek. A szerződéseket az Átlátszó peres úton szerezte meg, most további
Rendkívül szoros együttműködést ígért több szerződésben a magyar közmédia kínai partnereinek. A szerződéseket az Átlátszó peres úton szerezte meg, most további jogi lépéseket tervezünk.2023-ban és 2024-ben kötött szerződésekben munkatárs cseréket, hírpolitikai, valamint gazdasági és technikai együttműködést ígért a magyar közmédia kínai partnereinek. A szerződéseket az Átlátszó közérdekű adatigénylés útján szerezte meg a magyar közszolgálati média műsorait gyártó MTVA-tól.A szerződésekben feltűnő kínai partnerek által működtetett médiaszervezeteket, vagyis a China Media Grouphoz (CMG) tartozó tévé- és rádiócsatornákat, a Zsenmin Zsipao napilapot, és a Xinhua hírügynökséget összefoglaló néven a három meghatározó központi médiaként is emlegetik Kínában.A magyar közmédia egyebek mellett külön megrendelésre készült hírekről szóló együttműködést, a mesterséges intellgencia közös "tanulmányozását" és tapasztalatcserét ígérte ezeknek a szervezeteknek. Azt is szerződésbe foglalták: a két országot érintő fontos eseményekről, például delegációk látogatásáról közös munka eredményeként fognak beszámolni.Az együttműködések részleteit szabályozó egyes, át nem adott szerződésekkel kapcsolatban az Átlátszó további jogi lépéseket tervez.Személyi cserék és AI-együttműködésA CMG a legfontosabb kínai állami médiakonglomerátum; 2018-ban azzal a céllal gyúrták egybe korábban különálló tévékből és rádiókból, hogy egy globális véleményformálásra alkalmas szervezet jöjjön létre. A médiaszerv a kínai kommunista párt irányítása alatt áll.2023 októberében a CMG magyar oldalról a Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) mellett a közmédia másik fontos szervezetével, a műsorok sugárzásáért felelős Duna Médiaszolgáltató Zrt.-vel (DM) kötött együttműködési megállapodást.A szerződés szerint a felek tartalmi, műszaki és iparági együttműködésről, valamint személyi cserékről kötöttek megállapodást. A személyi csere azt jelenti, hogy a felek"az alkalmazottak terén kölcsönös cserét folytatnak, és embereket küldenek egymás intézményeibe képzésre és szakmai gyakorlatra".Az Átlátszó rendelkezésére álló szerződés szerint az együttműködések konkrét tartalmát további megállapodások szabályozzák. Ezek a megállapodások nincsenek az Átlátszó birtokában.2024 áprilisában a CMG és az MTVA egy szándéknyilatkozatot szignáltak arról, hogy újabb szerződéssel tervezik elmélyíteni a megállapodást. Ezt a korábbi megállapodást elmélyítő szerződést 2024 májusában alá is írták.Az irat szerint a tartalmi együttműködés azzal bővült, hogy a felek "híreket, jelentéseket és dokumentumfilmeket cserélnek ki [...] közös médiabeszámolókat készítenek a magyar kínai-fontos eseményekről" és "koprodukciós műsorokat készítenek közös érdeklődésre számot tartó gazdasági, kulturális témákról".A személyi cserék úgy mélyültek el, hogy a CMG illetve az MTVA "kölcsönösen alkalmazottakat küldenek [a] másik félhez gyakornoki vagy képzési célra". A szerződés szerint a műszaki-technológiai együttműködés keretein belül a felek közösen "tanulmányozzák" a mesterséges intelligencia "és egyéb új technikáknak médiatevékenységekben történő felhasználását", valamint megerősítik a technológiai információcserét.A szerződés nem határozta meg pontosan, hogy milyen módon és milyen céllal tanulmányozza az MTVA a kínai konglomerátummal együtt az AI felhasználását a médiában.Hírigények és tapasztalatátadásA Zsenmin Zsipao a kínai kommunista párt központi bizottságának hivatalos napilapja. 2024 áprilisában a felek közti ingyenes hírcseréről szóló szerződést kötött az MTVA-val és a DM-mel - utóbbi szervezethez tartozik az állami hírügynökség Magyar Távirati Iroda is (MTI).A megállapodás érdekessége volt, hogy kétféle csatornát határozott meg a hírcsere folyamatára. Az első szerint például az MTVA kiválaszthat egy hírt a Zsenmin Zsipao aktuális számából, és azt minden további nélkül újraközölheti. A második csatorna lényege, hogy valamelyik fél - a szerződés szerint "időszakosan vagy esetileg" - emailben ajánlhat a másik fél kapcsolattarttásért felelős vezetőinek figyelmébe híreket.2024 májusában újabb szerződésben ugyanez a három szervezet azzal bővítette az együttműködést, hogy az egyik fél írásban előterjesztett hírigénye esetén, külön díjfizetés ellenében a másik fél akkor is információkat szerezhet és hírszolgáltatást nyújthat valamiről, ha ezt az eseményt vagy területet a saját döntése szerint nem követte volna.Az átfogó szerződés szövege alapján az Átlátszónak nem sikerült megállapítania, hogy a pont alapján az egyik fél a csatornáin keresztül nyilvánosságra hozott hírekre vonatkozó hírpolitikai döntéshozatal befolyásolását, vagy privát információszerzést vásárolhat-e a másik féltől. A szerződés szerint minden hasonló esetben szükséges külön, írásbeli megállapodást kötni; ilyenek nincsenek az Átlátszó birtokában.A szerződés arról is rendelkezett, hogy "ha az érintett országból származó magas rangú tisztségviselők" látogatása vagy más hasonló esemény történik, akkor a felek egymással "szorosan együttműködnek, valamint egymásnak hírtudósítási támogatást nyújtanak".A megállapodás szerint a Zsenmin Zsipao és a magyar közmédia szervezetei között személycserék és üzleti (azaz "a hírpiacot, a videószerkesztést és gyártást, a közösségi médiát, a kiadást és fordítást" is érintő) tapasztalatcsere is fog zajlani. Az ilyen tapasztalatcseréket as szerződés szerint a felek "esetről esetre, előzetesen, külön írásbeli megállapodásban határozzák meg". Ilyen megállapodások nincsenek az Átlátszó birtokában.2024 májusában lényegében ugyanezzel a tartalommal (vagyis hírcserére, hírigények teljesítésére, kiemelt eseményekre vonatkozó tudósítási együttműködésre, személycserére és tapasztalatcserére vonatkozó) szerződést kötött Xinhua hírügynökséggel is az MTVA és a DM. A Xinhua a kínai állami hírügynökség.Egy éve várunk a szerződésekreAz Átlátszó újságírója eredetileg 2024 májusában, Hszi Csin-Ping kínai elnök budapesti látogatását követően kérte a közmédia műsorait gyártó Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA) minden, 2020 óta kínai féllel kötött szerződésének kiadását.A nyilvánosságra tartozó iratok átadását a közmédia műsorait gyártó Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ekkor még megtagadta.A szerződések átadására csak azután került sor, hogy az Átlátszó újságírója adatpert indított és előbb az elsőfokú, majd a másodfokú bíróság is - utóbbi jogerősen - kiadni rendelte az adatokat.Nem adták át a részletesebb szerződéseketJelen cikkünkben is jeleztük, hogy az Átlátszónak átadott, gyakran átfogó jellegű szerződések számos esetben tettek említést olyan további szerződésekről, amelyek egy-egy részterület esetében, vagy bizonyos konkrét alkalmakkor tovább részletezik a felek együttműködését.A 2023 októberi, a China Media Group, illetve a DM és az MTVA közötti szerződés szerint például: "a felek külön megállapodást írnak alá a fent említett tartalom, a műszaki, személyi és ipari konkrét együttműködésről. A megállapodásban meg kell határozni az együttműködés tartalmát, módját, idejét, a vonatkozó műszaki paramétereket, a piaci és egyéb kapcsolódó kérdéseket".Ezeket a szerződéseket a jogerős ítélet ellenére sem adta át az MTVA az Átlátszó újságírójának. Ezzel kapcsolatban további jogi lépéseket tervezünk tenni.A cikkünkben tárgyalt egyes, 2024 májusában aláírt szerződéseket Hszi-Csin Ping kínai elnök budapesti látogatásának farvizén szignálták. Hszi Csin-Ping alig néhány nappal korábban Belgrádban járt, ahol szerb médiaszervezetek a magyar közmédiához nagyon hasonló szerződéseket kötöttek kínai partnerekkel.A szerb együttműködési megállapodások ellen akkor újságírók és médiával fogalkozó szervezetek képviselői is felszólaltak. "Ha Szerbia EU-tagország lenne, ahogy állítólag az szeretne lenni, ezeket a megállapodásokat nem lehetett volna megkötni" - írta akkori véleménycikkében a Balkan Free Media Initiative nevű szerveződés.
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/07/01/kipereltuk-munkatarscsereket-kozos-hirkeszitest-technologiai-es-uzleti-egyuttmukodest-igert-a-magyar-kozmedia-meghatarozo-kinai-mediaszerveknek
https://web.archive.org/web/20250716023713/https://atlatszo.hu/kozadat/2025/07/01/kipereltuk-munkatarscsereket-kozos-hirkeszitest-technologiai-es-uzleti-egyuttmukodest-igert-a-magyar-kozmedia-meghatarozo-kinai-mediaszerveknek/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kipereltuk-munkatarscsereket-kozos-hirkeszitest-technologiai-es-uzleti-egyuttmukodest-igert-a-magyar-kozmedia-meghatarozo-kinai-mediaszerveknek
atlatszo.hu
hungarian-news
2025-07-01 09:19:00
[]
[ "Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.", "Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)" ]
[]
[ "média", "ítélet/döntés", "átláthatóság", "közigazgatás hallgatása", "adatigénylés", "közadat" ]
[]
63,716
Hétmilliárdért szervez fenntarthatósági gigarendezvényt Áder János alapítványa
A közpénzzel kitömött Kék Bolygó Alapítvány Planet Budapest Innovatív Fenntarthatósági Kiállítását és Élményprogramját ezúttal nem Balásy cége szervezi.
Hogy valóban egy 30 napos kiállítás szolgálja-e a legjobban a környezetvédelem és a fenntarthatóság ügyét, kérdéses. Ami viszont biztos, hogy a volt köztársasági elnök szervezete, a Kék Bolygó Alapítvány nettó 7 milliárd forintot költ a jövő évi gigarendezvényre. A korábbi eseményekkel szemben azonban ezúttal nem Balásy Gyula cége lesz a rendező, hanem az Unger Zsolt Grafikai és Szolgáltató Kft.2026. február végén harmadik alkalommal rendezi meg a Kék Bolygó Alapítvány a Planet Budapest Innovatív Fenntarthatósági Kiállítást és Élményprogramot, amely ezúttal egy hónapon át várja majd a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban. Ennek megfelelően a rendezvény ára is megnőtt: míg 2023-ban nettó 4,5 milliárd forintot költöttek a kiállításra, most már nettó 7 milliárdot.A Planet 2026 komplex tervezési, rendezési és kivitelezési feladatainak ellátására írt ki közbeszerzési eljárást a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány márciusban. A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. A nyertes - talán meglepetésre - nem a korábbi szervező, a Visual Europe Zrt., hanem az Unger Zsolt Grafikai és Szolgáltató Kft. lett.A társaság nettó 7 055 000 000 forintos árajánlattal nyert,míg Balásy cége 8 300 000 000 forintos ajánlatot adott. A két cégen túl más nem is jelentkezett a megbízásért, ami nem is csoda, tekintve, hogy az alkalmassági feltételek között például 2 milliárdos minimum bevétel és egy, "legalább 25 000 fő részvételével lezajlott, fenntarthatósági tematikájú, minimum 3000 m² alapterületű, kizárólag újrahasznosított és újrahasznosítható lángmentesített kartonpapírból készülő, egyedi technológiával szerelt kiállítási elemeket tartalmazó rendezvény komplex, teljeskörű kreatív és tartalmi tervezését és koordinálását tartalmazó referencia" is szerepelt.A leírás szerint "a programsorozat célja a fenntarthatósággal és klímavédelemmel kapcsolatos ismeretek és fejlesztések többszintű, több látogatói korosztály, valamint üzleti szereplők részére történő, változatos bemutatása és oktatása a legkorszerűbb analóg és digitális kiállítási módszerek és technológiák felhasználásával zárt, minimum 10 000 m² hasznos, egybefüggő kiállítási területen."A cég feladata lesz a "várhatóan 80 000-100 000 fős látogatottságú rendezvény teljes körű koncepcionális tervezése és műszaki lebonyolítása, három részeseményre bontva (Expó, közönségprogram, ifjúsági élményprogram), zárt, várhatóan minimum 10 000 m² hasznos, egybefüggő kiállítási területen, minimálisan 30 nap időtartammal. A nyertes ajánlattevő feladata a kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása is.A két évvel ezelőtti, 2023-as Planet rendezvénysorozat megrendezésével még Balásy Gyula Visual Europe Production Kft.-jét bízták meg nettó 3 250 000 000 forintért,a reklámtervezési és -szervezési szolgáltatásokat pedig a mostani nyertes Unger Zsolt Grafikai és Szolgáltató Kft. valamint a Clair & Curtis Communication Kft. biztosította nettó 1 150 000 000 forintért. Az üzleti kiállító szervezési szolgáltatás további nettó 149 900 000 forintba került.Az - 1,5 milliárdos állami támogatással megtolt - 2021-es Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóért szintén Balásy cégei, a Lounge Group - Visual Europe Group felelt.Közpénzből megtolt alapítványÁder János volt köztársasági elnök 2017 végén jelentette be, hogy klímavédelmi alapítványt hozott létre mintegy 85 millió forintból. A pénzt egy korábban elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára.A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány célja az alapító okirat szerint: "a magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására. A személyes környezeti felelősségérzet és a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása."Az Alapítvány céljai eléréséhez folyamatosan állami támogatásban részesül. 2019-ben például 1,5 milliárd forint támogatást kaptak a Miniszterelnökségtől, 2020-ban pedig 1 milliárd 350 millió, majd 1 488 900 000 forintot. 2023-ban 8,1 milliárd forintot utaltak nekik a központi költségvetésből támogatásként, tavaly pedig 1,29 milliárdot.Az alapítvány beszámolója szerint 2024-ben csak állami támogatást kaptak, a tagdíj, az egyéb adomány és az alapítói befizetés sorban ugyanis nem tüntettek fel összeget. Egyedül adó 1%-os felajánlást kaptak, összesen 103 000 forintot, ami pontosan megegyezik a 2023-as felajánlások összegével. A személyi jellegű ráfordítás ugyanakkor 623 741 000 forintot tett ki tavaly.Katus EszterNyitókép: Áder János előadás közben a Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programjának eseményén 2023. április 22-én.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/07/01/hetmilliardert-szervez-fenntarthatosagi-gigarendezvenyt-ader-janos-alapitvanya
https://web.archive.org/web/20250704212723/https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/07/01/hetmilliardert-szervez-fenntarthatosagi-gigarendezvenyt-ader-janos-alapitvanya/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hetmilliardert-szervez-fenntarthatosagi-gigarendezvenyt-ader-janos-alapitvanya
atlatszo.hu
hungarian-news
2025-07-01 15:52:06
[ "Áder János" ]
[ "Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány", "Unger Zsolt Grafikai Szolgáltató", "Unger Zsolt Grafikai Szolgáltató Kft." ]
[]
[ "támogatás", "átláthatóság", "környezetvédelem", "klientúra", "rendezvényszervezés", "túlárazás / pénznyelő" ]
[]
63,717
Orbán Balázs sajnálja a civilektől a 8 milliárdot, miközben az általa vezetett MCC csak a Richtertől kapott ugyanennyit tavaly
A fideszes elitképző Mathias Corvinus Collegium Alapítvány tőkéje 502 milliárd forint, és most épp újabb milliárdot költenek az egyik intézményükre.
Úgy tűnik, Orbán Balázs sajnálja a magyar szervezetektől azt a 8 milliárd forintot, amit a következő hat évben nyerhetnek el a Norvég Civil Alapból. Ő úgy véli, inkább a kórházak felújítására kellene költeni ezt a pénzt. Mindeközben az általa vezetett Mathias Corvinus Collegium Alapítvány egy év alatt csak a Richtertől kapott ugyanennyit (azaz 8 milliárd forintot), a vagyona pedig már több mint 500 milliárdra rúg. A legfrissebb hír pedig az, hogy a győri képzési központjukra éppen újabb 1 milliárd forintot költenek.Nemrég jelentette be az Ökotárs Alapítvány, hogy újra lesz Norvég Civil Alap Magyarországon: a civil szervezetek összesen 20 millió euróra, azaz nagyjából 8 milliárd forintra pályázhatnak 2031-ig. Látszólag nagyon rosszul esett ez a hír Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának és egyben a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) elnökének. A Facebookon ugyanis többek között arról írt, hogy ezt a pénzt - ahelyett, hogy "liberális politikai kampányt" finanszíroznak vele, amivel "megpróbálják átmosni az itt élő emberek agyát" - fordítsák inkább a kórházak felújítására. Mondta mindezt ezt úgy, hogy a fideszes káderképzőként számon tartott MCC több mint 40 milliárd forinthoz jutott csak tavaly "pénzügyi műveletek eredményeként".2024 őszén írtuk meg, hogy a Kis Hiltonként is emlegetett győri Konferencia Hotel felújítására 2 milliárd forintot költ az MCC. A kivitelező a REAG Invest Kft. lett, miután a beruházásra kiírt eljárásban 2 másik ajánlattevőt "aránytalanul alacsony" ellenszolgáltatásra, egyet pedig egyéb okokra hivatkozva kizártak. Most ugyanez a cég nyerte el a képzési központ padlásterének beépítésére kiírt tendert is. Más nem is nyerhette volna, hiszen hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt, és csak őket kérték fel ajánlattételre.A cég nettó 1 041 330 633 forintért vállalta a munkát,amely során a kollégiumban jelenleg található 33 férőhely mellé 40 új férőhelyet kell kialakítani a jelenlegi tetőszerkezet megtartásával.Milliárdokból gazdálkodnakAz alapítvány minden évben sokat áldoz az intézményeinek felújítására - teheti, hiszen van miből: az állam különböző támogatásokkal és ingatlanokkal tömte ki a szervezetet.A kormány elitképzőjének nevezett MCC-t Tombor András (milliárdos üzletember, a Fidesz fontos háttérembere) alapította 1996-ban. A kollégium a közép- és felsőfokú tanulmányaikat végző diákoknak kínál képzéseket, ösztöndíj- és programlehetőségeket. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, de tagként helyett kapott a grémiumban többek között Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgatója és Szakács Áron László, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője is.A ma már közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő MCC-be 2010 óta jelentős állami vagyont csatornázott át a kormány:a közvetlen pénzbeli támogatások és a MOL- és Richter részvények mellett ingatlanokkal (pl. debreceni Aranybika szálló, révfülöpi üdülő és vitorláskikötő, Gellért-hegyi kollégium épület stb.) is gyarapodott, 2023 nyarán pedig a Libri-Bookline cégcsoport is az MCC többségi tulajdonába került.Az alapítvány legfrissebb beszámolója szerint a MOL-tól 20,4 milliárd, míg a Richtertől 8 milliárd forintot kaptak a részvények után járó osztalékból, de banki kamat, árfolyamnyereség és egyebek is hoztak a konyhára, így összesen 40 624 000 000, azaz 40,6 milliárd forinthoz jutottak csak a pénzügyi műveletek eredményeként.Az alapítvány saját tőkéje pedig 501 922 000 000 vagyis közel 502 milliárd forint.A beszámolóban az is szerepel, hogy a központi költségvetésből 32 millió forintot kaptak, a szervezet vezető tisztségviselőinek pedig bruttó 181 millió forintot fizettek ki 2024-ben.Katus Eszter
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/07/08/orban-balazs-sajnalja-a-civilektol-a-8-milliardot-mikozben-az-altala-vezetett-mcc-csak-a-richtertol-kapott-ugyanennyit-tavaly
https://web.archive.org/web/20250708074944/https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/07/08/orban-balazs-sajnalja-a-civilektol-a-8-milliardot-mikozben-az-altala-vezetett-mcc-csak-a-richtertol-kapott-ugyanennyit-tavaly/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-balazs-sajnalja-a-civilektol-a-8-milliardot-mikozben-az-altala-vezetett-mcc-csak-a-richtertol-kapott-ugyanennyit-tavaly
atlatszo.hu
hungarian-news
2025-07-08 08:41:03
[ "Orbán Balázs", "Szakács Áron", "Szalai Zoltán", "Tombor András" ]
[ "Mathias Corvinus Collegium Alapítvány", "REAG Invest Kft." ]
[]
[ "ingatlan", "közbeszerzés", "juttatás", "építőipar", "klientúra", "vagyonátadás / közérdekű alapítvány" ]
[ "Állami vagyon átadása magánalapítványoknak" ]
63,718
Közel 70 milliót kapott egy meg nem valósult gitároktatási programra egy Mészáros-közeli cég
A Mészárosék alcsúti pékségéből ismert vállalkozó cégének 2020-ban kellett volna piacra dobni egy hangszeroktató alkalmazást, de a projekt elmondásuk szerint mé
Közel 70 millió forint EU-s hátterű támogatást kapott egy Mészáros-közeli cég egy meg nem valósult zeneoktatási projektre. Az alcsútdobozi pékségről ismert, Mészáros Lőrincékkel társult Kenéz-Hanyecz Kinga vállalkozásának 2020-ban kellett volna piacra dobni egy hangszeroktató alkalmazást, ez azonban azóta sem történt meg, a program a cég szerint még mindig fejlesztés alatt áll.Egy olvasónk hívta fel a figyelmet a StringBoost nevű, közpénzzel támogatott "innovatív" gitártanulási program és tananyagra. Ahogy a program honlapján is látható, a projektre a Széchényi Programon keresztül uniós támogatást biztosított a kormány. A pályázati anyagból - amit a program honlapján büszkén hirdetnek a "Pályázat" fülön - kiderül, hogy a projekt gazdája a Creabird Zrt. volt, amit a teljes támogatási szerződés tanúsága szerint akkor Kenéz-Hanyecz Kinga vezetett.Kenéz-Hanyecz Kinga elsősorban a Vág-völgye Pékség vezetőjeként ismert, amit Mészáros Lőrinc cégével, a Budakalász 66-tal közösen alapítottak 2020-ban.A gitároktatási pályázaton indult cége, a Creabird ennél régebbi. A kreatívcég 2014-ben indult el, majd alig egy éves működés után már állami díjat is nyert: a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében létrejött "Díj a sikeres vállalkozásokért" díjat, amit Varga Mihály adott át.Nem sokkal később a Creabird Zrt. új projektbe vágott bele, a pályázati anyagok alapján 107 millió forintból tervezett új zeneoktatási módszert, tankönyvet és applikációt fejleszteni. "A fejlesztésünk eredményeként létrejövő új metóduson alapuló tankönyv és applikáció, olyan új szemléletből közelíti meg a hangszeres zene és a zeneelméleti szolfézs egyesített oktatását, ami átalakíthatja a húros hangszerek oktatásának jelenleg használt oktatási rendszerét" - olvasható a Stringboost honlapján. A projektre állami támogatást kértek, amit meg is kaptak, a 2018-ban futó Széchenyi Programból 69 millió forintot juttattak a cégnek, aminek 2020-ra kellett volna befejezniük a rendszer kifejlesztését.Hét éve fejlesztett alkalmazásAzonban, ahogyan arra olvasónk is rámutatott, az említett oldalon, egy évek óta nem aktív Facebook-oldalon, és a Szegedi Nemzetközi Gitárfesztiválon tartott előadáson kívül semmilyen nyoma nincs annak, hogy az államilag támogatott projekt megvalósult volna.Nem található meg semmilyen webáruházban az ígért alkalmazás, és nincs nyoma a támogatott tankönyvnek sem.Olvasónk rámutatott arra is, hogy a projekt elindításakor ráadásul már létezett a piacon hasonló alkalmazás. A yousician.com-on található program a WaybackMachine szerint már 2017 júniusban, azaz több, mint egy évvel a támogatási szerződés létrejötte előtt elindult - az itt láható tanulási módszer rendkívül hasonló ahhoz, mint amit a Stringboost esetében ígéretek. Szemben a Stringboosttal, a Yousician alkalmazása most is elérhető a Google Playből.Hogy kiderítsük, megvalósult a bármi a közpénz-tízmilliókkal támogatott programból, emailt írtunk a Stringboost.com-on megadott címre, és arról érdeklődtünk, mikor és hogyan lehet igénybe venni a tanítási módszert. Pár nap múlva jött is válasz, ebben azt írták:"Jelenleg az eredeti tananyag továbbfejlesztésére várunk. Addig az app nem elérhető. Sajnáljuk, hogy most nem tudunk Önnek segíteni. Bízunk benne, hogy a fejlesztés hamar lezajlik, és hamarosan újra elérhető lesz az app."A válaszban a cég arra utalt, hogy a bíznak benne, hogy a jövőben sikerül lezárni a fejlesztést, ami merész várakozás egy olyan projekttel kapcsolatban, amit már több mint négy éve be kellett volna fejezni, és azóta nem produkált látható eredményt.Új név, új vezetésA Creabird Zrt. ráadásul időközben teljes profilváltáson ment keresztül. 2018-ban Kenéz-Hanyecz Kinga is távozott a vezérigazgatói székből, jelenleg a cég vezetője Németh Zoltán, aki emellett a Royal Hunting Vadászatszervező Kft. vezetője. A korábban főleg kreatív projektekben, médiavásárlásban utazó vállalkozás nevet is változtatott, ma Value Development Zrt. néven működik, és holnapja szerint informatikai szaktanácsadással foglalkozik.Kenéz-Hanyecz Kinga továbbra is az egyik vezetője Vál-Völgye Pékség Kft.-nek Mészáros Lőrinccel közösen. Az alcsúti pékség az elmúlt években rendre százmilliós forgalmat könyvel el (bár nettó eredménye eközben a nullához tendál a beszámolói szerint), ők szállíthattak például péksüteményeket a Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető Grand Hotel Esztergomba. Természetesen közpénz is jutott Mészárosék cégének: 2022-ben 207,9 millió forintos támogatást ítéltek meg a pékségnek technológiai és infrastrukturális fejlesztések megvalósítására a szintén uniós hátterű Vidékfejlesztési Program keretéből.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/07/11/kozel-70-milliot-kapott-egy-meg-nem-valosult-gitaroktatasi-programra-egy-meszaros-kozeli-ceg
https://web.archive.org/web/20250715144535/https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/07/11/kozel-70-milliot-kapott-egy-meg-nem-valosult-gitaroktatasi-programra-egy-meszaros-kozeli-ceg
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-70-milliot-kapott-egy-meg-nem-valosult-gitaroktatasi-programra-egy-meszaros-kozeli-ceg
atlatszo.hu
hungarian-news
2025-07-11 08:45:00
[ "Kenéz-Hanyecz Kinga", "Mészáros Lőrinc", "Németh Zoltán" ]
[ "Creabird Zrt.", "Royal Hunting Vadászatszervező Kft.", "Széchenyi 2020 Program", "Vál-Völgye Pékség Kft.", "Value Development Zrt." ]
[]
[ "oktatás", "informatika", "támogatás", "átláthatóság", "tanácsadás", "klientúra", "túlárazás / pénznyelő" ]
[]
63,719
Mészáros Lőrinc nagy dobásra készül egy csákvári majorságban
A Móricz-majorban eddig sertések laktak, de őket kitelepítették. Évi 200 ezer pulykát tömhetnek meg.
A Csákvár melletti Móricz-majorban építhet 40 ezer férőhely feletti pulykanevelő telepet a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Búzakalász 66 Felcsút Kft., derül ki a Fejér Vármegyei Kormányhivatal határozataiból. A területet még 2014-ben vásárolta meg a felcsúti milliárdos, de az elmúlt években bérbe adta a Bikácsi Agrár Kft.-nek, a cég pedig sertéstelepet működtetett. A kormányhivatali határozatokból kiolvasható, hogy Mészáros Lőrinc cége tavaly áprilisban felmondta a telephely bérleti szerződését, októberre a Bikácsi Agrár Kft. befejezte a tevékenységét, a sertéseket elszállították a telepről, novemberben pedig vissza is vonták az engedélyét.A Búzakalász 66 azért mondta fel a szerződést, mert a telephelyet a továbbiakban - átépítés, korszerűsítés után pulykanevelő telepként kívánja hasznosítani. A dokumentumok szerint a telepet pályázati forrásokból tervezik átalakítani pulykahizlaláshoz, de az átalakítás időpontját még nem lehet tudni. Az Agrárminisztérium július 25-én be is jelentette, hogy meghozta az első támogatói döntéseket az állattartó gazdaságok megújítását célzó pályázatban: első körben 209 beruházás részesül támogatásban, összesen több mint 10 milliárd forint értékben. A nyertesek nevét a tárca most sem hozta nyilvánosságra, de ígéretük szerint előbb-utóbb lesz egy honlap, ahol a támogatottak adatait kikereshetik, akik nagyon értenek az internetes kutakodáshoz.Idén februárban Mészáros Lőrinc cége mindenesetre megkapta a környezethasználati engedélyt, ami 2030-ig érvényes. Szép nagy telepről van szó, a fontosabb paraméterei:területe: 72 780 négyzetméter,22 darab istálló,22 darab takarmánysiló,összesen 72 ezer pulyka fér el.A hizlalási technológia is kiderül a hivatalos papírokból: a beérkező állomány kora 6 hetes, 8 hét hizlalás után a tojókat 14 hetesen szállítják el, 14 hét hizlalás után pedig a bakokat. A tervezett betelepítés 2,5-3 alkalommal évente, azaz 216 270 darab pulyka évente. A tervek szerint a takarmány hetente 7 kamionnal érkezik. Egy kamionba általában 30 tonna takarmány fér.Átmeneti hiba csúszhatott a folyamatba, ugyanis július 11-én módosítani kellett a kiadott engedélyt. Egy beadvány landolt a kormányhivatalnál, amely alapján megállapították, hogy Mészáros Lőrinc cége nem rendelkezik jóváhagyott üzemi tervvel, annak hiányában pedig nem lehet betelepíteni a pulykákat a telephelyre. Ennek beszerzése azonban csak formalitás, aligha akadályozza meg sokáig a beruházást.A területről a Magyar Narancs írt remek cikket 2015-ben, ebből kiderül, hogy a Búzakalász 66 a Csákvári Mezőgazdasági Zrt.-től vásárolhatta meg az ingatlanegyüttest, utóbbi vállalat tulajdonosi körével információik szerint jó kapcsolatot ápolt a volt felcsúti polgármester. Annyi közös biztosan volt bennük a cikk szerint, hogy mindannyian rengeteg földet nyertek az állami földbérleti pályázatokon.A pulykák eddig is fontos elemei voltak Mészáros Lőrinc birodalmának. A mezőgazdasági területet összefogő Talentis Agro Zrt. oldalán elérhető információk szerint székesfehérvári, balatonkenesei és békéscsabai székhelyű telephelyeiken összesen 141 609 előnevelő és 56 079 hizlaló férőhellyel rendelkeznek, éves szinten 708 044 darab előnevelt, illetve 140 198 darab hízó pulykát állítanak elő. A csákvári telep tehát jelentős kapacitásbővülést jelenthet a jövőben. Az Ebesi Pulykahizlaló Kft. magántőkealapokon keresztül szintén a leggazdagabb magyarhoz köthető.Lesz is hol feldolgozni a pulykát a cégbirodalmon belül. Lapunk írta meg januárban, hogy a Mészáros Csoport a Csabatáj Mezőgazdasági Zrt.-n keresztül egyedüli irányítást szerzett a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.-ben. A Gallicoop főbb termékei: panírozott pulykafasírt, panírozott pulykamell, panírozott, sajttal és sonkával töltött pulykamell.A Búzakalász 66 anyacégének, a Talentis Agro Zrt.-nek elküldtük kérdéseinket, amint érkezik válasz, a cikket frissítjük.
https://mfor.hu/cikkek/agrarium/meszaros-lorinc-nagy-dobasra-keszul-egy-csakvari-majorsagban.html
https://web.archive.org/web/20250728110019/https://mfor.hu/cikkek/agrarium/meszaros-lorinc-nagy-dobasra-keszul-egy-csakvari-majorsagban.html
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-nagy-dobasra-keszul-egy-csakvari-majorsagban
mfor.hu
hungarian-news
2025-07-28 11:11:00
[ "Mészáros Lőrinc" ]
[ "Agrárminisztérium", "Bikácsi Agrár Kft.", "Búzakalász 66 Kft.", "Ebesi Pulykahízlaló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.", "Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.", "Talentis Agro Zrt." ]
[ "Csákvár", "Fejér megye" ]
[ "ingatlan", "támogatás", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat", "engedély", "élelmiszeripar", "klientúra", "állattenyésztés", "állami/önkormányzati szerződések", "tőkealap", "üzemeltetés" ]
[]
63,720
A Google Streetview buktathatta le Pilis városüzemeltetési cégének vezetőjét, hogy a saját házánál fusiztatta titokban az embereit
A kirúgott cégvezető aztán a félmillió forintos búcsúbuliját céges számlára intézte úgy, hogy nem szólt róla a polgármesternek, állítja a polgármester.
Kirúgták az önkormányzati városüzemeltetési cég vezetőjét Pilisen, erről László Attila polgármester számolt be egy interjúban a hazairend.hu-n, ami vélhetően a háziújságja, mert minden cikk az ő nevével fut. Pilis településnek nincs köze a Pilis hegységhez, a város Budapesttől délkeletre van, itt olvashatják a riportunkat arról, hogy hogy lett szélsőjobbos polgármesterük 2024-ben.A kirúgás, amiről pár napja Facebook-posztban is beszámolt László, önmagában még nem is lenne különösebben érdekes, az viszont olvasmányos, ahogy a polgármester bemártja az exvezetőt, Matos Pétert.Mint László elmeséli, eredetileg közös megegyezéssel váltak volna el, de aztán Matos a céges mobiltelefon SIM-kártyáját saját nevére íratta, két kulcspozícióban dolgozó embert közös megegyezéssel elengedett úgy, hogy erről semmilyen dokumentumot nem mutatott be, aztán a dolgozók között elterjesztette, hogy az új ügyvezető "kirúgási hullámot" indít, és igyekezett rábeszélni őket a távozásra, emellett nem válaszolt a polgármester hivatalos levelére, aztán búcsúrendezvényt tartott, amelynek közel félmillió forintos költségét a cég számlájára rendelte meg, és erről nem szólt a polgármesternek sem előtte, sem utána.A legjobb azonban az a sztori, miszerint valaki felnyomta Matost, hogy egy 2024-es Google Maps felvételen a városüzemeltető cég dolgozói és járművei láthatóak egy perőcsényi ingatlannál folyó munkavégzés közben. "A helyszínen ott volt a cég kisteherautója és az önkormányzati Isuzu is, amelyet Matos Péter használt. Meg nem erősített információk szerint az ingatlan az ő tulajdonában áll", mondta László.A munkákról sem menetlevél, sem szabadság-kiírás nincs, amely igazolná a dolgozók ottlétét. Egy munkatárs a hivatalban jegyzőkönyvbe mondva erősítette meg hogy felismerni véli kollégáit a képeken, és megerősítette, hogy a városüzemeltető munkavállalóiról van szó. "Ez az ügy is vizsgálat alatt van, és további lépéseket tervezek tenni" - nyilatkozta a polgármester.
https://444.hu/2025/07/19/a-google-streetview-buktathatta-le-pilis-varosuzemeltetesi-cegenek-vezetojet-hogy-a-sajat-hazanal-fusiztatta-titokban-az-embereit
https://web.archive.org/web/20250726003932/https://444.hu/2025/07/19/a-google-streetview-buktathatta-le-pilis-varosuzemeltetesi-cegenek-vezetojet-hogy-a-sajat-hazanal-fusiztatta-titokban-az-embereit
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-google-streetview-buktathatta-le-pilis-varosuzemeltetesi-cegenek-vezetojet-hogy-a-sajat-hazanal-fusiztatta-titokban-az-embereit
444
hungarian-news
2025-07-19 15:57:00
[ "Matos Péter" ]
[]
[ "Pest megye", "Pilis" ]
[ "hűtlen kezelés", "foglalkoztatás", "önkormányzat" ]
[]
63,721
Bíróság előtt a pénzügyőröket a reptéren vesztegetni akaró külföldi férfi
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség kevesebb mint 72 óra elteltével bíróság elé állította a kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettét elkövető férfit.
Július 21-én a pénzügyőrök ellenőriztek egy hatvanas éveiben járó izraeli férfit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, aki Budapestről Bakuba kívánt utazni. A pénzügyőrök azon kérdésére, hogy a vámhatóság részére van-e bejelenteni valója, a férfi nemleges választ adott, és úgy nyilatkozott, hogy nincs nála 10.000 eurót meghaladó összegű készpénz.A vámellenőrzés során az intézkedő pénzügyőrök átvizsgálták a férfi személyi poggyászát, amely során hátizsákjából 10.450 euro került elő, amely meghaladta a külön nyilatkozat nélkül kivihető összeghatárt.Ezután a pénzügyőrök közölték a férfival, hogy mivel a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, ezért közigazgatási eljárást kell kezdeményezniük vele szemben.Ekkor a férfi el akarta hagyni a helyszínt arra hivatkozással, hogy csak kevéssel lépte túl a kiviteli korlátot. Miután a pénzügyőr arról tájékoztatta, hogy a hivatkozott eljárást mindenképp le kell folytatni, a férfi közölte, hogy a 400 eurót részükre átadja, annak érdekében, hogy a hivatali kötelességüket megszegve, a szükséges eljárás lefolytatásától eltekintve őt elengedjék, mert el akarja érni a repülőgépét.A pénzügyőrök az ajánlatot visszautasították, a férfit előállították, ruházatának átvizsgálása során nála további 100 eurót találtak, majd a szükséges eljárás lefolytatását követően 421.000 forint összegű közigazgatási bírságot szabtak ki készpénz-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása miatt.A nyomozó ügyészségen vesztegetés miatt gyanúsítottként kihallgatott férfi tagadta a bűncselekmény elkövetését.Az ügyészség az őrizetben lévő elkövetőt gyorsított eljárásban, tegnap a Fővárosi Törvényszék elé állította. A bíróság 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a vádlottat, és vagyonelkobzást rendelt el a korrupciós pénz vonatkozásában. Az ítélet jogerős, azt az eljárás valamennyi szereplője tudomásul vette.
https://www.kisalfold.hu/kek-hirek/2025/07/birosag-elott-a-penzugyoroket-a-repteren-vesztegetni-akaro-kulfoldi-ferfi
https://web.archive.org/web/20250729055625/https://www.kisalfold.hu/kek-hirek/2025/07/birosag-elott-a-penzugyoroket-a-repteren-vesztegetni-akaro-kulfoldi-ferfi
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosag-elott-a-penzugyoroket-a-repteren-vesztegetni-akaro-kulfoldi-ferfi
Kisalföld
hungarian-news
2025-07-29 07:40:00
[]
[]
[]
[ "vesztegetés", "bírság" ]
[]
63,722
Első a család: Deutsch Tamás testvérének is lett egy saját vagyonkezelő alapítványa
A cél a vagyon gyarapítása és értékének megőrzése. A kormány szerint az alapítványok nem az adóelkerülés miatt szaporodnak.
A bírósági nyilvántartás szerint megalakult Deutsch Péter, a fideszes európai parlamenti képviselő, Deutsch Tamás testvérének vagyonkezelő alapítványa, amelynek neve: Ad-Wiser Vagyonkezelő Alapítvány.Ezzel már 95-re emelkedett a bejegyzett vagyonkezelő alapítványok száma. Nem véletlen, hogy ez az Orbán-kormány által létrehozott konstrukció rendkívül népszerű a milliárdosok körében: készpénzt, cégeket, részvényeket, ingatlanokat, gyakorlatilag bármit be lehet helyezni az alapítványba, feltéve, hogy a vagyon értéke legalább 600 millió forint. Az adózása rendkívül kedvező, és kiválóan alkalmas arra is, hogy az alapító a megszerzett vagyonát zökkenőmentesen átörökítse a következő generációnak.A bírósági iratok szerint Deutsch Péter vagyonkezelő alapítványát július 28-án a Kaposvári Törvényszéken jegyezték be, mivel az alapítvány székhelye Balatonszemesen található. Egyedüli kurátora a fideszes politikus testvére, célja pedig:a rendelt vagyont egyben tartsa;azt hosszú távon, hatékonyan és professzionálisan kezelje;illetve gyarapítsa és értékét megőrizze, ennek érdekében használja, hasznosítsa és rendelkezzen vele; a kedvezményezettek részére vagyoni juttatást nyújtson.Volt miből összerakni az alapítványhoz szükséges minimum 600 millió forintot, hiszen Deutsch Péter a tulajdonosa például az Ad-Wiser Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-nek, amely tavaly 900 millió forintos nyereséggel zárt, miközben a saját tőke 2,3 milliárd forintra ugrott. A fideszes politikus testvérének neve gyakran bukkan fel zavaros ügyekkel kapcsolatban.Az egy tavaly októberi hír volt, hogy a DK-s Vadai Ágnes fellépése nyomán a rendőrség nyomozást indított a Magyar Atlétikai Szövetség által teljesített kifizetések ügyében. A 2,7 milliárd forintnyi állami pénzzel megtámogatott, atlétikai Zsivótzky Program szerződéseihez a Telex bírósági döntés után jutott hozzá. Ezekből kiderült, hogy a programot vezető Deutsch Péter fiának cége (Track and Race Kft.) 2021-ben és 2023-ban 360 millió forintot kapott versenyrendezésre. Deutsch Péter később a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) vezérigazgatója lett, augusztus huszadikán állami kitüntetést kapott példaértékű sportmenedzseri tevékenysége elismeréseként. A céggel a szerződést Gyulai Miklós, a szövetség elnöke kötötte. Deutsch Péter a 2023-as atlétikai vb-t szervező cégtől 2022 szeptember elsején jött el, utolsó munkanapján még kötött egy 260 millió forintos szerződést bíróképzésre. Jelenleg az MTK elnökségének a tagja is, ahol Deutsch Tamás az elnök.Milliárdos divatIdén januárban és februárban komplett cikksorozatban mutattuk be, hogy bizonyos körökben szinte már kínosnak számít, ha az embernek nincs egy vagyonkezelő alapítványa. Az kevésbé meglepő, hogy a széles körben ismert milliárdosok, mint Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt megcsinálta a maga alapítványát, de a NER kevésbé ismert, de jelentős pénzek felett diszponáló arcai is gründoltak már maguknak egy-egy ilyen szervezetet. Például a győri, miskolci és a pécsi kaszinónak, valamint a fél dohánypiacnak is ilyen alapítvány lett a végső tulajdonosa.Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésre egy Kormányinfón beszélt arról, hogy nincs maximális vagyon, tehát bármennyi pénzt, céget át lehet irányítani ide. A miniszter szerint ez nem egy új adóelkerülési módszer, hanem pont ellenkezőleg, éppen a külföldre vitelt akadályozzák meg.
https://mfor.hu/cikkek/makro/elso-a-csalad-deutsch-tamas-testverenek-is-lett-egy-sajat-vagyonkezelo-alapitvanya.html
https://web.archive.org/web/20250731062804/https://mfor.hu/cikkek/makro/elso-a-csalad-deutsch-tamas-testverenek-is-lett-egy-sajat-vagyonkezelo-alapitvanya.html
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elso-a-csalad-deutsch-tamas-testverenek-is-lett-egy-sajat-vagyonkezelo-alapitvanya
mfor.hu
hungarian-news
2025-07-31 05:05:00
[ "Deutsch Péter", "Deutsch Tamás" ]
[ "Ad-Wiser Szolgáltató és Tanácsadó Kft.", "Ad-Wiser Vagyonkezelő Alapítvány", "Magyar Atlétikai Szövetség", "Track and Race Kft.", "Zsivódszky Program" ]
[]
[ "hűtlen kezelés", "rokonok", "támogatás", "tanácsadás", "sport", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat", "klientúra", "rendezvényszervezés", "állami/önkormányzati szerződések" ]
[]
63,723
Egykori politikusoké volt az a kastély, amit most megtaláltunk a Matolcsy-körnél
A kastélyt idén májusban, az MNB-botrány kirobbanása után vette meg Matolcsy Ádám fontos embere. Az épület egykori tulajdonosa volt egy ma már elítélt bankvezér, ex-MDF-es és ex-jobbikos képviselő is.
A jelek szerint nem akaszthatta meg túlzottan a megszokott menetet az Állami Számvevőszék jegybanki alapítványokról szóló jelentése a benne is érintett, Matolcsy Ádámhoz közel álló személyeknél. Az ÁSZ által leírtak nyomán a közvélemény azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a Matolcsy-Száraz-Stofa kör idővel kiszáll egyes bizniszeiből, és teljesen háttérbe vonulnak az ügyben érintett szereplők. A valóság azonban más.Miközben a Matolcsy-klánból magáról Matolcsy Ádámról és Száraz Istvánról hallani többet, a jegybankos cégbirodalomban több pozícióban felbukkanó Stofa György is szép csendben gyarapítja a vagyonát, még a jegybanki alapítványos botrány kirobbanása után is.Még 2022 nyarán egy másfél évszázados vidéki kastélyt vásárolt meg, 2023 végén az ő cégének tulajdonába passzolgatták át a jegybanki alapítvány által megvásárolt és felújított Várkert Bazár épületét, ahol a NER kedvenc étterme, a Felix működik.Az MNB-botrány kirobbanása után pedig úgy érezték, itt az idő egy Balaton-felvidéki kastély megszerzésére.Sok más esethez hasonlóan azonban ez sem a nagy nyilvánosság előtt zajlott, sőt, a felszínen mindebből csak annyit lehetett látni, hogy Stofa méretes cégbirodalma idén május 8-án egy újabb leánycéggel gyarapodott, a Pántlika Kft.-vel. Egy olyan céggel, aminek 3 millió forint a törzstőkéje, és egyéb szálláshely-szolgáltatással foglalkozik. Helyesebben csak a papír szerint, mert árbevétele nincs, cserébe a cégkivonat szerint majdnem tucatnyi végrehajtást indítottak a 2000-ben létrehozott céggel szemben, de erről egy kicsit később.Mindezek ellenére a cég azért lehetett érdekes Stofa számára, mert a birtokában van a Balatonakali külterületén elhelyezkedő, ma már 148 éves, kalandos múlttal rendelkező, műemléki Pántlika-kastély.Illusztris körben járt kézről kézreA kastély környéke, a Balatonakalitól északra húzódó Pántlika-dűlőt már Szent István koronázása óta papi birtokként tartották számon. 1807-ben I. Ferenc király a piarista rendnek adományozta, akik az 1870-es években a dűlőt nemes szőlőfajtákkal telepítették be, majd 1877-ben pincét és kastélyt építettek, ami alatt kereszt alakban egy több mint 300 négyzetméteres pince húzódik, ahol palackozóüzemet is működtettek a Lechner Tudásközpont egyik bejegyzése szerint.A kastély 1945 után a Badacsonyi Állami Gazdaság tulajdonába került, itt működtek irodák, egy időben munkásszállóként is funkcionált. Egy 2001-es cikk szerint Töröcskei László ügyvédnek sikerült az állami gazdaság felszámolása után az ÁPÜ-től megvásárolni a kastélyt, amit a Pántlika Kft.-be apportált. Akkori tervek szerint itt hozták volna létre a Pántlika Pincészetet.2006-ban pedig már arról szóltak a helyi hírek, hogy mintegy 150 millió forintból sikerült felújítani az épületet. A terv még ekkor is borászat kialakítása volt, de a turisztikai célú hasznosítást sem tartották kizártnak a tulajdonosok, akik között ekkor már a politikához nagyon közel álló tulajdonosok voltak: a Pántlika Kft. és a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. mögött nem akármilyen névsor volt megtalálható.A Pántlika alapítója több cég és magánszemély volt 2000-ben:- Pősze Lajos politikus, aki MDF-es, FKGP-s és jobbikos színekben is politizált, a kilencvenes évek elején még a Szerencsejáték Zrt. vezére is volt.- Károvits Tamás Gábor, egykori politikus, utoljára 2010-ben a Fidesz-KDNP színeiben indult és nyert az önkormányzati képviselő választáson.- Károvitsné Varga Mária.- Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet egykori főszerkesztője, a későbbi Mediaworks vezére.- a T&T Zrt., a Töröcskei István, a felesége és Boros Imre tulajdonában álló cég egykor a Széchenyi Bank tulajdonosa is volt.- valamint a Yuring Kft., szintén Töröcskei István és felesége cége.2002-ben azonban Töröcskeiék mindkét érdekeltségükkel kiszálltak a cégből, helyére pedig Stofa György édesapja, Stofa Gyula érkezett, aki egészen 2010-ig a cég és az ingatlan tulajdonosa volt Pősze mellett. Utóbbi 2016-ban vált meg a cégtől, de sokat nem nyerhetett rajta, hiszen 70 százalékos, 2,1 millió forint értékű üzletrészét 1,4 milliós vételáron adta el. Pedig az akkori beszámolók szerint a cégben a kastély mellett volt még 150 millió forint is, amit a tulajdonos(ok) tett(ek) be a cégbe kölcsönként. Két ügyvéd után 2017-ben két ciprusi cég lett a tulajdonos: a Mikolio Investments és a Nilosen Trading.2025 májusában ettől a két cégtől vette meg a Pántlikát a CrabCom Kft. és a Báthory 2015 Kft. Előbbi Stofa György közvetlen tulajdona, utóbbi pedig Száraz Istvánhoz köthető, közvetlen tulajdonosa a Millymo Zrt., amit viszont a Felis Magántőkealap birtokol.Végrehajtás végrehajtás hátánA Pántlika ellen 2008 és 2019 között összesen 11 végrehajtási eljárás indult, ezek egy részét a NAV, vagyis akkor még APEH indította el, de többször közjegyzők kezdeményezték a végrehajtást. Ez arra utal, hogy a cég nemcsak az adóhivatal, hanem más cégek (például a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. egy 387 ezer forintos tartozás miatt), szervezetek, magánszemélyek felé is tartozást halmozott fel. Az eljárásokat volt, hogy több év után szüntették meg, a legutolsót, egy 2019-ben indítottat például tavaly májusban.Egy esetben azonban vagyoni rész lefoglalásáig eszkalálódott a helyzet.A cégbírósági dokumentumok szerint 2010-ben az akkor még tulajdonos, Pősze Lajos kért végrehajtást az akkori másik tulajdonos, Stofa Gyula 60 millió forintos adóssága miatt. Ennek jegyében foglalta le a NAV Stofa 1,5 millió forint értékű tulajdonrészét.Ebben az időszakban a tulajdoni lap alapján magára az ingatlanra is többször jegyeztek be zálogjogot cégek, a NAV és bírósági végrehajtó is.A kalandos múlt után az elmúlt évek már csendesebbnek látszanak a rendelkezésre álló információk alapján. Egy ideje szálláshelyként üzemeltetik a kastélyt, oda az Airbnb oldalán bárki foglalhat magának szállást. A leírás szerint 5 különálló hálószoba van benne saját fürdőszobával, konyhával, privát parkolóval és még pezsgőfürdő is a vendégek rendelkezésre áll a 180 fokos balatoni panoráma mellett. Augusztusban egy éjszaka ára egy főnek 156 ezer forintba kerül
https://444.hu/2025/07/27/egykori-politikusoke-volt-az-a-kastely-amit-most-megtalaltunk-a-matolcsy-kornel
https://web.archive.org/web/20250729040914/https://444.hu/2025/07/27/egykori-politikusoke-volt-az-a-kastely-amit-most-megtalaltunk-a-matolcsy-kornel
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egykori-politikusoke-volt-az-a-kastely-amit-most-megtalaltunk-a-matolcsy-kornel
444
hungarian-news
2025-07-27 17:57:00
[ "Boros Imre", "Károvits Tamás Gábor", "Károvitsné Varga Mária", "Liszkay Gábor", "Matolcsy Ádám", "Pősze Lajos", "Stofa György", "Stofa Gyula", "Száraz István", "Töröcskei István" ]
[ "Báthory 2015 Kft.", "CrabCom Kft.", "Felis Magántőkealap", "Mikolio Invesments", "Millymo Zrt.", "Nilosen Trading", "Pántlika Kft.", "T&T Zrt.", "Yuring Kft." ]
[ "Balatonakali", "Veszprém megye" ]
[ "ingatlan", "rokonok", "végrehajtás", "kastély" ]
[ "MNB alapítványok" ]
63,724
Hadházy: Orosz milliárdos cégétől vett Kásler közpénzből működő "Onkológiai Akadémiája" 765 milliós luxusvillát
Majd a Rahimkulov-cégtől vett villa felújítására még elszórtak majdnem 400 milliót.
Bár a Magyarságkutató Intézettől júniusban távoznia kellett, az úgynevezett Onkológiai Akadémiájával a közpénzek közelében maradt Kásler Miklós volt miniszter. Hadházy Ákos hétfő reggeli Facebook-posztjában azt írja: kikérte azt a szerződést, amellyel a teljes egészében közpénzből fenntartott Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány megvett egy budai luxusvillát, illetve azokat a szerződéseket is, amelyek annak felújításáról szólnak.A dokumentumokból kiderült, hogy az alapítvány, amely gazdálkodását több pontban kifogásolta májusban megjelent jelentésében az Állami Számvevőszék, 765 millió forintot költött az ingatlanra. Az eladó az a Gorod Pro Kft. volt, amely a leggazdagabb magyarok közé tartozó orosz-magyar testvérpár egyik tagjának, Rahimkulov Timurnak az érdekeltsége (az ő fiának a vizsgáztatásából lett botrány a közgázon). A cégnyilvántartás szerint 2021-ben, amikor a szerződést kötötték, a Gorod Prónak ez az egyetlen adásvétel hozott árbevételt, az azóta eltelt három évben pedig mindössze 3,9 milliós árbevétele, és összesen mintegy 157,5 milliós veszteséget termelt.A Hadházy által megkapott szerződések szerint Kásler alapítványa nemcsak a Diána utcai ingatlan megvásárlására költött el egy valag pénzt, hanem utána még 380 millióért fel is újították az épületet, többek között 700 négyzetméternyi területen kicserélték a külső és belső burkolatokat. A független képviselő szerint nemcsak az pofátlanság, hogy valaki azt gondolta, hogy a magyar onkológiának háromnegyed milliárdos luxus villára van szüksége, hanem az is, ahogy Pintér Sándorék az alapítvány gazdálkodásáról szóló, kritikus ÁSZ-jelentésre reagáltak: a számviteli hiányosságokra és szabálytalanságokra azt felelték: "a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány nem lopott, nem csalt, nem hazudott, a kapott állami támogatás felhasználása célhoz kötötten történt".
https://444.hu/2025/07/28/hadhazy-orosz-milliardos-cegetol-vett-kasler-kozpenzbol-mukodo-onkologiai-akademiaja-765-millios-luxusvillat
https://web.archive.org/web/20250729040850/https://444.hu/2025/07/28/hadhazy-orosz-milliardos-cegetol-vett-kasler-kozpenzbol-mukodo-onkologiai-akademiaja-765-millios-luxusvillat
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-orosz-milliardos-cegetol-vett-kasler-kozpenzbol-mukodo-onkologiai-akademiaja-765-millios-luxusvillat
444
hungarian-news
2025-07-28 08:54:00
[ "Kásler Miklós", "Pintér Sándor", "Timur Rahimkulov" ]
[ "Gorod Pro Kft.", "Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány" ]
[ "Budapest" ]
[ "ingatlan", "hűtlen kezelés", "gazdálkodás", "adatigénylés" ]
[]
63,725
Nem tudni, miért jött, mit csinált, de megszünteti rejtélyes magyarországi cégét a nagy kínai futballbefektető
A cég pont akkor jelent meg Magyarországon, amikor felkapott téma volt az Újpest eladása. Nagy tőkével érkezett, de látszólag semmit sem csinált.
Még 2021 őszét írunk, ekkor kapott már sokadjára szárnyra a pletyka, hogy eladó az újpesti focicsapat. Szinte ezzel egy időben teljesen váratlanul felbukkant egy nagy kínai befektető és magyar viszonylatban igencsak méretes induló vagyonnal alapított egy céget. Ez volt az FSG (Hungary) Holdings Kft., amit 4,45 milliárd forintos törzstőkével hoztak létre. Nyilván nem kellett sok, gyorsan összekötötték a cég megjelenését az Újpesttel. A lila-fehér klub végül a Molé lett, az FSG-ről pedig azóta sem hallani semmit sem, de feltehetően már nem is fogunk többet, hiszen idén április elsejével elindult a cég végelszámolása. A történetben viszont több a kérdés, mint a válasz.Az FSG (Hungary) Holdings Kft.-t 2021 októberében jegyezte be a cégbíróság az óriási törzstőkéjével, amiből joggal lehetett akár arra is következtetni, hogy valami jelentős tranzakciót terveznek Magyarországon. Ám mielőtt továbbmennék, érdemes egy mondat erejéig kitérni arra, hogy a cég bejegyzését a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, vagyis a volt igazságügyi miniszter irodája intézte.Hogy valójában érdeklődött-e a cég az Újpest iránt, azt nem erősítette meg akkoriban a klub. Az erre irányuló kérdésre úgy felelt a belga tulajdonos, Roderick Duchatelet:"Két féllel is megállapodtam az eladás feltételeiben, egy magyar és egy külföldi féllel is, már egy jó ideje. Sajnos egyik fél sem rendelkezik még a kellő anyagi forrással, hogy teljesedésbe mehessen az adásvétel".Ezen túlmenően más értesülést, pletykát nem óhajtott kommentálni. 2022-ben viszont már arról szóltak a hírek, hogy nem is közvetlenül az FSG venné meg a csapatot, hanem a Németh János-Cseke István páros. Az FSG pedig a pénzt biztosítaná a tranzakcióhoz, ami elnézve, kiről is van szó, nagy kihívásokat nem jelentett volna.Egyrészt fedezet, tőke bőven volt a cég mögött, még ha az nem is pénzben állt rendelkezésre. A 4,45 milliárdos törzstőke a Wilmingtonban, vagyis az offshore paradicsomként ismert Delaware állam gazdasági és pénzügyi központjában bejegyzett Evil Geniuses Holdings LLC.-ben lévő 15 millió dolláros részesedése az alapítónak. Vagyis konkrétan ezzel a tulajdonnal tőkésítette fel a magyar FSG-t. Másrészt az FSG (Hungary) végső tulajdonosának még ennél is sokkal nagyobb vagyona lehet. A cégbíróságra benyújtott papírok alapján az alapító a luxemburgi székhellyel bíró Fosun Sports Group S.á.r.L., amelynek tulajdonosa a hongkongi Fosun Industrial Golding Ltd.Ez a cég pedig az egyik legnagyobb nem állami tulajdonban lévő globális vállalatcsoport Kínában, több területen jelen van, érdekelt a gyógyszeripartól kezdve a sportbizniszen át az e-sportig.A luxemburgi leánycég, amely a magyar FSG alapítója 2016-ban például megvette az angol Premier League-ben játszó Wolverhampton Wanderers FC-t, de áttételesen a cégcsoport érdekeltségébe tartozott a svájci Grasshoppers is.Nem látni, mit csinált a cég MagyarországonAzt már tudjuk, hogy nemhogy az Újpest FC-t, de más focicsapatot sem vett meg az FSG (Hungary), és ha megnézzük a működése alatt készült éves beszámolókat, az sem visz közelebb a válaszokhoz. Gyakorlatilag ugyanis nem tevékenykedett semmit sem a cég, mindössze csak létezett.Az FSG-nek ugyanis nem volt alkalmazottja, de még egy forint értékesítésből származó árbevétele sem. Évről évre mindössze néhány millió forint anyagjellegű ráfordítást könyvelt el, amiről ha tippelni kellene, azt mondanám, hogy a székhely fenntartásával és a könyvelői tevékenységgel kapcsolatos kiadásokat takarja. És nem véletlen a tippelés sem. A cég beszámolójának szerves részét képező kiegészítő melléklet ugyanis meglehetősen szűkre szabott, gyakorlatilag csak a számviteli politikát részletezi, az adott év kiadásairól, netán pénzügyi műveleteiről nem árul el semmit sem.Érdekesség még, hogy a jelek szerint az anyacég, tehát a luxemburgi Fosun Sport finanszírozhatta a magyarországi leánycég működését, hiszen évről évre egyre nagyobb összeget tartott nyilván az FSG kapcsolt vállalkozással szembeni tartozásként. Tavaly év végén ez az összeg már több mint 16 millió forint volt.Ahogyan arra sincs válasz, miért lett hirtelen 138,8 millió forintos kiadása a pénzügyi műveletekkel kapcsolatban. Itt jellemzően részesedések, értékpapírok, kölcsönök kamatait, érték- vagy árfolyamvesztéseket szoktak elszámolni. És arra sem ad magyarázatot a dokumentum, miért tüntettek fel hirtelen 57 millió forintot az aktív időbeli elhatárolások között, ahol olyan bevételeket, ráfordításokat tüntethetnek fel, amelyek több üzleti évet érintenek, nemcsak az adottat.A végelszámolás miatt az idei első negyedévről készült beszámoló szerint ez utóbbi összeg 127 millió forintra ugrott, és történetében először nyereséget könyvelhetett el a cég. Ezúttal a pénzügyi műveleteken ugyanis 67 milliós nyereséget realizáltak. Az anyacéggel szemben fennálló tartozás 21 millióra ugrott idén.Az FSG (Hungary) Holding szűk négyéves működése alatt közel 100 millió forintos veszteséget termelt összesen.
https://444.hu/2025/07/28/nem-tudni-miert-jott-mit-csinalt-de-megszunteti-rejtelyes-magyarorszagi-ceget-a-nagy-kinai-futballbefekteto
https://web.archive.org/web/20250729063614/https://444.hu/2025/07/28/nem-tudni-miert-jott-mit-csinalt-de-megszunteti-rejtelyes-magyarorszagi-ceget-a-nagy-kinai-futballbefekteto
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tudni-miert-jott-mit-csinalt-de-megszunteti-rejtelyes-magyarorszagi-ceget-a-nagy-kinai-futballbefekteto
444
hungarian-news
2025-07-28 21:01:00
[ "Cseke István", "Németh János" ]
[ "Evil Geniuses Holdings LLC.", "Fosun Industrial Golding Ltd.", "Fosun Sports Group S.á.r.L.", "FSG (Hungary) Holdings Kft.", "Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda" ]
[ "Magyarország" ]
[ "sport", "gazdálkodás", "felszámolás - végelszámolás" ]
[]
63,726
Elkezdett kiszállni tőzsdei érdekeltségeiből a Matolcsy-kör
Változott az MBH, az MBH Jelzálogbank és a NAP Nyrt. tulajdonosi szerkezete is, a Matolcsy-kör egykori, döntően a Pusztaszeri út 59-ben bejegyzett cégei jelentős eladásokba fogtak.
Aligha lehet állítani, hogy a kötelező tőzsdei bejelentések alapján pontosan nyomon követhető, mi történik az MBH Bank, az MBH Jelzálogbank vagy a NAP Nyrt. körül, kinek hogyan, miért csökkent vagy nőtt a tulajdonhányada az említett cégekben. De fogalmazzunk úgy, hogy senki nem lepődött meg a júliusi bejelentések irányán.A Telex igen részletesen foglalkozottaz MBH és az MNB-ügy kapcsolatával, megírtuk a magas szinten eldöntött, 170 millió eurós hitel történetét, illetve azt is, hogy az MBH-ban egyszerre részvényes a miniszterelnökhöz közeli kör (Mészáros Lőrinc és barátai), illetve a Matolcsy-családhoz közeli kör, a többek között Száraz István, Sándor Tamás és Stofa György tulajdonoltaQuartz Alapkezelő révén.Az MBH-nak több olyan tulajdonosa is volt, illetve van, amelya Matolcsy-kör budai bázisára, a Pusztaszeri 59-be van bejegyezve, és ehhez a körhöz kötődik azáltal, hogy a Quartz által kezelt magántőkealap volt a tulajdonos. Bonyolult a megfogalmazás, de ebben a világban sajnos minden ilyen összetett. Leegyszerűsítjük, ilyen tulajdonos:a CEE Paramount Equity Zrt., amelynek a Shihon Magántőkealap a tulajdonosa (vezetői pedig Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell);illetve két entitáson keresztül a Magyar Takarék Holding Zrt. is tulajdonos az MBH-ban, amelynek az Aurum Magántőkealap a tulajdonosa (a tisztviselők Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell).Nos, a frissbejelentésekszerint a Quartz közzétette, hogy 40 millió szavazatról 24,2 millió szavazatra csökken a Magyar Takarék Holdingon keresztül a befolyása a bankban, így a 20 százalékos és a 15 százalékos bejelentési küszöböt is átlépte lefelé, 12,4 százaléka maradt. A dokumentumok alapján a Quartz volt a bejelentésre kötelezett, a Magyar Takarék Holding pedig az értékesítő részvényes. Hasonlóképpen az MBH Jelzálogbankon belül is mérséklődött a Quartz befolyása.Na de ki volt a vevő? Itt két bejelentő volt, mindketten a Citadel Alapkezelő 50-50 százalékos tulajdonosai. Az egyik Tajthy Attila Tamás, aki mint a Citadel Alapkezelő egyik tulajdonosa 5,3 százalékos tulajdonos lett. A másik a Citadel Invest nevű cég, így annak is 5,3 százalékos tulajdona lett.Oké, Szárazéknak valamit el kellett adni, vissza kellett adni, de vajon mégis kinek?Ez már nem olyan tiszta, pedig gigantikus üzletről van szó.Az MBH tőzsdei értéke 1883 milliárd forint, ezt a számot a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapjáról a legutóbbi kötés alapján szedtük le. Ha figyelembe vesszük, hogy illikvid (alacsony likviditású) papírt nehéz értékelni, és az egyszerűség kedvéért csak 1000 milliárd forintra értékeljük az MBH-t, akkor is az jön ki, hogy egy 5,3 százalékos pakett legalább 53 milliárd forint körüli értéket jelenthet.A Citadel Alapkezelő vezetésében az egykori takarékbankos vezetők, korábban Martzy Antal, Nguyen Hoang Viet, újabban Bertalan Sándor, illetve Tajthy Attila bukkannak fel. Akinek ezek a nevek nem ismerősek: mindenki az egykori takarékbankos, Magyar Postás, díjbeszedős, MBH-s kör tagja volt. Martzy Antal korábban az MBH vezérhelyettese is volt, legutóbb pedigMagyar Postavezérhelyettese, Nguyen Hoang Viet pedig a posta treasury vezetője volt. Tajthy Attila is kulcsember volt a takarékszövetkezeti átalakításban, ma már nem annyira emlékszünk erre az egészre, de ő volt az elnöke az átalakulás kulcsszervezetének, aSzövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének(SZHISZ).Bertalan Sándoris régi motoros ebben a világban, volt ő SZHISZ-es, takarékbankos, de az MBH középvállalati üzletág ügyvezető igazgatója is.A Citadel Alapkezelőnek egyébként korábban ugyanúgy Száraz István volt a tulajdonosa, mint a Quartznak, de ma már Tajthy Attila és a Citadel Invest a tulajdonosa.Nem könnyű egy ilyen láncot végigkövetni, de azért még behozunk pár tulajdonnevet. A Citadel Investnek a PLSC Ingatlankezelő a tulajdonosa, míg a tisztviselői ugyancsak Martzy Antal (korábban) és Bertalan Sándor (jelenleg). A PLSC-ben Lásztity Dusán és Martzy Antal látszanak mint korábbi tulajdonosok, de a jelenlegi tulajdonos már nem derül ki az Optenből és a céges adatokból.Hogy valójában mi történt, esetleg ez a sok egykori takarékbankos hirtelen százmilliárdos lett, vagy hitelből vásároltak, esetleg ők is csak amolyan "proxy-k", valakinek az átmeneti képviselői, egyelőre nem tudni.De hogy a "száraz" bejelentés mögött (ezúttal nem Matolcsy Ádám barátjára utalunk) valójában milyen sztori áll, azt csak a bennfentesek tudják. Vélhetően valami tényleg nagyon beindult, mert a Matolcsy-féle kör, vagyis a Pusztaszeri 59-es cégek egy másik tőzsdei cégből, aNap Nyrt.-bőlis adtak el papírokat.Itt a konkrét bejelentés úgy szólt, hogy a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által képviselt Arezzo Magántőkealap és Neofelis Értékpapír Alap részvényesek értékesítették a tulajdonukban levőNAP Nyrt. törzsrészvényekjelentős részét.Hogy még egy érdekességet behozzunk, miközben a NAP Nyrt.-ből elég látványosan visszavonulót fújtak Matolcsy Ádámék, Száraz Istvánék és Somlai Bálinték, addig Rahimkulov Ruszlan és Gaál Tibor bejelentették, hogy vettek 15,13-15,13 százalékot a cégben, ráadásul éppen ugyanazon a napon. Ha pedig valakik szinte ugyanannyi papírt vesznek ugyanazon a napon, majd egy bejelentésben közlik azt, akkor alighanem ezek a befektetők nincsenek nagy távolságban egymástól.Az MNB-alapítványok vagyonvesztésében érintett kör tehát kezd háttérbe szorulni. Hogy pontosan kinek adják el vagy adják vissza a vagyonelemeiket, az ma még nem tiszta, vélhetően a következő időszakban sok izgalmas bejelentést fogunk látni.
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/23/matolcsy-adam-somlai-szaraz-mbh-quartz-nap-tozsde
https://web.archive.org/web/20250723232623/https://telex.hu/gazdasag/2025/07/23/matolcsy-adam-somlai-szaraz-mbh-quartz-nap-tozsde
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkezdett-kiszallni-tozsdei-erdekeltsegeibol-a-matolcsy-kor
Telex
hungarian-news
2025-07-23 15:30:00
[ "Balássi Zita", "Bertalan Sándor", "Gaál Tibor", "Lásztity Dusán", "Martzy Antal", "Matolcsy Ádám", "Mészáros Lőrinc", "Nguyen Hoang Viet", "Ruszlán Rahimkulov", "Sándor Tamás (ügyvéd)", "Somlai Bálint", "Stofa György", "Száraz István", "Tajthy Attila Tamás", "Takács Marcell", "Valkó Mihály" ]
[ "Arezzo Magántőkealap", "Aurum Magántőkealap", "CEE Paramount Equity Zrt.", "Citadel Alapkezelő Zrt.", "Citadel Invest Zrt.", "Magyar Takarék Holding", "Magyar Takarék Holding Zrt.", "MBH Bank Nyrt.", "MBH Jelzálogbank Nyrt.", "NAP Nyrt.", "Neofelis Értékpapír Alap", "PLSC Zrt.", "Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.", "Shihon Magántőkealap" ]
[]
[ "háttér", "bankok - pénzintézetek", "klientúra", "hitelezés", "vagyonátadás / közérdekű alapítvány" ]
[ "MNB alapítványok" ]
63,727
47 milliót loptak el egy soha meg nem épült kisboltra
Egy újabb botrányos ügy került napvilágra a Magyar Falu Program kapcsán. Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője egy videóban mutatta be, hogyan tűnt el közel 50 millió forint egy soha meg nem épült kisbolt árnyékában.
A Magyar Falu Program keretében 2021-ben egy Telekosár Hungary nevű cég nyert el 47 millió forintot egy perőcsényi kisbolt megnyitására. Ám a bolt nemcsak nem nyílt meg, de a cég 2024-re meg is szűnt, annak ellenére, hogy a támogatási feltételek szerint öt évig kellett volna működtetni az üzletet. Tompos Márton a helyszínre látogatott, hogy utánajárjon a történetnek, de a helyiek semmit sem tudtak a kisboltról.Nem is hallottak a tulajdonosrólA Momentum politikusa nem hagyta annyiban a dolgot, és felhívta a támogatást nyújtó Bethlen Gábor Alapkezelő ügyfélszolgálatát. Az alapkezelő azonban nem tudott érdemi információval szolgálni a projektről. Tompos ezután a cég egykori bejegyzett címére látogatott, ahol a lakók szintén értetlenül álltak a kérdés előtt: sem a cégről, sem annak tulajdonosáról nem hallottak.A politikus a videójában elmondta, hogy a Telekosár Hungaryt egy család alapította közvetlenül a támogatási pályázat előtt. A cég legnagyobb tulajdonosa egy akkor mindössze 14 éves gyerek lett. A vállalkozást később továbbadták, és végül egy izraeli lakcímmel rendelkező személyhez került. Tompos a család tófalui ingatlanjához is ellátogatott, de ott sem talált senkit."Hát, így ügyeskedtek ezzel a pályázattal" - fogalmazott Tompos a videó végén, hozzátéve: az ügyben feljelentést tesz. A politikus szerint ez az eset is jól példázza, hogyan lehet visszaélni a közpénzekkel, és mennyire hiányzik az átláthatóság a támogatási rendszerekből.A Magyar Falu Program célja eredetileg az volt, hogy a kistelepülések fejlődését segítse, és javítsa az ott élők életminőségét. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek azonban azt mutatják, hogy a rendszer komoly hiányosságokkal küzd, amelyek lehetővé teszik a visszaéléseket.
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/47-millio-kisbolt-perocseny-magyar-falu-program-tompos-marton/3sqp8ge
https://web.archive.org/web/20250801182638/https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/47-millio-kisbolt-perocseny-magyar-falu-program-tompos-marton/3sqp8ge
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/47-milliot-loptak-el-egy-soha-meg-nem-epult-kisboltra
Blikk
hungarian-news
2025-08-01 19:23:54
[]
[ "Telekosár Hungary Kft." ]
[]
[ "pályázat", "támogatás", "EU", "kereskedelem" ]
[]
63,728
Azonnali jogvédelmet kértek az akadémiai dolgozók az ELTE alapító okiratának módosítása miatt
Szerintük jogellenes lenne a módosítás. Az okok felsorolásánál felbukkan Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatójának neve is, akiről kiderült, hogy tagja lett az első Digitális Polgári Körnek.
"A Magyar Államkincstárral az Akadémiai Dolgozók Fóruma értesülései szerint jogellenesen kívánják bejegyeztetni az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapító okiratának módosítását. A jogellenes módosítással a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózat négy központját olvasztanák be az egyetembe" - írja hétfő hajnali bejegyzésében az Akadémiai Dolgozók Fóruma a kutatóközpontok átvételéről.A fentiek miatt a szervezet a Fővárosi Törvényszékhez fordult, és azonnali jogvédelmet kért. A további jogi lépések előkészítése folyamatban van, és az érintett szervekhez közérdekű adatigényléseket adtak be.Úgy vélik, az alapító okirat változásának bejegyzése súlyos szakmai hiba volna a Magyar Államkincstár részéről. A bejegyzés szerintük többek között azért jogellenes, mert véleményük szerint mivel a kutatóközpont átadásáról szóló ülés után a HUN-REN Irányítóközpont Testületének három tagja is lemondott, ám sem az ülés határozatait, sem annak jegyzőkönyvét nem hozták nyilvánosságra, ezért nem tudható, hogy adott volt-e a határozatképesség, illetve hogyan kezelték a tudományos kérdésekben dönteni nem jogosult Jakab Roland szavazatát."Egy tag összeférhetetlenségével, három tag lemondásával, valamint Jakab Roland vezérigazgatópolitikai szerepvállalásával az első Digitális Polgári Körben(Orbán Viktor, Schmidt Mária és Lánczi András mellett) az Irányító Testület tagjainak száma a határozatképességhez szükséges öt fő alá csökkent, a HUN-REN Központ működésképtelenné vált. Nem világos tehát, hogy a kutatóhálózat feldarabolását ki és milyen felhatalmazással tárgyalta eddig, és tárgyalja jelenleg."Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az is problémás, hogy nem tudni, a források átadásához szükséges Költségvetési Megállapodást ki és milyen felhatalmazás alapján köti meg. Gondot jelent szerintük az is, hogy az ELTE szenátusának július 7-i, zárt üléséről szóló szó szerinti jegyzőkönyvet, sem a határozatokat nem hozták nyilvánosságra, "így az sem világos, hogy az ülés napján beterjesztett határozati javaslatot jogszerűen tűzték-e napirendre."Úgy vélik, hogy az átalakulás előfeltételévé tett módosítás, "amely a doktori eljárásra vonatkozó 387/2012. (XII. 19.) kormányrendeletet érinti, szintén jogellenes, mivel sérti az eljárás függetlenségét." A szervezet szerint az átalakulás vagyoni keretei sem adottak, továbbá meglátásuk szerint a 387/2012. (XII. 19.) kormányrendelet 2025. július 24-én megjelent módosítása a doktori eljárásból több helyről is törli a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.A szervezet az újabb intézkedések mellett felszólította a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy ne javasoljon új tagokat a HUN-REN Irányító Testületébe, és ne adja ingyenes használatba a vagyont, amíg helyre nem áll a kutatóhálózat egysége.Pár hete került nyilvánosságra, hogy az ELTE átvenné a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét. A HUN-REN Irányító Testületemeg is szavazta az átalakítást, ám ennek nem minden kutató örült. Az 1200 érintett kutató közül 800-an nyilvánítottak véleményt az átalakításról, a dolgozók jelentős többsége,közel 90 százalékaelutasította az intézmények ELTE-hez csatolását. Az ELTE polgárai is ellenezték a dolgot,önkényesnek és átláthatatlannak neveztéka módszert.Az akadémiai dolgozók korábban azt írták,Orbán Viktor hatalmi szóval elrendeltea HUN-REN kutatóhálózat felosztását. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke egyébkéntaz elcsatolásról szóló hivatalos bejelentésután azt mondta, alapos szakmai egyeztetés előzte meg a négy kutatóintézet elcsatolását, pedig errőlegy hét alatt döntöttek. Az ELTE szenátusa végül július 7-én zárt ülésen, nagy többséggelszavazta mega kutatóközpontok átvételét.
https://telex.hu/techtud/2025/07/28/akademiai-dolgozok-foruma-elte-jogvedelem
https://web.archive.org/web/20250728064100/https://telex.hu/techtud/2025/07/28/akademiai-dolgozok-foruma-elte-jogvedelem
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azonnali-jogvedelmet-kertek-az-akademiai-dolgozok-az-elte-alapito-okiratanak-modositasa-miatt
Telex
hungarian-news
2025-07-28 05:37:29
[ "Gulyás Balázs", "Jakab Roland", "Orbán Viktor" ]
[ "Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)", "Magyar Államkincstár (MÁK)", "Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN)", "Magyar Tudományos Akadémia (MTA)" ]
[]
[ "ingatlan", "összeférhetetlenség", "átláthatóság", "tudomány", "jogalkotás" ]
[]
63,729
Titkolják, hogy ki birtokolja a részvények ötödét Lázár vadászkastélyos cégében
Még a Grosswiese Zrt. részvénykönyvéből sem derül ki, ki a tulajdonos, de a társaság jól fial Lázárnak – és csak neki.
Nem tudni, kik birtokolják a részvények ötödét a Lázár János-fél batidai vadászkastélyt birtokló Grosswiese Zrt.-ben, írja a 24.hu. A Grosswiese-t három magánszemély alapította 2017 áprilisában, ötmilliós alaptőkével. Az alapítók közül Kulik Jenő még az év szeptemberében 278 millió forinttal megemelte a társaság alaptőkéjét, és beapportálta a cégbe a batidai ingatlant, melyet, mint ismert, a Lázár család földjei vesznek körbe. Kulik mellett Bónus István és Szabó István volt a tulajdonos. 2018 júniusában Kulik „átruházott részvényeket”, és kérte az igazgatóságot, hogy mivel a tulajdonában „50 százaléknál nem több maradt”, töröljék őt a cégjegyzékből. Vélhetőleg ekkoriban adhatta át a részvényei egy részét Lázár Jánosnak. A cég részvénykönyve szerint Lázár 8,1 százalékkal szerepelt a részvényesek között, Kulik 26, a másik két részvényes pedig 9-9 százalékot birtokolt. Ez együtt 52 százalék: 48 százaléknyi részvényről nem lehetett tudni, hogy ki vagy kik a birtokosai. Arról sincs további dokumentum a cégbíróságnak beküldött iratokban, hogy 2022-re hogyan nőtt Lázár tulajdonrésze 40,93 százalékra, kitől és mennyiért vett részvényeket. A 24.hu azt írja, a Grosswiese részvénykönyve szerint a miniszter mellett továbbra is tulajdonos a cégben Bónus és Szabó, 9-9 százalékkal, valamint Grosswiese néven is van saját részvény, ami 19,4 százaléknyi tulajdont jelent. Mindezek alapján bő 78 százaléknyi részvényről látható, hogy kiknek a tulajdonában vannak, viszont a részvények 22 százalékról, azaz minden ötödik részvényről még a részvénykönyvből sem derül ki, hogy ki a tulajdonos, hiába állítja azt Lázár János, hogy minden adat rendelkezésre áll. Mint lapunk is megírta, a batidai vadászkastélyos cég tavaly rekordévet zárt, de osztalékot csak Lázár vett fel a nyereségből.
https://hvg.hu/gazdasag/20250721_Titkoljak-hogy-ki-birtokolja-a-reszvenyek-otodet-Lazar-vadaszkastelyos-cegeben-Grosswiese-Zrt-Batida
https://web.archive.org/web/20250721174143/https://hvg.hu/gazdasag/20250721_Titkoljak-hogy-ki-birtokolja-a-reszvenyek-otodet-Lazar-vadaszkastelyos-cegeben-Grosswiese-Zrt-Batida
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkoljak-hogy-ki-birtokolja-a-reszvenyek-otodet-lazar-vadaszkastelyos-cegeben
HVG
hungarian-news
2025-07-21 08:19:00
[ "Bónus István", "Kulik Jenő Ervin", "Lázár János", "Szabó István (Hódmezővásárhely)" ]
[ "Építési és Közlekedési Minisztérium", "Grosswiese Zrt." ]
[ "Csongrád megye", "Hódmezővásárhely" ]
[ "átláthatóság", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat", "vadászat", "klientúra", "kastély" ]
[]
63,730
Mit titkolhatnak Lázárék, hogy semmit sem árulnak el a kastélyosztogatásról?
A kötelezőnél is szűkebb nyilvánosság mellett folytatta Lázár János az állami kastélyok tulajdonváltását újabb öt műemlék magánkézbe adásával. Az ingyenes átadás csak társadalmi ellenőrzés mellett jelenthetne megnyugtató megoldást a kulturális örökség megóvására.
Egy valódi arisztokrata sarj már biztosan csalódott az Orbán-kormány műemlékkezelése miatt. A tatai kastély Ausztráliában élő örököse, Francesca Esterházy-Blackwell a HVG érdeklődésére azt mondta: amikor családi örökségükkel járultak hozzá a múzeum kiállításához, álmában sem gondolta volna, hogy a magyar állam utóbb magánkézbe adja a tatai Esterházy-kastélyt és a teljes berendezését. Blackwell arról is beszámolt, hogy a múlt heti bejelentés óta számos aggódó lakos kereste meg, de a családja soha nem fontolgatta, hogy pályázzanak az ingatlanra, mivel nincsenek abban a helyzetben, hogy azt megtegyék. Mint mondta, nem akarja előre megítélni az új tulajdonost (aki egyébként az ország hatodik leggazdagabb üzletembere, Szíjj László), de csak remélni tudja, hogy becsületesek a szándékai, és figyelembe veszi a tataiak érdekeit. Ebben a reményben az ország immár kilenc településén osztoznak azok, akik aggódnak a közvagyon és a nemzeti kulturális értékek sorsáért. Az Országgyűlés kormánypárti többsége ugyanis tavaly felhatalmazta Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy egy személyben döntsön 47 történelmi műemlék magánkézbe adásáról, és ez két fordulóban 9 kastély esetében már meg is történt (ábránkat lásd alább), legutóbb július elején. Bár a jogszabályt még a sokszor lojális Alkotmánybíróság is szigorította, hogy a kastélyosztogatás ne tűnjön puszta ajándékozásnak, még a törvény is teljes titoktartást ír elő az új tulajdonosok számára a tudomásukra jutott információkról. Holott a műemlékkezelésnek ez a privatizált formája egyetlen esetben lehetne biztató: ha minden a legnagyobb nyilvánosság mellett és a helyiek bevonásával történne. A kormány azonban csak akkor fordított figyelmet a kommunikációra, amikor – többségében uniós forrásból és a hozzá közel álló vállalkozók kivitelezésében – felújította a kastélyokat; akkor ugyanis a kormány műemlékvédelmi eredményeit 282 millió forintból hirdethette a szokásos céges kör, a milliárdos Balásy Gyula vállalkozásai. A 290 lelkes Füzérradvány egyik önkormányzati képviselője, Uhrin Sándor most a sajtóból értesült a miniszter döntéséről, hogy a Károlyi-kastélyegyüttes Révész Bálint logisztikai vállalkozóé lehet. Bár hangsúlyozta, hogy csak magánemberként nyilatkozik, annyit elárult, hogy őt hivatalosan nem tájékoztatták. Mint mondta, reméli, hogy pozitív hatása lesz a tulajdonosváltásnak, mert az állami műemlékkezelés során látszott, hogy nincs elég pénz a teljes felújításra és a fenntartásra; a látogatók száma ugyan növekszik, de a jelentős részük nyugdíjas, akinek nem kell fizetnie a belépésért. Pedig a forgalom azért is jól jönne, mert Uhrinhoz hasonlóan sokaknak van a faluban kiadó szálláshelyük. Más ugyanakkor arra helyezte a hangsúlyt a községben, hogy minden segítség elkel, hiszen egy-két évtizede még 10 ezren éltek a Hegyközben, ma viszont már csak ötezren, mert nincs munka és nincs fiatal, mindenki otthagyja a kis falvakat. A Fejér megyei Dégen még el sem jött az új tulajdonos, máris megtisztították a terepet a privatizáció számára. Legalábbis így élték meg a legnagyobb helyi civil szervezet, a kétezres faluban 140 tagot számláló Dégi Park-tó Horgász Egyesület sporttársai. A horgászok ugyanis 2023 végéig a tórendszernek azt a részét is használhatták, amely a Festetics-kastély 200 hektáros parkjából a legközelebb esik az épülethez, 2024. január 1-jétől azonban egyik napról a másikra kitiltották őket, és hosszas egyeztetések után idén januártól is csak egy alsóbb tó lehalászásához kaptak engedélyt. „Katasztrófa” – mondta a HVG-nek egyikük, aki attól tart, hogy bár a törvényben jelzett helyrajzi számok alapján nem a park egésze lesz a 4iG Nyrt.-é, előbb-utóbb megszerezhetik a teljes 200 hektárt. A 4iG mindenesetre – a HVG megkeresésére adott válasza alapján – egyelőre csak arra készül, hogy folytassa a karbantartási és felújítási munkálatokat, illetve a jelenlegi múzeumi funkció mellett rendezvényhelyszínként is hasznosítsa az épületet. Az utóbbi években hatalmassá duzzadt távközlési-hadiipari holding részéről ezúttal is hangsúlyozták, hogy legkorábban 2028-ban kerülhet a birtokukba a kastély, addig a cég csak vagyonkezelő, és becslései alapján a következő 10 évben 10 milliárd forintot is meghaladó kötelezettség társul a vagyonjuttatáshoz. Részben éppen ez az, ami nem teljesen világos: hogy kinek mi lesz a kötelezettsége. A miniszter mostani döntéséről szóló néhány szavas tájékoztatás például semmilyen indoklást nem tartalmazott, nemhogy forintosítva látni lehetett volna, hogy mi mennyiért, de legalábbis milyen kötelezettségek fejében kerül a zömmel kormányközeli befektetők vagy önkormányzatok kezébe. Ez alól szinte az egyetlen kivétel lett volna a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, amelynek esetében Lázár János februárban még rábólintott, hogy politikai ellenlábasának, Márki-Zay Péter polgármesternek a városa, Hódmezővásárhely kapja meg a tulajdonjogot. Egy ideig ment a színház, hogy a helyi fideszesek helyi népszavazással döntenék el, akarja-e vagy sem a város a kastélyt, de ezt a helyi választási bizottság után még a Szegedi Törvényszék is megtorpedózta, Lázár pedig felfüggesztette a pályázatot. Közben a Fidesz jövendő békési képviselőjelöltje, Takács Árpád, aki most még a megyei kormányhivatalt vezeti, aktivizálta magát, és bejelentette, hogy a megyei önkormányzat koordinálásával bejelentkeznek a kastélyra. Ez azért is érdekes, mert ez a megoldás már az előző ciklusban is felmerült, de a megyei közgyűlés akkor úgy döntött, hogy ekkora terhet nem tudnak vállalni. Most júniusban a testület ismét napirendre vette az ügyet, ám zárt tárgyaláson, így még az előterjesztést sem lehetett megismerni. A HVG azonban úgy tudja, egyelőre nincs fordulat, még mindig nem találtak forrást a kastély működtetésére. Nem mintha másutt gyorsabban haladnának az ügyintézéssel. Oroszlány önkormányzata ugyan már februárban elnyerte a jogot a majki Esterházy-kastélyra és a Kamalduli Remeteségre, de még csak a tárgyalásokon vannak túl a minisztériummal, az üzemeltetésre szánt nonprofit kft.-t meg sem alapították, egyelőre egy meglévő önkormányzati cég viszi az ügyeket. Pedig azt, hogy szükség van a látványos eredményekre, a kormánypárt is tudja: a térség fideszes országgyűlési képviselője, Czunyiné Bertalan Judit két hete az oroszlányi televízióban azt nyilatkozta, hogy a városnak fel kell kötnie a nadrágját, és már augusztusban rendezvényekkel kell előrukkolniuk. A gyógyszergyártó Richter Gedeon Nyrt. kérelmét a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra már februárban jóváhagyta a miniszter, a vállalat kommunikációs vezetője, Beke Zsuzsa most azt közölte a HVG-vel, hogy jelenleg „kidolgozás alatt van a vonatkozó törvényi kötelezettség betartásával a szerződéses keretrendszer kialakítása”. A vállalatnak az állagmegóvás és a zökkenőmentes üzemeltetés a legfontosabb rövid távú fókusza, de már vizsgálják a fejlesztési opciókat is, amelyekről alapos mérlegelés alapján szeretnének dönteni. Mint mondta, a helyi önkormányzattal több körben is egyeztettek, őket is bevonták a folyamatba. De hogy néz ez ki a helyiek szemszögéből? „A közelmúltban tartott közmeghallgatáson több kérdést is kapott a polgármester a kastéllyal kapcsolatban, de konkrét információk ott sem hangzottak el” – így tapasztalta a Nádasdladányi Civil Kontroll elnöke, Nagy-Ördög Lajos. Ahogy a HVG-nek elmondta, a polgármester szűkszavúan annyit osztott meg, hogy már egyeztetett a Richter képviselőivel, elmondása szerint 2026 tavaszán várható a kastély tényleges átvétele, és hogy a helyiek továbbra is kedvezményesen látogathatják majd a kastélyt meg a parkot. Érdemi válasz arra sem volt, hogy az új tulajdonos megjelenésével változik-e a kastély helyiadó-befizetése. Komolyabb ellenállásra azonban nem számít a civil aktivista, mint ecsetelte, „nehéz nálunk felszólalni bármiért is, mert aki kérdez, az onnantól kezdve ellenség”. A lakosság jelentős része valamilyen módon függőségi viszonyban áll a helyi vezetéssel, emiatt sokan nem szívesen vállalják nyilvánosan a véleményüket – tette hozzá. Miután pedig a településvezetés az elmúlt két évtizedben gazdasági szempontból nem épített a kastély jelenlétére, a tulajdonosváltása sem váltott ki komolyabb visszhangot. Így ha az új üzemeltető meg tudja oldani a parkolást, és az ott dolgozók is megtarthatják az állásukat, akkor nyert ügye lesz. Helyben egyébként az a hír járja, hogy a magtár épületéből konferencia-központot, a kastély egyik szárnyából pedig vendégszállásokat akar kialakítani a Richter, tehát valószínűsíthető, hogy üzleti célokat is szolgál majd a kastély. Bevételre valóban szükségük lesz az újdonsült tulajdonosoknak, mert a műemlékek gondos fenntartása tagadhatatlanul drága mulatság – hacsak az állam idővel nem örvendezteti meg az új „arisztokráciát” további juttatásokkal és uniós pénzekkel. A kormány korábban arra hivatkozott, hogy a brit örökségvédelem módszerét igyekeznek követni, ám ott sokkal inkább a jótékonysági jelleget hangsúlyozzák, mintsem a tulajdonlást. Nagy-Britanniában van állami alapítású, de van magánalapítvány is. Az előbbire példa az English Heritage, az utóbbira a Landmark Trust, egy sok száz éves bankárcsalád jótékonysági szervezete. Mindkét formában több száz műemléket üzemeltetnek, jellemzően nem tulajdonosi formában. A lényeg azonban minden esetben az, hogy profithajhászással bele sem szabad fogni a kastélyüzemeltetésbe, mert a nemzeti műemlékek fenntartása a világon sehol sem nyereséges vállalkozás, inkább áldozatvállalás a közösség érdekében. A műemlékvédelem nemzetközi szervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága már a kastélytörvény előkészületekor arra figyelmeztetett, hogy az utóbbi évek külföldön is elismert kastélyfelújítási programja után leginkább hálózatban, egységes koncepció alapján lehetne megőrizni az ingatlanok értékét és turisztikai vonzerejét. A testület tiszteletbeli elnöke, Nagy Gergely a HVG-nek most úgy nyilatkozott, hogy csak a gyakorlat fogja bebizonyítani, ebben a formában megvalósul-e a két elsődleges cél: az érték megmentése, valamint az, hogy a műemléket minél többen megismerhessék. A nemzetközi gyakorlat nagyon sokszínű, de ez egyikhez sem hasonlít, ez egy próbálkozás – fogalmazott a szakember. Mint mondta, alapvető kérdés, hogy a fenntartás közben megkövetelik-e a szakszerűséget, nehogy idővel pusztulóban lévő ingatlanok szálljanak vissza az államra.
https://hvg.hu/360/20250801_hvg-kastelyok-ajandekozas-titkolozas-lazar-janos
https://web.archive.org/web/20250804120133/https://hvg.hu/360/20250801_hvg-kastelyok-ajandekozas-titkolozas-lazar-janos
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mit-titkolhatnak-lazarek-hogy-semmit-sem-arulnak-el-a-kastelyosztogatasrol
HVG360
hungarian-news
2025-08-01 10:00:00
[ "Balásy Gyula", "Jászai Gellért", "Lázár János", "Paár Attila", "Révész Bálint", "Szíjj László" ]
[ "4iG Nyrt.", "Építési és Közlekedési Minisztérium", "Mathias Corvinus Collegium Alapítvány", "Mol-Új Európa Alapítvány", "Oroszlány város Önkormányzata", "PBE Építő Kft", "Révész Logisztikai Holding Zrt.", "Richter Gedeon Nyrt.", "Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata", "Viarum Invest Kft." ]
[ "Bajna", "Békés megye", "Borsod-Abaúj-Zemplén megye", "Dég", "Fejér megye", "Füzérradvány", "Győr-Moson-Sopron megye", "Komárom-Esztergom megye", "Komlódtótfalu", "Nádasdladány", "Oroszlány", "Sopronhorpács", "Szabadkígyós", "Szabolcs-Szatmár-Bereg megye", "Tata" ]
[ "ingatlan", "pályázat", "privatizáció", "műemlékvédelem", "háttér", "támogatás", "átláthatóság", "hirdetés", "civilek", "EU", "önkormányzat", "klientúra", "jogalkotás", "kastély", "infografika", "üzemeltetés" ]
[ "Kastélyprogram" ]
63,731
Orbán veje után a kötélbarátjának is lesz egy Marriottja, de az átépített Körszálló kicsit más lesz
Branded residence, azaz márkázott lakóház lesz az egykori Körszállóból. A Marriott-tól vettek hozzá licencet. Ez lesz a tizedik ilyen, Marriott márkanév alatt futó fejlesztés Európában, a legközelebbi hasonló a belgrádi mini-Dubajban található. A 48 luxuslakásra szeptembertől lehet befizetni.
Branded residence formájában üzemel majd az egykori Körszálló a Marriott márkaneve alatt, mint Marriott Residences Budapest – derül ki abból a keddi közleményből, amelyet az ingatlan beruházója, az Orbán Viktor kötélbarátjaként is emlegetett Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market-leányvállalat, a Market Asset Management Zrt. (MAM) adott ki. A beruházó külön kiemelte, hogy ez lesz Magyarország első branded residence (azaz márkázott lakóház) fejlesztése, amelynek a lényege, hogy az adott ingatlan – a tervezés és az elérhető szolgáltatások révén – egy jól ismert márkához kötődik, amely nemcsak a nevét adja, de szigorú minőségi és üzemeltetési sztenderdeket is meghatároz. Ennélfogva az egykori Körszálló újjáépített verziójában kialakítandó 48 exkluzív, panorámás lakás esetében a Marriott elvárásai érvényesülnek majd, amelyek lakóit olyan szolgáltatásokkal kényeztetik, mint wellness- és fitneszterület, concierge-szolgáltatás, 24 órás biztonsági szolgálat, mozi, tárgyaló, közösségi munkatér és privát bár. Mint a Marriott Residences hivatalos honlapjáról kiderül, világszerte több tucat hasonló lakóépület működik, de Európában még csak néhány helyen van ilyen. Budapesten így (Manchester és London, a portugáliai Algarve két egysége, a spanyolországi Costa del Sol és Barcelona, a görögországi Costa Navarino, az albániai Vlora és a sokat kritizált belgrádi mini-Dubaj hatalmas tornya után) tizedikként valósulhat meg ilyen fejlesztés. A kivitelezés július végén kezdődik, a kivitelező a Market Építő Zrt. lesz. A reménybeli tulajdonosok szeptembertől kezdhetik előjegyezni az ingatlanokat, de majd csak 2027 végén költözhetnek be. Az ilyen ingatlanok jellemzően 20-30 százalékkal drágábbak a hasonló prémium kategóriás, de nem márkázott ingatlanoknál. A fejlesztésről is elárultak néhány részletet:  ·      a hűtést-fűtést gáz helyett a közel nullakibocsátású talajszondás hőszivattyús rendszerrel oldják meg (ez már egyébként kötelező az új lakóépületek esetében); ·      az épület előtti parkoló helyén egy új, nyilvános park létesül; ·      új mélygarázst építenek. A Marriott Residences Budapest néven futó ingatlanfejlesztésben nem tulajdonos a Marriott International, a Marriott védjegyeit licenc alapján használhatja majd a fejlesztő MAM projektcége és leányvállalata, a Blue Urban Elegant Kft. Egyébként a budapesti Marriott Hotel sem a Marriotté, ezt a közelmúltig a Duna Szálloda Zrt. tulajdonolta, de pár hete kiderült, hogy a miniszterelnök veje, Tiborcz István vásárolja meg.
https://hvg.hu/gazdasag/20250722_korszallo-marriott-residences-branded-residences-ingatlanfejlesztes
https://web.archive.org/web/20250727051855/https://hvg.hu/gazdasag/20250722_korszallo-marriott-residences-branded-residences-ingatlanfejlesztes
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-veje-utan-a-kotelbaratjanak-is-lesz-egy-marriottja-de-az-atepitett-korszallo-kicsit-mas-lesz
HVG
hungarian-news
2025-07-22 14:00:00
[ "Garancsi István" ]
[ "Blue Urban Elegant Kft.", "Market Asset Management Zrt.", "Market Építő Zrt." ]
[ "Bp. II. kerület", "Budapest" ]
[ "ingatlan", "építőipar", "klientúra" ]
[]
63,732
Tiborcz István veszi meg a Marriott Hotelt
A most lezajló tranzakcióra régóta lehet számítani. A miniszterelnök vejének portfóliója újabb luxusszállodával bővül.
Az ikonikusf ővárosi szállodát birtokló céget a tulaj CPI Europe nyílt, nemzetközi tender hirdette meg. A Budapest Marriott Hotelt tulajdonló Duna Szálloda Zrt.-t a BDPST Group által alapított BDPST Corso Béta Kft. és a Gránit Alapkezelő által kezelt Diorit magántőkealap projektcége, a Liberty Beta Corso Kft. veszi meg közösen. Az üzemeltetés marad Marriott Internationalnál.  A tranzakciót végrehajtó cégek Tiborcz István érdekeltségébe tartoznak, aki már korábban is szorgosan terjeszkedett a szállodapiacon. A Duna-parti hotel eladásra kínálásáról itt írt korábban, még a miniszterelnök vejének képbe kerülése előtt a HVG részletesen, melyből kiderül, hogy nagy üzleti potenciál van a Vigadó téri ingatlanban. A pesti Korzón található Marriot már csak az elhelyezkedése miatt is alacsony kockázatú befektetésnek számít, hasonló fekvésű és méretű, Duna-parti ingatlanból olyan kevés akad, hogy az érték növekedése a benne működő szálloda tevékenységétől függetlenül garantált. Persze maga a szálloda sincs veszteséges működésre ítélve: a klasszikus üzleti ötcsillagos kategóriába tartozó (upper upscale) szegmensre a budapesti piacon nemzetközi összehasonlításban is “egészségesen” magas átlagárak és a jó kihasználtság a jellemző – értelmezte korábban a HVG számára egy elemző. A Portfolio idézi Tiborcz István kommentárját az adásvételről: „A Budapest Marriott Hotel értékesítése kapcsán megkeresték a társaságunkat, és mivel a hotel illeszkedik a budapesti szállodapiaci elképzeléseinkbe, végül az ajánlatadás mellett döntöttünk. Ez az egyik legjobb adottságú hotel a városban, komoly potenciált látunk a működtetésében.” A vásárló kiemeli azt is, hogy hosszú távon tervez a Mariottal, és Budapest, a belváros látképe, gazdasága és turisztikai helyzete szempontjából is előnyösnek tartja. Az emblematikus, második világháború után elsőként megépült hazai luxusszálloda gazdag történelméről itt írt korábban a HVG. 
https://hvg.hu/kkv/20250625_Tiborcz-Istvan-veszi-meg-a-Marriott-Hotelt-ebx
https://web.archive.org/web/20250722122857/https://hvg.hu/kkv/20250625_Tiborcz-Istvan-veszi-meg-a-Marriott-Hotelt-ebx
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-veszi-meg-a-marriott-hotelt
HVG
hungarian-news
2025-06-25 11:10:00
[ "Tiborcz István" ]
[ "BDPST Corso Béta Investment Ingatlanberuházó Kft.", "BDPST Group", "Diorit Magántőkealap", "Duna Szálloda Zrt.", "Gránit Alapkezelő Zrt", "Liberty Beta Corso Kft." ]
[]
[ "rokonok", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat", "idegenforgalom", "klientúra", "NER HOTEL" ]
[]
63,733
Mészáros eddig kegyelt vállalkozói a csőd szélén táncolnak, mert nem fizeti ki őket a leggazdagabb magyar legjövedelmezőbb cége
A V-Híd Zrt. Mészáros Lőrinc aranytojást tojó tyúkja, a birodalom ékköve, ami a legtöbb pénzt fialta a tulajdonosának az elmúlt években. Idén is kivette kis híján a teljes profitot belőle Orbán Viktor barátja. Közben milliárdokat követelnek tőle azok a magyar vállalkozások, amelyek a valóságban elvégezték az állami megbízásokat. A cégcsoport azonban nem fizet.
A Mészáros birodalom "ékköve", a leggazdagabb magyart a leginkább gazdagító vállalkozás alvállalkozói bajban vannak.A V-Híd gyakorlatilag monopol helyzetben végzi a MÁV beruházásait.A valódi munkát azonban alvállalkozók végzik, akiknek esetenként szerződése sincs.Ha nagy nehezen lesz is, kérdéses, hogy mikor és mennyit fizetnek nekik.Azt mondják, a több százmilliárdos beruházások nagyjából fele nem munkára ment el.Alig múlt éjfél egy július eleji hétköznapon, amikor a Kelenföldi pályaudvaron, egy elhagyatott MÁV épület mellett, a kavicsos parkolóban tucatnyi munkás gyülekezik. Ketten közülük egy vasúti közlekedésre átalakított markológépet szerelnek, a többiek várják a műszaki vezetőt, hogy nekiállhassanak az aznapra megkapott feladatuknak. Hamarosan életbe lép a vágányzár, hajnalig kell végezniük a feladattal. Odalépünk hozzájuk, pedig nem világos, hogy ez már üzemi terület vagy sem, azaz hogy szabályosan tartózkodunk-e a parkolóban. Az azonban biztos, hogy ők nem lehetnének ott.A "Ferencváros-Kelenföld vasútvonal kapacitásbővítés" elnevezésű projektre még 2020 októberében írtak ki uniós közbeszerzést. Egy évvel később hirdették ki a győztest: a V-Híd Zrt. nyerte el a munkát. Ez nem okozott meglepetést, a MÁV-hoz kapcsolódó nagyobb közbeszerzések esetében állandó győztesnek számít Mészáros Lőrinc építő cége. Itt, a Ferencváros-Kelenföld vasútvonal esetében 337 milliárd forintért szerződött a céggel az Építési és Közlekedési Minisztérium (egészen pontosan akkor még az azóta megszűnt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt). Ennek a cikknek nem az a tárgya, hogy kiderítsük, miért nem készült el öt év alatt sem a több száz milliárdos beruházás, bár jelentős fogódzkodót nyújt ehhez is. Mi azért mentünk el aznap éjjel a Kelenföldre, hogy kiderítsük, kinek dolgozik az a tucatnyi munkás, ennek ugyanis jelentősége van.Feltűnő, ahogy a munkások körül téblábolunk az éjszaka közepén az amúgy kihalt környéken, így megszólítanak. "Önök dolgoznak a vágányzáron?" - kérdezzük és amikor igennel felelnek, azután is érdeklődünk, hogy melyik cégnek dolgoznak, ők pedig megneveznek egy vasúti szakmunkákra specializálódott, közepes méretű magyar vállalkozást. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy pontosan tudtuk kinek dolgoznak, hiszen tudtuk azt is, hogy nem a projektet megnyerő V-Híd, hanem ez a cég szerepel a vágányzárokra belépőket regisztráló MÁV-os dokumentumban, az úgynevezett fejrovatos naplóban. "Úgy tudtuk, ez a V-Híd építkezése?" - értetlenkedünk álnaivan. "V-Híd-as építkezés, de mi vagyunk az alvállalkozók" - érkezik a válasz. Hagyjuk őket dolgozni, pedig azt is tudjuk, ez így nem teljesen igaz.Ahogy arról a V-Híd magas köreiből megbizonyosodtunk, a munkásokat foglalkoztató cégnek semmilyen szerződése nem volt arra a munkára, amit aznap elvégeztek, hivatalosan semmi keresni valójuk nem volt azon a területen. De ez nem valamiféle egyedi eset: a most zajló több százmilliárdos V-Hídas vasúti építkezések jelentős többségén előfordul, hogy szerződés nélkül dolgoznak az oda irányított alvállalkozók.Ugyanezt tapasztaltuk Adonyban, ahol az iváncsai akkugyár miatt építik át a vágányokat. Ottjártunkkor is volt a munkaterületen egy olyan cég, amelynek nem volt szerződése arra a munkára, amit végzett. Valamint két másik, budapesti vasúti építkezésnél is megbizonyosodtunk hasonló esetről. Az érintett, vasúti szakmunkákkal foglalkozó cégek évek óta úgy végzik a munkákat, hogy késve kapnak szerződést és sok esetben a kifizetés is jelentős késedelemmel érkezik. Nem is nagyon tudnak mást tenni, hisz Mészáros építőcége állam az államban, az elmúlt években gyakorlatilag monopolhelyzetbe került, miután a V-Híd nyerte a legnagyobb, sok százmilliárdos MÁV-os közbeszerzéseket. Most azonban a neki dolgozó alvállalkozó cégek közül többen a csőd szélére kerültek.A magyar építőiparban még soha nem láttunk akkora nyereséget, mint amekkorát 2023-ban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. összehozott. A közel 51 milliárdos profitot egy az egyben ki is vette a cégből a felcsúti milliárdos - ámult el tavaly a V-Híd Zrt. nyilvánosságra hozott gazdálkodási adatait látva a G7.Pedig ez Mészárosnak csak az egyik vasútépítő cége, mert két nagy is van. Időben az R-Kord volt az első, még 2013-ban vette át egy évekig Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló, majd a Fidesz elnökénél Orbán Győző drágán adott kövei miatt kegyvesztetté vált felcsúti vállalkozótól. Az R-Kord Mészáros megjelenése után magasabb fokozatba kapcsolt, sorra nyerte a vasútépítéses állami tendereket, azóta összesen 373 milliárd landolt a cégnél, ebből 43,8 milliárd forint volt a tiszta haszon. Mészáros nem volt szívbajos, nem szokott tartalékolni: csak ebből a cégből összesen 41,5 milliárdot vett ki osztalékként.A másik pénztermelő lokomotívban, a G7 állát leejtő V-Híd Zrt.-ben 2018-ban lett tulajdonos Mészáros. A megjelenése itt is csodát tett, a nagy vasúti tendereket pedig gondosan elosztották a két cég között, volt olyan közbeszerzés, amit a V-Híd és az R-Kord párban nyert meg.Ami a V-Híddal történt, az még Mészáros léptékével is valóban erős: 2018 óta csak ez a cég önmagában 600 milliárd forintos bevételt könyvelt el, és egészen döbbenetes profittal dolgozott. Mára a V-Híd Mészáros Lőrinc legtöbb hasznot termelő cége. Majdnem minden negyedik forint tiszta haszonként jelenik meg a könyvelésben. És szinte a teljes összeget, 142 milliárdot ki is vettek osztalékként.Gyors matek felfoghatatlan számokkal: az R-Kord és a V-Híd összesen 183,5 milliárd forinttal gazdagította Mészáros Lőrincet.A 2023-as csodaév után csak ebből a két cégből majdnem 60 milliárdot vettek ki.Ráadásul a közbeszerzéseken elnyert munkák jelentős részét a saját könyvelésük szerint sem ez a két cég végzi. A vasútépítést szinte pénznyomdává varázsoló V-Híd Zrt.-nél 2023-ban 0 darab fizikai dolgozót tüntettek fel a mérlegben, ami az építéseivel büszkélkedő cégnél érdekes. Tavaly annyi változás volt ebben, hogy valamilyen furcsa számítás alapján a teljes létszám 0,15 százaléka (!!!) volt a nem szellemi munkát végző munkatársak aránya.Nemcsak a fizikai munkások hiánya, de a szellemi dolgozók bérköltsége sem rokkantja meg Mészáros cégét. A Zrt. teljes árbevétele 188 milliárd forint volt tavaly. Ehhez képest a bérköltség, járulékokkal és egyéb személyi jellegű kifizetésekkel ennek mindössze a 4 százalékát vitte el. Anyagköltségre is a teljes bevételnek alig 14 százalékát költötték.Valakinek persze az elnyert munkát fizikailag is el kell végeznie. És a kiadási oldalon van is egy nagy költség: igénybe vett szolgáltatás. Vagyis olyan dolog, amit maga nem tud megoldani a cég, ezért másnak fizet érte. A Zrt. a teljes bevételének 54 százalékát költi erre.Lehet itt sok mindenre gondolni, de a cég részletes beszámolójából kiderül, hogy 87,1 milliárd forint ment kifejezetten „építés szerelési munkákhoz kapcsolódó igénybe vett szolgáltatásokra”. Vagyis azokhoz az alvállalkozókhoz, akikről a cikk elején írtunk.Foglaljuk össze: A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt. sorra nyeri a közbeszerzési munkákat. A cég szinte teljes bevétele (98,1 százaléka) építési munkákra szóló közpénzes megbízás volt 2024-ben. Ez sok pénz, 184,5 milliárd forint. A fizikai munkásokat nem alkalmazó építőipari cég aztán 87,1 milliárdért rendelt meg építés szerelési munkákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, mindezt úgy, hogy ebből simán ki lehet szedni 39 milliárd forint nyereséget.Újabb körös haszonhúzásAzok között a cégek között, akiktől szolgáltatást vett a Zrt., a saját érdekeltségébe tartozó vállalkozások is vannak. Ők is nagyon jól jártak a lepasszolt munkákkal. A V-Híd Network árbevétele például 33,9 milliárd forint volt tavaly, ebből 4,5 milliárdos tiszta nyereséget tudtak csinálni. A bérköltség itt sem eget rengető, a nettó árbevétel 10 százalék alatti. De még a szép hasznot húzó Network is passzolt tovább munkákat, nem is kis értékben, 12,6 milliárd forintot fizettek alvállalkozóknak.A közbeszerzési munkák árazását tökéletes mutatja, hogy a Zrt. vaskos nyeresége (minden beérkező ötödik forint), majd a Network tisztességes haszna (13 százalék) után a bevont alvállalkozók még így is szintén nekik bőven megérő áron végeztek volna el a valódi építési munkát. Ha kifizették volna őket.Az elmúlt hetekben több forrással is beszéltünk a Mészáros-birodalom „ékkövének” számító V-Híd vezetése körül és kapcsolatba léptünk több vállalkozással is, akik a cég által elnyert közbeszerzésekhez kapcsolódóan különböző munkákat végeznek. Mindannyian egyöntetűen megerősítették, hogy a V-Híd esetében a késedelmes szerződéskötés és a kifizetések halasztása, tartozások felhalmozása az alvállalkozók felé régóta részei a működésnek. Miközben a leggazdagabb magyar ebből a cégéből vette ki a legtöbb osztalékot idén, az elmúlt években ebben a rendszerben dolgozó vállalkozások közül mostanra többen csődközelbe kerültek azon a piacon, ahol a V-Híd a gyakorlatban monopólium-szerű előjogokkal rendelkezik. Több építkezésről emiatt most levonultak ezek a vállalkozások.Azt állítják, mindez úgy alakult ki, hogy a nyertes közbeszerzésekre akár 50 százalékos előleg is érkezett az államtól, ezt azonban jellemzően nem az alvállalkozók kifizetésére költötték. Nekik a maradék transzferre kell várniuk. Azt mondják, a több százmilliárdos beruházások 40-50 százaléka jellemzően nem valódi munkára ment el.Az, hogy baj esetén a Mészáros-féle vasutas cég hajlamos az alvállalkozóit parlagon hagyni, nem új jelenség. A Szabad Európa két évvel ezelőtt írta meg néhány vállalkozás esetét, akik nehéz helyzetbe kerültek azután, hogy részt vettek olyan vasúti építkezésekben, amelyeknek az R-Kord volt a fővállalkozója. Az R-Kord szintén Mészáros vasúti cége, éppenséggel ez volt az a vállalkozás, amelyet először szerzett meg ebben a szektorban. Korábban egy felcsúti vállalkozójé volt, akitől a miniszterelnök gyerekkori barátja furcsa módon szerezte meg épp azelőtt, hogy Simicska vállalkozásai eltűntek a vasúti beruházásokból és átadták a helyüket a Mészáros-birodalomnak – mindezt külön cikkben elevenítjük fel. Az R-Kord ezután meredeken ívelt felfelé mindaddig, amíg egy nagy, startégiai fejlesztés, a vasúti kommunikációról szóló GSM-R beruházás be nem fuccsolt (épp csütörtökön jött a hír, hogy egy vizsgálat-féle indult az ügyben). Nagyjából ekkoriban emelkedett az R-Kord fölé a V-Híd nevű cég, ami mára a MÁV-hoz kapcsolódó beruházásokban szinte állandó nyertese a közbeszerzéseknek.A két évvel ezelőtti Szabad Európa cikkben arról van szó, hogy az alvállalkozók azért kerültek nehéz helyzetbe, mert az állam az uniós kifizetések problémái miatt nem fizetett az R-Kordnak, aki így nem tudott fizetni az alvállalkozóknak.Ebből a történetből már látszik, hogy ha a finanszírozás rendben, szakaszonként történt volna, akkor nem halmozódhatott volna fel tartozás a kisebb cégek felé. Forrásaink szerint már itt is az okozott problémát, hogy ezek az alvállalkozók előre, szerződés nélkül, több esetben az alapanyagokat is előre finanszírozva végeztek el munkákat. A cikkben meg van említve egy Alépítmény Hálózat Kft. nevű cég, amely az R-Kord alvállalkozójaként több másik kisvállalkozást foglalkoztatott, így végső soron ez a cég is felhalmozott tartozást a többiek felé. Az Alépítmény Hálózat Kft.-ről így fogalmaz a cikk: „a szakmában elterjedt vélemény szerint valójában erősen Mészáros Lőrinc V-Hídjához köthető”.Ezt a mi forrásaink is megerősítették. Az Alépítmény Hálózat egyike annak a néhány cégnek, amelyet akkoriban hoztak létre, amikor Mészáros cégei vették át az addig jellemzően Simicska Közgépe által elnyert beruházásokat. Amíg tehát a V-Híd jellemzően műszaki vezetőket és mérnököket küld a terepre, a kétkezi munkát az ilyen baráti vállalkozások végezték az elmúlt időszakban úgy, hogy ők maguk is szerződtek alvállalkozókkal.Bár a szakmán belül kegyeltnek tekintik ezeket a vállalkozásokat, úgy tudjuk, most ők is bajban vannak. Az a rendszer, amelyben megszokott volt, hogy szerződés nélkül állnak neki munkáknak, amelyeket a V-Híd később papíroz le, és a kifizetések sem kiszámíthatóak, mostanra fenntarthatatlan helyzetbe hozta őket is. A forrásaink szerint több helyszínről levonultak ezek az eddig Mészáros-közelinek tekintett cégek és nem is veszik fel a munkát addig, amíg meg nem kapják az elvégzett munka fedezetét.A következő cégeket azonosítottuk, amelyek felé jelentős tartozás halmozódott fel a Mészáros cégek felől az elmúlt években: Távték Kft., Railway Network Kft., Fehérvill-Ám Kft., Gyapi-Bau Kft., Neckerek Kft., BizTáv Kft., Termini-Rail Kft, Csib-Telbau Kft. Úgy tudjuk végső soron, az érintett vállalkozások köre koránt sem teljes ezzel a listával.Közülük néhányaknak százmilliós kintlévősége van a V-Híd felé, de akad olyan is, amely több mint hárommilliárd forintra vár.Mindezekkel kapcsolatban kérdéseket küldtünk mind a V-Híd sajtóügyeit intéző Mészáros Csoportnak és a beruházások ellenőrzéséért felelős Építési és Közlekedési Minisztériumnak is. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
https://444.hu/2025/07/28/meszarosnak-eddig-kegyelt-vallalkozoi-a-csod-szelen-tancolnak-mert-nem-fizeti-ki-oket-a-leggazdagabb-magyar-legjovedelmezobb-cege
https://web.archive.org/web/20250729063612/https://444.hu/2025/07/28/meszarosnak-eddig-kegyelt-vallalkozoi-a-csod-szelen-tancolnak-mert-nem-fizeti-ki-oket-a-leggazdagabb-magyar-legjovedelmezobb-cege
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-eddig-kegyelt-vallalkozoi-a-csod-szelen-tancolnak-mert-nem-fizeti-ki-oket-a-leggazdagabb-magyar-legjovedelmezobb-cege
444
hungarian-news
2025-07-28 11:44:00
[ "Mészáros Lőrinc" ]
[ "Alépítmény-Hálózat Kft", "Építési és Közlekedési Minisztérium", "R-Kord Kft.", "V-Híd Zrt." ]
[]
[ "közbeszerzés", "foglalkoztatás", "építőipar", "klientúra", "túlárazás / pénznyelő", "vasút" ]
[]
63,734
Cikkünk után kirúgta a V-Híd vezérigazgatóját Mészáros Lőrinc
Sárváry István helyét Deák Gábor, a ZÁÉV vezérigazgatója veszi át ideiglenesen veszi át, aki amúgy a leggazdagabb magyar másik építőcégének, a ZÁÉV-nek is vezetője.
Július 28-i hatállyal távozik a V-Híd Zrt. éléről Sárváry István vezérigazgató. Hivatalosan közös megegyezéssel bonyolódik a távozás, de lapunk úgy tudja, a tulajdonos, Mészáros Lőrinc azután küldte el a cégvezetőt, hogy csütörtök este kérdéseket küldtünk a Mészáros Csoportnak. Sárváry helyét a szintén Mészáros-cég ZÁÉV-et irányító Deák Gábor veszi át ideiglenesen.Úgy tudjuk, Mészáros Lőrinc és Sárváry pénteken telefonon szólalkoztak össze, miután elküldtük a kérdéseinket a Mészáros Csoport sajtóosztályának azzal kapcsolatban, hogy a V-Híd vasúti közbeszerzésekhez kapcsolódó beruházásainál az alvállalkozók esetenként szerződés nélkül végzik a munkát, késve kapnak dokumentációt és a teljesítés kifizetése is késlekedik. A cikkünk aztán hétfőn jelent meg "Mészáros eddig kegyelt vállalkozói a csőd szélén táncolnak, mert nem fizeti ki őket a leggazdagabb magyar legjövedelmezőbb cége" címmel. Úgy tudjuk, az ezzel kapcsolatos kérdéseink után nem csak Sárváry távozásáról született döntés, hanem arról is, hogy felveszik a kapcsolatot a bajba került alvállalkozókkal és fizetést ígértek nekik. A cég élére átmenetileg Mészáros bizalmi embere, Deák Gábor került, aki a ZÁÉV vezérigazgatójaként is tevékenykedik. Erről hétfőn tájékoztatták a V-Híd Zrt. dolgozóit az alábbi levélben.Hétfői cikkünkben arról írtunk, hogy az elmúlt hetekben több forrással is beszéltünk a Mészáros-birodalom "ékkövének" számító V-Híd vezetése körül és kapcsolatba léptünk több vállalkozással is, akik a cég által elnyert közbeszerzésekhez kapcsolódóan különböző munkákat végeznek. Mindannyian egyöntetűen megerősítették, hogy a V-Híd esetében a késedelmes szerződéskötés és a kifizetések halasztása, tartozások felhalmozása az alvállalkozók felé régóta részei a működésnek. Miközben a leggazdagabb magyar ebből a cégéből vette ki a legtöbb osztalékot idén, az elmúlt években ebben a rendszerben dolgozó vállalkozások közül mostanra többen csődközelbe kerültek azon a piacon, ahol a V-Híd a gyakorlatban monopólium-szerű előjogokkal rendelkezik. Több építkezésről emiatt most levonultak ezek a vállalkozások.A hír azért is jelentős, mert Sárváry Istvánt is Mészáros bizalmi emberének tekintették eddig. Az őt váltó Deák Gábor és Sárváry is ott volt több magánrepülős utazáson: együtt voltak Marbellán, együtt voltak tavaly a VB-döntőn, legutóbb pedig mindketten ott voltak Münchenben is, ahol találkoztunk Mészárossal.Sárváry távozása azt a kérdést is felveti, hogy mi lesz azokkal a V-Hidas cégekkel, amelyekben maga Sárváry is megjelenik tulajként (tehát nem csupán vezérigazgatóként). Nem csak a V-Híd Csoport cégeiről van szó, hanem azokról az alvállalkozóként szereplő cégekről, amelyekben megjelent Sárváry tulajdonosként. A témával foglalkozunk még a héten.
https://444.hu/2025/07/28/cikkunk-utan-kirugta-a-v-hid-vezerigazgatojat-meszaros-lorinc
https://web.archive.org/web/20250729063657/https://444.hu/2025/07/28/cikkunk-utan-kirugta-a-v-hid-vezerigazgatojat-meszaros-lorinc
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cikkunk-utan-kirugta-a-v-hid-vezerigazgatojat-meszaros-lorinc
444
hungarian-news
2025-07-28 17:31:00
[ "Mészáros Lőrinc", "Sárváry István" ]
[ "V-Híd Zrt." ]
[]
[ "foglalkoztatás", "építőipar", "klientúra", "vasút" ]
[]
63,735
Igazán úri muri: a 4iG úgy számol, 10 milliárdjába kerül majd a dégi Festetics-kastély
Megkerestük a négy NER-közeli céget, amelyek ingyen kapnak egy-egy állami kastélyt. Kettő nem válaszolt, de a másik kettő levelében is kevés konkrétum volt.
Szerdán jelent meg a hír, hogy Lázár János építési miniszter döntése értelmében négy állami tulajdonú kastélyt ajándékozhat az állam ingyenesen cégeknek (egy ötödik kastélyt is elajándékoznak, de a komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúria legalább köztulajdonban marad, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat kezébe kerül át).A négy új kastélytulajdonos vállalatot - amelyek mindegyike NER-es kötődésű, szorosabban vagy lazábban - a hét közepén megkerestük, miután megjelent a hír, hogy hamarosan kastélytulajdonosok lesznek. Többek között azt kérdeztük, hogy miért jelentkeztek a kastélyért, mennyire illik a profiljukba a kastélybirtoklás, illetve -üzemeltetés, továbbá mik a rövid és hosszabb távú kastélyhasznosítási terveik, mennyi pénzt terveznek költeni erre, és hogy számolnak, mennyit vehetnek ki ebből. Rákérdeztünk arra is, számolnak-e azzal, hogy egy későbbi bármikor kormányváltás esetén ezt az ingyen átadott ingatlanvagyont visszavehetik tőlük, illetve az egyes cégeknél arra is, hogy a NER-rel, illetve a fideszes politikai elittel ápolt kapcsolatuknak milyen szerepe lehetett abban, hogy ingyen juthatnak kastélyhoz.A négy megkeresett vállalkozásból kettő nem reagált a levelünkre. Nem válaszolt-a tatai Eszterházy-kastély leendő tulajdonosa, a 2016-os alapításakor Mészáros Lőrinc-érdekeltségű, 2018 óta előbb Duna Aszfalton, majd magántőkealapokon keresztül Szíjj Lászlóhoz kötődő Viarum Invest Kft., illetve-a Révész Logisztikai Holding Zrt., amelyé a füzérradványi Károlyi-kastélyegyüttes lehet, és amely tulajdonosa az a Révész Bálint, akinek logisztikai központját 2017-ben maga Orbán Viktor avatta fel Nyíregyházán.A két másik cég küldött ugyan válasz-emailt, de abban kevés érdemi információ volt, kérdéseink nagy részét nem reagáltak.A PBE Építő Kft., amely a 2010-es évek közepén Tiborcz István-féle Elios Zrt. tulajdonában is állt, míg most a WHB-n (West Hungária Baun) keresztül Paár Attiláé, Tiborcz volt üzlettársáé, a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély új tulajdonosa lehet. Mivel a PBE-hez nem találtunk email-címet, az anyavállalatnak írtunk, ahonnan egy 3 mondatos levelet kaptunk.Ebben arról tájékoztattak, hogy a WHB „nem érintett a projekttel kapcsolatosan”, mert a leányvállalatuk nyújtott be pályázatot. Ezen kívül csak annyit közöltek: „A pályáztatás azonban még nem zárult le, mivel szerződéskötés nem történt (…) Ameddig a pályáztatási folyamat nem fejeződik be, nem kívánunk nyilatkozni”. Továbbá azt írták, hogy ha kérdéseink vannak, keressük a minisztériumot.Ennél hosszabb, de kevés érdemi kérdésre válaszoló levelet küldött a 4iG, amely a neten elérhető fotók alapján a legjobb falathoz jutott a dégi Festetics-kastélyegyüttessel. Arra természetesen nem reagáltak, hogy szerepe lehetett-e a sikeres kastélyprogramos szereplésükben annak, hogy Jászai Gellért és családja tavasszal együtt magánrepülőzött haza a Maldív-szigetekről a miniszterelnök középső gyerekével, Orbán Sárával és annak családjával, a nyilvánosságot kerülő Szokira Tamással és három gyerekükkel.Az viszont kiderült a 4iG válaszából, hogy kastélytulajdonosnak lenni nem csak játék és mese.„A lehetséges tulajdonszerzéshez kötődően a 4iG Nyrt-nek, a jelenlegi becslések alapján, évente több milliárd, az elkövetkezendő 10 évben pedig 10 milliárdot is meghaladó kötelezettsége társul”– írták egyik kérdésünkre. A levelükből az is kiderült, hogy nem véletlenül írnak „lehetséges tulajdonszerzést”, ugyanis „legkorábban 2028-ban kerülhet a pályázat nyertesének birtokába a kastély”, a cégük addig csak vagyonkezelői feladatokat lát el. A társaság a terveiről annyit közölt, hogy elsődleges célja a kastély „folyamatos állagmegőrzése, a szükséges karbantartási és felújítási munkálatok további folytatása, valamint az épület jelenlegi múzeumi funkciójának megőrzése mellett, rendezvényhelyszínként való hasznosítása”.
https://444.hu/2025/07/29/igazan-uri-muri-a-4ig-ugy-szamol-10-milliardjaba-kerul-majd-a-degi-festetics-kastely
https://web.archive.org/web/20250804074934/https://444.hu/2025/07/29/igazan-uri-muri-a-4ig-ugy-szamol-10-milliardjaba-kerul-majd-a-degi-festetics-kastely
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igazan-uri-muri-a-4ig-ugy-szamol-10-milliardjaba-kerul-majd-a-degi-festetics-kastely
444
hungarian-news
2025-07-29 16:38:00
[ "Jászai Gellért", "Lázár János", "Paár Attila", "Révész Bálint", "Szíjj László" ]
[ "4iG Nyrt.", "PBE Építő Kft", "Révész Logisztikai Holding Zrt.", "Viarum Invest Kft.", "West Hungária Bau (WHB) Építő Kft." ]
[ "Borsod-Abaúj-Zemplén megye", "Dég", "Fejér megye", "Füzérradvány", "Győr-Moson-Sopron megye", "Komárom-Esztergom megye", "Sopronhorpács", "Tata" ]
[ "ingatlan", "privatizáció", "műemlékvédelem", "átláthatóság", "klientúra", "kastély" ]
[ "Kastélyprogram" ]
63,736
A kormánynak válaszolnia kell Hadházy Ákosnak, hogy mi történt a Szerbiának juttatott harckocsikkal
Első fokon pert nyert az ügyben a Transparency. A HM azzal is próbált védekezni, hogy nem derült ki az adatigénylésből: Szerbia alatt mit kell érteni.
A Fővárosi Törvényszék ítélete értelmében a kormánynak hivatalosan is válaszolnia kell Hadházy Ákos kérdéseire, a Magyarország által Szerbiának juttatott harckocsikkal kapcsolatban, miután első fokon pert nyert a Transparency International az ügyben - írja a civil szervezet Facebook-bejegyzésben. A TI szerint az eljárás legbizarrabb pillanata az volt, amikor "a védelmi tárca a bíróságon azzal próbált védekezni, hogy a honvédelmi miniszter nem tud arról, hogy sor került-e a páncélosok átadására és ha igen, akkor hány darabról van szó".Hadházy Ákos független parlamenti képviselő még június elején szeretett volna pontos képet kapni arról, hogy mi is a helyzet a BTR-80 páncélozott harci járművek Szerbiának történt eladásával vagy ajándékozásával. Természetesen erre esélye sem volt, derült ki az aznapi posztjából.Elsőként ugyanis még egy szerb újság, a Srbija Danas számolt be róla, hogy "a Magyar Honvédség és a Terrorelhárítási központ által is használt BTR-80A típusú páncélozott gyalogsági harcjárműveket adott el Magyarország Szerbiának". Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a tárca közleménye szerint az eset után arról beszélt, hogy régóta értékesíteni kívánták a feleslegessé vált, leselejtezett, nem használható eszközöket, hogy helyet biztosítsanak a haderőfejlesztési program keretében beérkező haditechnikának.Hadházy ezután arról posztolt, hogy miközben a magyar kormány azt állította, hogy 26 darab BTR-80-ast adott el Szerbiának, a szerb sajtóban már arról írtak, hogy Magyarország nem el-, hanem ajándékba adta a harci járműveket, ráadásul nem is 26, hanem 66 darabot. A független országgyűlési képviselő ennek kapcsán pedig írásos kérdéseket küldött a honvédelmi miniszternek. Mivel a Honvédelmi Minisztérium ezzel kapcsolatban megtagadta az adatok kiadását, Hadházy és az őt képviselő Transparency International a bírósághoz fordultak, amit első fokon most meg is nyertek.Mint Facebook-bejegyzésükben írják, az eljárásnak több számukra érdekes pontja is volt. Az alapítvány szerint az eljárás legbizarrabb pillanata az volt, amikor "a védelmi tárca a bíróságon azzal próbált védekezni, hogy a honvédelmi miniszter nem tud arról, hogy sor került-e a páncélosok átadására és ha igen, akkor hány darabról van szó"."Ehhez hasonlóan megmosolyogtató volt az, amikor a HM azzal állt elő: nem elég szabatos az adatigénylés, mert nem derül ki belőle, hogy Szerbia alatt vajon a Szerb Köztársaságot kell-e érteni."
https://444.hu/2025/08/01/a-kormanynak-valaszolnia-kell-hadhazy-akosnak-hogy-mi-tortent-a-szerbianak-juttatott-harcikocsikkal
https://web.archive.org/web/20250805224716/https://444.hu/2025/08/01/a-kormanynak-valaszolnia-kell-hadhazy-akosnak-hogy-mi-tortent-a-szerbianak-juttatott-harcikocsikkal
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanynak-valaszolnia-kell-hadhazy-akosnak-hogy-mi-tortent-a-szerbianak-juttatott-harckocsikkal
444
hungarian-news
2025-08-01 16:06:00
[ "Szalay-Bobrovniczky Kristóf" ]
[ "Honvédelmi Minisztérium (HM)", "Magyarország Kormánya" ]
[ "Európa", "Magyarország", "Szerbia" ]
[ "ítélet/döntés", "átláthatóság", "adatigénylés", "honvédelem", "fegyver - hadiipar" ]
[]
63,737
Pert vesztett a BKK, marad a 200 milliós bírság a busztender miatt
A Közbeszerzési Döntőbizottság tavaly szabta ki a bírságot, amit most a bíróság helyben hagyott. A BKK szerint nem sértettek törvényt. Vitézy Dávid vizsgálatot követel.
Az egyik busztender miatt vesztett a BKK a bíróságon - derült ki Vitézy Dávid és Szentkirályi Alexandra posztjaiból.A Podmaniczky Mozgalom vezetője, Vitézy Dávid arról írt, most már bírósági ítélet mondja ki, hogy Draskovics Tibor és Walter Katalin vezetésével a BKK törvényellenes és versenykorlátozó módon folytatott le egy soktízmilliárdos busztendert.A poszt szerint ugyanis a bíróság helyben hagyta a Közbeszerzési Döntőbizottság 200 millió forintos bírságát és 4 millió forint perköltség kifizetését is elrendelte. A bíróság minden ponton igazat adott a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, és megállapította, a BKK eljárása alapjaiban sértette meg a tiszta versenyt, a közbeszerzési törvény szabályait és a jogszerű eljárás követelményeit - írta Vitézy.A politikus ismét átfogó vizsgálatot sürgetett a BKK-nál, hogy kiderüljön, kik működtek közre a törvénytelen beszerzési döntésekben, és hogy be tudják-e hajtani a 200 milliós kárt a felelősökön. Szerinte Karácsonynak ideje lenne elszámolnia a Főváros törvényes működésével a bírósági döntés után.A Fidesz fővárosi frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra szerint botrányos a történet, ráadásul fut egy másik, hasonló tárgyú per is, ahol 300 millió forint a tét. Szerinte Karácsonyék "magasról tesznek a törvényekre", mert azt gondolják, bármit megtehetnek, utána pedig maximum eljátsszák az áldozat szerepét.A bírósági ítéletre Karácsony Gergely nem reagál, ezt majd a BKK teszi meg.Mi ez az ügy?A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly júliusban szabott ki 200 milliós büntetést a BKK-ra a busztender miatt. A BKK akkor azt írta, a megállapításokat megalapozatlannak tartja, és értetlenül áll a döntés előtt, hiszen 2013 óta hasonlóan zajlik a közbeszerzési eljárás.Közleményük szerint a KDB úgy marasztalta el őket, hogy az eljárás során nyilatkozattételre felkért minden érdekelt biztosítottnak látta az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát.2023-ban több tendert is kiírt a BKK, a KDB döntése az 50 dízel autóbusz üzemeltetésére kiírt pályázatot érintette. A tárgyalásos, kétfordulós eljárásban öten jelentkeztek, de csak három pályázó tett végső ajánlatot, majd az előzetes vitarendezési és hiánypótlási eljárások után az ArrivaBus Kft. lett a győztes, amellyel korábban is szerződésben állt a főváros.Az eljárásban részt vevő egyik pályázó élt előzetes vitarendezési kérelemmel, majd miután azt elutasították, a KDB-hez fordult, vitatva a BKK döntését.A BKK akkori közleménye szerint "a KDB a jogorvoslati kérelmet érdemben nem vizsgálta, azonban az eljárást hivatalból kiterjesztette senki által sem vitatott kérdésekre is."Ennek alapján jutott arra a következtetésre, hogy a BKK megsértette a közbeszerzésről szóló törvényt.A BKK ezután bírósághoz fordult, most pedig vesztett.
https://444.hu/2025/08/01/pert-vesztett-a-bkk-marad-a-200-millios-birsag-a-busztender-miatt
https://web.archive.org/web/20250817032353/https://444.hu/2025/08/01/pert-vesztett-a-bkk-marad-a-200-millios-birsag-a-busztender-miatt
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pert-vesztett-a-bkk-marad-a-200-millios-birsag-a-busztender-miatt
444
hungarian-news
2025-08-01 17:59:00
[ "Draskovics Tibor", "Karácsony Gergely", "Walter Katalin" ]
[ "ArrivaBus Kft.", "Budapesti Közlekedési Központ (BKK)" ]
[]
[ "közbeszerzés", "ítélet/döntés", "versenykorlátozás - kartell", "bírság", "közlekedés", "üzemeltetés" ]
[]
63,738
Hadházy szerint 15 milliós Bvlgari nyakláncot viselt Rogán Barbara
A kép egy Michelin csillagos étteremben készült korábban.
15 milliós Bvlgari nyakláncot viselt Rogán Barbara, mikor Rogán Antallal a Michelin csillagos Salt étteremben ettek - tette közzé Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.Azt írta, a kép nem friss, "de a minap a Capri szigetén fotózott 95 milliós szett alapján most is készülhettek volna."A házaspár azon a szombaton járt Caprin, mikor Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson beszélt. Rogánékat a helyi Chanel bolt előtt fotózták, Hadházy akkor Rogán Barbarán három luxuscikket is azonosított:egy 23,6 millió forintos Hermes táskát,egy 1,2 millió forintos Chanel cipőt,és egy 91,5 millió forintos karkötőt.Rogán Antal felesége tehát 115 millió forintnyi kiegészítővel rótta Capri utcáit.A képviselő korábban is osztott meg képeket Rogán Barbara több milliós vagy tízmilliós luxusholmijairól, de az egyik képről kiderült az is, melyik luxusszállodában készült a kép.A luxizás korábban a kormányinfón is előkerült, Gulyás Gergely miniszter arról beszélt, megkérdezte Rogánt, aki azt mondta, „ez hazugság”, aztán egy fokkal konkrétabbra vette a választ, és úgy fogalmazott, hogy az a hazugság, hogy ezek a luxusholmik Rogán feleségéé lennének. Hogy akkor pontosan mi a helyzet a luxuscikkekkel, kinek a tulajdonában vannak, azóta sem derült ki.
https://444.hu/2025/08/04/hadhazy-szerint-15-millios-bvlgari-nyaklancot-viselt-rogan-barbara
https://web.archive.org/web/20250822034721/https://444.hu/2025/08/04/hadhazy-szerint-15-millios-bvlgari-nyaklancot-viselt-rogan-barbara
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-szerint-15-millios-bvlgari-nyaklancot-viselt-rogan-barbara
444
hungarian-news
2025-08-04 08:28:00
[ "Rogán Antal", "Rogán Barbara" ]
[]
[]
[ "rokonok", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat" ]
[]
63,739
Feljelentést tett az Integritás Hatóság a 677 millióból épített, 12 férőhelyes bölcsőde miatt
A legolcsóbb ajánlatot kizárták, helyette 60 százalékkal drágábban, túlárazva készült bölcsőde.
Hanyag kezelés vétségének gyanúja miatt feljelentést tett az Integritás Hatóság a kazári bölcsőde építése ügyében. Ez volt az az intézmény, amelyről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő már tavaly januárban is beszámolt, novemberben pedig megírta, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálja. A nógrádi falu bölcsődéjének építésére 676 millió forint uniós támogatást vettek fel, a hatóság pedig arra jutott, hogy 219 millió forinttal drágább volt a kivitelezés a reális költségeknél. Ráadásul a ingatlan mérete indokolatlanul nagy lett ahhoz képest, hogy az intézmény 12 férőhelyes. A közbeszerzési eljárás során a legalacsonyabb árat kínáló pályázót ráadásul az ajánlatkérő kizárta, aránytalanul alacsony árra hivatkozva. Így a végső győztes az a cég lett, amely közel 60 százalékkal magasabb árajánlatot adott. Ezen túl a nyertes 97 millió forint értékű alvállalkozói teljesítést be sem jelentett.
https://hvg.hu/gazdasag/20250723_feljelentes-Integritas-Hatosag-kazar-bolcsode?utm_source=related&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974
https://web.archive.org/web/20250726041811/https://hvg.hu/gazdasag/20250723_feljelentes-Integritas-Hatosag-kazar-bolcsode
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tett-az-integritas-hatosag-a-677-milliobol-epitett-12-ferohelyes-bolcsode-miatt
HVG
hungarian-news
2025-07-23 16:10:00
[]
[]
[ "Kazár", "Nógrád megye" ]
[ "közbeszerzés", "támogatás", "hanyagság", "gazdálkodás", "EU", "építőipar", "önkormányzat", "OLAF-vizsgálat", "állami/önkormányzati szerződések", "túlárazás / pénznyelő", "Integritás Hatóság eljárása" ]
[]
63,740
Balásy Gyula cége gyártotta a Voks 2025 szavazólapjait több mint 350 millió forintért
A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt is elárulta, bíztak abban, hogy az emberek becsületesek, és nem szavaznak kétszer.
351 millió forintba kerültek az Ukrajna uniós csatlakozásáról indított, Voks 2025 elnevezésű véleménynyilvánító szavazás szavazólapjai, amiket Balásy Gyula cége, a Lounge Design Kft. készített – tudta meg az aHang, miután közérdekű adatigénylést nyújtott be a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához. A válaszuk szerint 7,8 millió szavazólapot gyártottak, igaz, azt egyelőre nem tudták megmondani, hány szavazólapot küldtek ki végül postai úton. Arról sem sikerült többet megtudni, hogy  mennyit költöttek a Voks 2025 reklámozására, de tény, hogy a Kabinetiroda betekintést biztosít számukra – írja a Telex. És tényleg lehet, hogy hamarosan többet tudunk majd, Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője ugyanis hétfőn arról számolt be, hogy pert nyert a DK, és a döntés alapján ki kell adni a Voks 2025 kampány lebonyolításával kapcsolatban kötött összes szerződést, a kifizetések számláit. A civil szervezet arra is kíváncsi volt, hogyan tudták kiszűrni a kétszer szavazókat. „A kormányzat tisztelettel fordul a magyar emberek felé, hisz abban, hogy a polgárok felelősségteljesen és becsülettel kívántak élni a véleménynyilvánítás lehetőségével egy nagy horderejű kérdésben” – válaszolta erre a kabinetiroda. A hivatalos adatok szerint a magyar emberek 95 százaléka szavazott nemmel Ukrajna uniós csatlakozására, és összesen 2 278 015 érvényes szavazat érkezett. A Telex szerint így a Voks 2025 lett a kormány második legsikeresebb nemzeti konzultációja, csupán 72 ezer kitöltéssel maradt el a Soros-tervről szóló nemzeti konzultációtól, amin 2 millió 356 ezren vettek részt. Ami a Lounge Designt illeti, a cég tavaly is jó évet zárt, az adózott nyeresége 4,25 milliárdra nőtt, melyből Balásy Gyula 4 milliárd forintot osztalékként ki is vett. Várhatóan pedig az idei évre sem lesz majd panasz, a vállalkozó 3,9 milliárdos megbízást kapott, hogy külföldön is terjessze a kormánypropagandát, egymilliárdért pedig zászlókat, rendezvényeszközöket és kapcsolódó szolgáltatásokat rendeltek tőle, az állami vasúttársaság szerződött partnerei között pedig feltűnik a Lounge Design mellett Balásy Gyula másik cége, a New Land Media Kft. is.
https://hvg.hu/gazdasag/20250728_voks-2025-szavazolap-balasy-gyula-ahang
https://web.archive.org/web/20250728192049/https://hvg.hu/gazdasag/20250728_voks-2025-szavazolap-balasy-gyula-ahang
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balasy-gyula-cege-gyartotta-a-voks-2025-szavazolapjait-tobb-mint-350-millio-forintert
HVG
hungarian-news
2025-07-28 19:39:00
[ "Balásy Gyula", "Rogán Antal" ]
[ "Lounge Design Kft.", "Miniszterelnöki Kabinetiroda", "New Land Media Kft." ]
[]
[ "hirdetés", "állami/önkormányzati szerződések", "adatigénylés" ]
[]
63,741
„Európa legnagyobb tűzijátékával” készül Augusztus 20-ára a kormány
Az államalapítás évfordulóját ünneplő hatnapos rendezvénysorozat fénypontjaként 46 ezer töltetet lőnek el, mintegy 3 milliárd forintért.
„Európa legnagyobb tűzijátékát rendezzük meg Szent István-napon: a 30 perces műsor alatt 46 ezer pirotechnikai effektet lőnek fel” – büszkélkedik csütörtöki Facebook-bejegyzésében Magyarország Kormánya. Az augusztus 20-i tűzijátékot és drónshow-t egy hatnapos, csak a fővárosban 19 helyszínen folyó rendezvénysorozat fénypontjának szánják, de a bejegyzés alapján lesz lézerjáték és fényfestés is. A pirotechnikai effektet a Szabadság, az Erzsébet és a Margit hídról, 9 uszályról és 65 pontonról indítják majd este kilenckor. Az ünnepség csütörtöki sajtótájékoztatóján Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár ismertette a részleteket. Kovács szerint a hatnapos ünnepély lesz Európa talán legnagyobb ingyenes fesztiválja, melynek programjai ezúttal már augusztus 16-án megkezdődnek. A nyitányt Mága Zoltán gálakoncertje jelenti majd. A programsorozatot augusztus 21-én a Mándoki Soulmates koncertje zárja. A Szent István-napi ünnep szokásos fénypontjához idén több mint 3 milliárd forintot füstöl el a kormány – írtuk meg májusban. Az esemény megszervezésére Balásy Gyula Lounge Event Kft.-jével szerződött a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. A jeles napnak tavaly is megadta a módját a kormány, Balásy cégével akkor „minden idők legnagyobb” augusztus 20-i csinnadrattáját szerveztették meg.
https://hvg.hu/elet/20250731_Europa-legnagyobb-tuzijateka-Augusztus-20-kormany-ebx
https://web.archive.org/web/20250807230456/https://hvg.hu/elet/20250731_Europa-legnagyobb-tuzijateka-Augusztus-20-kormany-ebx
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/beuropa-legnagyobb-tuzijatekavalr-keszul-augusztus-20-ara-a-kormany
HVG
hungarian-news
2025-07-31 19:50:00
[ "Balásy Gyula" ]
[ "Lounge Event Kft.", "Magyarország Kormánya", "Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt." ]
[ "Budapest" ]
[ "közbeszerzés", "háttér", "gazdálkodás", "klientúra", "rendezvényszervezés", "állami/önkormányzati szerződések", "túlárazás / pénznyelő" ]
[]
63,742
Szorulnak ki Matolcsyék az MBH Bankból, de titok is van a dologban
A volt jegybankelnök fiának barátja helyett azok törnek előre, akik segítettek összetenni Mészáros Lőrinc bankját.
Már 15,6 százalékra nőtt a Citadel Alapkezelő Zrt. tulajdonrésze az ország második legnagyobb pénzintézetében, az MBH Bankban. Ez pedig azt jelenti, hogy csökken a volt jegybankelnök, Matolcsy György köreinek az érdekeltsége a pénzintézetben. A Citadel Alapkezelőnél ugyanis június végén ugyancsak változás történt: a cégnek már nem az ifjabb Matolcsy barátja, vagyis Száraz István a végső tulajdonosa, hanem Tajthy Attila, valamint a Citadel Investen, valamint a PLSC Ingatlankezelő Zrt.-n keresztül valaki, akinek a személye még a cégbíróságon fellelhető iratokból sem derül ki. A PLSC-nél csak annyi látszik, hogy Martzy Antal még tavaly szeptemberben vált meg tulajdonrészétől, pontosabban a cég akkor frissített alapszabályában kihúzták a nevét a részvényesek közül. Más viszont nem került a helyére, csupán az a mondat maradt a dokumentumban, hogy a tulajdonosok neve megtalálható a részvénykönyvben. A vezérigazgató viszont Bertalan Sándor maradt, aki éveken át Mészáros Lőrinc alapkezelőjénél, majd bankjánál, az MBH-nál dolgozott vezető pozíciókban. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az MBH Bank tulajdonosi körét nemcsak azért nehéz egészen pontosan beazonosítani, mert magántőkealapok fedik az érdekelteket, hanem azért is, mert a cégnyilvánosság kötelezettségeit tág határok között értelmezik a tulajdonosok. Tajthy Attila mindenesetre 2016-tól az Orbán-kormány egyik legfontosabb gazdasági-pénzügyi projektjének az egyik vezetője volt: a takarékszövetkezeti rendszer átalakításával akkor indították el az MBH Bank összerakását, vagyis azt, hogy a magyar bankszektor több mint a fele magyar kézbe, és azon belül is a kormányhoz közel állók kezébe kerüljön. Tajthy a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének szabályozáspolitikai, jogi, titkársági és kommunikációs területeinek igazgatója volt. A Citadel története fordulatos volt: eredetileg Tajthy MBH-s és takarékszövetkezeti kollégáihoz kötődött, de tavaly szeptemberben Száraz Istvánhoz került. Az elmúlt hetekben azonban már megfigyelhető volt, ahogy Matolcsyék kiszorulnak azokból a vállalkozásokból, amelyek ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség. Ennek egyik eleme, hogy Száraz megvált a Citadel Alapkezelőtől, illetve csökkent a részesedése az MBH Bankban. A HVG egyébként két évvel ezelőtt beszámolt róla, amikor Citadel Invest Zrt. néven új vállalatot hozott létre Lásztity Dusán ügyvéd. Lásztity már addig is többször is besegített Mészáros Lőrincnek, hogy új vagyonelemekhez jusson. A vagyonkezeléssel foglalkozó cég vezérigazgatója akkor Martzy Antal lett, aki tavaly szeptemberben távozott a PLSC tulajdonosi köréből. Martzy 2022 végéig az MKB Bank pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettese volt. Lásztity Dusán 2020-ban néhány hónapig az óbudai Kolosy téri piac épületegyüttesének tulajdonosa volt, miután cége, a Kolosy Invest Kft. megnyerte az önkormányzat tenderét. Utána viszont a kft a Dine&Fun Magántőkealapé lett, amely akkortájt került át az MKB Bank kezeléséből a bankcsoport egyik menedzserének, Márkus Balázsnak a kezelésébe. Lásztity kezén mentek át azok a vállalatok is, amelyek utóbb Mészáros Lőrinc környezetvédelmi-hulladékgazdálkodási üzletágát erősítették.
https://hvg.hu/360/20250731_mbh-bank-citadel-alapkezelo-tajthy-attila-szaraz-istvan-matolcsy-gyorgy-hvg
null
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szorulnak-ki-matolcsyek-az-mbh-bankbol-de-titok-is-van-a-dologban
HVG360
hungarian-news
2025-07-31 06:00:00
[ "Bertalan Sándor", "Lásztity Dusán", "Márkus Balázs", "Martzy Antal", "Matolcsy Ádám", "Matolcsy György", "Mészáros Lőrinc", "Száraz István", "Tajthy Attila Tamás" ]
[ "Citadel Alapkezelő Zrt.", "Citadel Invest Zrt.", "Dine&Fun Magántőkealap", "Kolosy Invest Kft.", "Magyar Nemzeti Bank (MNB)", "MBH Bank Nyrt.", "MKB Bank Nyrt.", "PLSC Zrt." ]
[]
[ "hűtlen kezelés", "háttér", "átláthatóság", "hulladéküzlet", "ügyvédek", "bankok - pénzintézetek", "klientúra", "tőkealap", "vagyonátadás / közérdekű alapítvány" ]
[ "MNB alapítványok" ]
63,743
Tiborcz bankjából érkezik a tudás az MNB-botrány központi cégéhez
Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél ma már hűtlen kezelés miatt nyomoznak, de közben az új jegybankelnök folyamatosan váltja le elődje bizalmi embereit.
Kicserélték az MNB-alapítványok vagyonkezelőjénél a felügyelőbizottság két tagját. Az új kinevezettek egyike jelenleg is a Gránit Bankban dolgozik, másikuk pedig januárig volt vezető munkatárs a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a bankjában. Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. volt az a vállalat, amely kezelte az MNB által Matolcsy György elnöksége alatt létesített alapítványok befektetéseit. Így alapvető szerepe volt abban, hogy sok tízmilliárd forintos nagyságrendben kerültek vagyonelemek a jegybankelnök fiának baráti köréhez, és vált bizonytalanná a közpénz sorsa. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt vizsgálódik az ügyben. Az MNB új elnöke, Varga Mihály tavasszal új vezetőséget nevezett ki az alapítványi cégháló élére, de az alapkezelőnél a tulajdonosi érdekeket képviselő felügyelőbizottság eddig érintetlen volt. Most távozott a Matolcsy-időszakhoz kötődő Kardos Miklós és Bánkuty Tamás, és helyettük Antall Pál és Bede Zoltán érkezett. A harmadik tag, az Orbán-kormány tehetséggondozójában, a Mathias Corvinus Collegiumban gazdaságpolitikai műhelyvezető Sebestyén Géza a helyén maradt. Antall Pál a néhai miniszterelnök, Antall József rokona, 2023 és 2025 januárja között a Gránit Bankban dolgozott, azóta egy kriptovalutával foglalkozó cég tulajdonosa és egyéb pénzügyi vállalkozások igazgatósági tagja. Bede Zoltán 2010 óta a Gránit Bank munkatársa, jelenleg a pénzügyi stabilitásért felelős Treasury igazgatóság ügyvezető igazgatója. Közben az Optima-csoport új vezetősége „harcosan és határozottan” képviseli a saját érdekeit és az összes kisrészvényes érdekeit a svájci Ultima Capital SA tőzsdei cég többségi részvényesével szemben, legalábbis június végén ezt közölte a HVG érdeklődésére Hegedüs István, a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti alapítványa új vagyonkezelő főnöke. Ez egyben azt is jelzi, hogy Varga Mihály az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentése után ugyan hozzákezdett az alapítványi rendszer felszámolásának, de egyelőre nincs garancia arra, hogy a részben átláthatatlan módon, részben valószínűleg dilettánsan befektetett több százmilliárd forintos alapítványi vagyon visszakerülhet még az MNB ellenőrzése alá.
https://hvg.hu/360/20250731_optima-befektetesi-alapkezelo-matolcsy-gyorgy-granit-bank-hutlen-kezeles-hvg
https://web.archive.org/web/20250807230236/https://hvg.hu/360/20250731_optima-befektetesi-alapkezelo-matolcsy-gyorgy-granit-bank-hutlen-kezeles-hvg
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-bankjabol-erkezik-a-tudas-az-mnb-botrany-kozponti-cegehez
HVG360
hungarian-news
2025-07-31 12:15:00
[ "Bánkuty Tamás", "Kardos Miklós", "Matolcsy Ádám", "Matolcsy György", "Tiborcz István" ]
[ "Gránit Bank", "Magyar Nemzeti Bank (MNB)", "Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.", "Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)" ]
[]
[ "hűtlen kezelés", "rokonok", "átláthatóság", "bankok - pénzintézetek", "klientúra", "ÁSZ-ellenőrzés" ]
[ "MNB alapítványok" ]
63,744
Megerősítette az ügyészség: nyomoznak a magyarországi egészségügyi kartell ügyében
Igaz, kihallgatás még nem történt.
Január harmadikán jelentette be a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy számos képalkotó diagnosztikai termékeket (azaz, MRI-, CT- és röntgenberendezéseket) gyártó és forgalmazó vállalkozás tanúsított jogsértő magatartást az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” elnevezésű EU-s pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban, ezért a hatóság a cégekre összesen több mint 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki. 2015-ben az érintett cégek – azaz, a Siemens Healthcare Kft., a Siemens Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft., a PHILIPS Magyarország Kft., a HOGE Orvosi Műszer Kft., a Premier G. Med Kft., az Euromedic Technology Kft., a Chemium Zrt. ,,f.a.”, a Medirex Zrt., valamint a Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft. – felosztották egymás között a Környezet és Energia Program keretében kiírt közbeszerzéseket, ami a GVH szerint az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek minősül. Néhányan azonban, mivel együttműködtek a hatósággal a bírság megfizetését is megúszták, vagy éppen jelentősen (akár 70 százalékkal) is megvágták azt. Ezzel kapcsolatban tette fel kérdést Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek (képünkön), az iránt érdeklődve, hogy mivel az eset nemcsak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény előírásait sértette meg, hanem büntetőjogi vonatkozásokkal is bírhat, ezért folyik-e bármilyen nyomozás az ügyben. Polt mostani válasza (amit mindkét képviselőnek eljuttatott) szerint a BRFK „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettének gyanúja miatt” folytat nyomozást, ám eddig még egyetlen gyanúsítottat sem hallgattak ki. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy mivel egy 2018-as változtatás miatt a nyomozást immár két részre bontják – felderítésre és vizsgálatra –, ami között a határvonalat a kihallgatás jelenti, ezért a nyomozás felderítési szakaszában az ügyészségnek csupán felügyeleti jogköre van. Így pedig a „nyomozás ura tehát nem az ügyészség, hanem maga a nyomozó hatóság.”
https://hvg.hu/kkv/20200116_Megerositette_az_ugyeszseg_nyomoznak_a_magyarorszagi_egeszsegugyi_kartell_ugyeben
https://web.archive.org/web/20240225210341/https://hvg.hu/kkv/20200116_Megerositette_az_ugyeszseg_nyomoznak_a_magyarorszagi_egeszsegugyi_kartell_ugyeben
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megerositette-az-ugyeszseg-nyomoznak-a-magyarorszagi-egeszsegugyi-kartell-ugyeben
HVG
hungarian-news
2020-01-16 11:32:00
[]
[ "Chemium Zrt.", "Euromedic Technology Kft.", "GE Hungary Kft.", "HOGE Orvosi Műszer Kft.", "Medirex Zrt.", "Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft.", "PHILIPS Magyarország Kft.", "Premier G. Med Kft.", "Siemens Healthcare Kft.", "Siemens Zrt." ]
[]
[ "közbeszerzés", "pályázat", "egészségügy", "versenykorlátozás - kartell", "támogatás", "bírság", "EU", "versenyfelügyeleti eljárás (GVH)" ]
[ "Kórházi gép kartell" ]
63,745
Több százmillió forintra büntetett kartellező egészségügyi cégeket a GVH
Egy 2020 elején kezdődött ügy végére került pont.
  Kartellezés miatt 547,8 millió forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három egészségügyi eszközöket gyártó és forgalmazó cégre, amelyek vitatták a versenyhatóság korábbi döntését. Az ügy előzménye, hogy a GVH 2020 elején összesen több mint 1,6 milliárd forint bírságot szabott ki tíz vállalkozásra képalkotó diagnosztikai eszközökkel kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban történő összejátszás miatt. Ekkor több vállalkozás is együttműködött a GVH-val, három önként jelentette be a jogsértő magatartását, és arra bizonyítékokat is szolgáltatott. Ezek a cégek a kiszabott bírságokat – több mint 861 millió forintot – azóta be is fizették. Három vállalkozás ugyanakkor (a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft., a Premier G. Med Egészségügyi Kft. és a Medirex Zrt.) jogorvoslati jogával élve megtámadta a GVH határozatát. A bírósági eljárásban a Kúria megerősítette a GVH döntését, miszerint a tiltott piacfelosztás, vagyis kartellezés megtörtént, így indokolt a bírság kiszabása, azonban ismételt eljárásra kötelezte a versenyhatóságot. A kezdeti védekezést követően az érintett cégek a megismételt eljárásban már együttműködést tanúsítottak, nem vitatták a tényállást, és a jogorvoslati jogukról is lemondtak. A GVH a GE Hungary-t 238,8 millió forint, a Premier G. Medet 202,3 millió forint, a Medirexet pedig 106,7 millió forint bírsággal sújtotta.
https://hvg.hu/kkv/20250801_gazdasagi-versenyhivatal-gvh-egeszsegugyi-cegek-kartellezes-birsag
https://web.archive.org/web/20250808170212/https://hvg.hu/kkv/20250801_gazdasagi-versenyhivatal-gvh-egeszsegugyi-cegek-kartellezes-birsag
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szazmillio-forintra-buntetett-kartellezo-egeszsegugyi-cegeket-a-gvh
HVG
hungarian-news
2025-08-01 11:42:00
[]
[ "GE Hungary Kft.", "Medirex Zrt.", "Premier G. Med Kft." ]
[]
[ "közbeszerzés", "ítélet/döntés", "egészségügy", "versenykorlátozás - kartell", "bírság", "versenyfelügyeleti eljárás (GVH)" ]
[ "Kórházi gép kartell" ]
63,746
Kovács Gergely: Milliókkal támogatta a Pokorni Zoltán vezette hegyvidéki önkormányzat a kormány propagandáját
Az előző polgármester, Pokorni Zoltán „kulturális célú használatra” hivatkozva adott kedvezményt a hirdetési árakból.
„Évről évre milliókkal támogatta a fideszes vezetésű XII. kerületi önkormányzat a kormány gyűlöletkampányait” – írta Facebook-oldalán Kovács Gergely, a kerület mostani polgármestere elődje, a fideszes Pokorni Zoltán gyakorlatáról. A módszer az volt állítása szerint, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető Mahír kedvezményeket kapott az önkormányzattól a plakátjaikon szereplő „társadalmi célú reklámok” aránya alapján. Ezek a hirdetések viszont Kovács Gergely szerint „95 százalékban az adófontokból fizetett és a Rogáni gyárban kiötölt Sorosozást meg a szokásos kormányzati uszításokat jelentik”. Egyedi polgármesteri döntések alapján a következő kedvezményeket kapta a Mahír: 2021-re 3,76 millió forint, 2022-re 2,13 millió forint, 2023-re 0,6 millió forint, 2024-re 4,2 millió forint kedvezmény jutott volna, de Kovács Gergely megszüntette ezt a megállapodást. Pokorni Zoltán a kerületi közterület használatról szóló rendelet alapján járt el, ami „kulturális célú használat és kiállítás esetén” teszi lehetővé a kedvezmény biztosítását. Köszönjük Pokorni Zoltán hozzájárulását a magyar kultúra fejlődéséhez – fogalmazott Kovács Gergely. Budapest XII. kerületének polgármestere azt írta: ez a néhány millió forintos összeg ugyan önmagában nem jelentős tétel, de maga az elv kifogásolható, ráadásul ha ez országos szinten zajlik, akkor végeredményben jelentős tételt spórolhatott meg a cég. A HVG az ügyben megkereste a Fideszt is, ha válaszolnak, beszámolunk róla.
https://hvg.hu/itthon/20250803_Milliokkal-tamogatta-a-Pokorni-Zoltan-vezette-hegyvideki-onkormanyzat-a-kormany-propagandajat
https://web.archive.org/web/20250808170117/https://hvg.hu/itthon/20250803_Milliokkal-tamogatta-a-Pokorni-Zoltan-vezette-hegyvideki-onkormanyzat-a-kormany-propagandajat
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kovacs-gergely-milliokkal-tamogatta-a-pokorni-zoltan-vezette-hegyvideki-onkormanyzat-a-kormany-propagandajat
HVG
hungarian-news
2025-08-08 18:52:52
[ "Mészáros Lőrinc", "Pokorni Zoltán" ]
[ "Budapest Főváros XII. Kerület Önkormányzat (Hegyvidék)", "Fidesz", "Mahir" ]
[ "Bp. XII. kerület", "Budapest" ]
[ "támogatás", "hirdetés", "önkormányzat" ]
[]
63,747
Árulkodók Mészárosék engedélykérelmei a zebrák, antilopok, bölények és dagesztáni túrok tartására
A HVG által megtalált dokumentumokban a számok nem feltétlenül egyeznek a hatvanpusztai Orbán-birtok környékén fényképezett állatokéval.
A felcsúti milliárdos Vál-völgye Vadásztársasága november óta négy esetben kért engedélyt közepesen veszélyes állatok tartására, a vadgazdálkodási feladatokat pedig Mészáros Lőrinc cége, a Vért Vadászati Kft. végzi el. A kérelmek – úgy tűnik – nyilvánosak, legalábbis ez a négy megtalálható, az engedélyeket azonban már nehezebb fellelni. Az engedélykérelmek tíz zebrára, két nyársas antilopra, hat dagesztáni túrra (kelet-kaukázusi kecskére) és 25 amerikai bölényre vonatkoznak, ezek közül hat zebra kivételével a szaporítást is engedélyeztették. Az állatokat hat alcsútdobozi és 14 bicskei helyrajzi számon lévő ingatlanokon lehet tartani. Legalábbis ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyek a Fejér megyei kormányhivatal honlapján szerepelnek. Az iratokat jegyző Tanárki Gábor főispán rendszeres látogatója a különböző vadásztársaságok rendezvényeinek a megyében. Februárban például hagyományteremtő szándékkal rendezték meg az első Fejér Vármegyei Vadászbált Kápolnásnyéken, a Halász Gedeon Eseményközpontban, amely a volt kulturális államtitkár, L. Simon László birodalma. A bál fővédnökségét Tanárki Gábor főispán vállalta, aki “jelenlétével és egy értékes tombolaajándékkal is hozzájárult az est sikeréhez” – tudósított a Velencei-tó online magazinja. Az állatokról a napokban készült fotókon ugyanakkor egyértelműen több antilop látható, tehát annyi bizonyosan elmondható, hogy nem minden engedélykérelem található meg a hirdetmények között. Az azonban továbbra sem világos, hogy a vadásztársaság miért gyűjti ezeket a nem őshonos állatokat Alcsútdobozon és Bicskén. A Mészáros-csoport állította, hogy nem vadászat céljából hozták a jószágokat. A zebrákról azt mondták, mentett, beteg állatokat tartanak, hogy meggyógyítsák azokat. A Vál-völgye Vadásztársaságot és a Vért Vadászati Kft.-t Mészáros Lőrinc alapította 2016-ban, előbbinek a beszámolója szerint 2024-ben 80 millió forint bevétele volt. A Vért a vadgazdálkodás mellett több vadászházat is üzemeltet, miután Mészáros Lőrinc a csődbe ment brókerház, a Buda-Cash vagyonából megszerezte a hidasháti gazdaságot a bélmegyeri kastéllyal, a Simicska Lajostól elrekvirált agrárgazdasággal pedig egy hansági vadászház került a birtokába. A vadászati vállalat 2024-ben 600 milliós forgalmat és 60 milliós adózott eredményt ért el. A társaság növendékállatainak az értéke tavaly már 260 millió forint volt, ami 75 milliós emelkedést jelentett, az azonban nem derül ki a mérlegbeszámolóból, hogy ebbe mely jószágok tartoznak bele. Külföldi vendégvadászok elsősorban Ausztriából érkeztek tavaly, a szlovákok viszont elmaradtak, helyettük pedig az unión kívüli harmadik országokból érkeztek Mészáros erdeibe. Mészáros Lőrinc – ahogy Bayer Zsolt és Semjén Zsolt is – amúgy maga is szeret vadászni, a HVG év elején írta meg a birtokába került hivatalos dokumentumok alapján, hogy a milliárdos tavaly két vadásztársával a Pamír hegységben vadászott a tádzsikisztáni Murgab Hunting vadászturisztikai cég szervezésében. Mészáros több millió forint összegben összesen 2 db kőszáli kecskét, 2 db Marco Polo argalit, 1 db argalit, 1 db házi jakot, 1 db vaddisznót és 1 db szikaszarvast lőtt ki.      
https://hvg.hu/360/20250806_vert-vadaszati-kft-val-volgye-vadasztarsasag-meszaros-lorinc-zebra-antilop-tanarki-gabor-hvg
https://web.archive.org/web/20250808180058/https://hvg.hu/360/20250806_vert-vadaszati-kft-val-volgye-vadasztarsasag-meszaros-lorinc-zebra-antilop-tanarki-gabor-hvg
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/arulkodok-meszarosek-engedelykerelmei-a-zebrak-antilopok-bolenyek-es-dagesztani-turok-tartasara
HVG360
hungarian-news
2025-08-06 10:04:00
[]
[ "Vál-Völgye Vadásztársaság", "Vért Vadászati Kft." ]
[ "Alcsútdoboz", "Bicske", "Fejér megye" ]
[ "engedély", "vadászat", "klientúra" ]
[]
63,748
Akik az őket megteremtő Orbánnak is beszólnak, ha nem jön az ingyen kapott közpénz - elmagyarázzuk a NER leghangosabb focibotrányát
Orbán és a magyar focipiramis egy fokkal racionálisabb és számokérhetőbb közpénzes működésre próbálna áttérni, erre azonnal sivalkodni kezdtek az örökös eltartottak. De mi a probléma, és igazuk van-e a most panaszkodóknak?
Nemhogy a NER elmúlt 15 évének konszolidált pénzügyi aranykorához, de a magyar foci legvadabb és legcsóróbb korszakaihoz képest is meglepően heves konfliktus tört ki a 2025/26-os bajnokság rajtjára időzítve. A verbális adok-kapokot, amiben klubok, edzők, klubelnökök, az MLSZ, a sportállamtitkárság és szurkolói csoportok is részt vesznek, az teszi különösen abszurddá, hogy olyan téma miatt robbant ki, amiben elvileg az összes említett fél egyetért: hogy minél több fiatal magyar focista játsszon a magyar bajnokságbanA helyzet abszurditását egyetlen mondatban illusztrálja egy mai hír:a Fradi - Kubatov Gábor klubelnök, Fidesz-pártigazgató és deklarált Orbán Viktor-rajongó által 100 százalékig kézben tartott - hangsúlyozottan nemzeti érzelmű drukkerei petícióban követelik, hogy töröljék el a köztudottan Orbán Viktor ötletének számító új magyarszabályt, aminek értelmében elesik a plusztámogatástól az a csapat, amelyik a bajnokikon nem szerepeltet legalább öt magyar játékost, aki közül egynek fiatalnak is kell lennie.A gyakran a nemzet klubcsapataként kezelt Ferencváros szurkolói petíciójukban szó szerint "aljas eszköz"-nek nevezik, hogy csak az kapjon pluszpénzt, aki vállalja, hogy hajlandó magyarokat játszatni. A klubelnökük pedig arra célozgat, hogy a NER kedvenc kirakatcsapata összeesküvés áldozata:Hogyan történhet meg, hogy az állampárt egyik legfontosabb és legnagyobb hatalmú háttérembere a legnagyobb nyilvánosság előtt megy szembe a főnöke ötletével? És igaz, hogy pár nappal a bajnokság kezdete előtt még egyet csavartak a szabályokon és a csapatok egyik felének előírták, hogy egy helyett két magyar fiatalt kell betenniük? Cikkünkben megpróbáljuk elmagyarázni a valós helyzetet, amit egyelőre még az életvitelszerű focifogyasztók jelentős része is félreért a rengeteg keringő álinformáció miatt.Mi miatt háborognak és ki találta ki az új szabályokat?A háborgást az MLSZ azon rendelkezése indította el, ami szerint csak azok a csapatok kapnak jövőre bónusztámogatást, amelyekben minden bajnoki meccsen végig a pályán van öt magyar játékos, akik közül legalább egy fiatal, ami ebben az esetben 21 évesnél fiatalabbat jelent. Fontos, hogy az öt magyar szerepeltetése nem kötelező, aki nem tartja be a szabályt, azt nem büntetik meg és nyugodtan játszhat a bajnokságban. Aki betartja, az viszont jelentős pluszpénzt kap.Ezt tényleg Orbán Viktor találta ki?Nem tudni. De mivel márciusban, a Trollfoci nevű Facebook-oldal gazdáival beszélgetve megemlítette, hogy szeretne ilyen szabályt, aztán lett ilyen szabály, mindenki így gondolja.Ez nacionalista hülyeség vagy fideszes kampányötlet?Egyik sem. A legkevésbé sem. Az aktívan bajnoki meccsre járó szurkolók túlnyomó többségének ez a vágya. Mármint hogy minél több magyar és azon belül fiatal magyar játékos szerepeljen. Hozzájuk a szurkolók is sokkal jobban tudnak kötődni, és belőlük állhat össze erős válogatott, mégpedig nagyjából ez a két elem indokolja például a fociakadémiák állami támogatását. Mivel ezeket a mindenki által áhított fiatal magyarokat közpénzből képzik, a klubok viszont néhány kivétellel nem hajlandók játszatni őket, abszolúte legitim próbálkozás a jutalmazás eszközével terelni a csapatokat a magyarok és azon belül a fiatal magyarok felé.Miért nem játszatnak a klubok maguktól is több magyart, ha azok egyszer eleve kéznél vannak?Mert nincs elég elfogadható szintű magyar játékos, az akadémiák ugyanis a jelentős állami támogatásuk ellenére nem nevelnek ki ilyeneket. A friss és bizonytalan minőségű eresztést kockázatos betenni, ha lehet venni olyan külföldit helyette, akiről legalább tudni, mire képes.És igaz, hogy az MLSZ ezt a 4+1 -es szabályát az utolsó pillanatban azzal egészítette ki, hogy akinek van államilag támogatott akadémiája, annak nem is egy, hanem két U21-est kell játszatnia, ami az esélyegyelőség felrúgása?Nem. Pedig emiatt ordítanak most a legtöbben. Pont ebből ered a legtöbb félreértés, sokan ugyanis – köztük újságok és klubvezetők – összekevernek két dolgot. Az MLSZ eddig elemzett 4+1-e szabályától teljesen függetlenül írta elő az MLSZ-től független, a kormány fennhatósága alá tartozó, a 9 államilag finanszírozott akadémiát felügyelő NSMI nevű szervezet, hogy azok a csapatok, amelyek akadémiáit az állam keményen támogatja – 7 ilyen van az NB I.-ben a 12 csapatból – csak akkor kapják meg az elképzelhető legnagyobb támogatási összeget, ha a 21 év alattiak összesített idénybeli játékideje meghalad egy bizonyos mennyiséget. Ami a gyakorlatban a legtöbb esetében akkor teljesül, ha meccsenként két fiatalt is a pályára küldenek, nemcsak egyet. Vagyis a két fiatalhoz semmi köze az MLSZ-nek. Az a kormány – vagyis közvetetten, de Orbán miniszterelnök – kívánsága.Mit mond Orbán?Ő egyelőre direktben semmit. De szerdán az a Schmidt Ádám sportállamtitkár tartott háttérbeszélgetést újságíróknak a témában, aki személyesen Orbánnak jelent. Az egész NER egyik legemlékezetesebb sportügyi pillanata volt, amikor a párizsi olimpia után Orbán elmesélte, hogy egyszavas SMS-ben értékelte Schmidtnek az eseményt, az az egy szó pedig az volt, hogy „MARADHAT”. Vagyis Schmidt jó eséllyel a miniszterelnöki szándék kommunikálója.Szóval Schmidt és a vele együtt tájékoztató Szalai Ádám exfocista, az NSMI igazgatóhelyettese a következőket mondták:Schmidt legfontosabb, többször megismételt üzenete az volt, hogy ha valaki olyan mértékű állami támogatást kap, mint az érintett klubok akadémiái 2020 óta, akkor az államnak nyugodtan lehetnek elvárásai velük szemben. Vagyis, ha úgy tetszik, teljes joggal esnek más elbírálás alá.Ezek a klubok szerintük nem kerülnek versenyhátrányba, egyrészt mivel eddig töméntelen pluszpénzt kaptak, ami versenyelőnyt jelentett, másrészt azért, mert a felröppent hírekkel ellentétben az akadémiák nem kerülnek veszélybe akkor sem, ha a klub esetleg nem teljesíti a fiatalperceket. A működési kiadásaikra ugyanis továbbra is megkapják a tervezett összeget, ráadásul év elején. Az állami támogatás másik fele az ún. sportszakmai támogatás. Ennek is megkapják a felét előre és a másik fele függ csak attól, hogy teljesítik-e a fiatalperceket.Eleve nem igaz – hangzott el –, hogy bármelyik klubot meglepetésként érte volna a fiatalok elvárt játékperceinek növelése. A követelmény nem egységes, minden érintett klubnak más percmennyiséget kell produkálnia, de ezt a számot eleve nem felülről kényszerítették rájuk, hanem minden esetben a két fél megállapodásának eredménye.Bár most a Ferencváros elnöke hisztizik a leghangosabban a Facebookon, az érintettek szerint a valóságban igen könnyen egyeztek meg a klubbal, „16 perc alatt”. Vagyis nemhogy tudtak róla, de egész pontosan tudták, mi a híradó, a rájuk vonatkozó keretszám ráadásul az ő beleegyezésükkel született meg.Vagyis az mindenképp kamu és terelés, hogy egy, a bajnokság rajtja előtt pár nappal kézhet kapott levélből tudták meg sokan, hogy a tervezettnél több fiatalt kell majd pályára küldeniük.A dolog ráadásul eleve nem is újdonság, 2023 óta működik így a rendszer. A beszélgetés talán legérdekesebb részéből az derült ki, hogy a jelenlegi felállásban 2020 óta finanszírozott kiemelt fociakadémiák három évig úgy kapták a pénzt, hogy cserébe semmit sem kellett teljesíteniük.Így amikor Szalai 2023-ben munkába lépett, és pár hónap alatt felmérte a helyzetet, azt találta, hogy az NB I.-ben a környező országok adataihoz képest is feltűnően keveset játszottak hazai fiatalok. De nem azért, mert mindet eladták volna külföldre jó áron. Az elmúlt öt évben 53-54 magyar focista igazolt külföldre az NB I.-ből – idézte fel Szalai –, de közülük 45-46 ingyen, vagyis 8 magyar játékosért fizettek összesen öt év alatt, összesen 13,2 millió eurót, vagyis sokkolóan keveset. Ez az összeg a környező országok bajnokságainak számaihoz képest is alacsonynak számít.Három év után találták ki tehát kormányzatilag, hogy nem csak úgy átadják a pénzt, hanem kérnek is érte cserébe valamit.Az eredmény: ezalatt a három év alatt 25 százalékkal kevesebb közpénzt fizettek az akadémiáknak, mint korábban, a magyar fiatalok játékpercei mégis 25 százalékkal növekedtek.A magyar futballközeg egészen furcsa agyi állapotát tökéletesen illusztrálta, hogy a tájékoztatón egy aránylag fiatal és addig kifejezetten értelmesnek tűnő kolléga halál komolyan megkérdezte, hogy az új szabályok nem fogják-e lelkileg-testileg összetörni azokat a tehetséges U21-es magyar focistákat, akiknek az új felállás miatt hirtelen NB I.-es meccseket kell játszaniuk. Nem ironizált, komolyan aggódott és többször is nekifutott, hogy érzékeltesse, mennyire veszélyes lehet, ha az erre felkészületlenek túl sok lehetőséget kapnak.De akkor miért tiltakozik kézzel-lábbal Kubatov és pár másik sportvezető?Ezt nem egészen érteni. Kubatov végképp pontosan tudhatta, hogy Orbánnak mi a szándéka. (Az mondjuk vicces, hogy bár Orbánnak igaza volt, ha tényleg ő dobta be az öt magyart játszatók jutalmazását, de az ő saját klubja, a Felcsút eddig ugyanúgy nem adott lehetőséget a magyar fiataloknak, pedig nekik van a messze-messze legmódosabb akadémiájuk. De az se kevés, ha valaki 15 év után jön rá.)A 4+1-es szabály, illetve a kiemelt akadémiákra vonatkozó szabály kényelmetlenséget azoknak a kluboknak okoz, amelyek kevesebb magyart játszattak eddig. Ők nyilván attól tartanak, hogy kevésbé lesznek versenyképesek a nemzetközi kupákban, ha túl sok magyar játékosuk van. De mivel a finanszírozásuk döntő részben az államtól jön, a tiltakozásuk teljesen irreleváns. Az új szabályokra persze igaz, hogy azok leginkább a jövő magyar válogatottját erősítik, de természetesen a klubok piaci bevételeit is jelentősen növeli, ha némi NB I.-es rutinnal rendelkező fiatalokat tudnak eladni valódi összegekért. A mostani kiabálás valószínű oka, hogy eddig semmiféle piaci kényszernek nem voltak kitéve, hanem simán csak megkapták a közpénzt.A szerdai háttérbeszélgetésen jól érzékelhető volt, hogy Schmidt Ádám nem akar beleállni semmilyen szócsatába. A kubatovos kérdésekre többször is annyit reagált, hogy egy klubvezetőnek vannak teljesen érhető saját érdekei és érthető, ha ezeket kommunikálja is. A sosem tapasztalt hörgés oka leginkább a magyar futballpiramis teljesen egyedi jellegében keresendő: a rendszert pont ugyanannyira hatja át a politika, mint az államszocializmus idején. Mivel minden szereplő a NER része, bármilyen döntés NER-es arcok közötti konfliktust generál.A kormányzati sportirányítás a szavak szintjén mostanra felismerte, hogy nem jó, hogy ennyire távol kerültünk már a szlovák meg a román gazdasági focirealitástól is. Vicces látni, hogy már a minimális számonkérés és a racionálisabb működés jutalmazással való óvatos kikényszerítése is micsoda – végre jogosan használhatjuk ezt a szót – sivalkodást váltott ki az örökös eltartottakból.A végére még annyit, hogy ha elgondolkodsz a témáról, mindig vésd az eszedbe, hogy az érintettek itt nem azért háborognak, mert az MLSZ vagy a sportállamtitkárság kötelezővé tett volna bármit vagy pénzeket venne el tőlük, hanem amiatt, hogy nem kérdezés nélkül ad bónuszpénzt és feltételhez kötötte a plusz összeg folyósítását.
https://444.hu/2025/07/30/akik-az-oket-megteremto-orbannak-is-beszolnak-ha-nem-jon-az-ingyen-kapott-kozpenz-elmagyarazzuk-a-ner-leghangosabb-focibotranyat
https://web.archive.org/web/20250819080134/https://444.hu/2025/07/30/akik-az-oket-megteremto-orbannak-is-beszolnak-ha-nem-jon-az-ingyen-kapott-kozpenz-elmagyarazzuk-a-ner-leghangosabb-focibotranyat
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akik-az-oket-megteremto-orbannak-is-beszolnak-ha-nem-jon-az-ingyen-kapott-kozpenz-elmagyarazzuk-a-ner-leghangosabb-focibotranyat
444
hungarian-news
2025-07-30 18:57:00
[]
[]
[]
[ "sport", "gazdálkodás", "klientúra" ]
[]
63,749
Döntött a legfőbb ügyész: a rendőrségnek kell kiértékelnie a kormányzat felelősségét
Már zajlik a nyomozás hűtlen kezelés bűntette miatt, de a rendőrség most már a kormányzati felelősséget is vizsgálhatja. Erről pedig a legfőbb ügyész döntött.
Még az is lehet, hogy sínre került végre az ügy. Ugyanis Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a nyomozó hatósághoz továbbította azt a levelet, amelya kormányzati felelősséget vizsgáltatná ki a vasúti informatikai fejlesztések ügyében.Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő a legfőbb ügyésznek felidézte, hogy a vasúti informatikai fejlesztési projektet érintő, számos szabálytalanság és visszaélés gyanúját felvető ügy hatósági vizsgálatát és a folyamatban lévő nyomozás menetét nagy társadalmi érdeklődés övezi, különösen annak fényében, hogy jelentős közpénzek, uniós források és számos hazai kisvállalkozás sorsa is érintett az ügyben.Ezért arra volt kíváncsi:Vizsgálja-e, illetve annak során vizsgálták-e a folyamatban lévő nyomozás keretében, hogy a kormányzat - azon belül a döntéshozó minisztériumok, vagy illetékes vezetők - felelőssége megállapítható-e bármely, a projektet érintő jogellenes, mulasztásos vagy felelőtlen döntés vagy intézkedés vonatkozásában?Ha igen, e vizsgálat kiterjed-e a projekt teljes előkészítési, jóváhagyási és végrehajtási folyamatára, valamint milyen eredmények születtek e körben eddig?Az írásbeli kérdésre Nagy Gábor Bálint egyrészt közölte, az érintett ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Gazdaságvédelmi Osztályán már hűtlen kezelés bűntette miatt felderítési szakban van folyamatban nyomozás. Másrést a DK-s képviselő kérdésétezért a nyomozó hatósághoz továbbította az eljárás keretei között történő értékelésre- tette hozzá.
https://www.economx.hu/belfold/mav-vasut-legfobb-ugyesz-rendorseg.814111.html
https://web.archive.org/web/20250808210012/https://www.economx.hu/belfold/mav-vasut-legfobb-ugyesz-rendorseg.814111.html
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dontott-a-legfobb-ugyesz-a-rendorsegnek-kell-kiertekelnie-a-kormanyzat-felelosseget
economx.hu (napi.hu)
hungarian-news
2025-08-08 16:05:00
[]
[]
[]
[ "hűtlen kezelés", "informatika", "mulasztás", "vasút" ]
[]
63,750
Lánchíd-botrány: már félmilliárdos hűtlen kezelés miatt nyomoz a NAV
Egy bennfentes szerint az ügyben korrupció is történt és jelentős összegek vándorolhattak a budapesti Városházára.
Különösen jelentős, azaz ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával zajlik már a nyomozás a fővárosi számlagyár ügyében - értesült lapunk. Az ügy még 2023 novemberében robbant ki, amikor a NAV akkor még adócsalás miatt őrizetbe vette a praxisától eltiltott exügyvédet, Vig Mórt, miután a férfi belebukott a sok száz milliós számlagyárba.A NAV nyomozói az ügyben összesen 33 helyszínre szálltak ki - két kábítószer- és pénzkereső kutyát is bevetve -, majd dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint rengeteg készpénzt foglaltak le. A nyomozás során eddig tizenöt gyanúsítottat hallgattak ki, köztük több strómant.Érdekesség, hogy az eljárás keretében korábban házkutatást tartottak a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél is. Mindez azért történhetett, mert az eddigi információk szerint a Vig Mórhoz kapcsolható botrány a túlárazott Lánchíd-felújításhoz vezethető vissza. Ismert, 2019 őszén Karácsony Gergely főpolgármesterré választásával a baloldal átvette a hatalmat Budapesten. Karácsonyék a váltás után megfúrták a Tarlós Istvánék által a Lánchíd felújítására kedvező feltételekkel kötött tendert és új közbeszerzési eljárást írtak ki. A pályázaton az előző városvezetés alatt is befutó A-Híd Zrt. lett a győztes, ám ötmilliárd forinttal drágább ajánlattal nyertek, mint amennyiért a Tarlós-érában végezték volna el a munkát. Ráadásul majdnem hatvanszorosára, 4,2 milliárd forintra emelték a Tarlós idején zajló tenderhez képest a vállalkozónak járó előleget, a céget terhelő kötbért viszont megfelezték.Beszámoltunk arról is , hogy 2020 novembere és 2022 júliusa között az A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt az exügyvéd cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek, aminek nagy részét Vig Mór készpénzben fel is vette, amihez egy másik ügyvéd is segítséget nyújtott. Az ügyben hónapokkal ezelőtt fordulat történt: egy ismeretlen személy levelet küldött az egykori elszámoltatási kormánybiztosnak, Budai Gyulának. A levélben az szerepelt, hogy Vig Mór a Mammut bevásárlóközpontnál található biztonsági cég irodájába járt "elszámolni" a Lánchíd-beruházásból kiszivattyúzott, majd készpénz formájában felvett összegekkel. A levélíró azt is közölte Budaival, hogy a hídpénzből jelentős összegek kerültek a fővárosi baloldalhoz. A fideszes képviselő vesztegetés gyanújával feljelentést tett, információink szerint a rendőrség nyomozást is indított, majd az eljárást áttették a NAV-hoz.Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester (
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/08/lanchid-botrany-nyomozas-hutlen-kezeles-nav
https://web.archive.org/web/20250807084747/https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/08/lanchid-botrany-nyomozas-hutlen-kezeles-nav
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lanchid-botrany-mar-felmilliardos-hutlen-kezeles-miatt-nyomoz-a-nav
Magyar Nemzet (MNO)
hungarian-news
2025-08-07 10:37:41
[ "Vig Mór" ]
[ "A-Híd Építő Zrt.", "Sunstrike Hungary Kft." ]
[]
[ "hűtlen kezelés", "adócsalás - költségvetési csalás", "vesztegetés", "strómanok", "nav-vizsgálat" ]
[]
63,751
A V-Híd sztori mindennel szembemegy, amit Orbán elvárásként fogalmazott meg Mészáros Lőrinccel kapcsolatban
A Mészáros-birodalom koronaékszeréről, túlárazásokról, az ország leggazdagabb emberéhez száguldó közpénz-milliárdokról, és cserben hagyott alvállalkozókról beszélgettünk az eredeti cikk szerzőivel, Haszán Zoltánnal és Kaufmann Balázzsal.
Néhány nappal ezelőtt írtuk meg a 444-en, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. sok esetben szerződés nélkül végezteti el az alvállalkozóival a jórészt közbeszerzéseken elnyert munkákat, ráadásul gyakran nem, vagy csak késve fizeti ki őket, emiatt több építkezésről levonultak az alvállalkozók.Ismét bebizonyosodott, hogy az újságírásnak hatása van: az első cikkünk megjelenése napján a V-Híd közleményt adott ki, amely szerint aznapi hatállyal távozik a vállalat éléről Sárváry István vezérigazgató. Úgy tudjuk, nem csak Sárváry távozásáról született döntés, hanem arról is, hogy felveszik a kapcsolatot a bajba került alvállalkozókkal és fizetést ígérnek nekik.A Mészáros-birodalom koronaékszeréről, túlárazásokról, az ország leggazdagabb emberéhez száguldó közpénz-milliárdokról és cserben hagyott alvállalkozókról beszélgettünk az eredeti cikk szerzőivel, Haszán Zoltánnal és Kaufmann Balázzsal.A tartalomból:01:35: V-Híd: a koronaékszer, a Mészáros-birodalom ékköve, a fizikai munkások nélküli építési gigavállalat. Pénz, pénz, közpénz.02:50: A V-Híd csak akkor nem nyer közbeszerzést, ha nem akar. De mennyi megy ebből Mészáros Lőrinc magánvagyonába? Milliárdok nyomában.05:20: Máshol is voltak hasonló problémák: az R-Kord kalandos története Mészáros zsebéig.10:50: Ahogy terjeszkedik az R-Kord, úgy távolodik a vasúti szakmunkáktól.12:50: Az R-Kord és a V-Híd kéz a kézben uralja le a piacot. Voltak már problémák uniós pályázatokon.16:30: Ha te vagy az ország leggazdagabb embere, folyamatosan növeled a magánvagyonodat a V-Hídból, akkor miért nem fizeted ki az alvállalkozókat? Így veszik ki a pénzt a rendszerből.19:00: Éjszaka a kelenföldi pályaudvaron.24:30: Orbán Viktor három dolgot vár el minden nagytőkéstől. Hányat teljesít ebből Mészáros Lőrinc?27:08: Problémák a kifizetésekkel: nem akkor, nem annyit, nem úgy.30:10: Ha kifizetnék az alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozóját, akkor is mindenki haszonnal tudna kiszállni, de mégsem ez történik.31:55: Így szedi ki Mészáros Lőrinc a közpénzt a projektekből több körben is.37:43: Az újságírásnak ismét hatása volt, Sárváry István távozott a V-Híd éléről. Hol találkozhattak eddig a szemfüles olvasók Sárváryval? És mivel ment Münchenbe a BL-döntőre?42:26: Mennyire reális az, hogy Mészáros nem tudta, hogyan működik a legerősebb sugarú pénzcsapja?45:57: A nagy kérdés: lesz-e valódi változás a működésben.
https://444.hu/2025/07/31/a-v-hid-sztori-mindennel-szembemegy-amit-orban-elvaraskent-fogalmazott-meg-meszaros-lorinccel-kapcsolatban
https://web.archive.org/web/20250819080926/https://444.hu/2025/07/31/a-v-hid-sztori-mindennel-szembemegy-amit-orban-elvaraskent-fogalmazott-meg-meszaros-lorinccel-kapcsolatban
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-v-hid-sztori-mindennel-szembemegy-amit-orban-elvaraskent-fogalmazott-meg-meszaros-lorinccel-kapcsolatban
444
hungarian-news
2025-07-31 12:49:00
[ "Mészáros Lőrinc", "Orbán Győző", "Orbán Viktor", "Sárváry István" ]
[ "R-Kord Kft.", "V-Híd Zrt." ]
[]
[ "közbeszerzés", "háttér", "foglalkoztatás", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat", "építőipar", "klientúra", "túlárazás / pénznyelő", "vasút", "videó" ]
[]
63,752
A Kehi jelentése szerint is számlagyárgyanús cégnek utalt a Lánchidat felújító cég, kérdés, mi köze ehhez Karácsonynak
Másfél milliárd forint értékben fogadott be számlákat a Lánchíd felújítását végző cég egy számlagyárgyanús vállalkozástól – állapította meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal friss jelentésében, és bár ezzel nem mondott semmi újat, kiváló kampánytémát adott Karácsony Gergely ellen a Fidesznek, holott bizonyíték a Kehi-jelentésben sincs erre az összefüggésre.
Újdonságot nem hozott egy amúgy is zajló NAV-nyomozáshoz képest a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) friss jelentése a Lánchíd felújításának ellenőrzéséről. Megállapításaival a jelentés a kormánypropagandának és a Fidesznek azt a hónapok óta tartó sugalmazását, sőt vádját erősíti, miszerint egy számlagyár-gyanús, folyamatban lévő ügynek köze lehet a hídfelújításhoz és ezen keresztül Karácsony Gergely főpolgármesterhez. Kimondatlanul is ez jön át a Kehi jelentéséből, bár az ellenzéki vezetésű fővároshoz köthető gyanúra az amúgy Rogán Antal miniszter felügyelete alá rendelt kormányzati szerv, a Kehi a jelentésében semmilyen bizonyítékot nem mutat fel. Az ügy, amelynek a Fidesz politikai céljainak megfelelő keretezéséhez most, két hónappal az önkormányzati választások előtt muníciót szolgáltat a Kehi, egyáltalán nem új. A kormánypárti médiában és a budapesti választásra készülő Fideszben hónapok óta téma a “Lánchíd-ügy”. Ennek szereplője a főváros hídját felújító – amúgy NER-közelinek besorolt – A-Híd Zrt., egy Vig Mór nevű ügyvéd és a cége, a Sunstrike Kft., amelyre a “számlagyár” gyanúja vetült, miután a hídépítő cég mintegy 1,5 milliárd forintot utalt a vállalkozásnak, a pénzt pedig később készpénzben felvették. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már tavaly nyomozott a Sunstrike és az A-Híd kapcsolata miatt, a kormánypárti sajtó pedig a Sunstrike Kft. kapcsán nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az Amnesty International jogvédő szervezet magyarországi vezetőjének, Vig Dávidnak a nyomozás során egy időre letartóztatásba is került testvéréről és az ő cégéről van szó, mindezt pedig igyekeztek felhasználni az újrainduló Karácsony Gergely főpolgármester elleni kampányban. A kormánysajtó ugyanis azt is sugallta, hogy a pénz egy része vagy egésze pártcélokat szolgálhatott. Ennyire direkt következtetést azért a pénteken közzétett Kehi-jelentés nem mer levonni, viszont a főváros érintettségét sejteti az ügyben. Sőt, ennek az olvasatnak már megágyazott a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, amikor a Magyar Nemzet Lánchíd-ügyi kérdésére elárulta, hogy a Kehi közzéteszi a jelentését, amelynek “szálai a Városházára vezetnek”, majd az Origo ismételt kérdésére hozzáfűzte: a jelentés alapján “lesznek olyan fővárosi állítások, amelyek nehezen tarthatóak”. A mindössze 7 oldalas jelentés azonban semmilyen újdonsággal nem szolgál. A csupán 1,5 oldalnyi “megállapítást” tartalmazó rész rögzíti, hogy a főváros cége, a BKK 2021 februárjában kötött fővállalkozói szerződést a Lánchíd felújítására az A-Híd Zrt.-vel nettó 18 721 210 427 forintért, ami aztán még nőtt egy kicsit. Az összesen csaknem nettó 20 milliárdos összeget a főváros az Európai Beruházási Banktól felvett hitelből fizetett ki – a hitelfelvételhez pedig kormányzati engedély kellett, emiatt vizsgálhatta egyáltalán a Kehi az egész ügyletet. A Kehi a számlamozgásokat vizsgálva – ide ki is gyűjtötték táblázatba – azt is megállapította, hogy az A-Híd Zrt. összesen több, mint 1,5 milliárdot utalt át a Sunstrike Kft-nek, de a szerződéskötés előtt is volt a két vállalkozás között számlamozgás és pénzügyi kapcsolat, mert csak 1,3 milliárdos összeg került Vig kft-jéhez a Lánchíd-szerződés megkötése után, a többi még előtte. A Kehi feltárta azt is, hogy a Sunstrike majdnem a teljes 1,5 milliárdot tovább utalta két ügyvédnek, és ezt később felvették készpénzben. Bár a Kehi-jelentésnek már a legelején szerepel, hogy “további bűncselekmények gyanúja is felmerülhet”, ezekről később nem esik szó, és egyáltalán nem állítja maga a Kehi-jelentés, hogy az amúgy más magyarországi magasépítési munkákon is párhuzamosan dolgozó, máshonnan is bevétellel rendelkező A-Híd Zrt. éppen a Lánchíd-munkából kapott pénzt utalta volna tovább a számlagyár-gyanús vállalkozásnak, vagy az egészben szerepe lehetett a fővárosnak, azt pedig főleg nem állítja, hogy a pénz netán bujtatott pártfinanszírozási célokat szolgálhatott. Ami miatt mégis érdekes a Kehi-jelentés, az az, hogy célját tekintve azt vizsgálta, teljesültek-e a főváros által felvett hitel felhasználásának törvényi feltételei. A jelentés ugyan konkrétan azt sem mondja ki, hogy nem teljesültek a törvényi feltételek, ám ha így lenne, az lehetetlen helyzetbe hozhatja az önkormányzati kampány kellős közepén a fővárost és Karácsonyt, mivel ez esetben felmerülhet a jogsértésre hivatkozva a hitelfelvételhez nyújtott kormányengedély visszavonás, amely a hitel azonnali és egyösszegű visszafizetését is maga után vonhatja. Egyelőre a Fővárosi Önkormányzat vagy Karácsony Gergely nem reagált a friss Kehi-jelentésre. Az A-Híd Zrt. pedig korábbi közléseiben ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyben a cég nem gyanúsított vagy tanú, hanem – saját szóhasználatával – adatszolgáltató. A cég állítása szerint egyébként valós tartalma volt a Sunstrike-megbízásoknak, a számlák mögött tehát valós teljesítés állt. A sajtóhírek miatt a Jobbik és a fővárosi Fidesz januárban közösen sürgetett az ügyben vizsgálóbizottságot. Akkoriban Karácsony Gergely főpolgármester pedig úgy nyilatkozott az ügyről: Mi köze a Fővárosi Önkormányzatnak egy olyan nyomozáshoz, ami egy olyan cég irodájában volt (…), akivel mi ugyan szerződésben voltunk, de akinek ezer másik szerződése van? Fel voltam készülve arra, hogy a kampány rendkívül alacsony színvonalú lesz, de azért ilyen mélyre nem tudok lesüllyedni, hogy vitába szálljak ezekkel az érvekkel. Ez egy marhaság.”
https://hvg.hu/itthon/20240412_a-kehi-jelentese-szerint-is-szamlagyargyanus-cegnek-utalt-a-lanchidat-felujito-ceg-kerdes-mi-koze-ehhez-karacsonynak
https://web.archive.org/web/20240417165243/https://hvg.hu/itthon/20240412_a-kehi-jelentese-szerint-is-szamlagyargyanus-cegnek-utalt-a-lanchidat-felujito-ceg-kerdes-mi-koze-ehhez-karacsonynak
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kehi-jelentese-szerint-is-szamlagyargyanus-cegnek-utalt-a-lanchidat-felujito-ceg-kerdes-mi-koze-ehhez-karacsonynak
HVG
hungarian-news
2024-04-12 16:47:00
[ "Karácsony Gergely", "Vig Mór" ]
[ "A-Híd Építő Zrt.", "Budapest Főváros Önkormányzata", "Sunstrike Hungary Kft." ]
[ "Budapest" ]
[ "háttér", "adócsalás - költségvetési csalás", "vesztegetés", "KEHI-vizsgálat", "építőipar", "ügyvédek", "önkormányzat", "nav-vizsgálat" ]
[]
63,753
Karácsonyhoz vezető szálakat keresnek a "Lánchíd-botrányban" – épp így találhatnának Tiborczhoz vezetőket is
Bizonyítékokkal még senki nem állt elő, de a kormánymédia a sorosozástól az olasz maffiáig különböző rémképeket bevetett már az általa Lánchíd-botrányként emlegetett ügy színesítésére. Csakhogy a Karácsony Gergelyhez vezető szálak éppen annyira “erősek”, mint amelyek végén Orbán Viktor veje áll.
Tavaly óta nyomoz a NAV egy praxisától eltiltott ügyvéd, Vig Mór által működtetett számlagyár ügyében. Vig cége, a Sunstrike Hungary Kft. reklámszerződést kötött a Lánchidat is felújító A-Híd Építő Zrt.-vel, amelynek keretében 1,545 milliárd forintért gyártott rövidfilmeket 2020 novembere és 2022 augusztusa között. A kormányközeli sajtó ezt az összeget a Lánchíd felújításából kilapátolt közpénzként igyekszik feltüntetni. A „corpus delicti” pedig az volna, hogy a NAV eddigi nyomozása alapján a Sunstrike a teljesítés napján továbbutalt 1,5 milliárd forintot két ügyvédnek, akik ennek az összegnek a nagy részét később készpénzben felvették. Bár a Viggel kapcsolatos nyomozás keretében – 32 egyéb helyszínnel együtt – az A-Híd székházában is tartott razziát az adóhatóság, a cég közleménye szerint ők nem alanyai az eljárásnak, csupán a velük szerződött külső cégekkel kapcsolatos adatokat szolgáltattak a NAV munkatársainak. A hídépítő vállalat azt is többször hangsúlyozta, hogy mivel a Sunstrike-kal nem a felújítás ügyében állt kapcsolatban, a filmes szerződésnek nincs köze a közbeszerzésen elnyert hídfelújítási projekthez. A sajtóhírekre alapozva az év elején a fővárosi Fidesz, valamint a Jobbik azóta visszalépett főpolgármester-jelöltje, Brenner Koloman is vizsgálóbizottság felállítását követelte az ügyben. Az összehangoltnak tűnő médiahadjárathoz kapcsolódóan ők is azt a narratívát feszegették, hogy a főváros érintett lehet a feltételezett számlágyárhoz juttatott másfél milliárd forint ügyében. „Fel voltam készülve arra, hogy a kampány rendkívül alacsony színvonalú lesz, de azért ilyen mélyre nem tudok lesüllyedni, hogy vitába szálljak ezekkel az érvekkel” – mondta a Fővárosi Önkormányzat ellen felhozott vádakra Karácsony Gergely korábban az ATV-nek. A főpolgármester azóta sem volt hajlandó a részletekbe belemenni. Nem hagyta viszont annyiban a dolgot a be-, illetve feljelentéseiről ismert Tényi István, aki a Lánchíd-ügyben sem volt rest bejelentést tenni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (Kehi). A Rogán Antal miniszter felügyelete alá rendelt szerv készségesen teljesítette is a kérést, saját jelentést állítva össze az ügyről. Az április közepén befejezett vizsgálatnak elvben az lett volna a célja, hogy kiderítse, teljesültek-e a főváros által a Lánchíd felújításához felvett hitel felhasználásának feltételei, ám azt még a jelentés sem mondta ki, hogy törvénytelenség nyomára bukkantak volna. Csupán annyit állapított meg – ami már korábban ismert volt –, hogy az A-Híd pénzt utalt a Sunstrike-nak. Ezen túlmenően a Kehi-jelentés semmilyen bizonyítékot nem vonultat fel arra nézve, hogy a Vig Mórhoz köthető számlagyárgyanús ügynek köze lenne a Lánchíd felújításához vagy a budapesti városvezetéshez. A bizonyítékok hiánya sem zavarta a kormánysajtót abban, hogy az önkormányzati választási kampányban Karácsony Gergely főpolgármester ellen igyekezzen felhasználni minden „rosszat”, ami a Lánchíddal kapcsolatba hozható. Kezdve a folytatódó „autósüldözés” vádjával, mondván: ennek bizonyítéka, hogy csak a kerékpárok és a tömegközlekedés előtt nyitották meg a hidat (a kabinet erre hivatkozva nem is adja oda a szerződésben vállalt 6 milliárdos hozzájárulást). Az adu ász pedig az, hogy a híd bruttó 26 milliárd forintból elkészült felújítása jelentősen túlárazott. (Arról, hogy eközben például a Pénzügyminisztérium várbeli építkezése 2021-től mostanáig négyszer – 54,3 milliárdról 61,2 milliárd forintra – drágult, valahogy nem esik szó.) A kormánysajtó ezzel kapcsolatban azt próbálja elültetni a fejekben, hogy a pénzek egy része – így a Sunstrike-hoz utalt összegek – valójában pártcélokat szolgáltak. A lóugrásos érvelésben minden adandó alkalommal felhozzák, hogy Vig Mór annak a Vig Dávidnak a testvére, aki az Amnesty International jogvédő szervezet magyarországi vezetője. Az pedig ugye ebben a körben „köztudott”, hogy utóbbi egy sorosista szervezet. A Magyar Nemzet legújabb találata szerint Vig Mór üzleti kapcsolatai már egészen az olasz maffiáig érnek. Az ő GattobInc Zrt.-je volt ugyanis a tulajdonosa annak a Veritas Menedzsment Kft.-nek, amely a calabriai maffia, a ’Ndrangheta elleni – jelenleg is zajló – nyomozásban is érintett. Bár az ügyben napról napra újabb kacifántos érvelésre alapozott cikkek születnek, mind ez idáig semmilyen közvetlen kapcsolatot nem tudtak kimutatni Vig és a budapesti városvezetés között. Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője a napokban ugyanakkor bejelentette, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda hivatali vesztegetés miatt rendelt el nyomozást a Lánchíd felújításának ügyében – amit később „célszerűségi okból” szintén a NAV vett át. A 2010 után egy ideig elszámoltatási biztosként is működő – és e téren vajmi csekély eredményt felmutatni képes – Budai azt állítja, eljuttattak hozzá egy levelet, mely szerint Vig Mór a Sunstrike-ból kiutalt pénzekkel az Árgus Security irodájában a cég vezetőjével, László Györggyel számolt el. A levélíró információi szerint ebből a pénzből jelentős összegek kerültek a fővároshoz. Csakhogy ezen a vonalon elindulva egészen más körökhöz is el lehet(ne) jutni. László ugyanis egy másik céget is irányít, a Hattyú Projekt Kft.-t, amelynek tulajdonjogán jelenleg az általa birtokolt Swan Project Zrt., a Tiborcz István-féle BDPST Property Kft. és a Hamar Endre tulajdonában lévő EAS Equity Vagyonkezelő Zrt. osztozik. Ráadásul – ahogy azt a Népszava megírta – a kormánymédiában nemes egyszerűséggel „baloldali kifizetőhelynek” titulált A-Híd ennek az Orbán Viktor családjáig és oligarcháiig terjedő körnek is dolgozik. A közös társaság, a Hattyú Projekt alá tartozó Tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. pedig 3,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert a Magyar Turisztikai Ügynökség által lebonyolított Kisfaludy-pályázaton. Az ebből a pénzből épülő új, négycsillagos debreceni szálloda kivitelezési tenderét pedig az A-Híd nyerte meg.      
https://hvg.hu/360/20240510_lanchidugy-felujitas-karacsony-vig-mor-sunstrike-ahid-tiborcz
https://web.archive.org/web/20240512010947/https://hvg.hu/360/20240510_lanchidugy-felujitas-karacsony-vig-mor-sunstrike-ahid-tiborcz
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karacsonyhoz-vezeto-szalakat-keresnek-a-lanchid-botranyban-n-epp-igy-talalhatnanak-tiborczhoz-vezetoket-is
HVG360
hungarian-news
2024-05-10 10:22:00
[ "Budai Gyula", "Hamar Endre (Dr.)", "Karácsony Gergely", "László György", "Rogán Antal", "Tiborcz István", "Vig Mór" ]
[ "A-Híd Építő Zrt.", "Árgus-Security Kft.", "BDPST Property Kft.", "Budapest Főváros Önkormányzata", "EAS Equity Vagyonkezelő Zrt.", "Fidesz", "Hattyú Projekt Kft.", "Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)", "Sunstrike Hungary Kft.", "Swan Project Zrt.", "Tetrecen Üzemeltető Kft." ]
[ "Budapest" ]
[ "közbeszerzés", "háttér", "adócsalás - költségvetési csalás", "vesztegetés", "támogatás", "műsor / filmgyártás", "KEHI-vizsgálat", "építőipar", "ügyvédek", "nav-vizsgálat", "túlárazás / pénznyelő" ]
[ "Kisfaludy-program" ]
63,754
A szívószálpápa szerint Mészárosék pár éve megüzenték neki, hogy mindenképpen elveszik a cégét
Felföldi József azt mondta, ezután kezdett el nyilvánosan politizálni.
Néhány éve az egyik fián keresztül ajánlatot tettek a vállalkozására – mondta Felföldi József az RTL Házon kívül című műsorában: „Elmondták neki 2021-ben, hogy mindenképp elveszik a céget tőlem” – mondta a szívószálpápaként elhíresült milliárdos debreceni édességgyáros, aki a kérdésre, hogy kik üzenték ezt, azt válaszolta: „Mészáros Lőrinc csapata”. „Én kifejezetten azóta politizálok, mióta ez megtörtént.” Felföldi, bár az utóbbi években valóban sokat kritizálta a kormányt a Facebookon nyilvánosan, igazán pár hete robbant be ebben a minőségében a köztudatba, miután Tiborcz István miniszterelnöki vő magatartásáról egyebek mellett azt mondta: „Az igazán sikeres üzletemberek nem pattognak, mint kecskeszar a deszkán.” Felföldi pár napra rá bejelentette, hogy szeptember közepére korrupcióellenes tüntetést szervez a Parlament elé. Ekkor beszélt egy ugyancsak 2021-es és ugyancsak a fia szereplésével zajlott üzleti ügyről. Azt mondta, korábban úgy döntött, visszavonul, viszont visszatérni kényszerült, mert a fiát, aki átvette a bizniszt, „megszédítették, és megpróbálták tőle potom pénzért elvenni a családi vállalkozást”. A szívószálpápa nemrég azt is elmondta: nem hiszi, hogy országgyűlési választásokon megdönthető az Orbán-kormány. Szerinte ha nem sikerül Magyar Pétert kiütniük, akkor „nem lennék meglepve, ha elhalasztanák a jövő évi választásokat. Hallottam ilyen tervekről, majd ráfogják a háborúra. Bármit megtehetnek”. Felföldi még gyerekkorában, a szocializmus idején kezdett üzletelni, világszintű ismertséget a Quick Milk nevű, szívószálakat gyártó vállalkozásának köszönhetően szerzett, innen a beceneve. A debreceni gyárból a világ számos pontjára szállítják a termékeket – több mint 90 százalékuk külföldre megy –, az exportközpontúsága pedig nem véletlen, az RTL műsorában most azt mondta, nem szeretne kiszolgáltatottja lenni az éppen aktuális magyar hatalomnak.
https://hvg.hu/gazdasag/20250804_Felfoldi-Jozsef-szivoszalpapa-Meszarosek-par-eve-meguzentek-mindenkeppen-elveszik-a-ceget
https://web.archive.org/web/20250809160218/https://hvg.hu/gazdasag/20250804_Felfoldi-Jozsef-szivoszalpapa-Meszarosek-par-eve-meguzentek-mindenkeppen-elveszik-a-ceget
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szivoszalpapa-szerint-meszarosek-par-eve-meguzentek-neki-hogy-mindenkeppen-elveszik-a-ceget
HVG
hungarian-news
2025-08-04 14:50:00
[ "Mészáros Lőrinc" ]
[ "Felföldi Édességgyártó Kft." ]
[ "Debrecen", "Hajdú-Bihar megye" ]
[ "zsarolás", "nyomásgyakorlás" ]
[]
63,755
Milliárdos gazdagszik a Margitszigeti Színház fővárosi reklámjain
Ezen a nyáron is gyakorlatilag visszabérli a főváros cége a BKV járműveinek hirdetési felületeit a Mészáros Lőrinchez köthető egyik vállalattól.
A nyári szabadtéri előadásokat szervező Margitszigeti Színház Nonprofit Kft. aktuális reklámjait a Publimont és annak leányvállalata, a Mahir Cityposter Kft. plakátjain lehet látni. Előbbi a budapesti járművek, utóbbi pedig a hirdetőoszlopok reklámfelületeit kezeli és értékesíti. A Publimont évtizedes távra visszamenőleg nyerte el a főváros megbízását a járművek reklámfelületeinek kezelésére, és választási eredmények ide vagy oda, a szerződését nem bolygatják. A Publimont végső tulajdonosát jelenleg már a Prime Target Magántőkealap rejti, de egyelőre a felcsúti milliárdoshoz köthető. A Margitszigeti Színház Kft.-t egyébként a főváros és a kulturális minisztérium közösen működteti, a tárca ugyanannyival támogatja a vállalatot, amennyivel az önkormányzat. A cég közbeszerzését idén is a Publimont és a Mahir Cityposter nyerte el, így ezekben a hónapokban 26,7 millió forintért lehet látni a szabadtéri színház előadásainak hirdetéseit a 4-es és a 6-os villamosokon, valamint a hirdetőoszlopokon. A Publimontnak tavaly 15,3 milliárd forint árbevétele volt, és 3,3 milliárd forint adózott eredménye. A cég eszközállománya 50 milliárd forint, amibe beleértődnek az óriásplakátok tartószerkezetei és egyéb reklámeszközök. A Fővárosi Önkormányzat még 2006-ban kötött szerződést az akkor még Simicska Lajos tulajdonában lévő Mahirral, valamint egy akkor francia hátterű céggel, a JCDecaux-val az úgynevezett utcabútorok reklámcélú hasznosítására. Az óriásplakátoktól kezdve a buszmegállók világító reklámfelületéig sokféle eszköz tartozik ide, de a lényeg az volt, hogy a nyertes vállalkozóknak nem túl sok kötelezettségük volt a megbízással kapcsolatban, ezért szakemberek úgy ítélték meg, hogy előnytelen a szerződés a fővárosnak.
https://hvg.hu/360/20250807_margitszigeti-szinhaz-publimont-mahir-cityposter-meszaros-lorinc-prime-target-magantokealap-hvg
https://web.archive.org/web/20250807042044/https://hvg.hu/360/20250807_margitszigeti-szinhaz-publimont-mahir-cityposter-meszaros-lorinc-prime-target-magantokealap-hvg
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-gazdagszik-a-margitszigeti-szinhaz-fovarosi-reklamjain
HVG360
hungarian-news
2025-08-07 06:15:00
[ "Mészáros Lőrinc" ]
[ "Budapest Főváros Önkormányzata - Főpolgármesteri Hivatal", "Mahir Cityposter Kft.", "Prime Target Magántőkealap", "Publimont Kft." ]
[]
[ "támogatás", "hirdetés", "önkormányzat", "klientúra", "állami/önkormányzati szerződések", "tőkealap" ]
[]
63,756
„Matolcsy váltig erősítgette, hogy megvan a pénz, de kidurrant a lufi” – megszólalt a HVG-nek a jegybank felügyelőbizottsági tagja
Van lelkifurdalásom, lehettem volna vagányabb vagy harciasabb, de évekig tudomásul vettük, hogy az MNB alapítványait és ingatlanfejlesztéseit nem ellenőrizhetjük – ismeri el Nyikos László felügyelőbizottsági tag. Így 266 milliárd, illetve 210 milliárd forintot a testület ellenőrzése nélkül költött el a jegybank.
Meglepte az Állami Számvevőszék három jelentése a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásáról? Tizenkét évig voltam az ÁSZ alelnöke, ambivalens érzéseim vannak e jelentésekkel kapcsolatban. Soha nem kellett olyasmit leírnunk, hogy hanyag és hűtlen kezelés gyanújával az ügyészséghez fordulunk. Meglepett, hogy ezt leírták.   Indokoltnak tartja ezt a megállapítást? Olyannyira, hogy ez a felügyelőbizottságban is felmerült, bár a jelentésekbe nem került be. De az fb felkért jogászai is hasonló megállapításokat tettek. Ez ellenőrizhető, mert a testület valamennyi hivatalos üléséről készült szó szerinti jegyzőkönyv.   Hol lehet ezeket megtekinteni? Bár semmiféle banktitok vagy államtitok nincs bennük, nem nyilvánosak. Betekintésért először az fb titkárságához lehet fordulni, ami aligha lesz sikeres, azt követően bírósághoz.   Az előző, 2014 márciusáig működő fb már megpendítette, hogy a jegybanktörvényből nem lehet levezetni sem az Értéktár programot, sem a Pallasz Athéné közgondolkodási programot. Emellett kifogásolta, hogy ingatlanstratégia nélkül döntöttek a 90 milliárd forintos ingatlanvásárlási és -felújítási keretről. Utána viszont 2015 szeptemberéig nem volt fb, és az MNB akkor fordította az árfolyamnyereség egy részét a Pallasz Athéné-alapítványokra: 2014-ben 245 milliárdot, 2015-ben újabb 12 milliárdot. Az fb hiánya és az alapítványok gründolása között nem lát összefüggést? Felügyelőbizottság hol volt, hol nem volt. Ennek történelmi előzményei vannak. Az 1924-es jegybanktörvény részvénytársasági formában hozta létre az MNB-t, de nem volt felügyelőbizottság – egészen 1991-ig. Kupa Mihály pénzügyminisztersége idején fogadta el az Országgyűlés az új jegybanktörvényt, viszont az fb-t még évekig nem tudták összehozni. A fő kérdés az, hogy egy részvénytársaság tulajdonosi jogait ki gyakorolja. Kormányzati előterjesztésre a jegybanktörvény 2011-es és 2013-as módosításával a közgyűlés kikerült a törvényből, és az igazgatóság kapta meg azokat a hatásköröket, amelyeket a már egyszemélyes részvénytársaság közgyűlésének, vagyis a pénzügyminiszternek kellene birtokolnia. A 2015-ös megválasztásom után felkerestem Varga Mihályt, elmondtam neki, hogy az érdemi részvényesi hatáskörök az MNB igazgatóságához lettek delegálva, emiatt az ügyvezetésnek túlhatalma van: elkészíti a költségtervet, a végrehajtásáról szóló beszámolót, majd jóvá is hagyja azt, és dönt arról, mire fordítja az osztalékot. Ez példátlan, hungarikum. Érdekesnek találta a felvetéseimet, és azt válaszolta, ha majd az fb is ezt az álláspontot képviseli, foglalkoznak vele. Az fb viszont nem vette napirendjére az előterjesztésemet, mondván: mi törvényalkalmazók vagyunk, nem törvényalkotók. A HVG 2016 áprilisában címlapsztoriban írt a Pallasz Athéné alapítványok létrehozásáról. Annak körülményeit az fb utólag szentesítette. Az első kifogásokat az fb 2024-es jelentése, majd Matolcsy György elnök távozása után az ÁSZ tette meg. Mi történt a kettő között? 2015-ben, az fb megalakulása után Papcsák Ferenc fb-elnök javaslatára kialakítottunk egyfajta munkamegosztást: az alapítványokkal Madarász László, az Értéktár programmal Szényei Gábor foglalkozik, én pedig „rámozdulok” az ingatlanstratégia megvalósítására. A törvény későbbi módosítása szerint az alapítványokat csak a számvevőszék ellenőrizheti, amely eleinte csupán törvényességi és szabályszerűségi szempontból vizsgálódott, az fb pedig tudomásul vette, hogy a továbbiakban semmi köze hozzájuk. Az MNB honlapján látható, hogy az fb-jelentések többségét én készítettem, ezek némelyike nyilvános.   Hogy lehet az, hogy az fb-nek épp azok a tagjai nem kezdeményeztek és nem vezettek külön vizsgálatokat, akiket a pénzügyminiszter delegált a testületbe? A két miniszteriális kolléga totál passzív volt. Tóth Attila Simon, Varga Mihály képviselője az ülésekről fél- vagy egész órákat késett, gyakran hiányzott, semmihez nem szólt hozzá, aztán úgy szavazott, ahogy a testület elnöke. Őszintén megmondta nekem, hogy nem ért ezekhez az ügyekhez. Az MNB új szervezetében viszont az eddig nem létező „kapcsolati és biztonsági vezető” titulust kapta, ami ügyvezető igazgatói beosztásnak felel meg, ezért is tolhatott alá Varga a 35 igazgatóságból hármat is. Az fb helyzete akkor változott meg, amikor 2022-ben a miniszter cserélt, és behozta Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkárt. Banai kiváló szakember, korrekt partner. Az ő és a másik új minisztériumi delegált tag támogatásával tudtam a Balatonakarattyai Oktatási és Konferencia Központról (BOKK) és a Krisztina körúti székházról készített jelentésemet elfogadtatni, az előbbi egyhangúlag, az utóbbi 4:2-es szavazati aránnyal ment át úgy, hogy a bizottság elnöke nem szavazta meg. Az új képzési és szabadidőközpont helyszínének megválasztása nem volt megalapozott. A BOKK olyan ingatlan, amelyen közút megy keresztül, nincs közvetlen vízpartja. A 2014-es jegybanki stratégiában deklarált képzési, jóléti és sportfunkciókhoz szükséges körülményeket, amelyeket az MNB vezetői eredetileg Tiszaroffon szándékoztak megvalósítani, Akarattyán jóval drágábban építették ki. A beruházásra vonatkozó igazgatósági döntések ülésen kívüli határozathozatallal, gyorsított eljárásban születtek. A BOKK-ot a tiszaroffi Borbély-kastélyhoz képest háromszoros, folyamatos ráfordítással lehetne üzemeltetni. További tucatnyi általános érvényű megállapításom között szakmai szempontból a legfontosabb az, hogy a közpénzek kezelésének ellenőrzésére vonatkozó, nemzetközileg általánosan elfogadott két fő kritérium, az áttekinthetőség és az elszámoltathatóság egyike sem érvényesült maradéktalanul. Folytassam?   Az ÁSZ ehhez hozzáfűzte, hogy a BOKK-ban az MNB alkalmazottai és családtagjai közül 2023-ban 2177-en, 2024 első tíz hónapjában 2662-en üdültek, amihez az MNB alkalmazottanként átlagosan 1,9 millió, illetve 2,2 millió forint támogatást nyújtott. Ingyennyaraltatás folyt? Ennek most vége, az MNB szeretné eladni a BOKK-ot. De vajon ki fogja megvenni és mennyiért? A közvetlen tópart hiánya és az átvezető közút értékvesztő tényező. Ön vizsgálta a Postapalota felújítását is, amelyet az MNB saját leányvállalata vitt végbe. A beruházás 16–19,5 milliárdos előzetes kerete 47,35 milliárd forintra duzzadt. Az elkészült épületet az MNB-Ingatlan Kft. 25 évre bérbe adta az MNB-nek. Mi a személyes véleménye erről? Ez elképesztő konstrukció. Az első hat ingatlant, amelyek megvásárlását és fejlesztését 2013-tól 2015-ig vizsgáltam, az MNB még saját beruházásban valósította meg, ezért hozzáfértünk minden információhoz. Amikor sorra került a Postapalota, akkor találta ki Varga Levente igazgató – már nincs az MNB-ben –, hogy a beruházás lebonyolítására saját leányvállalatot hoznak létre, kiszervezik az MNB-Ingatlan Kft.-be, hogy kíméljék a jegybanki apparátust. Onnan elveszítettük a fonalat. Nem ismerhettük meg sem a tervezői, sem a kivitelezői szerződéseket, arra hivatkozva, hogy a kft-nek saját felügyelőbizottsága van. A felújítás sikeres műemlékmegóvó akció volt, viszont a költségek megugrottak, és itt sem tudtuk megállapítani ennek az igazi okait, nem láttuk a számlákat.   Az MNB tőkejuttatásaiból a többi ingatlanfejlesztést is ez a leányvállalat hajtotta végre. Ön a Krisztina körúti székház felújításáról is készített jelentést, ide költözött az MNB a Szabadság téri épület rekonstrukciója miatt. Ez 42,5 milliárd forintba került, és ez a jelentés sem publikus. Mi történt ott? Covid, orosz–ukrán háború, nagy infláció, a forint gyengülése – ezekkel indokolta a költségek megugrását a Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó Raw Development Kft., az MNB házi beruházója. Az újabb és újabb szerződésmódosítási igényeket benyújtotta az MNB leányvállalatának, az pedig a főigazgató útján az igazgatóságnak, amely nem hagyományos üléseken, hanem online módon döntött arról, hogy mehet a pénz. Pedig akkor már veszteséges volt a jegybank.   Ez azért érdekes, mert 2019 őszén azt ígérte az MNB, hogy a nyeresége terhére újítja fel 54 milliárd forintból a székházat az „eredeti állapot lehetőség szerinti” megőrzése mellett, és az alapítás századik évfordulóján, 2024-ben átadja. Egyik cél sem valósult meg. A székházfelújításnál sem fértünk hozzá a szerződésekhez, a kivitelező számláihoz, vagyis konkrétan és igazolhatóan, bizonylatokkal alátámasztható módon nem tudtuk feltárni, mi történt. Van egy elvi probléma is: az 54 milliárdot már az is sokallhatta, aki leírta, de hozzátette, hogy futja rá a nyereségből. Aztán eltűnt a nyereség, mégsem állt le a felújítás, a leányvállalat tőkéjének folyamatos emelésével folytatták, mintha mi sem történt volna.   Az ÁSZ szerint a végösszeg 104,9 milliárd forint. Az fb pedig a legutóbbi jelentésében megállapította, hogy 2020-tól a Raw Developmentet is magában foglaló Somlai-csoport cégei – amelyek szinte egyetlen megrendelője az MNB volt – „a jegybanki megbízások révén realizáltak 35 milliárd forint üzemi eredményt, 10,5 milliárd forint pénzügyi eredményt és halmoztak fel 2023 fordulónapjára közel 35 milliárd forint saját tőkét.” Ekkora profitot lehet keresni az MNB-n? Ennyit, ezek nyilvános számok. Az fb üléseire gyakran volt meghívott az MNB-Ingatlan Kft. ügyvezetője, de nekünk nem ő lett volna a partnerünk, hanem az igazgatóság. Két-három esetet leszámítva onnan senki nem jött. A főigazgató volt jelen mindig, aki felkészült volt, de ő nem tagja az igazgatóságnak. Mindez következménye annak, hogy a kormány szakszerűtlen jegybanktörvényt készített, azt elfogadva az Országgyűlés bedobta a gyeplőt a lovak közé, és a legfőbb tulajdonosi jogok az igazgatóság hatáskörébe kerültek. Bár Matolcsyt ostorozzák, többen döntöttek. Kezdetben Balog Ádám és Gerhardt Ferenc volt az igazgatóság tagja, a harmadik, 2013-tól 2019-ig Windisch László, akinek a pozícióját a pénzügyi felügyelet élén a korábban is alelnök Kandrács Csaba vette át. Az ő felszabaduló posztjára Patai Mihály érkezett. Amikor Balog átigazolt egy kereskedelmi bankba, Nagy Márton lépett a helyére, őt a menesztése után Virág Barnabás váltotta. Az esztelen költekezést csak Patai kifogásolta, akit – törvénytelenül – félre is állítottak.   Most akkor a számvevőszék élén Windisch korábbi önmagát ellenőrzi? Ez nagyon jó kérdés. Meg kell nézni a jegyzőkönyveket. Azt hiszem, egy kivételével minden döntés egyhangúlag született. Testületi felelőtlenségről van szó. De a testületek döntéseit az elnök dominálta.   Ön azt nyilatkozta 2016-ban Matolcsy Györgyről, hogy nem korrupt, hanem fantaszta, az az elhivatottsága, hogy a népet boldogítsa. Ma is ez a véleménye? Fantasztának megmaradt, a nép boldogítása inkább a család boldogítására szűkült le. Régről ismerem, még a Pénzügyminisztériumban együtt dolgoztunk; kérleltem, értse meg, a részvénytársasági mechanizmus úgy működik, hogy az fb előtt megjelenik az igazgatóság elnöke, vagyis ő, mert lettek volna kérdéseink bőven. Ezt azzal hárította el, hogy ott van Fömötör Barna, a főigazgató, ő úgyis mindent tud. A tulajdonosi döntéseket Matolcsyn nem tudtuk számonkérni, azt sem tudtuk meg, miért így szerződtek a Raw Developmenttel.   És miért? Itt már bekerülnek a képbe a baráti szálak. Vállalom a minősítést: a Raw házi beruházóvá avanzsált. Fb-tagként sokakkal interjúztam, hivatalosan kerestem Somlai Bálintot is, de nem volt rám ideje.   Összességében mi a véleménye a Szabadság téri székház felújításáról? Az Alpár Ignác tervezte épület felújítása időszerű volt, műszaki, esztétikai és műemlékvédelmi szempontok miatt is szükséges. Csak nem ennyi pénzből, és nem azzal, aki ezt végrehajtotta. Mert például az, hogy a tető alá beiktattak egy üvegkalitkát, a műemlékvédelem megcsúfolása. De ehhez sem tudtunk hozzászólni.   Lát szándékot arra, hogy az alapítványi és ingatlanügyeket rendbe tegyék, és a vagyonból visszaszerezzék, amit lehet? A BOKK-ért aligha ad bárki 23 milliárdot. Esetleg ott maradhat mementónak, mint a néhai Stadler József stadionja Akasztón. Az alapítványokat pókhálószerű összefonódás övezi, ami szinte kibogozhatatlan. A vagyon részvényekben van, azoknak a tőzsdei értéke változó. A hitelért fájjon az MBH Bank feje, bár abban is benne van az állam. Matolcsy váltig erősítgette, hogy megvan a pénz, de kidurrant a lufi, amikor a kecskeméti egyetem a Pallasz Athéné vagyonkezelőjétől, az Optima Befektetési Zrt.-től visszakérte. Kiderült, hogy a cég nem likvid, Lentner Csaba lemondott kuratóriumi elnökhelyettesi tagságáról. Arról ő tudna mesélni, hogyan történtek a kuratóriumi döntések.   Varga Mihály elismerte, hogy vagyonvesztés történt. Csak akkor jött rá, amikor kinevezték az MNB elnökének? Hát ez az! Rácsodálkozott, hogy jé, tényleg?   Ön szerint lesz felelősségre vonás az eltűnt közpénzek miatt? Teljes körűre nem számítok, nem hiszem, hogy a csúcsokig elmennének a hatóságok. Matolcsy elnöksége első három évében közel 900 milliárd forint árfolyamnyereség jött össze, ott ült ezen a hatalmas pénztömegen, és olyan hatásköröket kapott, amelyek józan ésszel nem érthetők. Észszerűtlenül, pazarló módon, viszont többnyire szabályosan költött. Úgy látom, egyesekre van „kilövési engedély”, Somlai Bálintra, Matolcsy Ádámra, és bűnbak lehet esetleg a volt főigazgató vagy az MNB-Ingatlan Kft. ügyvezetője. A volt elnök felelőssége jogilag nehezen bizonyítható, morális felelőssége viszont óriási. A jegybank nem volt, ma sem költségérzékeny, az éves működési költsége tíz év alatt 32 milliárdról 90 milliárd közelébe nőtt. Ez nagyobb, mint Debrecen város éves működési költsége.   Ön személy szerint hogyan tekint vissza közel tízéves fb-tagságára? Van lelkifurdalása? Van. Lehettem volna vagányabb vagy harcosabb. Bár fenntartásaik voltak velem szemben, mivel a Jobbik javasolt az fb-be, hamar elfogadtak, és a testület szakmai alapon működött. Inkorrekt lépés lett volna, ha azokat a jelentéseimet, amelyeket az fb nem engedett nyilvánosságra hozni, magam közlöm vagy kiszivárogtatom. Nem tettem meg, nem mentem el a falig. De facto már nem vagyok tag, de jure viszont nem járt le a mandátumom. A törvény szerint ugyanis az fb-tag megbízatása a jegybankelnöki megbízatás időtartamára szól, egy másik passzus szerint pedig a jegybankelnöki megbízatás hat évre. Egymás után háromszor választott meg az Országgyűlés, legutóbb 2022 decemberében. Akkor most hány éves a kapitány? Az lett volna a korrekt jogi megoldás, ha az Országgyűlés Matolcsy mandátumának lejárta kapcsán a teljes fb-t visszahívja, és újraválasztja azokat a tagokat, akiket akar. De nem ez történt, engem nem hívott vissza. Jogi vitám van az MNB-vel, még nem tettem le a fegyvert, lehet, hogy perre megyek.   Nyikos László Közgazdász, 81 éves. Pályája Ganz-vállalatoknál kezdődött, 1973-tól 1984-ig a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese. Egy szakszervezeti kitérő után 1989-től 2001-ig az Állami Számvevőszék alelnöke. A Jobbik országgyűlési képviselője, a párt jelölésére az Országgyűlés 2015-ben az MNB felügyelőbizottsági tagjává választotta.
https://hvg.hu/360/20250807_hvg-nyikos-laszlo-interju-mnb-felugyelobizottsag-matolcsy-alapitvanyok-500-milliard-forint
https://web.archive.org/web/20250807043329/https://hvg.hu/360/20250807_hvg-nyikos-laszlo-interju-mnb-felugyelobizottsag-matolcsy-alapitvanyok-500-milliard-forint
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bmatolcsy-valtig-erositgette-hogy-megvan-a-penz-de-kidurrant-a-lufir-n-megszolalt-a-hvg-nek-a-jegybank-felugyelobizottsagi-tagja
HVG360
hungarian-news
2025-08-07 06:30:00
[ "Balog Ádám", "Fömötör Barna", "Gerhardt Ferenc", "Kandrács Csaba", "Lentner Csaba", "Madarász László", "Matolcsy György", "Nagy Márton", "Nyikos László", "Papcsák Ferenc", "Somlai Bálint Fülöp", "Szényei Gábor", "Tóth Attila Simon", "Varga Levente", "Varga Mihály", "Virág Barnabás", "Windisch László" ]
[ "Fidesz", "Jobbik", "KDNP", "Magyar Nemzeti Bank (MNB)", "MBH Bank Nyrt.", "MNB-Ingatlan Kft.", "Neumann János Egyetemért Alapítvány", "Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.", "Pallas Athéné Alapítványok", "Raw Development Kft." ]
[]
[ "ingatlan", "hűtlen kezelés", "műemlékvédelem", "átláthatóság", "gazdálkodás", "juttatás", "építőipar", "bankok - pénzintézetek", "hitelezés", "jogalkotás", "ÁSZ-ellenőrzés", "túlárazás / pénznyelő", "vagyonátadás / közérdekű alapítvány" ]
[ "MNB alapítványok" ]
63,757
Kikerült az MNB-botrány jelentéséből az MBH Bank neve
A számvevőszéki jelentésből csak az derül ki, hogy 170 millió euró hitelt vett fel az MNB alapítványi vagyonát kezelő cég, azt kihagyták belőle, hogy kitől.
Március 17-én írta meg a Direkt36, hogy az Állami Számvevőszék elkészített egy jelentéstervezetet arról, milyen súlyos hiányosságok voltak a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyona körül. Két nappal később az ÁSZ nyilvánosságra hozta a jelentést, sőt, feljelentést is tett. De a Direkt36 által megszellőztetett tervezet és a végleges szöveg között van néhány eltérés, például a tervezettel ellentétben a hivatalos verzióban már nincs szó az MBH Bankról – írja a Telex. Abban az első szövegben, amelyet a Direkt36 hozott nyilvánosságra, az szerepelt, hogy az MNB-alapítványok vagyonkezelő cége 170 millió euró, azaz mai árfolyamon közel 70 milliárd forint hitelt vett fel az MBH Banktól. Az Állami Számvevőszék végleges jelentésében ez a 170 millió eurós összeg valóban szerepel, a bank neve azonban nem. Banki hitelként, illetve rövid lejáratú banki hitelként hivatkozik az ÁSZ az összegre a szövegben, a hitelezőt pedig úgy nevezték meg, mint „a hitelt folyósító bank”. A jelentés végleges verziójához csatolták a vagyont kezelő Optima Csoport észrevételeit is. Ebben egyszerűen kisatírozták a bank nevét. Az MBH a Telex kérdésére azt írta, a banktitok szabályai miatt nem adhat ki információt. Az Állami Számvevőszék pedig amellett, hogy jogsértéssel vádolta meg a jelentéstervezetet megszellőztető portált, arról írt, hogy a végleges jelentésben foglalt megállapítások megalapozottságáért vállal felelősséget.
https://hvg.hu/gazdasag/20250326_MNB-botrany-jelentes-MBH-Bank-ASZ
https://web.archive.org/web/20250418160022/https://hvg.hu/gazdasag/20250326_MNB-botrany-jelentes-MBH-Bank-ASZ
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kikerult-az-mnb-botrany-jelentesebol-az-mbh-bank-neve
HVG
hungarian-news
2025-03-26 07:55:00
[ "Windisch László" ]
[ "Állami Számvevőszék (ÁSZ)", "Magyar Nemzeti Bank (MNB)", "MBH Bank Nyrt.", "Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.", "Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)" ]
[]
[ "háttér", "bankok - pénzintézetek", "hitelezés", "ÁSZ-ellenőrzés", "vagyonátadás / közérdekű alapítvány" ]
[ "MNB alapítványok" ]
63,758
A Kúria perújítást rendelt el Gáspár Győző sikkasztási ügyében
Évekkel azután, hogy megszüntették a sikkasztás miatt indított büntetőeljárást, Gáspár Győzőék ismét bíróságra járnak. A showman felesége, Gáspár Bea most elárulta, hogy a Kúria szerint több eljárási hiba történt, ezért szeptemberben újratárgyalják az ügyet. A házaspár most ismét nehéz időszak elé néz.
Gáspár Bea gyerekként szerényen élt a családjával, ennek ellenére semmiben sem szenvedtek hiányt. Később, amikor a férjével, Gáspár Győzővel együtt ő is országosan ismert lett, azt is megtapasztalta, mit jelent gazdagnak lenni.Fura is volt nekem, évekbe telt, míg megszoktam, mi merre, de a nincstelenséget is megtapasztalhattam a férjem révén - vallotta be Bea, aki a Best Podcastben idézte fel a viharos éveket, amelyek a férje sikkasztási ügyével kezdődtek.Ez is érdekelheti"Hála Istennek, nagyon jól indul nekünk az idei év" - Megtalálta új otthonát Gáspár Győző és Bea: 248 négyzetméteres, kétszintes kertes házat vettek - fotókMeglátni és megszeretni egy pillanat műve volt: megtalálta új otthonát Gáspár Győző és Bea! A showman és felesége lecsapott egy tágas, 248 négyzetméteres, modern ingatlanra. A kertes házban már el is kezdték a felújítási munkálatokat, és ha minden jól megy, Győziék még a nyár előtt beköltözhetnek."2017-ben valaki feljelentette az adóhivatalnál, a vád: ötvenmilliós sikkasztás. Mindenünket lefoglalták, a széfben a készpénzünket, az autónkat, az aranyainkat, zárolták a bankban a számlánkat... Harmincezer forintunk maradt összesen. Két napon át sírtam, aztán az apósom segített, hogy talpra álljunk. Majd jött A Konyhafőnök műsor, amit megnyertem, és elindítottam a borvacsorákat" - magyarázta Bea. Ez utóbbi azonban eleinte csak vitte a pénzüket.Bár a sikkasztási ügyben indított eljárást hosszú pereskedés után megszüntették, a házaspárnak most ismét bíróságra kell járnia.Most a Kúria elrendelte a perújrafelvételt, mert sok eljárási hiba történt. Összegszerűen sem egyeztek a dolgok - idézte Gáspár Beát a story.hu.A következő tárgyalást szeptemberre tűzték ki.Ez történtA Romantic frontembere ellen nyolc évvel ezelőtt költségvetési csalás és sikkasztás miatt nyomozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A showman vidéki otthonában akkor házkutatást is tartottak, és több ingóságot is zár alá vettek. Többek közt azzal vádolták Győzikét, hogy az édesapja érdekkörébe tartozó egyik cég számlájáról 50 millió forintot vett ki, majd nem adózott utána. Később kiderült, hogy a vádak nem állták meg a helyüket, ami azt is jelentette, hogy az időközben sikkasztás miatt is indult büntetőeljárást ebben a bűncselekményben meg kellett szüntetni.
https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/gaspar-gyozo-bea-sikkasztas-birosag-per/5ck4vcx
https://web.archive.org/web/20250810150051/https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/gaspar-gyozo-bea-sikkasztas-birosag-per/5ck4vcx
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kuria-perujitast-rendelt-el-gaspar-gyozo-sikkasztasi-ugyeben
Blikk
hungarian-news
2025-08-10 11:03:37
[ "Gáspár Győző" ]
[]
[]
[ "sikkasztás" ]
[]
63,759
Csak Mészáros Lőrinc borait lehet inni a Sziget fesztiválon
Kizárólagos borbeszállító lett a Dereszla, de a felcsúti milliárdos más márkáival is megismerkedhetnek a külföldi fesztiválozók.
Két Mészáros Lőrinchez köthető cég is felbukkant a Sziget fesztivál szuper szponzorai és partnerei között, derül ki a fesztivál oldaláról. A több tucatnyi márka között ott szerepel a Chateau Dereszla és a Gallicoop is. Megkérdeztük a Sziget szervezőitől, hogy a felcsúti milliárdos érdekeltségei már a korábbi években is támogatták, szponzorálták-e a Szigetet, vagy csak idén csatlakoztak be, és hogy pontosan miként jellenek majd meg a fesztiválon.Először partnerünk idén a Dereszla, aki a kizárólagos borbeszállítói kategóriát vette meg (listázás), korábban Borháló és Paulus bor volt évekig. A Gallicoop pedig egy brandelt foodtruck az egyik foodcourt-ban, ez egy marketing megjelenés, nincs hozzá kizárólagosság, de természetesen ételt árusítanak- válaszolta a fesztivál.Tehát a Dereszla a kizárólagos borbeszállítói kategóriát vette meg, így a fesztiválozók Mészáros Lőrinc borait fogyaszthatják koncertek előtt, alatt és után egy héten keresztül. Arról lapunk számolt be 2023-ban, hogy kicsivel még átláthatatlanabb lett Mészáros Lőrinc vagyona, ugyanis több, addig hozzá köthető cégnek magántőkealapok lettek a tulajdonosai. Ezeknek az alapkezelőknek pedig pont az a lényegük, hogy nehezebb legyen kideríteni, pontosan ki áll a háttérben és milyen pénzek vándorolnak ezekbe a kasszákba.A Mészáros-cégbirodalomból a tokaji borvidéken terpeszkedő Dereszla Bortermelő és Értékesítő Kft. is átvándorolt egy magántőkealaphoz. Mészáros Lőrinc 2016-ban bukkant fel a tokaji borvidéken: a Búzakalász 66 nevű vállalkozása akkor szerezte meg a bodrogkeresztúri Dereszla Bortermelő Kft.-t, illetve a Dereszlához kötődő másik két borászatban, a Henye és a Tokaj-Major Kft.-kben is a Búzakalász lett a tulajdonos. Most már viszont a Béta magántőkealap, amely persze nem mentes a felcsúti vállalkozó befolyásától: a Status Capital Zrt. kezeli, ennek pedig Mészáros Lőrinc a gazdája.Ha valami igazán magyart, játékosat, mégis elegánsat szeretnél, válaszd a Dereszlát - a nyár ízét! Kipróbálod jövő héten?- bukkant fel egy bejegyzés a Sziget Facebook oldalán augusztus 1-én angol és magyar nyelven.Ráfér a marketing Mészáros Lőrinc borára, ugyanis a 2024-es beszámolójuk szerint a Dereszla Bortermelő Kft. - amely tavaly exportált először Oroszországba is, mindjárt 40 millió forint értékben -, úgy tudott nyereségessé válni, hogy tavaly ősszel három céget is beolvasztottak: a Dereszla Sparkling Kft.-t, a Henye Borászat Kft.-t, és a Tokaj-Major Bortermelő Kft.-t-. Ennek köszönhetően a cég a korábbi 35,4 millió forintos veszteséget 15,5 milliós profitba fordította át, viszont még az összeolvadás után is kevesebb volt a forgalma: a korábbi 1,6 milliárd forintos árbevétel után 952 millióval zárta az évet.A Dereszla borai mellett a Gallicoop termékeit is megkóstolhatják a fesztiválozók. Lapunk írta meg januárban, hogy a Mészáros Csoport a Csabatáj Mezőgazdasági Zrt.-n keresztül egyedüli irányítást szerzett a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.-ben. A Gallicoop főbb termékei: panírozott pulykafasírt, panírozott pulykamell, panírozott, sajttal és sonkával töltött pulykamell.A Sziget szervezőitől azt is megtudtuk, hogy a korábbi évektől eltérően a Magyar Turisztikai Ügynökség nem támogatta anyagilag a fesztivált, de a Visit Hungary két sajtótúrát szervez Budapesten külföldi újságírók egy-egy kisebb csoportjának.
https://mfor.hu/cikkek/makro/csak-meszaros-lorinc-borait-lehet-inni-a-sziget-fesztivalon.html
https://web.archive.org/web/20250808072607/https://mfor.hu/cikkek/makro/csak-meszaros-lorinc-borait-lehet-inni-a-sziget-fesztivalon.html
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-meszaros-lorinc-borait-lehet-inni-a-sziget-fesztivalon
mfor.hu
hungarian-news
2025-08-07 14:02:00
[ "Mészáros Lőrinc" ]
[ "Béta Magántőkealap", "Búzakalász 66 Kft.", "Dereszla Bortermelő és Értékesítő Kft.", "Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.", "STATUS Capital Zrt." ]
[]
[ "szőlő - borászat", "átláthatóság", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat", "idegenforgalom", "élelmiszeripar", "vendéglátás", "klientúra", "kereskedelem", "tőkealap" ]
[]
63,760
Kastélya van, úgy is él
Szolgák, testőrök és médialakájok hada a ház körül, megszámlálhatatlan autó magánhasználatra (is), utazás magángéppel VIP-páholyba a legdrágább sporteseményekre, nyaralás magánszigeten, fényűző családi rezidencia földbirtokkal, kazettás mennyezetű könyvtárszobával, narancskerttel és szafariparkkal – vitatható, mi minősül egy szegényedő kelet-európai országban irritáló pénzszórásnak, de azon talán fölösleges vitázni, hogy a fentiek (így egyben) annak minősülnek. Ugyanakkor – és ez talán az elmúlt napok Dopeman-turnéjának igazi tanulsága – már rég nem a legális forrásból nem eredeztethető Orbán-vagyon a rezsim legnagyobb problémája. Persze ha meg lehetne magyarázni, nyilván megtenné(k) – ehelyett csak egy primitív hazugságot kap a publikum: „nincs kastélyom, nem is élek úgy”. Holott a hétvégén az egész ország láthatta a kastélyt (leszámítva természetesen a pártsajtó közönségét: őket bizonyára nem érdekli), az Orbán-família rongyrázó életvitele pedig olyannyira nem titok, hogy jobb időkben maga a családfő szokta
Szolgák, testőrök és médialakájok hada a ház körül, megszámlálhatatlan autó magánhasználatra (is), utazás magángéppel VIP-páholyba a legdrágább sporteseményekre, nyaralás magánszigeten, fényűző családi rezidencia földbirtokkal, kazettás mennyezetű könyvtárszobával, narancskerttel és szafariparkkal - vitatható, mi minősül egy szegényedő kelet-európai országban irritáló pénzszórásnak, de azon talán fölösleges vitázni, hogy a fentiek (így egyben) annak minősülnek. Ugyanakkor - és ez talán az elmúlt napok Dopeman-turnéjának igazi tanulsága - már rég nem a legális forrásból nem eredeztethető Orbán-vagyon a rezsim legnagyobb problémája. Persze ha meg lehetne magyarázni, nyilván megtenné(k) - ehelyett csak egy primitív hazugságot kap a publikum: "nincs kastélyom, nem is élek úgy". Holott a hétvégén az egész ország láthatta a kastélyt (leszámítva természetesen a pártsajtó közönségét: őket bizonyára nem érdekli), az Orbán-família rongyrázó életvitele pedig olyannyira nem titok, hogy jobb időkben maga a családfő szokta mások orra alá dörgölni valamelyik európai stadionbejáratnál: "harminc év óta mindig is így mentem, jövő héten is így fogok menni".A mostani rosszabb időkhöz viszont más mondások járnak: "amit nem bír a magyar - joggal - az a hivalkodás, hogyha betolják az arcába, hogy nekem van". Kicsit talán késő erre 15 olyan év után ráébredni, ami másról sem szólt, mint a törvénytelen úton-módon egy kézbe koncentrált hatalommal, vagyonnal és lehetőségekkel történő hivalkodásból, de sajnos emiatt Magyarországon még nem szoktak választást veszíteni. Ami miatt ugyanakkor (tiszta eszközökkel) gyakorlatilag lehetetlen nyerni, az a miniszterelnök tájékozódó képességének teljes leépülése. Arról az emberről beszélünk, aki 2020 óta a világ összes nagy trendváltását benézte (két konkrét példa, hogy kézzelfogható legyen: 2020 elején új aranykort ígért, akkor, amikor Olaszországban már aratott a járvány, sőt a magyarok is buzgón vásárolták a gumikesztyűt meg a vécépapírt idehaza; Trump esetében pedig nem az volt a kérdés, hogy nyer-e, hiszen a kutatások átlagát nézve mindig ő volt az esélyes, hanem az, hogy lesz-e Trump-hátszél, meg főleg az, hogy lesz-e béke). Azaz, miközben körülöttünk épp felfordul minden, ötödik éve vakon repülünk egy politikai világtalan vezetésével. De hasonlóan súlyos válságtünet a riporternek és riportalanynak egyaránt alkalmatlan Dopeman pódiumra emelése is: ugyanarról a nihilről árulkodik, mint a szolgalelkűen kihagyott kérdések - vagy mint a Fidesz bezuhanásának közvetlen előzménye, a kegyelmi botrány (amit a NER-sajtó a Mandinertől az Indexig azóta sem nevez botránynak: nem is értik, hogyan lehetne botrányos, ha egyszer az övéik csinálták). Maga a reaktivált rapper meg a tökéletes emblémája annak, hogy honnan hova jutottunk: 90-ben a rendszerváltók még sportoló- és színészlegendákat, nemzeti ikonokat igyekeztek a csapatukba igazolni, most viszont ott tart a "morális többség", hogy az emésztő legaljára is habozás nélkül lemerül néhány kallódó szavazatért.
https://nepszava.hu/3290214_kastelya-van-ugy-is-el
null
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kastelya-van-ugy-is-el
Népszava
hungarian-news
2025-08-09 06:00:00
[]
[ "Fidesz" ]
[ "Magyarország" ]
[ "háttér", "átláthatóság", "választások - népszavazás", "klientúra", "jogalkotás", "nyomásgyakorlás" ]
[]
63,761
Ők azok az influenszerek, akiknek milliókat fizetett az MVM, nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosak a részletek
Az állami vállalat fizetési listáján 14 influenszer szerepelt az elmúlt két évben, akik többek közt a Maldív-szigeteken Szingapúrban és Los Angelesben készítettek "mini-dokumentumfilmeket" közpénzből.
Néhány hónapja derült ki, hogy a lakossági villamosenergia-piacon monopol helyzetben lévő Magyar Villamos Művek (MVM Zrt.) nagyjából 8,5 milliárd forint értékben jelentetett meg hirdetéseket csaknem két év alatt. A HVG írta meg, hogy az MVM - a legnagyobb állami hirdetőként - a legtöbb pénzt kormánypárti médiumoknál költötte el, ám influenszerekre is szánt 30 millió forintot. Ugyanakkor azt nem közölték, hogy az állami vállalat pontosan mely influenszereknek és milyen címen fizetett milliókat. Hogy ezt megtudjuk, közérdekű adatigényléssel fordultunk az MVM-hez.A társaság tájékoztatása szerint az MVM kizárólag tudományos, energetikai ismeretterjesztő, illetve CSR (társadalmi felelősségvállalási) témákban működött együtt influenszerekkel 2023-ban és 2024-ben. Mint írták, a 2023-as MVM Future Talks tudományos talks show-hoz több influenszerrel is szerződtek, akik "edukációs posztot vagy kisfilmet" készítettek, amit saját felületeiken is megjelenítettek. A "Magyarország egyik legmeghatározóbb online tudományos eseményeként" beharangozott videókért az alábbi tartalomgyártóknak fizettek:Abosi Barna - 1 449 275 forint,Bazsó Gábor - 724 637 forint,Magyarósi Csaba - 1 449 275 forint,Ördög Nóra - 1 449 275 forint,Osbáth Norbert (PamKutya) - 1 449 275 forint,Till Attila - 724 637 forint,Wossala Rozina - 1 449 275 forint.Hozzátették, hogy 2023-ban Magyarósit egy külön együttműködésen keresztül is pénzelték. Több nemzetközi energetikai projektet mutatott be a saját YouTube-csatornáján, ennek költsége további kétmillió forint volt. Rákóczi Ferenc rádiós műsorvezető pedig az MVM Edison startup-versennyel kapcsolatban osztott meg tartalmat a saját felületén, amiért 322 ezer forintot kapott.2024-ben szintén több influenszer készített edukációs posztot vagy kisfilmet az MVM Future Talks keretében, így újabb nevek is feltűntek az MVM fizetési listáján:Szirmai Gergely 1 300 000 forintért,Schumacher Vanda 1 374 118 forintért,Dezső Bence 301 176 forintért,Török Ábel 517 647 forintért,míg visszatérőként Wossala Rozina 1 615 000 forintért,Ördög Nóra 1 150 000 forintért,Abosi Barna pedig 1 129 412 forintért szerződött.Az állami vállalat azt is közölte, hogy a tavalyi MVM EDISON startup-versennyel kapcsolatban is felkértek tartalomgyártókat közreműködőnek:Diverzumnak 413 000 forintot,Gyarmati Fanninak 1 239 000 forintot,Kapi Leventének 3 080 000 forintot,Rákóczi Ferencnek 3 923 500 forintot fizettek ki közpénzből.A felsoroltak közül az MVM Future Talks videói külön figyelmet érdemelnek, azok ugyanis jóval többe kerültek az adófizetőknek, mint amennyit az MVM első körben közölt lapunk megkeresésére. Az influenszerek ugyanis szinte egytől egyik jelentős költségvetésű külföldi utakra mentek videókat forgatni.Wossala Rozina például a 2023-ban készített 23 perces videójában Szingapúrba látogatott el egy stáb kíséretében, ahol olyan cégek képviselőivel készített interjúkat, amelyek laborban tenyésztett húsokkal igyekeznek megoldást biztosítani a jövő élelmezésére. A film a gyártási folyamatából alig mutat be valamit, a technológia lényege inkább a szakértőkkel készült interjúkból derül ki, ezeket viszont akár online is el lehetett volna készíteni, ahogy a filmben szereplő összes magyar szakértővel és szereplővel készült beszélgetéseket is online vették föl.A kisfilm képi világának leglátványosabb részét talán a délkelet-ázsiai törpeállamban készült vágóképek adják, illetve az a rész, amikor a videó egy pontján Wossala egy üvegpalota Michelin-csillagos éttermében vendégeskedik. A videónak csaknem két év alatt 177 ezer megtekintése van – de mint később visszatérünk rá, aligha organikusan.Abosi Barna állami pénzen azért utazott az Egyesült Államokba, hogy a „globális hulladékhelyzetet” mutassa be egy 12 perces videóban. Erről nem sok derül ki a kisfilmből, ám Abosi azt bemutatja, hogy Los Angelesben is vannak, akik szemetelnek, és olyan városrészek is, ahol sok a hulladék az utcán.A legnagyobb utat Magyarósi Csaba járta be, aki a klímaváltozás kérdéséről, a globális hőmérséklet emelkedéséről forgatott egy 24 perces „mini-dokumentumfilmet”. Ehhez elsőként elrepült az Egyesült Arab Emírségekbe, Dubajba, majd Ausztriába látogatott, ahol ismét repülőre szállt, és a Maldív-szigetekre utazott, végül Izlandon zárta utazását. A kisfilm társadalmi megtérülése meglehetősen kérdéses, főleg úgy, hogy a klímaváltozás okait, a szén-dioxid kibocsátást és kezelésének kérdését egy több ezer kilométeres repülőút során mutatja be a főszereplő influenszer.Magyarósi videója 188 ezer megtekintést ért el a YouTube felületén, azonban Wossaláéhoz ehhez a filmhez sem szólt hozzá senki, ami a viszonylag nagy számú megtekintéshez mérten furcsa. Ám a Google hirdetési adataiból kiderül, hogy azért is fizettek, hogy Future Talks videói reklámként fussanak más videók előtt, így növelve azok megtekintési számait. Ez lehet tehát a magyarázata annak, hogy az MVM videói alatt nem szólt hozzá egyetlen néző sem. (Az MVM YouTube-csatornáján olyan videó is van, amit mindössze két hónap alatt 1,3 millióan indítottak el, illetve olyan is, ami kilenc hónap alatt mindössze 79 megtekintést ért el – ez világosan jelzi, mennyit számít, hogy hirdet-e egy tartalmat az állami cég.)Mivel az influenszereknek kifizetett állami pénzek látványosan nem fedték a videók elkészítésének valós költségeit, ismét az MVM-hez fordultunk, és újabb adatigénylésben kértük ki a filmek elkészítésének tételes költségeit. Végül a határidőn túl és csak részben válaszoltak a megkeresésünkre. Azt írták, a 2023-as kampányban megvalósult hat epizód (globális kihívásokat bemutató dokumentumfilm) esetébenösszesen 110 millió forintot fizettek ki a Lounge Event Kft.-nek a tartalmak gyártása és a vagyoni jogok átruházásának ellenértékeként.Ez az a társaság, amiből legutóbb 9 milliárd forintos osztalékot vett ki a kormánykommunikációs közbeszerzések győztese, a NER kedvenc PR-osaként számon tartott Balásy Gyula, akinek 79 milliárd forintra becsültik a vagyonát, és ezzel a 34. a legvagyonosabb magyarok listáján. Balásy nemrég azzal került be a hírekbe, hogy feleségével 6,5 millió dollárért, azaz mintegy 2,4 milliárd forintért vásárolt két luxuslakást Miami Beachen.Szintén Balássy cégének utalt az MVM a 2024-es epizódok után, igaz, ekkor már „csak” 56 699 260 forintot fizettek a Lounge Event Kft.-nek.Ezek alapján látható, hogy valójában nem csupán 30 millió forintot, hanem két év alatt több mint 166 millió forint közpénzt fizetett ki az MVM az influenszerek közreműködéséért és a kisfilmek gyártásáért, csak az MVM Future Talks keretében. Figyelemre méltó, hogy az állami társaság azt írta, a forgatások helyszíni körülményeiről, az igénybe vett technikáról, a stáb tagjainak nyújtott egyéb szolgáltatásokról (szállás, utazás, stb.), azok költségeiről nem rendelkezik információval, ilyen adatokat nem kezel. Ez alapján úgy tűnhet, hogy az MVM nem kért és kapott tételes elszámolást a Lounge Event Kft.-től arra vonatkozóan, hogy a két év alatt elköltött 166 millió forintot hogyan használta föl a cég.Ugyanakkor valamilyen elszámolás mégis készülhetett, hiszen azt fillérre pontosan közölni tudta az MVM, hogy mennyit kerestek az influnszerek a kifizetett pénzből.Mint említettük, az MVM nem válaszolt lapunk megkeresésére a törvényi határidőn belül, ezért a 24.hu pert indított a társaság ellen az adatok kiadásáért. Igaz, mivel időközben megérkezett társaság részleges válasza, elálltunk a pertől. Az MVM ellenkérelmében ugyanakkor különös érvekkel hivatkozott arra, miért nem adja ki azokat az adatokat, amelyek állítása szerint nem is állnak a rendelkezésére.Az állami cég mások mellett nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozott az influenszerekkel kötött szerződések nyilvánosságának korlátozása érdekében.Az írták: „Védekezésünk elsődleges iránya tehát azon alapul, hogy a jogalkotó az Info tv. 27.§ (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti nemzetbiztonsági és központi pénzügyi érdekek biztosítása mentén korlátozta az adatnyilvánosságot akként, hogy meghatározott adatokra vonatkozva azt kizárta.”Hogy a médiacelebekkel és influenszerekkel kötött szerződés mely vonatkozásai érdemesek a nemzetbiztonsági védelemre, az nem derült ki tisztán az érvelésből. Ezen kívül üzleti titokra is hivatkoztak, valamint arra, hogy a kért adatok nincsenek az MVM birtokában, így azokat nem kezeli.
https://24.hu/belfold/2025/08/05/influenszerek-mvm-szerzodes-ordog-nora-rakoczi-ferenc-magyarosi-csaba-pamkutya-kozpenz/
https://web.archive.org/web/20250805053207/https://24.hu/belfold/2025/08/05/influenszerek-mvm-szerzodes-ordog-nora-rakoczi-ferenc-magyarosi-csaba-pamkutya-kozpenz/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ok-azok-az-influenszerek-akiknek-milliokat-fizetett-az-mvm-nemzetbiztonsagi-erdekre-hivatkozva-titkosak-a-reszletek
24.hu
hungarian-news
2025-08-05 05:52:15
[ "Abosi Barna", "Balásy Gyula", "Bazsó Gábor", "Dezső Bence", "Gyarmati Fanni", "Kapi Levente", "Magyarósi Csaba", "Ördög Nóra", "Osbáth Norbert", "Rákóczi Ferenc", "Schumacher Vanda", "Szirmai Gergely", "Till Attila", "Török Ábel", "Wossala Rozina" ]
[ "Lounge Event Kft.", "Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt." ]
[]
[ "energia", "média", "állami / önkormányzati vállalat", "adatigénylés" ]
[]
63,762
A szövetségi pénzszórás és a rendőrségi nyomozások ellenére jótékonysági alapítványt vezet Vári Attila
Meg is duplázták a költségvetési támogatását.
Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) korábbi elnöke tavaly óta egy jótékonysági alapítványt vezet, miközben két hozzá köthető ügyben is rendőrségi nyomozás folyik. Jobbkeze most is a pécsi Fidesz-frakció volt sajtófelelőse, akinek a rokonával fejlesztettek le egy soha nem használt szoftvert az MVLSZ-nél még Vári vezetése alatt.Hűtlen kezelés miatt nyomoznakTavaly év elején a Civil út Alapítvány közleményben tudatta, hogy Ruttkay Réka átadja elnöki tisztségét a kétszeres olimpiai bajnok és világbajnok Vári Attilának. Az alapítvány jó célt szolgál, felhívja a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás fontosságára, ösztönzi az önkéntességet. "Hisszük, hogy ezzel erősebbé válik a társadalmi együttműködés" - írják a szervezet Facebook-oldalán, ahol az is látszik, hogy az alapítványnak saját podcast műsora van, sok programot szerveznek, melyekhez gyakran közéleti szereplők, ismert emberek is csatlakoznak.Az viszont nehezen érthető, hogy miért Vári Attilát látták a legalkalmasabbnak a pozícióra, miközben már kinevezésekor tudni lehetett, hogy az MVLSZ-nél a vezetése alatt többen panaszkodtak az átláthatatlanságra, majd 2023 májusában az új elnök, Madaras Norbert bejelentette, hogy csaknem félmilliárd forint hiány keletkezett a szövetségnél Vári vezetése alatt.Ezután lapunk a Transparency International segítségével megszerezte a Vári-korszakról készült átvilágítási jelentést, amelyből kiderült, hogyan szórta a pénzt a szövetség például 25 ezres pólókra, valamint egy 93 milliós buszra, amit végül alig használtak, és féláron lehetett csak eladni. Az ügyben jelenleg is nyomozás folyik, az Országos Rendőr-főkapitányság lapunkkal azt közölte, hogya Magyar Vízilabda Szövetséggel kapcsolatos eljárás a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál továbbra is folyamatban van.A nyomozás érdekeire hivatkozva ennél bővebb tájékoztatást nem adtak, az viszont már korábban kiderült, hogy hűtlen kezelés miatt nyomoznak a szövetségi pénzszórás miatt.A rendőrség egy másik ügyben is nyomozást folytat, miután Vári vezetése alatt az MVLSZ 50 millió forintnak megfelelő összeget utalt át csalóknak.Kétszer is becsapták a szövetséget, amelynek apparátusa előbb egy valenciai, majd egy lisszaboni bankszámlára utalt olyan szállásköltségeket, amelyekre Montenegróban és Rijekában vártak a jogosultak. Ebben az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. Az eljárás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás ebben az esetben sem történt.Vári egyik legközelebbi munkatársa most is Vezér Tamás, aki az MVLSZ-nél operatív igazgató volt a Vári-érában, és az alapítványnál is ez a munkája, korábban pedig a pécsi Fidesz-frakció sajtófelelőseként dolgozott. (Vári 2019-ben a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje volt, de alulmaradt a várost azóta is vezető ellenzéki Péterffy Attilával szemben.) A szövetségnél Vezér rokonával, Vezér Andrással fejlesztettek le egy soha nem használt számítógépes szoftvert, illetve a szintén nem működő waterpolonew.webpont.com oldalt. Madaras Norbert lapunknak korábban azt mondta, hogy „Vezér Tamás tájékoztatása szerint a mögöttes szerverre a kommunikáció számára kerültek fotók, videók tárolásra, azonban ezeket nem adták át az MVLSZ részére”.A szövetség 8 millió forintot fizetett ki a weboldal fejlesztésére, ezt követően pedig havonta közel 2 milliót üzemeltetési díj jogcímen a pécsi székhelyű Felanetre Kft.-nek – ez Vezérék családi cége –, valamint a Webpont Informatikai Kft.-nek.Megugrott a támogatás Vári érkezésévelA Magyar Hang 2023-ban írt arról, hogy a Civil út Alapítványban több kormányhoz közel álló ember is dolgozik, és ez azóta sem változott. A szervezet szóvivője, kuratóriumi tagja Gulyás Andrea, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. Szíjgyártó Judit társadalmi kapcsolatokért felelős igazgató Répássy Róbert államtitkár kabinetfőnökeként tevékenykedett, és a Blikk korábbi értesülései alapján egy nyelvvizsgabotrányban is érintett volt. A szervezet előző elnöke, Ruttkay Réka pedig még Rogán Antal vezetése alatt osztályvezető volt az V. kerületi polgármesteri hivatalban.Vári tavaly Ruttkay Rékától átvette a Civilút Nonprofit Kft. vezetését is. Ez a cég ugyan 2024-ben nem részesült támogatásban, viszontaz alapítvány Vári érkezésével egy év alatt megduplázta a központi költségvetési támogatását,és tavaly már 507 millió forintot kapott az államkasszából. Eközben az adományok összege 32 millióról 6,5 millióra csökkent – derül ki a beszámolóból.Vári érkezésével a személyi jellegű ráfordítások is megduplázódtak: 141 millióról 285 millió forintra. Ennek megfelelően nőtt a foglalkoztatottak száma is: 2023-ben kilenc munkavállalója volt az alapítványnak, 2024-ben már 19. Miután a beszámolóban nem tüntették fel a vezető tisztségviselők fizetését, ezzel kapcsolatban kérdést küldtünk az alapítványnak, de választ nem kaptunk.
https://24.hu/belfold/2025/07/02/vari-attila-rendorseg-nyomozas-civil-ut-alapitvany/
https://web.archive.org/web/20250704134335/https://24.hu/belfold/2025/07/02/vari-attila-rendorseg-nyomozas-civil-ut-alapitvany/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szovetsegi-penzszoras-es-a-rendorsegi-nyomozasok-ellenere-jotekonysagi-alapitvanyt-vezet-vari-attila
24.hu
hungarian-news
2025-07-02 07:30:29
[ "Gulyás Andrea", "Ruttkay Réka", "Szíjgyártó Judit", "Vári Attila", "Vezér András", "Vezér Tamás Dániel" ]
[ "Civil Út Alapítvány", "Civilút Nonprofit Kft.", "Felanetre Kft.", "Magyar Vízilabda Szövetség", "Webpont Informatikai Kft." ]
[]
[ "sport", "gazdálkodás", "klientúra" ]
[]
63,763
Újbuda Önkormányzata nemet mond a Lidl gazdagréti beruházására
A Gazdagréten és Madárhegyen lakók világosan üzentek: nem kérnek a Szent Angyalok plébánia mellé tervezett Lidl-áruházból.
Az Újbuda Önkormányzata által kiírt hivatalos véleménynyilvánító szavazáson a résztvevők 70 százaléka elutasította a beruházást. Ezzel összhangban az önkormányzat határozottan tiltakozik a megvalósítás ellen - írták közleményükben.A területre korábban az egyház olyan fejlesztést tervezett, amely szabadidős és sportlétesítmények mellett egy Lidl-áruház építését is magában foglalta. A helyiek tiltakozása miatt az önkormányzat szavazást kezdeményezett. A Lidl és az egyház ígéretet tett rá, hogy figyelembe veszik az eredményt, ám a kormány váratlanul kiemelt beruházássá minősítette a projektet, ezzel megkerülve az önkormányzat és a helyi közösség döntési jogát.Bár a szavazás jogilag nem kötelező erejű, de az önkormányzat véleménye szerint a helyiek többségi akaratának figyelmen kívül hagyása a demokrácia súlyos semmibevétele lenne.Ezért Újbuda Önkormányzata hivatalos levélben fordul a Lidl Magyarországhoz és a Szent Angyalok plébánia vezetőjéhez, felszólítva őket, hogy álljanak el a beruházástól. Emlékeztették őket: korábban ígéretet tettek arra, hogy figyelembe veszik a szavazás végeredményét és a helyiek véleményét. Az önkormányzat vezetése Magyarország Kormányát is felszólítja, hogy vegye tudomásul: a beruházás a helyi közösség akaratával ellentétes.Újbuda számára egyértelmű: Gazdagréten és Madárhegyen a lakók döntöttek - ezt a döntést pedig a kormánynak is tiszteletben kell tartania.
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/11/ujbuda-onkormanyzata-nemet-mond-lidl-gazdagreti-beruhazasara/
https://web.archive.org/web/20250811151633/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/11/ujbuda-onkormanyzata-nemet-mond-lidl-gazdagreti-beruhazasara/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujbuda-onkormanyzata-nemet-mond-a-lidl-gazdagreti-beruhazasara
24.hu
hungarian-news
2025-08-11 15:27:24
[]
[ "Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Plébánia", "Lidl" ]
[ "Bp. XI. kerület", "Budapest" ]
[ "egyház", "ítélet/döntés", "engedély", "környezetkárosítás", "önkormányzat", "kiemelt beruházás" ]
[]
63,764
Ezektől a felbecsülhetetlen értékű középületektől válna meg az állam
Hosszú évtizedek óta állami tulajdonban lévő, sokszor a 20. század kiemelkedő építészeti értékeinek számító óriások váltanának gazdát alig néhány hónappal a választások előtt. Bemutatjuk az ingatlancsomag meghatározó elemeinek legfontosabb értékeit.
Július közepén röppent fel a hír: az állam úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül át számos, hosszú évtizedek óta állami használatban lévő, minisztériumoknak, állami szervezeteknek vagy épp azok különböző leágazásainak otthont adó épülettől válik meg. A terjedelmes listát egy, az MNV oldalára feltöltött dokumentumban tették közzé, az eladás okát a kormánynak azonban nem sikerült egyértelműen megfogalmaznia.A Nemzetgazdasági Minisztérium július 31-én, az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: a sajtó a lehetséges új gazdák kilétét latolgató részének "hangulatkeltő állításaival" szemben az eladásraa minisztériumok olcsóbb fenntartású irodakomplexumokba költözése miatt kerül sor,a bevétel pedig az államadósságot fogja csökkenteni.Bátonyi Péter műemlékvédő, a Lázár János miniszter által hirtelen kirúgott korábbi kormányfőtanácsos az állítás létjogosultságát az Építészfórumon megjelent írásában boncolgatta, és amellett érvelt, hogy a Budapest belvárosában lévő műemlékek eladása komoly felelőtlenség, az államnak pedig igenis be kell vállalnia nem gazdaságos épületek fenntartását, valamint felújítását is. A szakember hozzátette: ő maga több, hasonló korú középületben is rendszeresen megfordult, sőt, hosszú időn át dolgozott, azok pedig a modernizáció után tökéletesen el tudták látni a feladatukat.Az eladásra kiszemelt kiemelt műemlékek közül egynek (a Belügyminisztérium egykori otthonának) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon státuszát is megszüntették, hiszen ez az eladás útját állta - írja Bátonyi, aki szerint ez nem helyes, hiszen a nemzet önreprezentációs igényének fenntartását, illetve az épület történelmi auráját kár lenne lecserélni egy modern irodaházra.A volt kormányfőtanácsos hangsúlyozta: a tervezett változás épp olyan, mintha a nehezen kifűthető, költséges fenntartású Országház helyett (ezt a következő bő tíz évben egyébként teljesen felújítaná a kormány) egy biatorbágyi logisztikai központ könnyűszerkezetes épülete adna otthont az Országgyűlésnek.Arra a szent praktikum jegyében különösen kíváncsi vagyok, hogy például a vári új épület bekerülési költségei és a pesti tömb eladásából származó haszon hogyan viszonyul majd egymáshoz úgy, hogy a fenntartásra az új helyen is költeni kell majd- írja Bátonyi.De melyek azok az épületek, amik a közeljövőben gazdát cserélnének? És milyen értékeket rejtenek? Cikkünkben ezek közül mutatjuk be a legfontosabbakat.A pénz háza
https://24.hu/kultura/2025/08/11/ezektol-a-felbecsulhetetlen-erteku-kozepuletektol-valna-meg-az-allam/
https://web.archive.org/web/20250811145512/https://24.hu/kultura/2025/08/11/ezektol-a-felbecsulhetetlen-erteku-kozepuletektol-valna-meg-az-allam/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezektol-a-felbecsulhetetlen-erteku-kozepuletektol-valna-meg-az-allam
24.hu
hungarian-news
2025-08-11 15:01:17
[ "Gulyás Gergely", "Lázár János", "Varga Mihály" ]
[ "Belügyminisztérium (BM)", "Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.", "Garage Ingatlanfejlesztő Kft.", "Magyar Államkincstár (MÁK)", "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.", "Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)" ]
[ "Budapest" ]
[ "ingatlan", "műemlékvédelem", "közigazgatás", "lekenyerezés / presztízsberuházás", "kiemelt beruházás" ]
[]
63,765
Egyetlen pályázó volt, az sem adta meg a minimálárat a Dunaferr romjaiért
Ami a vasműt illeti, a dunaújvárosiak nem sok jóra számítanak.
35,77 millió eurós minimáláron hirdette meg a felszámoló a dunaújvárosi acélmű, a felszámolás alá került ISD Dunaferr Zrt. romjain létrehozott Dunai Hengermű Kft.-t. Egyetlen pályázó akadt, a cseh Dunaferr Steel Rolling, a.s., de a ma kiadott közlemény szerint a megajánlott összeg nem érte el a meghirdetett minimálárat.Nem hivatalos források úgy tudják, a Dunaferr Steel Rolling, a.s. 10 millió eurónál nem sokkal többet ajánlott a cégért. A pályázatokat eredetileg július 29-ig kellett beadni, de forrásunk úgy tudja, mivel nem tülekedtek a jelentkezők, meghosszabbították a határidőt egy héttel. Az augusztus 5-én lejárt határidőhöz képest újabb egy héttel, ma jelent meg a Cégközlönyben a pályázat érvénytelenségéről szóló közlés.Ami az előzményeket illeti, a Dunaferr bedöntése után kormányrendeletekkel intézték a vasmű sorsát, két cégbe szervezték a termelőeszközöket - Dunarolling és Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. - és így értékesítették a vagyont. A működtetésre a brit-indiai hátterű Liberty Steel vállalkozott, de a két kft rövid úton fizetésképtelenné vált, és a felszámolás sorsára jutott. A kormány újra ugyanazt a koreográfiát vette elő, ami egyszer már rosszul sült el: a termelőeszközöket új cégbe szervezik és ezt próbálják értékesíteni. A Dunarolling eszközeivel megalapították a már említett Dunai Hengermű Kft.-t, és erre lehetett ajánlatot tenni.Itt írtunk arról, hogy brutális 700 milliárd forintot meghaladó tartozást halmozott fel a Dunaferr, és hogy miképpen tervezik az újabb értékesítést.A Dunaferr ügyeit közelről ismerő informátorunk úgy véli, az lett volna a meglepő, ha érdemi ajánlat érkezik a Dunai Hengermű Kft.-re. A pályázók ugyanis a jelenlegi feltételek alapján nem tudhatják, milyen költségekkel kell majd számolniuk például az energiaellátás, a kikötői, illetve vasúti szállítás terén.Az egykori Dunaferr dolgozóit - mint megírtuk - mind elbocsátották, ha valaki megveszi a vasmű eszközeivel alapított céget vagy cégeket, eldöntheti, hány dolgozóra lesz szüksége és honnan szerződtet alkalmazottakat. Dunaújvárosban nem sok jóra számítanak: az ugyancsak felszámolásba dőlt Duna Furnace Kft. maradványaira még nem írtak ki pályázatot.
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/11/dunaferr-egyetlen-palyazo-felszamolas-minimalar/
https://web.archive.org/web/20250811151033/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/11/dunaferr-egyetlen-palyazo-felszamolas-minimalar/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyetlen-palyazo-volt-az-sem-adta-meg-a-minimalarat-a-dunaferr-romjaiert
24.hu
hungarian-news
2025-08-11 13:37:25
[]
[ "Duna Furnace Dunai Vasmű Kft.", "Dunaferr", "Dunai Hengermű Kft.", "ISD Dunaferr Zrt." ]
[ "Dunaújváros", "Fejér megye" ]
[ "csődbűntett", "sikerdíj", "ítélet/döntés", "adósság", "fémipar", "felszámolás - végelszámolás" ]
[]
63,766
Hadházy: Fűtőszálakat is beépítettek a hatvanpusztai birtok belső útjai alá
A képek az építés idején készültek.
Újabb dokumentumokkal állt elő Hadházy Ákos Orbánék hatvanpusztai ingatlanával kapcsolatban.A független képviselő Facebookján olyan fotókat közölt, amelyek az építés időszakában, mintegy négy éve készültek.Az egyik fényképen az látható, hogy az egyik készülő útszakasz, vélhetően a földalatti garázs lejárójának aljzatába fűtőszálat építettek. "Hogy a miniszterelnök úrnak ne kelljen lapátolnia, ha esik a hó" - írta Hadházy.A másik két fotón földalatti boltozatos folyosók láthatók. A képviselő szerint ezek a folyosók kötik össze az épületeket.Hadházy szerint a képeket egy munkás készítette, aki rövid ideig dolgozott Hatvanpuszta építésén. A képviselő a tőle kapott információk alapján állítja, hogy a földalatti folyosók ugyan téglával vannak kirakva, de azon kívül hatvan centis vasbeton faluk van. A folyósók építése a képviselő által készített korábbi légifelvételen is látszik.Sajnos egyelőre nagyon kevés belső fotó látható. A Hvg által közölt, a galériás, kazettás mennyezetű könyvtárt ábrázoló kép hiánypótló. A munkásoktól belépéskor elveszik a telefonokat és megfenyegetik őket. Én láttam az épületeken belül készült képeket (megdöbbentőek voltak), de készítőjük nem merte őket ideadni. Mindenesetre azok alapján száz százalékig biztos vagyok abban, hogy a folyosó képe valóban ott készült- írta a képviselő.Hatvanpuszta körül az elmúlt hetekben ismét felélénkült a vita, miután Orbán Viktor több megszólalásában is állította, hogy neki nincs köze a több tíz milliárdos ingatlanegyütteshez, azt az édesapja építette, és mezőgazdasági birtokként működteti.Hadházy Ákos a napokban idegenvezetést tartott a birtok körül. Az eseményre több száz érdeklődő látogatott el az Alcsútdoboz közelében található területre, ahol létrákról, emelőkosaras autóról igyekeztek eldönteni, hogy gazdaság vagy kastélyszerű lakóingatlan az elmúlt évtizedben felépült épületcsoport. Hadházy a múlt héten bemutatta a épületekre kért hivatalos energetikai tanúsítványokat is, amelyből kiderült, hogy a nagyobb rész lakóingatlanként lett regisztrálva.
https://24.hu/belfold/2025/08/11/hadhazy-futoszalat-is-beepitettek-a-hatvanpusztai-birtok-belso-utjai-ala/
https://web.archive.org/web/20250811150423/https://24.hu/belfold/2025/08/11/hadhazy-futoszalat-is-beepitettek-a-hatvanpusztai-birtok-belso-utjai-ala/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-futoszalakat-is-beepitettek-a-hatvanpusztai-birtok-belso-utjai-ala
24.hu
hungarian-news
2025-08-11 09:53:42
[ "Orbán Viktor" ]
[]
[ "Alcsútdoboz", "Fejér megye" ]
[ "ingatlan", "rokonok", "támogatás", "EU", "túlárazás / pénznyelő" ]
[]
63,768
Újabb 50 milliárd forintot pumpál az állam a 4iG-univerzumba
Egy 50 milliárd forintos állami pályázat segített megtolni a 4iG terjeszkedését a védelmi iparban. Így zajlik a hadiipar magánosítása állami pénzből, részben köztulajdonban álló cégek bekebelezése árán.
Kizárólag védelmi, hadi vagy űr-, illetve légipari területen tapasztalt alapkezelők jelentkezését várta a Nemzeti Tőkeholding (NTH) egy idén áprilisban meghirdetett pályázatra. A kiírásban a Védelmi Ipari Magántőkealap további feltőkésítésére keresett jelöltet az állami tőkebefektetések koordinálására létrehozott csúcsszervezet, miközben az alap 50 milliárd forintos keretének kezelését is átadja. A főnyereményt a 4iG Nyrt mint anyavállalat által jegyzett 4iG Befektetési Kft. és a 4iG-vezér, Jászai Gellért által tulajdonolt iG TECH Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. vitte el. Más pályázóról nem tesznek említést.A pályázat teljes, tekintélyes kerete a Védelmi Ipari Magántőkealap (VIMA) állami forrásaiból származik. Az alapot a korábban a Magyar Fejlesztési Bankhoz, jelenleg pedig az NTH-hoz tartozó Focus Ventures Zrt. nevű állami alapkezelő menedzseli. A Nagy Márton-féle nemzetgazdasági tárca alá tartozó tőkeholding tavaly a VIMA 100 százalékos befektetője lett, ezzel a magántőkealap 50 milliárd forint értékű befektetési jegyeinek tulajdonosává vált. Ez a vagyontömeg szolgált az említett pályázat fedezeteként.Műholdak és kaszinók - galaxis útikalauz csókosoknakDicséretes, hogy ezúttal nyilvánosan keresett jelöltet forrásai kezelésére az NTH, hiszen volt már ennek az ellenkezőjére is példa, lásd a Baross Gábor Tőkeprogram egyes pilléreit, amelyek kapcsán a Transparency International Magyarország több adatigénylést indított, és első fokon már meg is nyert. Az áprilisi pályázatban megfogalmazott, hadászati és űripari befektetési tapasztalatokat előíró feltételeknek ugyanakkor az állami szervezeteket nem számítva nehezen tudott volna a nyertes alapkezelőn kívül bárki más megfelelni. Vagyisa kiírás erősen versenykorlátozónak mondható.A nyertes iG TECH Capital korábban mindössze egyetlen alapot menedzselt, a Herius-1 nevű magántőkealapot, amelyet az Eximbank szintén állami forrásaival pumpáltak fel. Az Eximbank beszámolójának tanúsága szerint 2024. december 31-éig 5,7 millió eurót (bő 2 milliárd forintot) fektetett a Herius-1 alapba, amelyben 99,7 százalékos részesedéssel bírt. Ez az összeg ugyanakkor nem éri el azt a 20 milliárd forintnyi kezelt vagyontömeget, amit pályázati feltételeként szintén megfogalmaz a kiíró a kiválasztásra kerülő alapkezelő felé. Így kérdés, hogy a további forrást mikor és honnan szerezte be a pályázat benyújtásáig az alapkezelő.A tevékenységi területe azonban megfelel az elvárosoknak, hiszen 2021-es létrehozásakor aHerius-1 Magántőkealap célja űr- és légiipari befektetések megvalósítása volt. Erre leginkább külföldön keresett lehetőségeket. Így például egy műholdak irányításával foglalkozó német startupba szállt be. Az Eximbank 2024-es beszámolójából az is kiderül, hogy társbefektetőként a Space Oddity Kft. tűnt fel az alap mögött. Ez a vállalkozás annak az Imperium Galactica Vagyonkezelő Alapítványnak a tulajdonában áll, melynek képviselői a kormányközeli megbízásokban bővelkedő Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda alapítói, illetve családtagjaik: a 4iG Nyrt. vezetőségéből ismert Sárhegyi István, a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja, Sárhegyi Zoltán, a Habony Árpád-féle médiacégek megalapításában közreműködő Bártfai Beatrix ügyvéd, valamint a szintén ügyvéd és családtag, Rábely Balázs.Az alapkezelő korábbi elnevezését, a Herius Capital Zrt. nevét viselő weboldalon ugyanakkor most éppen nem a szakmai tapasztalataival büszkélkedik a vállalkozás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvántartásában is közzétételi felületként szereplő, valamint az Európai Unió Űrügynökségének befektetési lehetőségeket listázó portálján feltüntetett oldal ugyanis cseppet sem űripari, netán katonai tartalmakat mutat, hanem egy kaszinós alkalmazás reklámját hirdeti. Mindez idehaza a védelmi területért felelős miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi befektetéseire tekintettel kap csak igazán különös színezetet.Ki pénzel kit?A pályázat eredményeként az NTH által kiválasztott alapkezelő, vagyis az iG TECH Capital átvehette az alap kezelését, és a 4iG Befektetési Kft.-vel közösen vállalják magánforrás bevonását. A magánbefektetés összege minimum 500 millió forint, de legfeljebb 5 milliárd forint lehet alapesetben. Ezért cserébe az alapkezelő a szokásos, 1 százalékos alapkezelői díj mellett20 százalékos hozam illeti meg a befektetések sikerdíjaként az alap zárásakor, derül ki a pályázatból.A pályázat április végi lezárását követően felpörögtek az események, sőt az érintettek láthatólag már ezt megelőzően felkészültek az esetleges győzelemre. A nyertes páros egyik tagját, a társbefektetőnek kikiáltott 4iG Befektetési Kft.-t néhány nappal a pályázat kiírása előtt, 2025. március 24-én jegyezte be a cégbíróság. Az iG TECH Capital számára pedig az MNB már április 24-én regisztrálta azt az iG TECH III nevű magántőkealapot, amelybe június végén beolvadt az 50 milliárd forintos vagyontömeget képviselő Védelmi Ipari Magántőkealap. Az utóbbi fordulat az MNB határozatából derül ki.Mindezek a fejlemények különösen a közelmúltban bekövetkezett, jelentős hadiipari átrendeződés tükrében érdekesek. Június közepén ugyanis a nemzetgazdasági tárca és a 4iG-csoport közleményben jelentette be, hogy a magyar állami hadiipari szereplőket tömörítő N7 Holding Zrt. előzetes megállapodást írt alá a 4iG-csoport egyik, 2024-ben alapított cégével, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák (4iG SDT) Zrt.-vel. A paktum értelmében az N7 Holdinghoz tartozó kilenc hadipari vállalatban birtokolt állami részesedések többségét a kormány külön cégbe szervezné ki, és a 4iG ennek a cégnek a többségét venné meg, miáltal a most még teljesen vagy részben állami tulajdonban lévő védelmi ipari vállalatok túlnyomórészt magántulajdonba kerülnének. Az érintett társaságok összesített értékét 74,5-82,8 milliárd forintra becsülték.Az azonban akkor nem derült ki, hogy a 4iG kiválasztása nyilvános pályázat útján történt-e, vagy ha nem, akkor miként, milyen kivételnek köszönhetően nyerhette el versenyeztetés nélkül a 4iG-csoport érdekeltsége a felvásárlás jogát, ezért a Transparency International Magyarország közérdekűadat-igényléssel fordult az érintettekhez. Érdemi válaszok hiányában pedig pert indított az adatokért. Annyi már kiderült, hogyaz állami tulajdonú N7 Holdinghoz tartozó cégeket sem az N7 Holding, sem a kormány nem tekinti állami tulajdonnak, ami legalábbis kreatív jogértelmezésre utal.A 4iG Nyrt. augusztus 5-én friss bejelentéssel rukkolt elő, mely arra enged következtetni, hogy az NTH pályázata és az állami védelmi cégek magánosítása nagyon is összefügg. A vállalat ugyanis arról adott hírt, hogy leánycége, a 4iG SDT két lepésben jelentős, összesen 96 milliárd forint értékű tőkebevonást eszközöl légi- és/vagy űripari beruházások, valamint a magyar védelmi iparhoz kötődő iparágakban megvalósításra kerülő projektek finanszírozására.A tőkebevonásra két magántőkealap segítségével kerül sor.Az egyik éppen az iG TECH III, amelybe beolvadt az NTH 50 milliárd forintja.A másik egy friss alap, az iG TECH II, amelyről egyelőre kevés hivatalos információ áll rendelkezésre. Ám az MNB és az értékpapír-információkat gyűjtő KELER Központi Értéktár adatainak tanúsága szerint annak a Herius-1 Magántőkealapnak az utódja, melyben az Eximbank és Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda alapítóinak érdekeltségei sürgölődtek.Így teháttovább folytatódik a 4iG körüli, már a korábbi években is jelentős állami forrásokban részesült cégek feltőkésítése közpénzből, ami azt a célt szolgálhatja, hogy ilyen módon vásároljanak fel állami vállalatokat. Mindezt átláthatatlan hátterű és tulajdonosi szerkezetű magántőkealapokon keresztül teszik, ahol a magánbefektetők kilétét csak találgatni tudjuk.A recept most is ugyanaz, csak a telekommunikációs és IT tér leuralása helyett a cél a haza védelme és a világűr meghódítása. A kérdés már csak az, hogy mit nyernek ezzel az adófizetők.
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/11/4ig-vedelmi-ipar-magantokealap/
https://web.archive.org/web/20250811042244/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/11/4ig-vedelmi-ipar-magantokealap/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-50-milliard-forintot-pumpal-az-allam-a-4ig-univerzumba
24.hu
hungarian-news
2025-08-11 06:00:34
[ "Bártfai Beatrix", "Jászai Gellért", "Rábely Balázs", "Sárhegyi István", "Sárhegyi Zoltán" ]
[ "4iG Befektetési Kft.", "4iG Nyrt.", "4iG Űr és Védelmi Zrt.", "Focus Ventures Zrt.", "Herius Capital Zrt.", "Herius-1 Magántőkealap (Eximbank)", "Imperium Galactica Vagyonkezelő Alapítvány", "N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.", "NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt.", "Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda", "Space Oddity Kft.", "TECH Capital Befektetési Alapkezelő Zrt.", "Védelmi Ipari Magántőkealap" ]
[]
[ "távközlés / telekommunikáció", "klientúra", "állami / önkormányzati vállalat", "fegyver - hadiipar", "tőkealap", "tőzsde", "űripar" ]
[]
63,771
Bűnügyi zár alá helyezte a NAV egy multicég gyárait Heves vármegyében
A hatóság kiszállása előtt a dolgozók "őrizték" a helyszíneket.
Az olasz tulajdonban lévő GG Space Kft bezárt telephelyeit a NAV bűnügyi zár alá helyezte múlt hét pénteken délelőtt. A vámhatóság intézkedésével egy időben tartott sajtótájékoztatót a történtekről Horváth László Heves vármegye fideszes országgyűlési képviselője. Két nappal előtte Czomba Sándorral, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárával tárgyalt az olasz cégtulajdonosok által június 30-án botrányos körülmények között kirúgott 165 gyöngyöstarjáni és gyöngyösi munkavállaló megsegítésére. Ennek nyomán a magyar kormány szeptemberben megelőlegezi a dolgozók ki nem fizetett bérét. - olvasható a portálon.Korábban a 24.hu is többször beszámolt arról, hogy az olasz központú Giovenzana International B.V. cég GG Space Kft-je a gyöngyösi és gyöngyöstarjáni telephelyének valamennyi dolgozóját elbocsátotta június 30-án. Minderről a 165 érintett munkavállaló június 17-én mindössze egy messenger-üzenetben kapott hírt, azóta sem a májusi, sem a júniusi bérüket, sem egyéb, jogos járandóságaikat nem kapták meg a dolgozók. Azt biztosan tudni, hogy a cég tulajdonosai, Massimo Giovenzana és Paolo Cavadini áfacsalást követtek el, ügyükben az illetékes olasz bíróságon már ítélet is született, ami 1 év 11 hónap felfüggesztett börtönbüntetés, és 5 millió euró értékben vagyonelkobzás. A dolgozók időközben postán megkapták a kilépési papírokat, de azok több ponton is sértik a munkavállalók jogait.Horváth László azzal kezdte a tájékoztatást, hogy két hete még a felháborodás és a tanácstalanság uralta a demonstrálók hangulatát, hiszen tudatosan félrevezették, magukra hagyták és meglopták a volt dolgozókat a tulajdonosok. Az olasz cég ellen a büntetőeljárás már évekkel ezelőtt elindult, elvárható lett volna tisztességes tájékoztatás, tette hozzá."A cég vezetői láthatóan számítottak rá, hogy adócsalás miatt el fogják őket ítélni Olaszországban. Ezt bizonyítja az is, hogy már a tavalyi évben jelentősen csökkent a cég vagyona, megkezdődött a cég kiürítése. Mindenféle tájékoztatás, továbbá két havi bér és egyéb, őket jogosan megillető járandóság nélkül maradtak a dolgozók. A munkaviszonyokat is szabálytalanul szüntette meg az olasz cég. Ez annál is szomorúbb, mert egy európai uniós országban bejegyzett cég tette mindezt egy másik uniós ország munkavállalóival. Ilyen esetben a magyar állam részéről a Bérgarancia Alap nyújt biztosítékot az elmaradt és jogos járandóságok kifizetésére. Mert ami jár, az jár" - emelte ki Horváth László.Dolgozói összefogás nélkül aligha ment volnaJúniusban elsőként a Munkástanácsok Országos Szövetsége képviselői jelentették be, hogy támogatni fogják a bajba jutott Heves vármegyei munkavállalókat.A sajtótájékoztatóval egybekötött munkásgyűlésen Palkovics Imre, a szakszervezet elnöke elmondta, hogy az érdekképviselet és a politikai szereplők együttműködése eredményt tudott hozni. "Ez az eset ékes példa arra, hogy a szakszervezet olyan, mint a levegő: amikor nincs csak akkor döbbenünk rá, hogy a létfontosságú a jogok érvényesítéséhez."Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke elmondta, hogy mivel a vállalkozás jelenleg nincs fizetésképtelenségi eljárás alatt, így a bérgarancia alap alkalmazása csak hosszadalmas folyamat eredményeként jelenthet megoldást. Ezért olyan támogatásra van szükség, amely átmenetileg képes orvosolni a munkavállalók problémáit. Ezekre tettek javaslatokat az elmúlt hetekben és kézzelfogható eredményt értek el. A munka további része azonban még folyamatban van: munkaügyi perek, hatósági eljárások és minden olyan további jogi lépés, amely végén a dolgozók minden fillérükhöz hozzá kell, hogy jussanak.Kozma Zsolt, a munkavállalókat képviselő szakszervezet elnöke a rendezvény végén kiemelte, hogy rendkívül demonstratív volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akciója, amely nagy segítséget biztosít a kedélyek megnyugtatásában. Az elmúlt hetekben filmbe illő jelenetek zajlottak le a gyárak környékén, a dolgozók szinte folyamatosan "őrizték" az ingóságokat és az ingatlanokat.
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/04/gg-space-elbocsatas-leepites-gyarbezaras-nav-szakszervezet-fizeteskeptelenseg-munkavallalo/
https://web.archive.org/web/20250811160713/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/04/gg-space-elbocsatas-leepites-gyarbezaras-nav-szakszervezet-fizeteskeptelenseg-munkavallalo/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunugyi-zar-ala-helyezte-a-nav-egy-multiceg-gyarait-heves-varmegyeben
24.hu
hungarian-news
2025-08-04 09:16:27
[ "Massimo Giovenzana", "Paolo Cavadini" ]
[ "GG Space Kft." ]
[ "Gyöngyös", "Heves megye" ]
[ "adócsalás - költségvetési csalás", "ítélet/döntés", "foglalkoztatás", "gazdálkodás", "adó", "nyomásgyakorlás" ]
[]
63,772
Pénzszerzésért fizet csaknem 100 milliót Mr. Oroszországnak a MÁV
Klaus Mangold cégével csökkentenék a forráshiányt.
Tóth Bertalan (MSZP) az építési és közlekedési minisztert arról kérdezte, milyen ügyekben váltak nélkülözhetetlenné a mindössze 5 főt foglalkoztató külföldi vállalat tanácsai a MÁV számára? A sokat hivatkozott forráshiány dacára ugyanis a MÁV Pályaműködtetési Zrt., illetve a MÁV Személyszállítási Zrt is Klaus Mangold tanácsadócégével kötött egyenként 122 625 euró, azaz mintegy 98 millió forint értékben.Az ellenzéki képviselő idézte a G7 cikkét, amely szerint a két szerződést március 20-án és 25-én írták alá. A cégnek (Mangold Consulting GmbH) utolsó beszámolója szerint összesen öt munkavállalója van, így kérdéses, miként lehet olyan tudása, ami hazánkban nem lelhető fel. A lap szerint a vállalat angol, német és orosz nyelven elérhető honlapján nem rejti véka alá, hogy mivel foglalkozik: a főoldal szerint "Your top Connection in the East". Vagyis alapvetően a keleti országokban kiépített kapcsolatrendszert kínálják fel a megbízó céljainak eléréséhez.A MÁV-ot felügyelő Lázár János jó viszonyt ápol német üzleti körökkel, a 444.hu korábbi értesülései szerint ő mutatta be Orbán Viktornak a Mr. Oroszországként is emlegetett Klaus Mangoldot. Tóth Bertalan ezért arról kérdezte a minisztert:1. Milyen eljárásban választották ki Klaus Mangold tanácsadócégét a feladatra? Volt-e közbeszerzési eljárás?2. Milyen ügyekben váltak nélkülözhetetlenné a mindössze 5 főt foglalkoztató vállalat tanácsai a MÁV számára?3. Mivel támasztja alá, hogy sem az állami szervezetben, sem a vállalati szférában nincs olyan hazai szereplő, aki ezt a feladatot el tudja látni?4. Mikor hozzák nyilvánosságra a tanácsadás eredményeit, azaz hogy mire költöttek a MÁV cégei a forráshiány ellenére mintegy száz millió forintot?5. Lesz-e egyáltalán szakmai tevékenység, vagy csak a "kiváló keleti kapcsolatot" kell megfizetni?Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára emlékeztett arra, hogy a magyar vasút sem kap uniós forrásokat, noha azokra számos beruházás épülne. Azt írta: a közlekedési kormányzat döntött úgy, hogy nem várja meg, amíg a politikai vita nyugvópontra jut, az átmeneti időben is nekiáll a magyar vasút fejlesztésének, felzárkóztatásának.Erre alternatív finanszírozási megoldások és a nemzetközi piacok megoldások beazonosításán és igénybevételén kertesztül nyílhat lehetőségünk.Mindehhez a nemzetközi térben otthonosan mozgó, tapasztalt és profi tanácsadókra van szükség. Ágh Péter szerint a Mangold-féle cég kétségbevonhatatlanul ilyen.
https://24.hu/belfold/2025/08/01/kormany-mav-szerzodes-klaus-mangold/
https://web.archive.org/web/20250811160135/https://24.hu/belfold/2025/08/01/kormany-mav-szerzodes-klaus-mangold/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzszerzesert-fizet-csaknem-100-milliot-mr-oroszorszagnak-a-mav
24.hu
hungarian-news
2025-08-01 10:00:39
[ "Ágh Péter", "Klaus Mangold", "Lázár János", "Orbán Viktor" ]
[ "Mangold Consulting GmbH.", "MÁV", "MÁV Pályaműködtetési Zrt." ]
[]
[ "tanácsadás", "lobbi", "közlekedés", "állami / önkormányzati vállalat", "állami/önkormányzati szerződések", "vasút" ]
[]
63,773
Egyszerű módszerrel csavarták ki az irodát egy végrehajtó kezéből, fellebbezés nincs
A korábbi hivatali eljáráshoz képest sokkal hatékonyabb módszerrel vették el egy végrehajtó irodáját – értesült a HVG. Úgy tudjuk, más végrehajtók is érintettek hasonló eljárásban, és többen attól tartanak: ha nem ápolnak jó viszonyt a végrehajtói kar vezetésével, akkor beültethetnek valakit a helyükre.
Nagy a tolongás a végrehajtói helyekért, egy átlagos irodából ugyanis akár több tízmillió forintot is kivehet osztalékként a tulajdonos. Miután csak körülbelül kétszáz iroda működhet az országban, sokan örülnek annak is, ha elveszik valamelyik végrehajtó engedélyét, és megüresedik egy hely.  Márpedig több alkalommal előfordult már, hogy szabálytalan működésre hivatkozva megfosztottak valakit a tisztségétől, miután a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) vagy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) eljárt. Ám ilyenkor a döntést eddig rendszerint egy igen hosszú fegyelmi eljárás végén hozták meg, a végső szót pedig többnyire a bíróság mondta ki. Az elmúlt hónapokban viszont a HVG információi szerint volt olyan végrehajtó, akit úgy távolítottak el a pozíciójából, hogy nem folytatták le ezt a fegyelmi eljárást – ehelyett elég volt mindössze az is, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke egy határozattal lényegében bezáratta az irodáját. A HVG egy konkrét esetet ismert meg, de szakmai körökben már három hasonlóról tudnak. Ezt az eljárást az a 2013 óta élő jogszabály teszi lehetővé, amely szerint  a hatóság elnöke megszünteti a végrehajtói szolgálatot, ha az iroda ellenőrzése következtében megállapítható, hogy a végrehajtó a jogszabályban meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy rendszeresen ismétlődően megszegte.  A történet hátteréhez tudni kell, hogy a végrehajtókat rendszeresen ellenőrzi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar: ilyenkor egyebek mellett megvizsgálják a pénzkezelést, a hivatali működés szabályosságát, valamint a végrehajtó magatartását, a kari iránymutatások betartását is. Gyakran megállapítanak kisebb-nagyobb szabálytalanságokat, de ezekben az esetekben eddig a vizsgálatot fegyelmi eljárás követte, ahol a végrehajtó tisztázni tudta magát. Ha a fegyelmi eljárás során nem sikerül bizonyítani a megfelelő működést, akkor akár meg is szüntethetik a végrehajtói szolgálatot, de ez ellen fellebbezni is lehet, azaz adott a jogorvoslat lehetősége is. Ezek a fegyelmi eljárások viszont igen hosszú ideig, évekig is tarthatnak, és feltehetően jelentős költséget jelentenek a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak. Ráadásul ez idő alatt a végrehajtók bizonyos esetektől eltekintve tovább dolgozhattak, tehát a körzetükre nem írtak ki új pályázatot. A HVG által megismert esetben viszont nem volt fegyelmi eljárás, ehelyett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke hozott egy határozatot, amelyben a rendszeres vizsgálat által megállapított szabálytalanságokra hivatkozva szüntette meg a végrehajtói szolgálatot. A döntés ellen fellebbezni nem lehet, csak közigazgatási per indítható.  Az eljárás azért lehet különösen aggályos, mert a döntést éppen a kar által lefolytatott vizsgálatra alapozza, miközben ezeknek az ellenőrzéseknek a pártatlanságát többen is megkérdőjelezték már.  Évek óta nyomoznak például egy olyan ügyben, amelyben több végrehajtó és egy ellenőrzést végző alkalmazott is elfogultság miatt tett feljelentést. Szerintük ugyanis az ellenőrzéseket bizonyos esetekben csak arra használták, hogy a korábbi végrehajtói döntéshozók kigolyózzák a hivatalukból Schadl György, a végrehajtói kar volt elnökének ellenfeleit. Ezáltal pedig a belső kör emberei ülhettek be a jól fizető végrehajtói helyekre. (A Völner–Schadl-ügy vádja szerint egyes végrehajtók összességében több száz millió forintot osztottak vissza annak érdekében, hogy megkapják az irodanyitás lehetőségét.)  Az egyik korábbi alkalmazott, aki az ellenőrzésekben is részt vett, az rtl.hu cikke szerint azt állította egy közjegyző előtt tett nyilatkozatban: előre megmondták nekik, hogy mely végrehajtóknál kell valamilyen problémát feltárni, miközben másoknál hiába találtak gondokat, ezeknek nem lett jelentős következménye. Vagyis akik kedvesek voltak a vezetésnek, zavartalanul folytathatták a munkát, míg azok, akik útban voltak, büntetést kaptak, és idővel elveszthették az irodájukat is – állították a feljelentők. (Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke tagadta, hogy bármilyen köze lett volna a fegyelmi eljárásokhoz.) Az ügyben még nem zárult le az évek óta tartó nyomozás, azaz vádemelés sem történt. Akár elfogultak voltak a vizsgálatok, akár nem, a végrehajtónak eddig legalább esélye volt bizonyítani az igazát az ellenőrzéseket követő fegyelmi eljárásban. Ha viszont a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke egy határozattal megszüntetheti a végrehajtói szolgálatot az eleve vitatott ellenőrzés eredményére hivatkozva, akkor lényegében jogorvoslati lehetőség nélkül maradnak az irodák. Hiába indítanak ugyanis közigazgatási pert, annak nincs halasztó hatálya, tehát az irodát azonnal át kell adni a kijelölt végrehajtó-helyettesnek. Utólag visszahelyezhetők ugyan a végrehajtók, de egy jogerős ítéletig akár évek is eltelhetnek, addig pedig más viszi az irodát, az eredeti végrehajtó pedig elveszíti az infrastruktúráját és az alkalmazottait is. A jogszabályok szerint ráadásul a megüresedett helyekre kötelező hat hónapon belül pályázatot kiírni, azaz hiába nyeri meg a pert a sértett, jó eséllyel nem lesz hova visszatérnie, mert már más ül a helyén. A HVG-nek nyilatkozó végrehajtó állítása szerint esetében a döntés alapjául szolgáló vizsgálatot már tavaly tavasszal lefolytatta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, és csak olyan szabálytalanságokat találtak, amelyek szinte minden iroda működésénél becsúsznak. Szerinte a karnak eleve törvényi kötelessége lett volna jelezni, ha súlyos rendellenességet talál, de ilyen jelzés nem keletkezett. Az SZTFH elnöke idén januárban mégis megszüntette a végrehajtói szolgálatát. Nálam éltek ezzel a lehetőséggel, de például a súlyos korrupciós vádak miatt bíróság előtt álló végrehajtók esetében nem - fogalmazott a HVG-nek az irodájáért küzdő végrehajtó.  Az ügyben megkerestük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát is, hogy bemutathassuk az álláspontjukat, de megkeresésünkre semmilyen reakció nem érkezett.    Azonnali jogvédelem oda és vissza Az ügy pikantériája, hogy a cikkben említett végrehajtóval nem is közölték hivatalosan, hogy megfosztották a hivatalától. Levélben ugyan megpróbálták értesíteni őt, de a határozatot rossz címre küldték, és ott egy olyan ember vette át a papírt, aki erre nem volt jogosult. (Ezt a posta is elismerte.) A végrehajtó közigazgatási pert indított (magát a döntést és a kézbesítés elmaradását is vitatva), valamint azonnali jogvédelmet is kért, az első tárgyalási napot ugyanis októberre tűzték ki. Az azonnali jogvédelemnek első fokon helyt adtak, így visszahelyezték őt, de néhány hétig így is egy kijelölt helyettes vitte a területét, aki az eredeti végrehajtó szerint többmilliós kárt is okozott a tevékenységével. Másodfokon a bíróság megsemmisítette a jogvédelemről szóló döntést, így újra elveszítette az irodáját. Feladni viszont nem fogja: újabb azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújt be, így előfordulhat, hogy ismét dolgozhat majd végrehajtóként – amíg a másodfok nem dönt újra másként. Az állandó cserélgetés és bizonytalanság viszont jelentős fennakadást okoz az ügymenetben, az adósok és a hitelezők ügyei is állnak.  Az új végrehajtónak gondoskodnia kell például több mint 30 ezer irat fizikai átvételéről, azok elszállításáról, és ugyanennyi ügyben a bankszámlaváltozások bejelentéséről az ügyfelek, valamint munkáltatók felé. „A telefonos és a személyes ügyfélfogadás szünetel, nem lehet intézkedni több száz kényszerintézkedés feloldásával, az inkasszók feloldásával, valamint az árverések lezárásával kapcsolatban, csúszik a részletfizetés megállapítása is. Ezzel jelentősen sérülnek az adósok és a hitelezők érdekei is” – fogalmazott az a végrehajtó, akitől elvették az irodáját.       
https://hvg.hu/360/20250731_vegrehajtok-konnyen-lecserelhetik-oket-fellebbezes-nelkul
null
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyszeru-modszerrel-csavartak-ki-az-irodat-egy-vegrehajto-kezebol-fellebbezes-nincs
HVG360
hungarian-news
2025-07-31 06:30:00
[ "Schadl György" ]
[ "Magyar Bírósági Végrehajtói Kar", "Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság" ]
[]
[ "háttér", "elfogultság", "végrehajtás", "jogalkotás" ]
[ "Völner-Schadl ügy" ]
63,774
Nagy Márton testvéréhez köthető tőkealap finanszírozza a Hajógyári-sziget szórakoztató-központtá válását
Trustify Befektetési Alapkezelő finanszírozza az óbudai Hajógyári-sziget déli részét Demeter Szilárdtól ötven évre bérbe vevő MultiKulti Zrt. projektjét, derült ki egy csütörtöki rendezvényen, ahol a cég ismertette a terveit.
Nemrég írtunk róla, hogy tendereztetés nélkül 50 évre bérbe adta Demeter Szilárd Magyar Kultúráért Alapítványához tartozó Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) az óbudai Hajógyári-sziget déli részének 27 ezer négyzetméteres területét, számos értékes műemléki épülettel egyetemben.  Eddig módjával szivárogtak az információk a projektről, ám csütörtökre sajtótájékoztatót szervezett a bérlő, a MultiKulti Zrt. Meglepően nem a Hajógyári-sziget déli részére, ahol a terület fekszik, és fejlesztetés megvalósul, hanem a Sziget Fesztivál területére. Így nem is lehetett megnézni a jó tíz éve – a Vizoviczki-birodalom összeomlása óta bezárt helyszíneket. Nyilvános kérdéseket nem lehetett feltenni, interjút is csak a MultiKulti ügyvezetője, Kiss Krisztián adott. Nem volt ott Demeter Szilárd sem, aki pedig általában minden lehetőséget kihasznál a szereplésre, és azért kapta meg évekkel ezelőtt a szigetnek ezt a részét, hogy ott könnyűzenei központot hozzon létre. Így nem tudtuk megkérdezni mikor, és miért változott meg gyökeresen az elképzelés. Helyette viszont ott volt Kiss László, a III. kerület ellenzéki polgármestere. „Szépségtapasznak kell” – mondta az egyik bennfentes, s valóban, mint korábbi cikkünkben is megjegyeztük, Demeterrel szemben a bérlő nem harcol a kerülettel, (és a Sziget Fesztivállal sem) hanem partnerséget ajánl. Teljesítették Kiss Lászlóék kéréseit, például, hogy a sziget déli részén a rendezvények nem zavarhatják majd a lakosokat, megnyílik egy nagyszabású játszótér, és gyerekbirodalom, amit a kerület óvodásai ingyenesen használhatnak majd, illetve felajánlották, hogy befogadják a városrész egyes rendezvényeit, kedvezményeket adnak a kerületi lakosoknak, és összenyitják a sziget déli és északi részét. „Ez elől nem ugorhatott el Laci” – mondta a polgármester egyik munkatársa. A barátságosság és Demeter otthonhagyásának az oka az lehet, hogy a hosszú távra tervező bérlők az üzletet igyekeznek a NER-től látszólag minél távolabb vinni. Pedig a döntés, hogy havi 16,7 millió forintos bérleti díjért – aminek ráadásul 30 százaléka lelakható –, épp ez az üzletkötés előtt három hónappal alakult cég kapja meg fél évszázadra az egykori Vizoviczki-birodalom üres álló épületeit, minden bizonnyal a NER legfelsőbb köreiben született meg. Erre utal, hogy most kiderült: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvéréhez köthető tőkealap száll be a hosszú távú üzletbe. A frissen alakult, egyszemélyes MultiKulti Zrt.-nek a Trustify Befektetési Alapkezelő biztosítja majd a forrásokat az épületek felújításra, az új funkciók kialakításra, sőt még az infrastruktúra, és a H-híd szükséges javítására is. Arról nem beszéltek a felek, hogy mindez mennyibe kerül, de bizonyára több milliárdos befektetést igényel. Fenyvesi Péter, az alapkezelő elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a Trustify Impact I. és II. magántőkealap is részt vesz a befektetésben, márpedig a Trustify Impact I. tőkéjének a zöme az államtól származik. A mintegy 25 éves rendezvényszervezői múlttal rendelkező Kiss Krisztián, akinek Kopaszi-gáton vannak üzletei, azt mondta, a Covid idején született meg az ötlet benne egy nagy befogadású rendezvényhelyszín létrehozásról, amit először a XI. kerületben, majd Csepelre álmodott meg, de – mint a HVG-nek elmondta – egy szombati séta alkalmával döbbent rá, hogy a Hajógyári-sziget a legalkalmasabb helyszín. Megkereste hát Demeter Szilárdot, a többi pedig gyorsan ment. A funkciókról túl sok újdonság nem derült ki azon túl, amit korábban megírtunk. A projekt legfontosabb eleme az 5000 négyzetméteres, 7000 főt befogadó műemlék szerelőcsarnok, az egykori Event Hall és a Dock nevű szórakozóhely. Ez 6-10 hónap múlva nyithat meg multifunkciós térként. Zenei és kulturális eseményeket rendeznek majd, de helyszíne lehet sporteseményeknek, tematikus kiállításoknak, konferenciáknak, vállalati eseményeknek, valamint film- és reklámfilm forgatásnak is.   Legkorábban, szeptemberben, a szabadtéri rendezvény helyszínt nyitják meg, karácsony környékén pedig a fénymúzeumot, ami egy látványos, digitális élményközpont lesz. Ezt a Limelight Kft. hozza létre. Legvégül, a gyerekeknek szóló sportolási helyszínt adják át.  Bényei István a felújítás tervezője elmondta, hogy rendkívül nagy alázattal nyúlna a 19. századi ipari műemlékhez, igyekeznek eltávolítani a későbbi beépítéseket, a visszaadni az eredeti tér monumentalitást, és építészeti elemeit. Azt ígérik, nem lesznek újabb épületek a területen, csak meglévőket hasznosítják. A projekt megmutatta, hogy Demeter Szilárd képtelen teljesíteni a vállalt feladatát, de a választások előtt mégis megújulhat a Hajógyári-sziget egy évtizede lezárt területe. Nem teljesen állami pénz nélkül, de a hasznából a NER oligarchái részesednek majd. A Trustify Befektetési Alapkezelő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvére, Nagy Szilárd köreihez köthető. Nyáron alapítottak új vagyonkezelő és tanácsadó céget SP Property Zrt. névvel. A Trustify Alapkezelő igazgatósági elnöke és az SP Property vezérigazgatója egyaránt Fenyvesi Péter, Nagy Szilárd egyik korábbi üzlettársa. Fenyvesi 2022 júniusáig ügyvezető volt a Vincent Properties Kft.-ben, amely a Nagy Szilárd lakcíméül szolgáló II. kerületi villát birtokolja. Fenyvesi vezeti az Equity Expert Zrt.-t is, amely 2023 végén a Trustify alaptól átkerült a nemzetgazdasági miniszterhez bekötött GloCap alaphoz.
https://hvg.hu/itthon/20250807_Nagy-Marton-testverehez-kotheto-tokealap-finanszirozza-a-Hajogyari-Sziget-szorakoztato-kozpontta-valasat
https://web.archive.org/web/20250811170510/https://hvg.hu/itthon/20250807_Nagy-Marton-testverehez-kotheto-tokealap-finanszirozza-a-Hajogyari-Sziget-szorakoztato-kozpontta-valasat
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-marton-testverehez-kotheto-tokealap-finanszirozza-a-hajogyari-sziget-szorakoztato-kozpontta-valasat
HVG
hungarian-news
2025-08-07 18:00:00
[ "Demeter Szilárd", "Fenyvesi Péter", "Kiss Krisztián", "Nagy Márton" ]
[ "Limelight Kft.", "Magyar Kultúráért Alapítvány", "Multikulti Zrt.", "Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.", "Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt.", "Trustify Impact I. Magántőkealap", "Trustify Impact II. Magántőkealap" ]
[ "Bp. III. kerület", "Budapest" ]
[ "ingatlan", "műemlékvédelem", "rokonok", "támogatás", "építőipar", "rendezvényszervezés", "tőkealap", "vagyonátadás / közérdekű alapítvány" ]
[]
63,776
Lakástámogatás: ingatlanalapoknak osztják a pénzt
A lakáspiac minden pontján az államba botlunk: a leendő lakásvásárlóknak juttatott szuperkedvezményes hitel gerjeszti a keresletet, a másik oldalon a befektetőknek nyújtott 300 milliárd forint állami pénzzel növelnék a kínálatot. De mi lesz az árakkal?
Az idén már másodszor töltenek pénzt a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. leánycégébe, az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-be.Tavasszal 25 milliárd,július elején pedig 161 milliárd forintos tőkeinjekcióról határoztak.A Gránit Bank igazolása szerint 40,25 milliárd forint már meg is érkezett MFB Invest számlájára július 2-án, a további 120,75 milliárdnak pedig 2026 március végéig kell bejönnie."Az üzleti aktivitás finanszírozása érdekében" - ennyi az indoklás a közgyűlési határozatban, amelyből konkrétum nem derül ki, hogy pontosan mire fordítják a pénzt. Az MFB Invest eddigi működéséhez képest nagy ugrásról van szó, áprilisig 166,6 milliárd forint volt a jegyzett tőkéje, ez mostanára több mint a duplájára, 352,6 milliárd forintra nőtt."Az MFB Invest Zrt. jelenleg a Lakhatási Tőkeprogramban részt vevő alapkezelők forrásigényének teljesítésére készül" - válaszolta lapunknak az MFB-leány.Mint megtudtuk, az összesen 186 milliárd forintos állami tőkefröccs döntően az idén tavasszal meghirdetett program finanszírozására szolgál. A pénz kisebb részével az MFB Invest korábbi kötelezettségvállalásait fedezik, „nagy számosságú alap működéséhez szükséges forráslehívásokat biztosítja”. Az MFB Invest Zrt. tevékenysége révén tőkeforrás biztosításával járul hozzá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektek fejlesztési célú megvalósulásához. Működése során az MFB Invest Zrt. kötelezettséget vállal a tőkealapokba történő befektetésekre, amelyre a forrást tőkeemelés formájában, ütemezetten, a lehívásokhoz igazítva kapja – magyarázták.A Lakhatási Tőkeprogram a megfizethető lakhatás elősegítése érdekében kíván lendületet adni a hazai lakáspiac bővítésének, ezzel megkönnyítve sok ezer család, egyedülálló, fiatal és idős honfitársunk lakhatásának megoldását. Az összesen 300 milliárd forint keretösszegű programnak köszönhetően – ingatlanalapok fejlesztéseinek ösztönzésén keresztül – a következő években közel 30 ezer új lakás, bérlakás, kollégium épülhet, melyek az elérhető lakásállomány növekedésén túl hozzájárulnak Magyarország gazdasági teljesítményének fokozásához is – vázolta a terveket az MFB Invest, lényegében megismételve a Nemzeti Tőkeholding honlapján olvasható szöveget.A tavasszal meghirdetett programra összesen 20 piaci alapkezelő adta le jelentkezését az alapjaival, és közülük 19 megfelelt a kiírt követelményeknek. A lista a Nemzeti Tőkeholding oldalán látható.A Lakhatási Tőkeprogram lebonyolításában részt vevő alapkezelők mögött az ingatlanpiac moguljai sejlenek fel, olyanok, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Jellinek Dániel, de a listán szerepel a Rogán Antallal kapcsolatba hozható Carion-csoport egyik tagja és a Kövér László házelnökkel jó kapcsolatot ápoló tajvani milliárdos, Frank Liu érdekkörébe tartozó Chi Fu Investment Fund Management Zrt. is.A korábbi közlések szerint a támogatás összege alaponként minimum 5 milliárd és legfeljebb 20 milliárd forint lehet alapkezelőnként, az elvárt önerő pedig az alap nettó eszközértékének minimum 30 százaléka kell legyen. Az MFB Invest Zrt. hozzáfűzte: az alapkezelőkkel szemben támasztott feltételek teljesítése után bocsájtja rendelkezésre a forrásokat, és e feltételek teljesítése a legtöbb esetben még folyamatban van. Az alapkezelők ezt követően kezdhetik meg a pénz felhasználását.Az előzményekről annyit, hogy a kormány is érzékelte, szűkös a lakáskínálat, nem épül megfelelő számú új ingatlan, és ennek következtében egyre emelkednek az árak. A 2024-ben 13,3 ezer új építésű lakóingatlanra kiadott használatbavételi engedély 29 százalékos visszaesést jelent 2023-hoz képest – legutóbb 2016-ban volt ennél kisebb az átadott lakások száma. A hazai lakásállomány 0,29 százalékos éves megújulási rátája a legalacsonyabb volt európai összevetésben – áll a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentésében. Szakértők régóta sulykolják, hogy a kínálatot kell növelni, az egyre újabb vásárlói kedvezmények ugyanis a keresletet fűtik még jobban, és további áremelkedés a következmény.A kínálati oldal ösztönzése rendben van, csakhogy mire az említett tőkeprogramból lakás lesz, az három évbe telik, és még a pénzt sem osztották ki az ingatlanalapoknak. Közben pedig a kereslet kap újabb jelentős lökést a 3 százalékos fix kamatozású elsőlakáshitellel és a közszolgáknak belengetett évi 1 millió forintos lakástámogatással.Előbb kellett volna megteremteni a kínálatot, és azután ráengedni a piacra a keresletet– summázta kérdésünkre Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója. Az elemzői előrejelzések szerint egyébként a szuperkedvezményes Otthon Start hitelprogram fél éven belül akár 10, egy éven belül pedig 15–20 százalékos áremelkedést is eredményezhet.Ez pedig éppen a program célközönségét, az első lakásra váró, kevés önerővel és törlesztési képességgel rendelkező fiatalokat hozza még nehezebb helyzetbe. Jól járnak viszont a használt lakások tulajdonosai, hiszen az ő lakásaik drágulnak megállíthatatlanul. Pedig az MNB legutóbbi lakáspiaci elemzésében már eddig is túlértékeltségről írt, becslése szerint 2024 negyedik negyedévében országosan 14,3 százalékkal haladták meg a lakásárak a fundamentumok által indokolt szintet, és ez azt jelenti, hogy a túlértékeltség a 2023 eleje óta tartó enyhülés után ismét emelkedett.
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/04/lakhatasi-tokeprogram-allami-tamogatas-ingatlanalapok-rogan-antal/
https://web.archive.org/web/20250811170720/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/04/lakhatasi-tokeprogram-allami-tamogatas-ingatlanalapok-rogan-antal/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lakastamogatas-ingatlanalapoknak-osztjak-a-penzt
24.hu
hungarian-news
2025-08-04 05:59:33
[ "Frank Liu", "Jellinek Dániel", "Mészáros Lőrinc", "Rogán Antal", "Tiborcz István" ]
[ "Carion Holding Zrt.", "Chi Fu Investment Fund Management Zrt.", "Gránit Bank", "Magyar Fejlesztési Bank (MFB)", "MFB Invest Zrt." ]
[]
[ "ingatlan", "adósság", "bankok - pénzintézetek", "hitelezés", "állami / önkormányzati vállalat" ]
[]
63,777
Takács Péter cáfolta, hogy családja érintett lenne a lélegeztetőgép-mutyiban: sógora csak alkalmazott volt
Kulja András, a Tisza Párt politikusa azt állította, hogy az egészségügyi államtitkár családja milliárdokat szakíthatott, ám Takács szerint ez nem igaz.
Takács Péter egészségügyi államtitkár családja milliárdokat szakíthatott a lélegeztetőgép-mutyiban. De hogyan került 8 milliárd forint közpénz a sógora cégéhez, miközben Takács Péter egészségügyi vezető volt a COVID-járvány legsúlyosabb éveiben? A történet egyszerű, de bicskanyitogató.Ezt állította Kulja András csütörtöki Facebook-bejegyzésében. A Tisza Párt politikusa azt írta: "A COVID alatt ömlöttek a milliárdok a Fidesz-közeli cégekhez. A Külügyminisztérium egy ismeretlen tanácsadó céget, a Fourcardinal Zrt.-t bízta meg többek között lélegeztetőgépek, betegmonitorok és infúziós pumpák beszerzésével - összesen több tízmilliárd forintért."A politikus hozzátette, hogy a szerződés aláírásának napján megjelent egy új tulajdonos a cégben: a Silk Road Fund Holding Zrt. "Ez a cég azonnal megszerezte a Fourcardinal 10%-os tulajdonrészét, amivel a profit 87,5%-át (!) söpörhette be. 2022 májusában a Silk Road Fund Holding 8 milliárd forint (!) osztalékot vett ki a cégből, majd a céget gyorsan eladták és felszámolták... Magyarul: eltüntették.".Kulja közlése szerint Takács Péter sógora, Kőszegi Gábor volt a Silk Road Fund Holding Zrt. egyik vezetője ebben az időszakban (2020-2022).A cég székhelye ráadásul megegyezett a család korábbi vállalkozásainak címével - azzal a címmel, ahol Takács Péter felesége, K. Éva és testvére, Kőszegi Gábor felnőtt, akiknek korábban még közös cégük is volt.- írta.Hozzátette: "Takács Péter, jelenlegi egészségügyi államtitkár 2020-2022 között az OKFŐ (Országos Kórházi Főigazgatóság) alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese volt."Takács Péter szerint viszont Kulja András megbukott, a Tisza Párt megfutamodott. Az államtitkár a Facebookon válaszolt Kulja vádjaira. Azt írta, "a világ leggagyibb korrupciós rágalmával akarják elterelni a figyelmet."A Fidesz politikusa 4 pontban válaszolt a vádakra:A rágalmukban leírtakkal ellentétben egyik hozzátartozóm sem volt tulajdonos/részvényes abban a cégben, amiről Kulja András beszél.Ily módon osztalékot sem tudtak felvenni.Sógoromat alkalmazottként foglalkoztatták külkeres tapasztalata és széles körű nyelvtudása (köztük mandarin) miatt, a munkaszerződésében rögzített járandóságán kívül semmilyen pénzt onnan soha fel nem vett.Kulja András még arról is hazudik, hogy 2020-ban hol dolgoztam... Kedves András, én akkor még a János Kórházat vezettem, ami frontkórház volt a COVID-ban. Az OKFŐ pedig csak 2021-ben jött létre.A lélegeztetőgép-biznisz részleteivel több cikkben is részletesen foglalkozott a 24.hu:
https://24.hu/belfold/2025/07/31/takacs-peter-egeszsegugyi-allamtitkar-kulja-andras-tisza-part-cafolat-csalad-erintett-lelegeztetogep-mutyi-sogora-alkalmazott/
https://web.archive.org/web/20250811170112/https://24.hu/belfold/2025/07/31/takacs-peter-egeszsegugyi-allamtitkar-kulja-andras-tisza-part-cafolat-csalad-erintett-lelegeztetogep-mutyi-sogora-alkalmazott/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/takacs-peter-cafolta-hogy-csaladja-erintett-lenne-a-lelegeztetogep-mutyiban-sogora-csak-alkalmazott-volt
24.hu
hungarian-news
2025-07-31 13:41:40
[ "Kőszegi Gábor", "Takács Péter" ]
[ "Fourcardinal Tanácsadó Kft.", "Fourcardinal Zrt.", "Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)", "SRF Silk Road Fund Holding Zrt." ]
[]
[ "egészségügy", "klientúra", "állami/önkormányzati szerződések" ]
[]
63,778
Műszaki vizsgáztatás: száz nap alatt 1068 alkalommal vesztegették meg a kormánytisztviselőket
Az ügyészség vádat emelt a vizsgaállomáson történt vesztegetés miatt. A vádlottak elfogásáról videó is készült.
A nyomozó ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 59 személy ellen a Kecskeméti Törvényszéken - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.A vádirat lényege szerint a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal 10 kormánytisztviselője, a kecskeméti műszaki vizsgaállomáson gépjárművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos hatósági tevékenységükkel összefüggésben - rendszeres haszonszerzésre törekedve - vesztegetési pénzt fogadtak el az ügyintézés során, a vizsgaállomáson megjelent ügyfelektől.A vizsgabiztosok korábbi megállapodásuknak megfelelően 2023. január végéig szervezetten és leplezetten fogadtak el ügyfeleiktől készpénzt, ügyintézésenként legalább 5 ezer forintot, illetve kisebb értékű ajándéktárgyakat, például pálinkát. A hivatalos személynek minősülő kormánytisztviselők a megállapodásnak megfelelően végezték az átvett készpénz gyűjtését is úgy, hogy az ügyfelektől átvett jogtalan előnyökről nyilvántartást vezettek - amelyben ezer forintot "egy perc" kifejezéssel helyettesítettek - majd, a nap végén egymás között egyenlő arányban osztoztak.Az ügyészség továbbá hivatali vesztegetés bűntettével vádolja azt a 49 ügyfelet is, akik a kormánytisztviselőket az ügyintézéseik során jogtalan előnyben részesítették. Az ügyfél vádlottak rendszeresen jártak el részben cégek, illetve magánszemélyek meghatalmazása alapján, részben pedig saját nevükben járművek forgalomba helyezését és forgalomban tartását érintő hatósági ügyekben, így személyes ismeretségben álltak a kormánytisztviselőkkel. Az ügyfeleknek tevékenységük hatékony ellátása miatt érdekükben állt a vizsgabiztosok befolyásolása a zökkenőmentes és gördülékeny hatósági ügymenet kialakítása és fenntartása céljából.A vádiratban foglalt bűncselekmények összesen 100 munkanapot érintenek, melynek során a kormánytisztviselők 1068 alkalommal fogadtak el az ügyfelektől készpénzt vagy más ajándékot.A nyomozás során - amelyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat az ügyészséggel hatékonyan együttműködött - a hivatalos személyek mindegyike beismerő vallomást tett.Vádiratában a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a vizsgabiztosok esetében letöltendő börtönbüntetést, több százezer forintos pénzbüntetést, valamint foglalkozástól és közügyektől eltiltást és vagyonelkobzást indítványozott.
https://24.hu/belfold/2025/07/31/muszaki-vizsga-vesztegetes-kormanytisztviselo-vizsgaallomas-vademeles-video/
https://web.archive.org/web/20250731104604/https://24.hu/belfold/2025/07/31/muszaki-vizsga-vesztegetes-kormanytisztviselo-vizsgaallomas-vademeles-video/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/muszaki-vizsgaztatas-szaz-nap-alatt-1068-alkalommal-vesztegettek-meg-a-kormanytisztviseloket
24.hu
hungarian-news
2025-07-31 10:07:44
[]
[]
[]
[ "vesztegetés", "bűnszervezet / bűnszövetség" ]
[]
63,779
Volt nudista kempinget is szerzett Matolcsy távozása előtt az MNB alapítványa
Matolcsy György volt MNB-elnök még a távozása után öt hónappal is tud meglepetést okozni. Kérdés, miért kellett az MNB Pallas Athéné Alapítványának egy hajdanvolt nudistastranddal gyarapítania szerteágazó vagyontárgyai körét.
A Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának része a balatonakarattyai part háromhektáros területe, benne az egykori Piroska nudistakempinggel. A hosszú évek óta bezárt ingatlan kalandos úton került Matolcsy György és a fia, Matolcsy Ádám közelébe. Tíz éve Csányi Sándor OTP-elnök érdekeltségéből szerezte meg az MKB-bankcsoport, amely utóbb nagyrészt Mészáros Lőrinc fennhatósága alá került, majd az MBH-gömböc egyik pillére lett. Négy évvel ezelőtt újra gazdát cseréltek a vízparti ingatlanok: miután az önkormányzat lemondott az elővásárlási jogáról, a Garda Ingatlanfejlesztő Alap lett az új gazda, amelyet az ifjabb Matolcsy üzleti-baráti köréhez sorolt Száraz István Quartz alapkezelője navigált. A település polgármestere akkoriban Matolcsy Gyöngyi, az exjegybankelnök exneje volt. Meglehet, afféle grandiózus építkezést terveztek ide is, amilyet az egykori kempingtől nem messze, az egykori MÁV-üdülő helyén megvalósítottak. Az alapítvány sajátos vagyonkezelését és -vesztését leleplező Állami Számvevőszék külön jelentést szentelt az MNB ingatlangazdálkodásának, amelyben kiemelte a pazar oktatási és üdülési centrumot. Egyrészt a felépítésében Matolcsy Ádám másik cimborája, Somlai Bálint kapott indokolatlanul vaskos megbízásokat, másrészt az MNB luxuskörülmények között nyaraltatta ott a munkatársait. Nem csoda, ha Varga Mihály, az új jegybankelnök úgy döntött, takarékossági okokból eladja a létesítményt.   Mi lesz a kempinggel? Még titok, hogy ez a sors vár-e a Piroska kempingre és a szomszédos területekre is, de a HVG információi szerint augusztustól legalább a vagyonkezelésük joga visszakerült a Pallas Athéné saját vagyongazdájához, az Optima Zrt.-hez. Ebből jelenleg annyi látszik, hogy a Quartz honlapjáról eltűnt a Garda alap, az MNB nyilvántartása szerint pedig az Arcadia nevű alapkezelő menedzseli, amely az Optima-cégcsoport tagja. A Magaspart alatti területek fejlesztése különösen érzékeny téma Akarattyán, miután a helyi természetvédők már 2017-ben felléptek a Matolcsyné vezette önkormányzat által fellazított építési szabályok ellen. Az ügyben ombudsmani jelentés is született, vészharangként a potenciális környezetkárosítás és az ingatlanok hosszú távú leértékelődése miatt. A Quartz vezérigazgatója, Valkó Mihály 2025 elején még úgy nyilatkozott a HVG-nek: bármiféle fejlesztés esetén próbáljuk a legtöbb szempontot figyelembe venni, így az ombudsmani jelentés megállapításait is. A Pallas Athéné Alapítvány Varga által delegált, új vagyonkezelői fokról fokra próbálják visszavenni a Matolcsy fiú kalandor baráti köréhez kihelyezett közvagyont, amelynek még a számbavételével sem végeztek. A Quartztól a minap egy másik alap, a Közép-európai III. Magántőkealap is szerencsésen visszakerült az Optima hasonló nevű alapkezelőjéhez. E magántőkealap fő befektetése a Metropolitan Egyetem, amelynek elnök-vezérigazgatója, Czene Gréta (Matolcsy György bizalmasa) nemrégiben megalapította a rejtélyes Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke az idősebb Matolcsy. Rejtély, ki, mennyivel és milyen célra tölti majd fel az új alapítványt.   Száraz István csendben elvonul A háttérben közben csendben megindult a Száraz István nevére vett, illetve irányítása alá helyezett vagyonok átrendezgetése, porlasztása. Tán arra is készülve, hogy a Pallas Athéné százmilliárdos közpénzvesztéséért – hozzon bármit 2026 áprilisa – valakinek mégiscsak felelnie kell. A nyár eleje óta a Quartz alapkezelőnek nem Száraz a kizárólagos tulajdonosa: kisebbségben bekerült mellé egy Matolcsy Ádámhoz köthető dubaji cég, a fiatalember köreihez tartozó – és a Pallas Athéné vagyoni ügyeivel a Matolcsy-éra utolsó hónapjaiban megbízott – Stofa György holdingja, egy további magyar, baráti kft., illetve a csapatnak dolgozó Sándor Tamás ügyvéd. Eközben megkezdődött a Quartz fennhatósága alatt álló, titkos befektetői hátterű tőkealapok átalakítása, amelyek korábban jelentős – 23 százalékos – kisebbségi tulajdont szereztek az MBH Bankban. Egyikük a Shihon Magántőkealap, amelynek az irányítása a Száraz-féle érdekeltségi körből Mészáros-közeli kezekbe került, miközben a tulajdonosi részesedése 15 százalék fölé nőtt.   Megszólalt Tajthy Attila Új alapkezelője a Citadel, amely a cégiratok alapján szintén a Száraz-birodalom része volt, de ma már felerészben Tajthy Attila, az egykori takarékszövetkezeti integrációs szerv, a SZHISZ főnöke a tulajdonosa. A vezetői viszont eddig is az MBH gerincét alkotó takarékos érából ismert pénzügyesek voltak. Tajthy a HVG kérdésére elmondta: a Citadel egy kis butik alapkezelő, mindössze két, zárt körű alappal (a másik egy ingatlanalap). Hogy a Shihon áthelyezésével együtt megváltozott-e a mögötte álló befektetők személye is, arról nincs információ, ám Tajthy szerint a Citadelnek nincs tulajdonosi kötődése az általa kezelt magántőkealaphoz. Ez azt jelenti, hogy az alapkezelő tulajdonosainak nincsenek befektetési jegyei. Az MBH hitelágon százmilliárdos nagyságrendben köteleződött el az alapítvány és Matolcsy Ádám érdekeltségei felé. A tulajdonosi szerkezet kitisztítása immár a szalonképesség kritériumává válhat az MBH számára, főleg ha az állam a tőzsdén akar megválni a részesedésétől. Az Európai Bizottság pedig a közelmúltban információt kért a magyar hatóságoktól, hogy tisztázza: segítette-e tiltott állami támogatás a takarékszövetkezeti szektort is elnyelő MBH létrehozását.
https://hvg.hu/360/20250806_mnb-matolcsy-pallas-athene-alapitvany-balatonakarattya-piroska-nudista-mbh-Tajthy-Attila
https://web.archive.org/web/20250811190146/https://hvg.hu/360/20250806_mnb-matolcsy-pallas-athene-alapitvany-balatonakarattya-piroska-nudista-mbh-Tajthy-Attila
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volt-nudista-kempinget-is-szerzett-matolcsy-tavozasa-elott-az-mnb-alapitvanya
HVG360
hungarian-news
2025-08-06 13:43:00
[ "Czene Gréta", "Matolcsy Ádám", "Matolcsy Gyöngyi", "Matolcsy György", "Mészáros Lőrinc", "Sándor Tamás (ügyvéd)", "Somlai Bálint", "Stofa György", "Száraz István", "Tajthy Attila Tamás", "Valkó Mihály" ]
[ "Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt.", "Balatonakarattya Község Önkormányzata", "Budapesti Metropolitan Egyetem", "Citadel Alapkezelő Zrt.", "Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítvány", "GARDA Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap", "Közép-Európai III. Magántőkealap", "Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.", "Magyar Nemzeti Bank (MNB)", "MBH Bank Nyrt.", "Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)", "Pallas Athéné Domus Optima Zrt.", "Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.", "Shihon Magántőkealap", "Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete" ]
[ "Balatonakarattya", "Veszprém megye" ]
[ "ingatlan", "hűtlen kezelés", "rokonok", "átláthatóság", "gazdálkodás", "környezetkárosítás", "önkormányzat", "bankok - pénzintézetek", "klientúra", "hitelezés", "jogalkotás", "ÁSZ-ellenőrzés", "Balaton-sztorik", "vagyonátadás / közérdekű alapítvány" ]
[ "MNB alapítványok" ]
63,780
Megszerezte, amit akart, most elkezdi „védeni” a Balatont a NER
Egy évtizednyi szabad rablás után a kormány most megvédené a Balatont – legalábbis az újonnan érkező befektetők elől. Az eddigi rombolást viszont legalizálja a heteken belül hatályba lépő Vízparti terv.
Az építési minisztérium honlapján egymással néz farkasszemet két államtitkár, Lánszki Regő és Nagy Bálint. Vajon megbeszélték-e egymással, hogy amit Lánszki most szapul, hogy ugyanis eddig nem védték kellően a Balatont, abban Nagy Bálint tettestárs volt? Merthogy Nagy 2022-ig Keszthely fideszes polgármestere volt, és a lakosság hiába tiltakozott a beépítések miatt, a politikus nem állt ellen a beruházóknak. Így a korábbi Zala Kemping és Üdülőfalu zöldterületén idén tavaszra felépült a kormányfői vő, Tiborcz István üzlettársának, Paár Attilának a jókora, saját stéggel rendelkező lakóparkja, amelynek a lakásait már másfél éve kínálják eladásra. Az üzlet azonban nem igazán pörög, eredetileg 288 lakást terveztek, de csak az első ütem készült el, és annak 120 lakásából még csak 16-ot tudtak eladni. A kereslet tehát megfogyatkozott, így most már a kormányhoz közel álló befektetőknek sem jön jól, ha továbbra is boldog-boldogtalan építkezhet a tóparton, konkurenciát támasztva a már megépült ingatlanoknak. Elérkezett a „védjük meg a Balatont” kormányzati kommunikációjának az időszaka, amit az építési államtitkár július közepén ki is posztolt a közösségi oldalára. Mint Lánszki Regő írta, „az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a jelenlegi szabályozás nem minden esetben kielégítő. Ezért alaposan megszigorítjuk a Vízparti tervet, mellyel világos célokat tűztünk ki: megőrizni a balatoni zöldterületeket, megállítani a beépítéseket, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá téve az építési szabályokat.” A Balaton új vízparti szabályozási tervének valójában már évekkel ezelőtt hatályba kellett volna lépnie, több fordulóban társadalmi vitára is bocsátották, de a kormány valahogy mindig elodázta az elfogadását és a kihirdetését. Így ma már hiába kezdődik a rendelettervezet azzal, hogy „a Balaton mindannyiunké: elérhetősége és a part szabad megközelíthetőségének biztosítása közérdek”, fájdalmas mondat ez azoknak a civileknek, akik például a Kádár-korszak egykori pártüdülőjének, a Club Aligának a privatizációja és beépítése ellen küzdöttek, miközben a kormány a kiemelt beruházási célterületté nyilvánítással szabad kezet adott a Bayer-csoportnak a magas épületek felhúzásához és a vízpart jelentős részének lezárásához. A Bayer tulajdonosa, Balázs Attila szintén remek kapcsolatokat ápol a kormánnyal. A csopaki civil szervezetek ugyancsak évek óta próbálnak gátat szabni a befektetői érdekek érvényesülésének. A kormány akárhányszor vitára bocsátotta a szabályozási terveket, ők mindannyiszor benyújtották javaslataikat, és bár néhány meghallgatásra talált, a csopakiak nem lehetnek biztosak abban, hogy az egykori Bahart-kikötő mólóján fennmarad a parti sétány, és hozzáférhetnek a vízhez. A telket ugyanis pár éve egy építési vállalkozó, Abronits Róbert cége vásárolta meg (Abronits ugyanúgy nyergesújfalui, mint a végrehajtói botrányba belebukott igazságügyi államtitkár, Völner Pál, sőt Abronits Völner fiától bérelt irodákat), és bár a kikötői területről szóló adásvételi szerződés szerint hozzáférést kellene biztosítania a mólóhoz, amint birtokon belülre került, azonnal lezárta a kikötőt és a parti sávot. A mólót utóbb ugyan megnyitották a civilek és az önkormányzat nyomására, ám az újabb társadalmi vitára bocsátott Vízparti tervben nem szerepel a gyalogos kijárást lehetővé tevő jelzés. Így könnyen lehet, hogy megvalósul a beruházó gigakikötő-építése, amelynek része az útban lévő védett nádas „áthelyezése” – kérdés, hogy a növény túlélőnek bizonyul-e. Üzleti szempontból persze nagyon is érthető a törekvés, hiszen jelenleg 9 ezer regisztrált hajó van a Balatonon, és már azok számára sincs elég kikötőhely, miközben évente 100-150 új járművet bocsátanak a tóra, és az elektromos hajók még csak most robbannak be a piacra. Irtózatos a küzdelem a dokkokért, és ez a bérleti díjakat is feltornázta: egy átlagos – 7 méter hosszú, kéttonnás – hajó 2 millió forintért áll a vízben az esztendő nagy részében. Holott a Vízparti tervnek éppen az lenne az értelme, hogy úgy védjék meg a nádast és a tó menti zöldterületeket, hogy azt semmilyen politikai vagy gazdasági érdek ne írhassa felül, ellenkező esetben a Balaton vízminősége és természetes környezete védhetetlenné válik. Ehhez képest a szakértők állítják, hogy a szabályozásban pontatlanok a nádlehatárolások, illetve a minőség alapján osztályozott nádasokat is a szabályozási elemek közé kellett volna sorolni. Így ugyanis, hogy csak a tájékoztató elemek körében szerepelnek, a természetvédelemnek egy-egy beruházás engedélyezési eljárásában sokkal kisebb esélye lesz arra, hogy megóvja ezeket a területeket a további beépítésektől. Az új szabályozás, amelyről az Építési és Közlekedési Minisztérium azt mondta a HVG-nek, hogy még augusztusban kihirdetik, és azt követően 30 napon belül hatályba is lép, gyakorlatilag szemet huny a korábban keletkezett illegális feltöltések felett is. A tervezett rendelet meghatározza ugyan a tómeder övezetét, ám abba jelenleg számos helyen belelógnak a jelölésben is „illegális, elbontandó feltöltések” megnevezésű területek, de erről szót sem ejtenek a szövegben, és ezzel fenntartják a szabályozatlan, illetve rendezetlen jogi helyzetüket. A Nők a Balatonért Egyesület tavasszal készült környezeti értékelésében 134 olyan helyszínt azonosítottak a tó környékén, ahol a Vízparti terv tervezete lehetőséget nyújt arra, hogy csökkenjen a zöldfelület, és ezáltal intenzívebbé váljon a beépítés. Azzal például, hogy tíz településen is összevont különleges övezetbe vagy beépítésre szánt területbe sorolják át az eddigi kempingterületeket, összesen 47,5 hektár sorsa pecsételődik meg: ezek a területek megszűnnek kizárólagos kempingként funkcionálni. A tervezet helyenként legalizálja az olyan beépítéseket és rendeltetéseket, mint amilyen a siófoki Aranyparton felhúzott apartmanház. Ugyancsak legalizálják azokat a kikötőket vagy egyéb funkciójú épületeket is, amelyeket az elmúlt 20 évben strandterületeken létesítettek, illetve éppen most adnak lehetőséget a strandtól eltérő, más besorolású területhasználatra például Csopakon, Balatonőszödön, Révfülöpön, Keszthelyen, Balatonalmádiban vagy Ábrahámhegyen. A civil szervezet szakértője úgy látja, hogy mindez több pontban sincs összhangban azokkal a célokkal, amelyeket a rendelet preambuluma megfogalmazott. Éppen ellenkezőleg, a közérdek csorbulását jelentheti, ha az önkormányzatok elveszítik annak lehetőségét, hogy közparkot vagy strandot alakítsanak ki, miközben a rendelet jelentős magángyarapodást idéz elő, hiszen megnő a jelenlegi telektulajdonosok ingatlanának értéke a számukra kedvező átminősítésnek köszönhetően. A vízparti sávban több mint 6 hektárral csökken az erdőterület is, jellemzően új utak, kerékpárutak és parkolók miatt. Minimális esély ugyan van még, hogy egy-két észrevételt figyelembe vesz a kormány, de alapvető változás már nem valószínű a Vízparti tervben. A minisztériumban a HVG érdeklődésére azt mondták, hogy a mostani, júliusban zárult egyeztetésen több mint kétszáz véleményező több száz észrevételét dolgozták fel. „Nem fogadtuk be azokat a véleményeket, amelyek a természeti erőforrások védelmi szintjének csökkenését eredményezik, vagy a tulajdonhoz fűződő jogot jelentősen korlátozzák” – állították. Csakhogy a Nők a Balatonért Egyesület kimutatásából jól látszik, milyen tágan értelmezhető a tulajdonhoz való jog a kempingek és strandok magántulajdonosai esetében. A kikötőkkel kapcsolatban pedig a minisztérium azt közölte, hogy a Vízparti terv csak ott jelöl meg helyszínt a dokkoknak, ahol a természetvédelemért felelős Agrárminisztérium és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága kifejezetten hozzájárult ehhez, és a kijelölés természetvédelmi érdekeket nem sért, minősített nádast nem érint. Ezen a ponton azonban visszacseng az, amit a szakemberek mondtak, hogy az alaposan megtépázott állami természetvédelem ma már nem olyan ellenálló, mint néhány évtizeddel ezelőtt.  
https://hvg.hu/360/20250808_hvg-balatonpart-beepitese-szabalyozas-lakoparkok-vizparti-terv
https://web.archive.org/web/20250811200011/https://hvg.hu/360/20250808_hvg-balatonpart-beepitese-szabalyozas-lakoparkok-vizparti-terv
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszerezte-amit-akart-most-elkezdi-bvedenir-a-balatont-a-ner
HVG360
hungarian-news
2025-08-08 06:30:00
[ "Abronits Róbert", "Balázs Attila", "Nagy Bálint", "Paár Attila", "Tiborcz István" ]
[ "Bayer Construct Zrt.", "Club Aliga", "Építési és Közlekedési Minisztérium" ]
[ "Ábrahámhegy", "Balatonalmádi", "Balatonőszöd", "Balatonvilágos", "Csopak", "Keszthely", "Révfülöp", "Somogy megye", "Veszprém megye", "Zala megye" ]
[ "ingatlan", "háttér", "civilek", "hajózás", "környezetkárosítás", "építőipar", "környezetvédelem", "klientúra", "jogalkotás", "állami/önkormányzati szerződések", "NER HOTEL", "Balaton-sztorik", "kiemelt beruházás" ]
[ "Aligai kiemelt beruházás" ]
63,781
Sínen van a magyar uniós óriáshitel, de a Mészáros-felár még gondot okozhat
Biztosra vehető, hogy megkapja az egymilliárd eurós kölcsönt a MÁV, a közbeszerzési folyamat azonban tartogat kockázatokat.
Minden banki belsős jóváhagyáson átment a MÁV egymilliárd eurós (jelenlegi árfolyamon közel 400 milliárd forintos) hitelkérelme az Európai Beruházási Banknál (EBB). Ez a banki szakmai elfogadást jelenti, a projektet még jóvá kell hagynia az igazgatótanácsnak is.Az EU tagállamainak tulajdonában álló bank igazgatótanácsát a 27 tagállam és az Európai Bizottság delegálja. A szavazati súlyokat a tagállami jegyzett tőke arányában határozzak meg, ez utóbbit pedig az országok bruttó hazai terméke (GDP) jelöli ki. Magyarország súlya így csupán egy százalék.A még hátralévő döntési körrel kapcsolatban az ügy legfrissebb fejleményeiről nemrég beszámoló Szabad Európa aztírta, hogy az már csak formalitás, a tulajdonosi testület igent szokott mondani azokra a hitelkérelmekre, amiket a menedzsment javasol.Saját információink egybevágnak azzal a Szabad Európa cikkében szintén szereplő értesüléssel is, miszerint Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője levélben kérte az egymilliárd eurós hitel jóváhagyását. Kérdésünkre ezt maga a politikus is megerősítette.Ez azért érdekes, mert Lázár János építési és közlekedési miniszter, a Fidesz, illetve a kormányközeli média nemrég kampányt folytatott Kollár Kinga ellen, mondván, azért dolgozik, hogy Magyarország ne kapja meg a felfüggesztett uniós pénzeket. Lázár júniustól kezdvetöbbvideóbanés Facebook-bejegyzésbenis azt állította, hogy a Tisza Párt támadja az EBB-hitelprojektet.A hazai közlekedési intézményekben is az a hír terjedt el, hogy nem fogja az EBB finanszírozni a fejlesztéseket, pedig más forrásaink szerint erről nem volt szó. A folyamat elhúzódása egyáltalán nem szokatlan az EBB nagy összegű hiteleinél, nagyjából két évbe tellett például, mire sikerült végigzongorázni a MÁV 21 darab emeletes KISS motorvonatának finanszírozásifolyamatát.Az egymilliárd eurós hitelt nem a magyar állam, hanem a MÁV veszi fel, a kormány pedig ugyanennyi önerőt biztosít. Így nagyjából 800 milliárd forintos vasútfelújítás indulhat.Igaz, Lázár János az egyik legnagyobb vasútfejlesztésének titulálta a hitelből megvalósulóprojektet, projekteket. Ez azonban eléggé fellengzős kifejezés, inkább a jó ideje elmaradt karbantartások pótlásáról van szó.A projekteket tartalmazókormányhatározategyértelműen pályafelújításról szól, ezt néhány biztosítóberendezés és forgalomirányítási fejlesztés egészítené ki. A központi forgalomirányítást Lázár János Facebook-posztjaszerint 490 kilométeren terjesztenék ki - ez azonban a határozatban nem szerepelt.Bár Lázár János a Szeged-Cegléd vasútvonalkétvágányúsításárólés óránként 160 kilométeres sebességre emeléséről beszélt, ez nem teljesen felel meg a valóságnak. A szakasznak csak egy kisebb részén, Szeged és Kiskunfélegyháza között emelik majd meg a pályasebességet, és csak részlegesen, egyes szakaszokon épül kimásodik vágány.Dinamikusan változott a fejlesztések összetétele és költségkerete is. A hivatalos 2024-eskormányhatározatban782 milliárd forintos teljes költés szerepel egymilliárd eurós EBB-hitellel, a bank honlapján elérhetőprojektleírásmár 868 milliárd forintról szól. Lázár János Inforádiónak adott interjújában pedig 800 milliárd forintos hitelösszegszerepelt.Számos kérdés nyitott még a projektek kapcsán. A Veszprém-Boba szakasz például - ahol éppen szünetel a forgalom egy olyan, pár száz méteres szakasz felújítása miatt, amelyet az elmúlt évtizedekben már többször felújítottak - a MÁV-tól a GYSEV kezelésébe kerül idéntől. Mégis, a hitelből a MÁV-nak kellene felújítania.Az együttműködés a hitel jóváhagyása után sem ígérkezik feltétlenül egyszerűnek. Az EBB beszerzésielvárásaiigen szigorúak: nemcsak a hazai és uniós közbeszerzési szabályokat kell betartani, de oda fognak figyelni a verseny tisztaságára, a közbeszerzési kiírások feltételire. A testre szabott kiírásokat az EBB nem fogja elfogadni.Az más kérdés, hogy mennyire képzelhető még el érdemi verseny ezen a piacon Magyarországon. Az elmúlt években a vasútfejlesztési tendereket többnyire Mészáros Lőrinc egyik legfontosabb éslegjövedelmezőbbvállalata, a V-Híd nyerte meg, így erősen kérdéses, van-e még elegendő kapacitás az országban rajta kívül. Leginkább az osztrák Strabag és Swietelsky, a cseh Metrostav és Subterra jöhet szóba befutóként egy valóban nyílt kiíráson. Mindenesetrenehezen elképzelhető, hogy az EBB számára elfogadható lesz, ha a 800 milliárdos projektek java része a V-Hídhoz kerül, és nem jut érdemi megrendelés más vállalkozásnak.Különösen akkor, ha az árak is elszállnak. Márpedig a magyarországi vasútépítések jóval drágábbak, mint más országokban. A Budapest-Belgrád-vasútvonal kilométerarányos költsége negyedével magasabb idehaza, mint a szerb szakaszon. Mindezt úgy, hogy Szerbiában óránként 200 kilométeres sebességre építik a pályát, és csak külön szintű kereszteződések (alul- vagy felüljárók) vannak.Idehaza viszont csak óránként 160 kilométeres sebességre alkalmas pálya épül, és csupán két különszintű átjáró lesz a 166 kilométeres szakaszon. A projektben természetesen jelentős szerepet játszanak Mészáros Lőrinc érdekeltségei - érdemben főként a V-Híd - a költségek nagy részét meghitelező Kína vállalatai mellett.Egy másik nyitott EBB-ügy is hamarosan rendeződhet: a GYSEV Cargo többségi részesedésénekeladásához- Tiborcz István Waberer's-ének tulajdonszerzéséhez - is megkaphatja a kormány a jóváhagyást, ehhez várhatóan kezességet kell vállalnia a GYSEV korábbi hiteleiért.
https://telex.hu/g7/2025/07/28/mav-ebb-hitel-felujitas-lazar-meszaros-kollar
https://web.archive.org/web/20250729030618/https://telex.hu/g7/2025/07/28/mav-ebb-hitel-felujitas-lazar-meszaros-kollar
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sinen-van-a-magyar-unios-oriashitel-de-a-meszaros-felar-meg-gondot-okozhat
Telex
hungarian-news
2025-07-28 05:40:50
[ "Mészáros Lőrinc", "Tiborcz István" ]
[ "MÁV", "V-Híd Zrt.", "Waberer’s International Nyrt." ]
[]
[ "közbeszerzés", "lobbi", "EU", "közlekedés", "hitelezés", "vasút" ]
[]
63,782
Fogyókúrára fogta a kormány a gazdaságot, és ezt még a NER elitcégei is megérezték
Az uniós pénzek befagyasztása és a hazai költségvetési problémák miatt jelentősen visszaestek az állam közbeszerzés-köteles megrendelései, ami az egész gazdaságon nyomot hagyott.
Három éve akadozik az uniós pénzek érkezése, és azóta vergődik a magyar gazdaság. A tavalyi utolsó negyedévben lényegében még mindigugyanott tartotta GDP, mint 2021 azonos időszakában, és az idei folyamatok sem fényesek: az első negyedévben a legkedvezőbb, nyers adat szerintstagnálta gazdaság, és akormányzativárakozásszerint ugyanezt mutatja majd a második negyedéves adat is, amelyet szerda reggel közöl a KSH.A kormány ezért rendszeresen az ukrajnai háborút, a hibás uniós gazdaságpolitikát és a német gazdaság problémáit teszi felelőssé, de az egyik legnagyobb hatása a növekedés leállásában annak volt, hogy 2022 tavaszától az uniós források jelentős részének kifizetésétfelfüggesztetteaz Európai Bizottság a jogállamisági problémák miatt. A kilátások sem jók, 420 milliárd forintot márelvesztettaz ország, idén pedig még több forrástól eshetünk el.Ennek a folyamatnak látványos a hatása az állami beruházásokra és közbeszerzésekre, az alábbiakban a közbeszerzési eljárások eredménytájékoztatói alapján mutatjuk be a folyamatokat. Ezek az adatok persze nem feltétlenül azt mutatják, hogy az adott évben mennyit költött a kormány, hiszen csak az eredményhirdetés pillanatában ismerhetjük meg azt az összeget, amire leszerződött az állam. Többéves távlatban viszont jól látható az állam megrendelői szerepének változása. (További módszertani információk a cikk végén olvashatók.)A közbeszerzési eljárások értékét az adott évi GDP-hez viszonyítva látható, hogy az elmúlt két évben nagyon jelentősen visszaestek az állami beszerzések.Míg 2020-2022 között az állami közbeszerzések értéke a GDP arányában átlagosan 7,9 százalékot tett ki, 2023-2024-re ennek közel felére, 4,3 százalékra esett.Nem egyformán érintette a visszaesés az egyes beszerzési típusokat: a szolgáltatások megrendelésének értéke a GDP-hez viszonyítva 20 százalékkal esett, az árubeszerzéseké 35 százalékkal, míg az építési beruházásoké szinte földbe állt 63 százalékos csökkenéssel.Látványos eredményeket ért el Lázár János építési és közlekedési miniszter 2023. januári állami beruházásilehúzásiakciója is: abban az évben már csak a GDP 2,7 százalékát tette ki a hazai közbeszerzési források értéke az előző évi 4,2 százalék után.Az is érdekes, hogy az uniós forrásoknál is nagyobb mértékben fogta vissza az állam a hazai közbeszerzési forrásokat 2023 elejétől fogva. Tavaly valamelyest enyhült a szigor, de a GDP 3,5 százaléka továbbra is kifejezetten alacsony.A visszaesést nem magyarázza az uniós források ciklikussága, hiszen a mostani uniós költségvetési időszak 2021-től 2027-ig tart, és inkább az elején jellemző hullámvölgy, amíg az új programok beindulnak. Ám itt nem ez a gond, hanem inkább a források sorsának említett bizonytalansága.Ami pedig a hazai költségvetési forrásokat illeti, a közgazdászok által gyakranbíráltprociklikus gazdaságpolitika hátulütőjét látjuk: a kormány a jó években hazai forrásból is fűtötte a gazdaságot - nyilván nem függetlenül a 2022-es választásoktól -, így viszont akkor kellett megszorítani, amikor az amúgy is lefulladt.Az állami beszerzéseken belül leginkább a beruházásoknál hiányoznak az uniós és magyar állami források. Míg 2020-2022 között a GDP körülbelül négy százaléka jutott ilyen közbeszerzésekre, 2023-ban és 2024-ben már csak másfél százalék.Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy az ipar gyengélkedése mellett a beruházások visszaesése a magyar gazdaság utóbbi évekbeli szenvedésének másik fontos tényezője. Ezen belül pedig nagyon fontos szerepe van az állami megrendelések visszaesésének.Az uniós pénzek hiánya itt is látványos: 2020 és 2023 között a közbeszerzések harmadát finanszírozták brüsszeli forrásokból, ez 2024-re alig 19 százalékra csökkent. Fontos kiemelni, hogy ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen ki is fizette az unió ezeket az összegeket: a magyar kormány előfinanszírozza az uniós támogatásokat, és jó esetben ez a pénz később befut a magyar költségvetésbe.Ez kérdőjeleződhetett meg egyre jobban a kormány számára is, bár a kohéziós pénzek egy részéhez már ismét hozzáfér. Mindenesetre a tavalyi 651 milliárd forintnyi uniós forrás csupán fele a 2021-es összértéknek. A GDP arányában pedig még nagyobb a visszaesés.A visszaeső kereslet hozzájárulhatott ahhoz, hogy élénkült a verseny, legalábbis a statisztika ezt mutatja. Ahogy az alábbi ábrán látható, az egy tenderen átlagosan elinduló cégek száma a 2020-as 3-ról 2024-re 3,5-re növekedett.A növekedés okaként a szűkülő közbeszerzési piac, a gazdasági növekedés hiánya is felmerülhet. De annak is lehet szerepe, hogy ezt pozitívumkéntállíthatja bea kormány az Európai Bizottság felé - az egy ajánlatos tenderek arányának csökkentése az uniós pénzek felszabadításának is az egyik feltétele,kormányrendeletis készült ennek érdekében.A legérdekesebb folyamatokat az építési beruházásoknál lehet követni. Jól hangzik, hogy összességében növekedett a verseny a NER-es szállítók jelenléte mellett - de ha kicsit az adatok mögé nézünk, a kép összetett.Csak a NER domináns szállítói által elkerült kisebb értékű beszerzéseknél élénkült a verseny, az igazán jelentős megrendeléseket továbbra is főként Szíjj László és Mészáros Lőrinc cégei nyerik el.Az alábbi grafikonon a tenderek értékét és a pályázók számát mutatjuk be a megkötött szerződések értéke szerint. Jól látható, hogy a 20 milliárd forint alatti megrendeléseknél - amik részben az önkormányzati szektortól származnak - valóban felpezsdülő verseny jelei látszódnak. A 20 milliárd forint feletti - főként állami szereplők által kiírt - tendereknél viszont nem látni ezt a folyamatot.A nagyobb tolongást kiváltó, kisebb értékű közbeszerzéseken nem túl sikeresek a NER-cégek: a 10 milliárd forint érték alatti beszerzéseknél tavaly csak 11 százalékos volt a részesedésük, míg efelett minden szerződést elvittek legalább konzorciumi partnerként.A megszorítások így sem kerülték el a kormányközeli cégeket: a korábbi évek 800-1600 milliárd forintos megbízásai után 2023-ban csak 280 milliárd forint jutott, igaz, 2024-re sikerült 600 milliárdot leszerződni. Ezzel helyreállt a korábbi évek 50 százalékos piaci aránya. A képlet továbbra is egyszerű: a nagy állami projekteknél fix befutók Mészáros Lőrinc, Szíjj László, illetve általában a NER-elit építőipari cégei, a többieknek marad a versengés a kisebb falatokért.Az adatok az EKR rendszerből származnak, ahova a közbeszerzést kiíró szervezetek töltik fel a kiírások információit. Az adatok nem ritkán tartalmaznak hibákat, a kirívó eseteteket javítottuk az adatbázisban. A nem forintban megkötött szerződések értékét éves MNB-árfolyamon váltottuk át, ahol nem volt pénznem megadva, azt forintnak tekintettük. A rosszul megadott pénznemeket a kirívó esetekben javítottuk.Ki kellett hagyni a keretszerződéseket, csak az ezekből történő lehívásokat vettük figyelembe. A szerződéses érték nem feltétlenül esik egybe a végül ténylegesen kifizetett összeggel, lehet kevesebb (például nem valósítják meg a teljes beruházást, minőségi kifogások miatt levonnak, visszatartanak) vagy több is (például pótmunkák, szerződésmódosítások miatt).Emellett az sem triviális, hogy mely állami beszerzés kerül a közbeszerzés rendszerébe. Például a koncessziókkal olyan állami megbízások kerülnek át a magánszférába, amelyekre korábban közbeszerzéseket írtak ki. De annak is hatása lehet, hogy határérték alatti vagy feletti eljárásokat indítanak.
https://telex.hu/g7/2025/07/30/kozbeszerzes-tender-unios-penzek-sporolas-meszaros-szijj-epitoipar-verseny
https://web.archive.org/web/20250730023227/https://telex.hu/g7/2025/07/30/kozbeszerzes-tender-unios-penzek-sporolas-meszaros-szijj-epitoipar-verseny
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fogyokurara-fogta-a-kormany-a-gazdasagot-es-ezt-meg-a-ner-elitcegei-is-megereztek
Telex
hungarian-news
2025-07-30 04:22:50
[ "Mészáros Lőrinc", "Szíjj László" ]
[]
[]
[ "közbeszerzés", "támogatás", "lobbi", "EU", "építőipar", "kereskedelem" ]
[]
63,783
Többszörösére emelkedtek a mohácsi kikötő költségei, de a befejezés nincs a láthatáron
Több mint tíz éve tervezgetik, de még mindig nem készült el a mohácsi áruforgalmi kikötő. A legutóbbi határidő idén június volt, a kivitelezés azonban többször is csúszott, közben a költségek folyamatosan emelkednek, ráadásul a helyszínen megjelent egy olyan építőipari cég is, amely eredetileg nem is szerepelt a nyertesek között.
"A kivitelező professzionális, nagyon gyorsan épít" - mondta Pávkovics Gábor, Mohács fideszes polgármestere a térség parlamenti képviselőjének, a KDNP-s Hargitai Jánosnak még2022 márciusábana leendő mohácsi kikötőről. Hargitai a videó tanúsága szerint annak is örült, hogy sikerült az anyagi akadályokat elhárítani. Azonban a projekt, vagyis a baranyai város új kikötője azóta sem készült el, a kezdeti büdzsé pedig legalább megduplázódott. Sőt, arra utaló jelek is vannak, hogy az illetékesek már az eredeti költségvetés majdnem háromszorosával, bruttó 15 milliárd forinttal számolnak. A beruházással kapcsolatos, hetekkel ezelőtt feltett kérdéseinkre sem a mohácsi önkormányzat, sem az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) nem válaszolt. Közben a munkaterület kreatívan hasznosul, a készülő Duna-híd néhány elemét itt építik.Mohács tíz évvel ezelőtt nyert európai uniós támogatást egy nemzetközi áruforgalmi kikötő megépítésére. A tervek szerint a "régió logisztikai központjává" tennék a várost, és ehhez intermodális (vasúti, közúti, vízi) közlekedési csomópontra van szükség. Az áruforgalmi kikötővel kapcsolatban már bő 20 éve voltak elképzelések, lényegében azóta, hogy 2007-ben a város iparterületén célegyenesbe ért a schengeni határkikötő megépítése. A szomszédos területre tervezett, újabb fejlesztéssel kapcsolatban az első konkrét bejelentést még Szekó József, Mohács korábbi fideszes polgármestere tette.2015-ben 5 milliárd forintosköltséggel számoltak, amihez a városnak csupán 300 millió forintos önerőt kellett hozzátenni. Azonban egy sikertelen közbeszerzés után - és majdnem három évvel később - kiderült, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) származó támogatás nem lesz elegendő. Az új, megemelt keretösszegű tendert 2019-ben sikerült csak kiírni, és majdnem egy újabb évnek kellett eltelnie a győztes kihirdetéséig. Ekkor az Átlátszómegírta, hogy a nettó 5,79 milliárd forintos - vagyis bruttó 7,35 milliárd forintos - ajánlatával a pécsi Platina-Bau Zrt. lett a befutó. Ezen kívül még öt ajánlat érkezett, de a Platina-Baun kívül - mint esélyes vállalkozásoktól - csak a B. Build & Trade Kft.-től kért be a mohácsi önkormányzat bírálóbizottsága minden dokumentumot. Azazóta bedőlő B. Buildaz első komolyabb megbízásait, referenciáit Bánki Erik hazai pályáján nyerte, sőt a Fidesz baranyai erős emberéhez (és felesége cégéhez) köthető lovardát is ők építették.Jelenleg azonban egy másik cég részvétele, illetve kihagyása érdekes: ajánlatot nyújtott be a Swietelsky Építő Kft. is, de a második körbe már nem jutottak be. Az ajánlat pikantériáját az adja, hogy több jel is arra utal: valahogy végül őket is bevonták a projektbe, igaz, ennek hivatalos nyomát nem találtuk.A Platina Baunak az eredeti szerződés szerint már 2023 végén át kellett volna adnia a kész kikötőt, azonban a Telex több forrásból is úgy értesült, hogy egy sor nem várt probléma nehezítette a kivitelezést.Volt olyan szakmabeli nyilatkozó is, aki úgy látta, hogy a Platina eleve alkalmatlan volt a feladatra.Igaz ugyan, hogy rengeteg különböző építési közbeszerzést nyertek, de korábban még csak hasonló projektben sem vettek részt. A kikötőépítés komplexitását, kihívásait jól érzékelteti a Magyar Építőkcikke: több mint 300 méternyi, több ezer köbméteres vasbeton partfalat kell kialakítani. Tény, hogy a kért referenciákat, szükséges szakembereket be tudta mutatni a cég.A feladatok mégsem teljesen az eredeti terveknek megfelelően alakultak, vállalkozás javaslatára a szerződés tartalma 2022-ben módosult. A módosításokat elsősorban nem várt, korábban nem ismert kőzettani, vízügyi körülményekkel indokolták. A terület egy részén az acélszádfal helyett hátrahorgonyzott résfalat javasoltak a biztonságosabb és költséghatékonyabb kivitelezés érdekében. Aszerződésmódosítása projekt költségvetésének módosítását is tartalmazza, ekkorra már nettó 7,53 milliárd forintra vagyis nagyjából bruttó 9,4 milliárd forintra nőtt és 2023. december 8. lett a teljesítés határideje. Azonban tíz nappal a határidő után egy újabb közbeszerzésihirdetményjelent meg, újabb technikai, tartalmi módosításokkal és már nettó 9,29 milliárd forintos büdzsével. Ez a szerződésmódosítás - a korábbiakkal ellentétben - a közbeszerzési rendszerbennem szerepel. Aprojektés a kormányzati pályázati portáloldalánviszont így már 11 milliárd forintos teljes költségvetést tüntettek fel. Az utolsó emelés láthatóan már az IKOP Pluszból és így az aktuális európai uniós finanszírozási ciklusból származik. A tervezett befejezési határidő pedig ez év júniusa volt.A mohácsi ellenzék (Változást Akarók Nemzedéke, VAN) az építkezés állásával kapcsolatban többször próbált hivatalos úton információkhoz jutni, de folyamatosan falakba ütköztek. Így nem hivatalos, meg nem erősített értesüléseik voltak csak például állítólagos partfalbeszakadásokról, valamint arról, hogy a Platina-Bau kivitelezési problémákkal küzdött, ezért egy ponton a Swietelskyt - tehát az egyik eredeti pályázót - is be kellett vonni. A nemzetközi cég gépei, molinói már 2023-ban felbukkantak és a bécsi központjukat a VAN megyei képviselője, Schwarcz-Kiefer Patrik ekkor levélben is megkereste. Nem cáfolták az értesülést, de a részletekkel kapcsolatban a mohácsi önkormányzathoz és Platina-Bauhoz irányították a politikust. A Swietelsky molinóit a Telex is látta, amikor a helyszínen járt."Bár többször kértünk tájékoztatást, Mohács város önkormányzata, ahogy más kérdésekben, úgy ebben sem adott válaszokat. Sajnálatos módon Pávkovics Gábor polgármester rendszert csinál abból, hogy választ ígér, de végül az elmarad. Úgy érezzük, hogy feneketlen kútba öntik a közpénzt, nekünk pedig kötelességünk ezt szóvá tenni" - mondta Schwarcz-Kiefer a Telexnek.A mohácsi közgyűlésben idén is többször a polgármesternek szegezték a kérdést. Februárban a Pávkovicsazt mondta, a problémák abból is adódnak, hogy a tervezés a kivitelezési közbeszerzés részét képezte. Azaz amikor 2019-ben kiírták a pályázatot, még valójában nem is lehetett tudni, hogy pontosan mi lesz a feladat. Információink szerint egyébként ez gyakori probléma a magyarországi közbeszerzéseknél. A polgármester szerint a valós körülmények későn derültek ki, ezért módosult a műszaki tartalom, valamint ennek megfelelően a költségvetés is nőtt.A VAN képviselői arra is rákérdeztek, hogy miért szerepel már a város kalkulációjában 15 milliárd forintos költségvetés. Pávkovics Gábor türelmet kért, mivel elmondása szerint március végére dolgozza ki az Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy milyen forrásból (EU-s vagy hazai költségvetés) lehet majd befejezni a projektet. A kérdések aztán az áprilisi közgyűlésen is előkerültek, a polgármesterírásbeli tájékoztatást ígért, amit az ellenzéki képviselők azóta sem kaptak meg. Annyit elárult, hogy az újabb emelést már megkapta kikötőépítés. Ennek nyilvános nyomát nem találtuk, de 2025 áprilisa óta egy kormányhatározat szerint a projektbe az ÉKM hivatalosan is belépett, azaz az állam hivatalosan is szerepet vállal a kikötőépítésben.Tisztázó kérdéseinkkel Mohács város önkormányzatát és Lázár János minisztériumát is megkerestük. Többek között kíváncsiak voltunk, hogy mikor és mennyiből készülhet el a kikötő, hogyan kerülhetett a projektbe az eredeti közbeszerzés egyik vesztese, és lesz-e következménye a csúszásoknak. Válaszokat egyelőre nem kaptunk. A mohácsi VAN képviselői azonban egy érdekes fejleményre hívták fel a figyelmünket. Információik szerint - amit Hargitai János posztja ismegerősített- a kérdéses területet most a Duna Aszfalt használja, ugyanisaz épülő, rekorddrága Duna-hídegyes elemeit itt rakják össze.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni.
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/31/mohacs-kikotot-duna-hid-hargitai-pavkovics-lazar
https://web.archive.org/web/20250811220316/https://telex.hu/gazdasag/2025/07/31/mohacs-kikotot-duna-hid-hargitai-pavkovics-lazar
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobbszorosere-emelkedtek-a-mohacsi-kikoto-koltsegei-de-a-befejezes-nincs-a-lathataron
Telex
hungarian-news
2025-07-31 13:30:59
[ "Bánki Erik", "Lázár János", "Pávkovics Gábor" ]
[ "B Build&Trade Kft.", "Duna Aszfalt Zrt.", "Építési és Közlekedési Minisztérium", "Fidesz", "Platina Bau Zrt.", "Swietelsky Építő Kft." ]
[ "Baranya megye", "Mohács" ]
[ "közbeszerzés", "támogatás", "átláthatóság", "EU", "építőipar", "túlárazás / pénznyelő" ]
[]
63,784
Telex: Legyünk hálásak, hogy tönkreteszik a környezetünket? - balhé lett a sutyiban engedélyezett kikötőből
Nagymaroson gyanús körülmények között kapott engedélyt szállodahajó-kikötő építésére a Viking Cruises. Az önkormányzatnál „bent ragadt” levelek és elkallódott dokumentumok kísérték a folyamatot. A helyiek aggódnak, hogy évi pár millió forintos bevétel fejében átjáróház lesz a településük.
Ha a nyári hónapokban végigsétálunk a Duna belvárosi szakaszán, akkor gyakorlatilag nincs olyan napszak, hogy ne lenne minden pontonhoz 3-4 szállodahajó kikötve, de hasonló a helyzet délre a Rákóczi hídig, északra pedig egészen az Árpád hídig. A budapesti turizmus nagyon fontos elemei a szállodahajók, amelyekkel egy turisztikai szempontból átlagosnak tekinthető évben körülbelül 420-450 ezer látogató érkezik a fővárosba.A legtöbb fővárosi kikötőt a Mahart-PassNave Kft. üzemelteti, amelynek 51 százalékos tulajdonosa a magyar állam, 49 százalék tulajdonrész pedig a Viking Hungary Kft.-é, amely az egyik legnagyobb dunai szállodahajó-üzemeltető, a norvég gyökerű, svájci bejegyzésű Viking River Cruises AG magyar leányvállalata. Úgy tűnik, a Viking most a Dunakanyarban próbál terjeszkedni. A környék több önkormányzatát is megkeresték azzal a céllal, hogy új szállodahajó-kikötőt létesíthessenek a településeken.Az egyik érintett település Nagymaros, ahol tavaly januárban merült fel a kérdés: kiköthessenek-e náluk szállodahajók. Bár a polgármester szerint még nem engedélyezték a kikötőépítést, a Viking legyártatta a 12 méteres beszállóhidat, a projektben részt vevő egyik szakértő szerint pedig heteken belül megvalósul a terület közműfejlesztésének első része. A projekt támogatottsága a településen nem egyértelmű, az egyik helyi képviselő szerint pedig legalábbis megkérdőjelezhető, hogy a településnek a hátrányokhoz képest több haszna származna abból, ha valóban megépül a kikötő.A2025. január 28-i képviselő-testületi ülésenesett szó először hivatalos formában szállodahajó-kikötő létesítéséről. A napirendi pont és az azzal kapcsolatos határozati javaslat előterjesztője maga a polgármester, Petrovics László volt. "Itt nem arról van szó, hogy valakit megbízunk a szállodahajó-kikötő létesítésével, hanem ez egy elvi támogatás" - mondta Petrovics, hozzátéve, hogy ő komoly bevételi forrást lát a beruházásban. Bár az ülés jegyzőkönyve erőteljesen hiányos, az ülésről készült videó pedig rossz hangminőségű - többször nem érteni, hogy a képviselők mit mondanak -, az azért kiderül, hogy a képviselők több problémát felvetettek az elvi hozzájárulás kapcsán.Az egyikük arról beszélt, hogy hiányolja a kikötő létesítésének gazdasági és környezeti hatásait vizsgáló tanulmányokat, mert nem szeretné, hogy alaptalan döntés meghozatalával vádolhassák majd az önkormányzatot. Petrovics ezt a felvetést azzal söpörte le, hogy ezzel a határozattal nem döntenek még semmi konkrétról, így ezekkel a kérdésekkel szerinte majd csak később kell foglalkozni. Egy másik képviselő, Kiss Károly, az ülésen azt mondta, hogy a település turisztikai adottságait figyelembe véve nehezen érthető, hogy miért érné meg a városnak a kikötő.A képviselői aggályok ellenére, minimális - a határozat tartalmán érdemben nem változtató - módosítással 7 igen, 2 nem ellenében a képviselő-testület elfogadta a következő határozatot:"Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testülete1. üdvözli és támogatja annak lehetőségét, hogy Nagymaros területén szállodahajó kikötő létesüljön a Dám fölötti területen,2. ennek érdekében felkéri a Polgármestert, hogy ezzel kapcsolatban egyeztetéseket tárgyalásokat folytasson, valamint ezt a testület elé tárja."A januári határozat meghozatala után egészenmárcius végéigkellett várni, hogy képviselői kérdésre a polgármester tájékoztassa a képviselőket arról, hol is tart a szállodahajó-kikötő ügye. Petrovics ekkor azt mondta, hogy a vízügyhöz egy cégtől érkezett engedélyezési kérelem, "nekik nem muszáj versenyeztetni, így rajtuk áll, hogy kinek fogják megadni" az engedélyt. A polgármester még ekkor is arról beszélt, hogy ha megkapja a cég az engedélyt, a várossal még akkor is egyeztetnie kell majd, mielőtt megépülne a kikötő.A következő alkalom, amikor a polgármester - ismét képviselői kérdésre - beszélt a projektről,2025. június 30-avolt. Petrovics ekkor szűkszavúan csak annyit mondott, hogy "nem lett folytatása az ügynek". "Azt mondtuk, hogy kapja meg a vízügyi engedélyt, nyilván anélkül nekünk felesleges bármilyen határozatot hozni" - mondta a polgármester.Az ügynek azonban nagyon is lett folytatása, ekkorra a Viking Kikötő Zrt. ugyanis már két engedélyt is megszerzett.2025. március 26-án a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságtól megkapta a cég a vagyonkezelői hozzájárulást. Erre azért volt szükség, mert a kikötő maga a folyómederben helyezkedik el, ez pedig nem önkormányzati, hanem állami terület. A kikötőlétesítéshez vagyonkezelői engedélyre van szükség, amit a területileg illetékes vízügyi hatóság adhat ki. A vízügy honlapjáról kiderül, hogy az engedély kiadása előtt "a területileg illetékes Önkormányzat [...] állásfoglalását is előzetesen meg szükséges kérni az úszómű létesítés és a városképi szempontok összeegyeztethetőségével kapcsolatban. [...] Az állásfoglalások benyújtásának hiányában a kérelem elutasításra kerül." Ez tehát ellentmond Petrovics László azon állításának - amelyet az egyik polgármesteri beszámolójába is beleírt -, miszerint a hatósági engedélyezési folyamat az önkormányzattól független lett volna.A vagyonkezelői hozzájárulásból kiderül, hogy Nagymaros esetében a Viking Zrt. a januári "elvi határozatot" csatolta önkormányzati állásfoglalásként, amit a vízügy megfelelőnek tartott, így kiadták az engedélyt.Ezen kívül Budapest Főváros Kormányhivatalától (BFKH) a Viking 2025. június 17-én építési engedélyt is kapott a kikötő terveire. Ebben a dokumentumban szintén említik a képviselő-testület januári határozatát mint a kikötő építését támogató önkormányzati állásfoglalást.Július 22-én Kiss Károly, a januári határozatra nemmel szavazó egyik képviselőnyilvánosságra hozta, hogy az önkormányzat Petrovics Lászlónak címezve 2024. október 1-jén - Petrovics hivatalba lépésének napján - levelet kapott a Vikingtől. A Telexhez is eljutott levélben ez áll: "A kikötő környékének rendezését, parkosítását saját költségen vállaljuk. A kikötőből származó bevételek 50-50 százalék arányban oszlanak meg az Önkormányzat és társaságunk között."Az új polgármesternek pedig azt írták, hogy "amennyiben nyitottak az együttműködésre, úgy tisztelettel kérjük hozzájáruló nyilatkozatukat a kikötő létesítéshez, mely a létesítési folyamat lebonyolításához szükséges". Kiss arról is ír bejegyzésében, hogy 2025. február 20-án a Viking megküldte a hivatalnak a kikötő engedélyezési tervét, a vízügynek megküldött vagyonkezelői hozzájárulási kérelemmel együtt. Ezeken kívül a polgármestert június 16-án a fővárosi kormányhivatal is tájékoztatta, hogy kikötőlétesítést engedélyeztek.Január 28-án, "az elvi hozzájárulás" megszavazásakor tehát a polgármester már régen konkrét ajánlatot kapott a Vikingtől a kikötő létesítéséről, amiről a képviselőket az ülésen nem tájékoztatta.Öt hónappal később, június 30-án a polgármester emailfiókjában pedig legalább három dokumentum volt, amelyek egyértelműen a projekt előrehaladását mutatták, ezekről mégsem beszélt a képviselőknek.2025. július 4-énközmeghallgatást tartott az önkormányzat, az eseményen pedig több kérdést kapott a polgármester a szállodahajó-kikötőről. Petrovics itt a már korábban is használt érvelését vette elő: csak elvi engedélyt adott az önkormányzat, nincs még semmi konkrét, nincs még semmi eldöntve.A közmeghallgatás egy pontján azonban a polgármester egyszer csak szót adott egy, a lakosság soraiban ülő férfinak, aki Petrovics szerint "sokkal autentikusabb ember" arra, hogy megválaszolja a kikötővel kapcsolatos kérdéseket. A férfit a polgármester Spányik Gáborként mutatta be, azt azonban nem mondta el, hogy milyen minőségben, szerepben vesz részt a közmeghallgatáson.Spányik Gábor nem ismeretlen a hajózás területén, tíz éven át vezette a budapesti kikötőket üzemeltető Mahart-PassNave Személyhajózási Kft.-t, amelynek vezetői székből 2023 augusztusában távozott. AVálaszOnlineírta meg még 2021-ben, hogy Spányik egy osztrák cégen keresztül 50 százalékos tulajdonosa a Mahartlog Port Kft.-nek, amelynek másik fele többszöri adásvételen keresztül végül a Völner-Schadl-ügy miatt lemondott Völner Pál fiához, Völner Marcellhez került.Spányik a Mahartlog Portban acég honlapja szerintjelenleg ügyvezetői szerepet tölt be, más cégben - így a Vikingben sem - nincsen vezetői pozíciója. Spányik Gábornak a Mahartlog Portnál megadott elérhetőségére részletes kérdéseket küldtünk a projektről és az abban betöltött szerepéről. Levelünkre azonban nem tőle, de még csak nem is a Mahartlog Porttól, hanem a Viking Kikötő Zrt. jogi képviseletét ellátó ügyvédi irodától kaptunk rövid választ. "Figyelemmel arra, hogy a Nagymarosi Önkormányzattal nem állunk jogi kapcsolatban, az ügyben nyilatkozni nem kívánunk" - írták. Spányik szerepéről Kiss Károly is kérdezte a Viking Kikötő Zrt.-t, a cég képviselője neki annyit mondott, hogy Spányik Gábor nem a cég dolgozója, megbízás alapján képviseli a céget, ennél több tájékoztatást azonban nem tudnak adni.De nem a közmeghallgatás volt az egyetlen esemény, amin Spányik megjelent, hogy ő tájékoztassa a lakosságot vagy éppen a képviselőket a beruházásról, ami a polgármester szerint nem is biztos, hogy megvalósul. Kiss Károly július 18-án arrólposztolt, hogy egy nappal korábban egy nem hivatalos, nem nyílt találkozón - a polgármester elmondása szerint egy munkacsoport-megbeszélésen - Spányik Gábor tájékoztatta a képviselőket a beruházásról. "Mi ekkor tudtuk meg, hogy a kikötő hídja már el is készült, és heteken belül megvalósul a terület közműfejlesztésének első része is" - mondta a Telexnek Kiss. Azt, hogy Spányik pontosan milyen szerepet tölt be a beruházásban, a képviselő sem tudta megmondani, miután nekik se mondták ezt el.Július 25-én rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak Nagymaroson, a téma a szállodahajó-kikötő építése volt. Ezen a polgármester arról beszélt, hogy tudatos munkaterv mentén haladnak a kikötőlétesítési projekttel. Ennek több fázisa van, az első fázis végére pedig most érkeztek el. Ilyen munkatervnek Kiss Károly szerint semmilyen korábbi döntésben nincs nyoma.Petrovics a rendkívüli ülésre hozott polgármesteri beszámolójában egyébként elismerte, hogy "voltak hibák a folyamatban", például "egyes email üzenetek »bent ragadtak« a polgármesteri email fiókban", illetve hogy "a képviselő-testületi határozat szükségtelenül lett átadva Vikingnek", mert a polgármester szerint "erre nem volt szükség az elvi engedélyeztetési folyamatokhoz". Itt a polgármester zárójelben a vízügyi igazgatóság és a kormányhivatal engedélyeit jelölte meg, azonban lehet tudni, hogy előbbihez szükség volt az határozatra.Kiss Károly részletesen kérdezte a polgármestert azokról a kikötőhöz kapcsolódó dokumentumokról, amik a polgármesteri emailcímre érkeztek, amelyek a projekt előrehaladását mutatták, és amelyekről a képviselő-testületet nem tájékoztatta. Petrovics László a saját elmondása szerint a dokumentumok egy része esetében nem emlékezett arra, hogy megkapta volna ezeket. Arról is kapott kérdést a polgármester, hogy hogyan jutott el a Vikinghez az a januári határozat, amit a cég minden kérelméhez csatolt, azonban a Petrovics erre sem tudott válaszolni.Arra a kérdésre, hogy a hivatalos polgármesteri címre érkező dokumentumok miért nem lettek iktatva, a jegyző azt válaszolta, hogy figyelmetlenségből nem láthatta senki az érkező dokumentumokat, de ezeket törvényileg nem is köteles az önkormányzat iktatni, így senki nem hibázott, felelősség nem róható fel.Emellett azonban a hivatalos önkormányzati informatikai rendszeren keresztül érkezett kormányhivatali határozat sem lett iktatva, a polgármester pedig állította: ő nem tudott annak megérkezéséről.Az ülés végén a képviselő-testület - nem egyhangú döntéssel - megszavazta a kikötőlétesítési projekt első szakaszának lezárását, valamint elfogadták, hogy online lakossági szavazást fognak tartani az ügyben, továbbá szeptemberben lakossági fórumot is szerveznének a kikötő létesítéséről.Kiss Károly szerint a Viking arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a képviselő-testület visszavonhatja ugyan a korábban kiadott támogatóhatározatot, de a cég csak akkor tekint el a kártérítési igénytől, ha az önkormányzat vállalja, hogy 15 éven át más hajózási társaságnak sem fog engedélyt adni kikötő létesítésére. Az, hogy mekkora lenne az önkormányzat által fizetendő kártérítés összege, még nincs meghatározva, mondta a Telexnek.A Viking Zrt.-nek kérdéseket küldtünk, hogy miként jutottak hozzá a januári képviselő-testületi határozathoz, illetve milyen jogi alapon tartanának igényt kártérítésre az önkormányzattól. A cég jogi képviselete azt válaszolta a Telexnek, hogy üzleti titkokat képző válaszokat nem közölhetnek, de az önkormányzat testületi határozatai, a döntéshozatal részletei nyilvánosak, így szerintük azok megismerhetők mindenki számára.Petrovics László polgármesternek is részletes kérdéseket küldtünk az ügy kapcsán, amelyekre július 25-ig ígért választ, de cikkünk megjelenéséig ezek nem érkeztek meg.A nagymarosiak között nem örvend nagy népszerűségnek a szállodahajó-kikötő terve. Ennek helyi Facebook-csoportokban is nyoma van, de a rendkívüli képviselő-testületi ülésen is megjelent 15-20 helyi lakos, akik többségében élesen kritizálták a projektet, valamint Petrovics László polgármestert és a képviselőket.Az egyik leggyakrabban felmerülő kritika a kikötővel kapcsolatban, hogy nem lehet tudni, milyen környezeti hatása lesz. A helyiek attól tartanak, hogy a hajók motorjai nagyon hangosak lesznek, és szennyezni fogják a vizet. Az is többször felmerült, hogy átjáróházzá változna a város központja a hajók utasait - 200-250 fő - szállító buszok miatt, a helyiek szerint ezek ráadásul a légszennyezettséget is növelnék. "Legyünk hálásak, hogy tönkreteszik a környezetünket? Milyen szakemberek maguk? Szégyelljék magukat!" - mondta az egyik lakos a képviselő-testületnek.A legtöbben alapvetően attól tartanak, hogy a csendes Nagymarosból zajos turistaterminál lesz úgy, hogy ebből érdemi bevétele sem származik a településnek. "Ennyi pénzért maguk ezt el akarják viselni?" - tette fel a kérdést egy helyi lakos a képviselőknek, utalva ezzel arra, hogy szerinte irreálisan kevés pénzt ígér a Viking a településnek. Többen elfogadhatatlannak tartják a Viking azon kitételét is, hogy a cég csak akkor tekint el a kártérítési igénytől, ha a város vállalja, hogy 15 évig más hajózási társaságnak sem fogja Nagymaros engedélyezni a kikötőépítést.Sok kritikát kapott Petrovics László az egész ügy átláthatatlansága miatt, hogy a projekthez kapcsolódó dokumentumokat nem a polgármester vagy az önkormányzat hozta nyilvánosságra, hanem kvázi véletlenül bukkant rá azokra néhány lakos. Azt is érthetetlennek tartják, hogy miért csak az egész engedélyeztetési folyamat lezárása után fordul az önkormányzat a lakossághoz. Sokak szerint ennek fordítva kellett volna történnie, a képviselő-testületnek csak a lakosság véleményének ismeretében lett volna szabad bármiről is szavaznia. Az egyik képviselő az ülésen ráadásul azt is elismerte, hogy nem teljesen értette, hogy mit is szavaztak meg a januári ülésen.A Viking Zrt. a rendkívüli képviselő-testületi ülésre elkészített egy dokumentumot, amelyben megválaszolták a projekt kapcsán felmerült lakossági kérdéseket. Ebben egyebek között azt írják, hogya kikötő engedélye 1 darab 135 méteres hajó megállására szól;a kikötő szállodahajó kikötésére lesz alkalmas, normál személyhajó, vagy a bulihajóknak nevezett kishajók nem tudnának kikötni;szemétlerakást, szennyvízkiadást, árufeltöltést nem terveznek a kikötőben;a szállodahajók semmilyen káros anyagot nem bocsátanak ki a vízbe;a kikötő működése nem jelent majd többletforgalmat a városban.A lakosokat azonban nem nyugtatták meg a Viking válaszai, szerintük az üzletben érdekelt cég nyilván próbálja jó színben feltüntetni a projektet."Komoly bevételi lehetőség Nagymaros számára" - így jellemezte a projektet Petrovics László még a januári képviselő-testületi ülésen. Bár hivatalos számítások, tanulmány nem készült a várható gazdasági hatásokról, a polgármester többször is arról beszélt, hogy Nagymaros turisztikai fellendülését várja a szállodahajók kikötésétől. Az egyik képviselő-testületi jegyzőkönyv szerint Kiss azon kritikájára, miszerint a településen nincsen a turistákat felszívó szolgáltatás, a polgármester azzal reagált, hogy 1,5-2 kilométeres "körsétákat terveznek kijelölni, bemutatva az építészeti, egyházi és természeti örökséget".Kiss Károly azt monda a Telexnek, hogy a projekt gazdasági haszna erősen megkérdőjelezhető. Spányik a július 17-i megbeszélésen azt mondta, hogy az önkormányzat a kikötői bevételek 50 százalékát kapná meg, ami a cég számításai szerint éves szinten körülbelül 6 millió forint bevételt jelentene az önkormányzatnak, ez azonban nagyban függ attól, hogy ténylegesen végül hány hajó fog kikötni a településen. Ezen kívül még némi közvetett önkormányzati bevételre lehet számítani a különböző vendéglátóipari egységek jövedelemnövekményéből, Kiss szerint azonban ez valószínűleg elhanyagolható mértékű lesz. "Egy hajó kikötési ideje nagyjából 6 óra. A tervek szerint innen főként a gödöllői kastélyhoz vinnék a turistákat, Nagymaroson legjobb esetben is egy ebédet, egy fagyit, egy lángost fogyasztanak el" - mondta a képviselő.Abban egyébként nem téved a polgármester, hogy a kikötőüzemeltetés tud nagyon jövedelmező is lenni, legalábbis ezt mutatja a Mahart-PassNave Kft. 2024-es beszámolója. E szerint tavaly megközelítőleg 5,4 milliárd forint bevétele volt a cégnek, adózott eredménye 2,2 milliárd forint volt, a teljes bevételből 3,31 milliárdot a kikötői díjak tettek ki. Ahogy arra a24.hu cikkeis rávilágít, ezzel jól jár a Viking River Cruises is, amely a pontondíjak legnagyobb részét befizeti, ám a tulajdonosi szerkezetből - 49 százalékos tulajdonrész - eredően osztalékágon visszakaphatja a díjak felét, sőt a többi hajózós cég által befizetett kikötődíjakból is jut számára.Ha az önkormányzat a lakossági felháborodás miatt mégis kihátrálna, akkor vannak még opciói, de a legerősebbet már korábban eljátszotta. Ez az lett volna, hogy a vagyonkezelői hozzájárulás igénylésénél nem adnak ki önkormányzati állásfoglalást a kérelmezőnek. Ennek hiányában ugyanis a vízügy azonnal elutasítja a kérelmet, az önkormányzatnál marad a kormányrúd. A nagymarosi képviselő-testület viszont adott ilyen állásfoglalást, vagy legalábbis a kérelmező és a vízügyi hatóság annak értelmezte a januári határozatot, ennek megfelelően pedig a Viking meg is kapta az engedélyt - vagyonkezelői hozzájárulást -, ami 3 évig érvényes.A vízügyi engedély kiadása után az önkormányzat mozgástere a kikötőépítés korlátozására, megakadályozására rendkívül leszűkült. A kikötő létesítéshez építési engedélyre is szüksége volt az építtetőnek, amit a területileg illetékes kormányhivatalnál kérelmezett is. Ennek elbírálásakor fontos szempont, hogy a városban nem épülhet olyan építmény, ami a Helyi Építési Szabályzattal nem összeegyeztethető. A Budapest Főváros Kormányhivatala által kiadott engedélyben azonban azt írják, hogy a hivatal ezt vizsgálta, és arra jutottak, hogy "a tervezett hajózási létesítmény a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal nem ellenkezik", így helyt adtak a kérelemnek.A polgármester ennek ellenére most azt állítja, hogy az önkormányzatnak településképi engedélyt kell kiadnia a Vikingnek, a cég azonban egyelőre ezt nem kérte, így a polgármester szerint a kikötő megépítése még jogilag nem lehetséges.Budapest Főváros Kormányhivatalának kérdéseket küldtünk arról, hogy az engedélyek, és a korábban kiadott támogató önkormányzati határozat birtokában van-e még bármilyen engedélyre szüksége a Viking Kikötő Zrt.-nek a kikötő megépítéséhez, illetve hogy a nagymarosi önkormányzatnak van-e még bármilyen jogi lehetősége arra, hogy megakadályozza a kikötő létesítését a korábban megszavazott támogató önkormányzati határozat ellenére.A BFKH válaszában azt írta, hogy a hatóság engedélyt adott kikötő létesítésére, miután "a kérelem és annak mellékletét képező műszaki dokumentáció alapján a létesítmény megfelelt a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott engedélyezési követelményeknek, és a szükséges hozzájárulások - így a helyi önkormányzaté is - rendelkezésre álltak. Az ügyben a kormányhivatalnak mérlegelési lehetősége nincs." Ugyanakkor a helyi önkormányzatnak még mindig van beleszólása a kikötő működésébe, "a helyi önkormányzat hozzájárulásának az építés, illetve a tervezett működés alatt folyamatosan rendelkezésre kell állnia", illetve "a hatóság által kiadott létesítési engedély a kérelmezőt nem mentesíti egyéb jogszabályokban előírt engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól".Végül pedig még két indirekt eszköze van az önkormányzatnak, amivel megtiltani nem tudja ugyan a kikötőépítést, de elveheti a Viking kedvét a projekttől. Ezek a lehetőségek azért adottak, mert a part, amihez a kikötő csatlakozik, önkormányzati terület, így itt muszáj egyezkednie a Vikingnek az önkormányzattal. Az egyik lehetőség, hogy parthasználati díjat vet ki az önkormányzat. Ha ez kellően nagy, akkor jelentősen csökken a Viking számára a kikötőüzemeltetés jövedelmezősége, emiatt pedig elállhat a projekttől. A másik lehetőség, hogy az önkormányzat nem engedélyezi a Vikingnek, hogy járművel - busszal, áruszállító teherautóval - is oda lehessen menni a jelenleg csak gyalogosan megközelíthető kikötőhöz. Ez szintén elveheti a Viking kedvét a kikötőépítéstől.
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/31/a-viking-szallodahajo-kikotot-epitene-nagymarosra-1
https://web.archive.org/web/20250811220102/https://telex.hu/gazdasag/2025/07/31/a-viking-szallodahajo-kikotot-epitene-nagymarosra-1
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/telex-legyunk-halasak-hogy-tonkreteszik-a-kornyezetunket-balhe-lett-a-sutyiban-engedelyezett-kikotobol
Telex
hungarian-news
2025-07-31 06:51:19
[ "Petrovics László", "Spányik Gábor", "Völner Marcell" ]
[ "Budapest Főváros Kormányhivatala", "Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (KDKVF)", "Mahartlog Port Kft.", "Nagymaros Város Önkormányzata", "Viking Hungary Kft.", "Viking Kikötő Zrt.", "Viking River Cruises AG" ]
[ "Nagymaros", "Pest megye" ]
[ "átláthatóság", "hajózás", "engedély", "környezetkárosítás", "önkormányzat", "vízügy" ]
[]
63,785
Lincshangulatú tiltakozás lett a Gazdagrétre tervezett Lidlről szóló lakossági fórumból
A beruházást úgy minősítette kiemeltté a kormány, hogy nem kérdezte meg a helyieket. Hatalmas tiltakozást váltott ki a gazdagrétiekből a zöldterületre tervezett Lidl.
"Jogszerűsítették azt, amit a lakosság nem akart"- mondta egy gazdagréti lakó hétfőn a helyi plébánián, a közelbe tervezett Lidlről szóló lakossági fórumon arról, hogy a beruházást kiemeltté nyilvánította a kormány. A hozzászóló hatalmas tapsot kapott a lakossági fórum résztvevőitől, akik teljesen megtöltötték az eseménynek helyet adó termet.A lakók azért kezdtek tiltakozásba, mert attól tartanak, hogy ha Lidl épülne a gazdagréti plébánia használatában álló telekre, akkor azzal nemcsak zöldterületet veszítenének, de a forgalom is megnőne a környéken.A plébánia 1992-ben kapta meg a gazdagréti lakótelep melletti zöldterületet a Fővárosi Önkormányzattól 99 év ingyenes használatra, de a tulajdonos az önkormányzat maradt. Eleinte grandiózus terveket szőttek arról, mik is épüljenek erre a gazzal benőtt, rendezetlen területre. Többek között sípálya, zarándokház és műfüves focipálya létesítését is tervezték, de ebből csak egy salakos teniszpálya valósult meg.Szederkényi Károly Miklós gazdagréti plébános szerint a jelenlegi bevételek a további fejlesztésekre nem elegendőek, ezért úgy biztosítaná a templom fenntartását, hogy a használatba kapott terület egy részétátadná a Lidlnek. A terület használatáról szóló szerződés szerint a bevételek 66 százalékát a plébánia kapná, a 34 százalékát pedig a tulajdonos, vagyis a Fővárosi Önkormányzat.A helyiek felháborodását látva az újbudai önkormányzat véleménynyilvánító szavazást akart kezdeményezni, mielőtt még a beruházás érdekében módosítanák a helyi építési szabályzatot, de a kormány közbeszólt. Június 19-énkormányzatilag kiemelt beruházássányilvánították a gazdagréti Lidl építését, de úgy, hogy erről se a helyieknek, se a tulajdonosnak, a Fővárosi Önkormányzatnak nem szóltak. A Fővárosi Önkormányzat júliusban azt írta a Telexnek, hogy addig nem járulnak hozzá az építkezéshez, amíg nem kapják meg a tervet és kérelmet a plébániától.Király Nóra fideszes parlamenti képviselő, korábbi XI. kerületi alpolgármester és a Fidesz volt polgármesterjelöltje nyitotta meg a fórumot pár perccel délután öt után. Előbb megköszönte Szederkényi Károly Miklósnak,a KDNP-vel jó kapcsolatot ápolóplébánosnak, hogy helyet biztosított a fórumnak, majd elmondta, az esemény szervezésével közvetíteni szeretne a lakók és a többi szereplő között. Király július elején egyébként azt írta a Telexnek, hogy nem ért egyet a Lidl építésével, azzal pedig főleg nem, hogy a lakosság megkérdezése nélkül indítanának el egy ilyen nagy volumenű beruházást.A fórum több pontján is elismételte, hogy ő maga is a sajtóból, a Telex cikkéből értesült arról, hogy a beruházás már előrehaladott állapotban van. Bejelentette: hétfőtől véleménynyilvánító szavazás indul a beruházásról, a helyiek online és személyesen is szavazhatnak arról, támogatják-e, hogy épüljön egy Lidl a plébánia melletti zöldterületen.Az újbudai önkormányzatot Erhardt Attila, momentumos alpolgármester, a beruházót pedig Daróczi Ferenc képviselte. Igaz, utóbbi nem mondta el, pontosan milyen cég képviseletében van jelen, csak annyit, hogy "nagyberuházások tervezésével" foglalkozik. Azt állította, hogy ő maga javasolta a gazdagréti Lidl tervezetének kiemelt beruházássá nyilvánítását. Mikor ezt kimondta, erős fújolásba kezdtek a fórum résztvevői, volt, aki úgy reagált, hogy"akkor te vagy az egyik tolvaj".A több mint kétórás fórum végig pattanásig feszült hangulatban telt, a megjelent gazdagrétiek többsége tiltakozott a beruházás ellen. Ez nemcsak a kérdésekből, hanem abból is kiderült, hogy a tiltakozó felszólalók rendre vastapsot kaptak. Olyan komoly ellenállást váltott ki a helyiekből a beruházás, hogy a konkrét tervekről nem is nagyon esett szó. A fórum egyik korai megszólalója azt mondta,"nem akarjuk hallgatni a terveket, tiltakozni akarunk".A felszólalók többsége egyrészt környezetvédelmi aggályokat fogalmazott meg, másrészt azt kifogásolta, hogy a beruházásról eddig gyakorlatilag egyáltalán nem kérdezték meg a helyieket. Nem tartottak lakossági egyeztetést arról sem, hogy a beruházást kormányzatilag kiemeltté tegyék.Daróczi Ferenc a beruházás ellen indulatosan tiltakozó helyiek kérdéseit gyakorlatilag annyival intézte el, hogy amit csinálnak, az egyszerű "hangulatkeltés". Király Nóra országgyűlési képviselő pedig azzal próbálta elég sikertelenül csitítani a kedélyeket, hogy a véleménynyilvánító szavazás azért lesz majd jó, mert eldönti, milyen arányban támogatják a gazdagréti Lidl építését a helyiek. Azt ígérte, arra fogja kérni az Építési és Közlekedési Minisztériumot is, hogy a véleménynyilvánító szavazás értelmében "feltétlenül vegyék figyelembe a lakók követelését". Sokan ezt elég szkeptikusan fogadták a padsorokból, mert úgy érezték, semmi konkrétat nem ígért meg ezzel a képviselő.Sokan kritizálták egyébként a gazdagréti plébánost, Szederkényi Károly Miklóst is, aki korábban, és a fórumon is arra hivatkozott, hogy a beruházásra azért van szükség, mert ebből tudnák fenntartani a plébániát. A plébánia fenntartásáról azt mondta, a megnövekedett rezsiköltségek miatt ez egyre nehezebb. A fórum egyik résztvevője elmondta, szerinte a jelenlegi kormány sok pénzzel támogatja az egyházakat, úgyhogy "ha az atyának pénzügyi gondjai vannak, a kormányhoz azért kell menni, hogy segítsenek rajta".A kaotikus lakossági fórum fél nyolc körül véget ért, de a lakók nem távoztak túl elégedetten. Egyikük azzal hagyta el a termet, hogy"nem jutottunk előrébb semmivel".
https://telex.hu/belfold/2025/07/29/gazdagret-ujbuda-lakossagi-forum-szent-angyalok-plebania-lidl-kiemelt-kormanyzati-beruhazas
https://web.archive.org/web/20250729233224/https://telex.hu/belfold/2025/07/29/gazdagret-ujbuda-lakossagi-forum-szent-angyalok-plebania-lidl-kiemelt-kormanyzati-beruhazas
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lincshangulatu-tiltakozas-lett-a-gazdagretre-tervezett-lidlrol-szolo-lakossagi-forumbol
Telex
hungarian-news
2025-07-29 04:50:40
[ "Szederkényi Károly Miklós" ]
[ "Budapest Főváros XI. Kerület Önkormányzata (Újbuda)", "Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Plébánia", "KDNP", "Magyarország Kormánya" ]
[ "Bp. XI. kerület", "Budapest" ]
[ "ingatlan", "egyház", "környezetvédelem", "önkormányzat", "kiemelt beruházás" ]
[]
63,786
Hadházy: 91 milliós karkötőben sétált Rogán Barbara Rogán Antallal Capri szigetén a tusványosi fesztivál idején
A párról egy fotót is megosztott a független képviselő.
Rogán Antal ès Rogán Barbara Capri szigetén nyaraltak most szombaton - írja Hadházy Ákos. A képviselő bejegyzése szerint a miniszter és felesége a helyi Chanel boltnál is járt.A propagandaminiszter harmadik feleségén 115 milliónyi táska, karperec és cipő villog- tette hozzá Hadházy, aki egy képet is megosztott a párról (ez cikkünk végén látható). A bejegyzés szerint Rogán Barbara egy 91 milliós karkötőt, egy 23 milliós táskát és egy 1,2 milliós Chanel cipőt viselt. A képviselő a bejegyzésében emlékeztet arra, hogy most szombaton volt a Bálványosi Szabadegyetemen, de ezek szerint Rogánék inkább Olaszországot választották.Hadházy szerint két tanulság van:A Fideszben nem mindenkinek van elege a luxiból.Rogán felesége jobban bírja Capri szigetét, mint Tusványos posványosát.Rogán Antalnak kérdéseket írtunk Hadházy Ákos bejegyzésével kapcsolatban, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
https://24.hu/belfold/2025/07/29/hadhazy-akos-rogan-antal-rogan-barbara-capri-sziget-tusvanyos-chanel/
https://web.archive.org/web/20250729070951/https://24.hu/belfold/2025/07/29/hadhazy-akos-rogan-antal-rogan-barbara-capri-sziget-tusvanyos-chanel/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-91-millios-karkotoben-setalt-rogan-barbara-rogan-antallal-capri-szigeten-a-tusvanyosi-fesztival-idejen
24.hu
hungarian-news
2025-07-29 08:40:29
[ "Rogán Antal", "Rogán Barbara" ]
[]
[]
[ "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat", "klientúra" ]
[]
63,787
"Ha Orbán Viktor bukik, sokaknak megeredhet a nyelve", megszólalt MNB-ügyben az egykori jegybanki alkalmazott
Varga Mihály, Nagy Márton, és Windisch László is érintett az MNB-botrányban a szakértő szerint.
Deme Zoltán összesen hat hónapot dolgozott 2013-ban az MNB-nél Matolcsy György elnöksége alatt. Elmondása szerint egy "megszállás" szemtanúja volt Simor András távozása után. Például Matolcsy és embereinek megjelenését követően minden technikai rendszert lekapcsoltak, ami a jegybankban működött. Minden dolgozótól minden jogosultságot megvontak, majd mindenkinek sorban kellett állnia a főigazgató szobája előtt, hogy bemutassa, hogy mit szeretne csinálni a későbbiekben és erre engedélyt kérjen - hangzott el a portál podcast műsorában.Vagyis Deme szerint felépítettek egy új rendszert, ami úgy működik, ahogy Matolcsyék szerették volna. Az új vezetés elbocsátásokat kezdeményezett, miközben sok ember elment magától, mert nem szeretett volna az új környezetben dolgozni.Egy év alatt kialakult egy olyan modell, amely lehetővé tette, hogy mindazt megcsinálják, amiről az utóbbi időben olyan sokat olvastunk és hallottunk.A közbeszerzési szakértő szerint az igazán érdekes az lenne, ha sikerülne azt levezetni, hogy sok alkalmazott tudatosan összedolgozva, együttműködve játszotta ki a pénzt a jegybanktól. Erre analógia a Tiborcz István-hoz köthető Elios-ügy lehet, amelynél sikerült összeszedni elsősorban az újságíróknak, hogy ki és kinek mit mondott, milyen utasításokat kaptak egyes szereplők, hogy az adott pályázatot úgy írják ki, hogy az Tiborczéknak legyen megfelelő.Ezt a láncolatot kellene összerakni, hogy bizonyítani lehessen, hogy valami törvénytelen történt. Egy rendszerszerű működés, összejátszás nyomán összességében már megvalósulhat egy bűncselekményt.De ehhez az kell, hogy a rendőrség és az ügyészség ennek alapján összerakjon egy képet, hogy aztán a bíróság döntést tudjon hozni- fejtette ki.A frissebb ügyek közül például a Völner-Schadl ügyben valamilyen szinten már megtörtént, hogy a hatóságok összerakták ezt a puzzle-t, hogy ki, kivel és mit intézett el.Úgy látja. ahhoz, hogy a jegybanki alapítványok gyanús ügyleteit bűncselekményként lehessen kezelni, még több embernek kellene tanúskodnia. Az ügy felgöngyölítését a rendőrségnek kellene elvégeznie, mert az oknyomozó újságírók eszközei nagyon korlátozottak. A tanúvallomásokat begyűjtése és egyebek nyomán összeállhatna a kép, vagy legalábbis egy része a kirakósnak, amelynek alapján lehetne bizonyítani belőle azokat a mozzanatokat, amelyek csalásnak, sikkasztásnak, vagy egyéb bűncselekménynek minősülnek .Jelenleg viszont legfeljebb csak az vetíthető előre, hogy egyeseket megtalál az állam büntetőigénye, egyes embereket tessék-lássék módon megtalálnak a hatóságok, hogy demonstrálják, előrelépés történt az ügyben. Amióta az ügy kirobbant, azóta nem láttuk, hogy bárkit is vezetőszáron elvittek volna. Somlai Bálint, a Matolcsy-körhöz köthető üzletember autóit például lefoglalták, és lehet hogy valakit még meg fog találni az állam büntetőigénye.A teljes ügyet megfogni azonban csak akkor lehet majd, ha politikai fordulat jön, amely egy dominóhatást vált ki, és sok érintett elkezd majd vallani, beszélni és bizonyítékokat kiadni.- szögezte le Deme Zoltán.A közbeszerzési szakértő egyebek közt arról beszélt, hogy:
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/28/mnb-magyar-nemzeti-bank-korrupcio-matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam-alapitvany-orban-viktor-magyar-peter/
https://web.archive.org/web/20250729072938/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/28/mnb-magyar-nemzeti-bank-korrupcio-matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam-alapitvany-orban-viktor-magyar-peter/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-orban-viktor-bukik-sokaknak-megeredhet-a-nyelve-megszolalt-mnb-ugyben-az-egykori-jegybanki-alkalmazott
24.hu
hungarian-news
2025-07-28 12:29:28
[ "Matolcsy György", "Nagy Márton", "Somlai Bálint", "Tiborcz István", "Varga Mihály", "Windisch László" ]
[ "Magyar Nemzeti Bank (MNB)" ]
[]
[ "sikkasztás", "ítélet/döntés", "klientúra" ]
[]
63,788
A Dzsudzsák Balázséktól vásárolt vállalkozás 180 milliós veszteséget hozott a győri egyetemnek
Ez volt a Rába Medical Invest Kft. történetének legsúlyosabb vesztesége.
Bő másfélmilliárd forint invesztíció az egyik oldalon, 182 millió forint veszteség a másikon - tavaly év végén így állt a győri Széchenyi István Egyetem (SZIE) egészségügyi befektetése. Mint korábban megírtuk, az egyetem MR-rel felszerelt egészségügyi szolgáltatót vásárolt: a Rába Medical Center Kft.-ért és az azt tulajdonló vagyonkezelő Rába Medical Invest Kft.-ért 370 millió forintot fizetett. Hír leginkább azért lett a bevásárlásból, mert a SZIE a két céget a labdarúgósztár Dzsudzsák Balázstól és üzlettársaitól szerezte meg, és talán azért is, mert a 2023 tavaszán lezavart üzlet idején az egyetemi alapítvány kuratóriumi tagja volt a Dzsudzsák-rajongó, nem mellesleg győri gyökerekkel rendelkező Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.A 2024-es beszámoló alapján úgy fest, az üzlet azóta inkább vitt, mint hozott a győri egyetemnek.A Rába Medical Center Kft. árbevétele ugyan nőtt, 2022-ben 168 millió forintot könyvelt el, a rákövetkező két évben 196 millió, illetve 186 millió forint volt a forgalma, de szemmel alig látható nyereséget hozott a vállalkozás, adózás után mindössze 58 ezer, illetve 574 ezer forint profitot mutattak ki.Dzsudzsákék idejében ezzel szemben évi 29 millió, illetve 47 milliós nyereség keletkezett. „Viszonylag gyorsan lehet időpontot kapni MR-re, a leletek néhány napon belül megvannak, az eredmény pedig korrekt” – így jellemezte a Rába Medical szolgáltatását a lapunk által megkérdezett győri sebész a páciensein keresztül begyűjtött tapasztalatok alapján. Elmondása szerint maga is szokta ajánlani a helyet, tekintve, hogy az állami egészségügy nem képes kezelni Győrben sem az igényeket, így tódulnak a betegek a magánellátásba. Megrendelésben tehát aligha lehet hiány a Rába Medical Center Kft.-nél.Egy másik forrásunk az egyetem távlati terveivel magyarázta az egészségügy vállalkozások megvételét.Az egyetemnek a célja az orvosképzés beindítása, hogy az itthoni betegellátásba és alapellátásba képezzünk orvosokat– mondta az egyetemen tanító vezető beosztású tanár, aki nyilatkozati engedély hiányában kérte, hogy ne írjuk le a nevét. Elmondása szerint először a Pécsi Egyetemmel közös koprodukcióval képzelték el még 7-8 évvel ezelőtt (ahogy a jogi képzés is először az ELTE győri tagozataként indult, és lett végül önálló jogi kar az egyetemen), de végül a lassú, fokozatos bevezetés mellett tették le a garast. Egészségügyi, ápolástani képzéssel kezdtek, emellett kezdtek olyan egészségügyi funkciókat is bevonni az egyetem működésébe, portfóliójába, amelyek reményeik szerint előbb-utóbb majd elvezetnek egy orvosi egyetemhez. „Ezért döntöttek úgy, hogy egészségügyi cégeket vásároljanak fel” – vázolta fel nekünk az egyetemi vezetés gondolkodását. Arról, hogy pont Dzsudzsák érdekeltségeit vásárolták meg, azt mondta, hogy számára ez véletlen, nem igazán látott bele ebbe. Neki és kollégáinak az a cél a fontos, hogy legyen orvosképzés Győrben is.A Rába Medical Center Kft. száz százalékos tulajdonosa, a vagyonkezelő Rába Medical Invest Kft. viszont vaskos veszteséget mutatott ki 2024-ben, a mérlegben 182 millió forint mínusz szerepel. A céget 2025 januárja óta vezető Ekler Gergelynek küldtünk kérdéseket, hogy megtudakoljuk, mi az oka a minden eddiginél nagyobb veszteségnek. (Az ügyvezető korábban az Orbán-kormány tagja volt, 2018-tól a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke, 2020. október 1-től a családokért felelős tárca nélküli miniszter (a későbbi államfő Novák Katalin) stratégiai államtitkára volt. A Miniszterelnökségről 2022-ben távozott. Korábban számos állami és Fidesz-közeli cégben megfordult, az álláshalmozó egykori HÖOK-elnökről itt írtunk részletesen.)A veszteséget firtató kérdésekre azonban nem tőle, hanem Hancz Gábortól, a győri egyetem kommunikációs igazgatójától kaptunk választ. Eszerinta Rába Medical Invest Kft. 2024-es gazdasági eredményét elsősorban egy technikai jellegű, egyszeri könyvviteli tétel befolyásolta.A társaság 2019-ben jelentős értékű beruházást valósított meg, és a korábbi beruházás értékét a számviteli szabályoknak megfelelően le kellett írni, illetve az ehhez kapcsolódó áfa-fizetési kötelezettség teljesítésére is szükség volt – szól a magyarázat.A cégek megvásárlása után néhány hónappal az egyetem összesen 1,2 milliárd forint tőkét invesztált a Rába Medical Invest Kft.-be. „A tulajdonos tőketartalékot bocsátott a vállalkozás részére 1 198 000 E Ft értékben” – áll a mérleghez fűzött szöveges kiegészítésben. Dzsudzsákék 2023. március 13-ig voltak tulajdonosok, és a cégiratokból kibogarászható, hogy ezt követően az egyetem két lépésben emelt tőkét: 2023. április 27-én 400 millió forintot, 2023. november 27-én pedig 800 millió forintot toltak be a Rába Medical Invest Kft.-be. Úgynevezett ázsiós tőkeemelésre került sor, aminek végeredménye, hogy a jegyzett tőke 3 millióról 5 millióra nőtt, 2 millió híján 1,2 milliárd forint pedig a tőketartalékba került. (Egyébként a Rába Medical cégbírósági beadványait intéző ügyvéd sem akárki, a cégiratokon Gál András ügyvéd aláírása látható. Gál András Levente 2002-ben alapította a Gál és Társai Ügyvédi Irodát, 2011 decemberéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, 2012. szeptember 1-jéig pedig a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztosként működött.)A milliárdos befektetést azzal indokolta Hancz Gábor, hogy a győri egyetem 100 százalékos tulajdonában lévő modern magánegészségügyi központ (UniMedical Center) fejlesztése és végleges kialakítása jelentős forrásigényt jelentett,ezért került sor a tőkeemelésre. A beruházás eredményeként közel kétszer akkora alapterületen nyílt lehetőség magas színvonalú képalkotó diagnosztikai szolgáltatás és járóbeteg-szakellátás biztosítására – írta lapunk kérdésére.A fejlesztés szorosan illeszkedik a Széchenyi István Egyetem hosszú távú stratégiájába, különösen az Egészség- és Sporttudományi Kar képzési és kutatási célkitűzéseihez. Az egyetem célja olyan korszerű tudás- és gyakorlati bázis biztosítása, amely hozzájárul a térség egészségügyi ellátásának fejlesztéséhez, valamint az újonnan indított képzések – például táplálkozástudomány, gyógytornász, egészségpszichológia – magas színvonalú gyakorlati hátterének megteremtéséhez. Az UniMedical Center így nemcsak a lakossági egészségügyi szolgáltatások színvonalát emeli, hanem az egyetemi egészségtudományi képzések és kutatások infrastrukturális és szakmai bázisaként is működik – tette hozzá.A győri egyetem tavalyi beszámolójában nagyívű fejlesztési tervek körvonalazódnak, amihez csak bevezetésnek látszik, hogy 2024-ben több mint 300 millió forint értékben szereztek be csúcskategóriás képalkotó és diagnosztikai eszközöket (CT, röntgen, nőgyógyászati ultrahang, mammográf és csontsűrűségmérő). A Rába Medical Invest Kft.-t 1,57 milliárd forint értéken tartották nyilván, de Dzsuzsákék volt cége ebben a formában valószínűleg utoljára szerepelt a könyvekben: beolvasztják ugyanis az egyetem által alapított egészségügyi vállalkozásba, az Uni-Medicampus Kft.-be.
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/28/dzsudzsak-balazs-gyori-szechenyi-istvan-egyetem-180-millios-veszteseg/
https://web.archive.org/web/20250728174015/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/28/dzsudzsak-balazs-gyori-szechenyi-istvan-egyetem-180-millios-veszteseg/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-dzsudzsak-balazsektol-vasarolt-vallalkozas-180-millios-veszteseget-hozott-a-gyori-egyetemnek
24.hu
hungarian-news
2025-07-28 05:59:24
[ "Dzsudzsák Balázs", "Ekler Gergely", "Gál András Levente", "Hancz Gábor", "Szijjártó Péter" ]
[ "Rába Medical Center Kft.", "Rába Medical Invest Kft.", "Széchenyi István Egyetem", "Uni-Medicampus Kft." ]
[ "Győr", "Győr-Moson-Sopron megye" ]
[ "egészségügy", "klientúra", "állami/önkormányzati szerződések" ]
[]
63,789
Magyar Péter átalakítaná a pártfinanszírozást is
Egy igazságosabb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb rendszert akar.
A Tisza Párt elnöke szerint a jelenlegi rendszer rossz, átláthatatlan, pazarló és nem veszi figyelembe a pártok valódi támogatottságát. Közösségi oldalán Magyar Péter azt írta, hogy övék a legtámogatottabb párt, noha nem kapnak állami pénzt, csak közösségi finanszírozásból gazdálkodnak.Eközben a kamupártok és a valódi társadalmi támogatottsággal nem rendelkező pártok több száz millió forint közpénzt kapnak évente a semmire. Ezen pártok közül többet csak arra hozott létre vagy azért finanszíroz a mi pénzünkön az orbáni hatalom, hogy néhány szavazatott elvegyenek a fő kihívójuktól.Magyar Péter nem tartja sem igazságosnak, sem jogszerűnek, hogy mígegy 52 %-os támogatottságú párt a civilektől kapott havi támogatásból bérel egy kis központi irodát, addig egy 2%-os párt óriási, államtól kapott székházban teszi a semmit.Azt ígérte: 2026-tól - egyeztetve a társadalommal, a valódi tevékenységet végző pártokkal - gyökeresen átalakítják a pártfinanszírozást, a frakciók és a pártalapítványok támogatását.Ellentétben a Fidesszel, nem saját érdekeik szerint lépnek fel. Egy igazságosabb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb rendszerre tesznek majd javaslatot. Abban nagyobb szerepet kapna a közösségi finanszírozás, a választók döntése, akár az 1 %-os adófelajánlás kiterjesztésével.Magyar Péter szerint az új szabályozásnak meg kell tudnia akadályozni, hogy a mindenkori kormányzat pártcélokra, pártpolitikai üzenetek népszerűsítésére, más pártok lejáratására akár csak egy forint közpénzt is felhasználhasson.
https://24.hu/belfold/2025/07/25/magyar-peter-parttamogatas-partfinanszirozas-atalakitas/
https://web.archive.org/web/20250728094131/https://24.hu/belfold/2025/07/25/magyar-peter-parttamogatas-partfinanszirozas-atalakitas/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-peter-atalakitana-a-partfinanszirozast-is
24.hu
hungarian-news
2025-07-25 12:37:39
[]
[]
[]
[ "pártfinanszírozás", "ítélet/döntés" ]
[]
63,790
Minimum hét és fél év börtönt kértek Nagy Jánosra, a földügyekért felelős volt helyettes államtitkárra
A volt osztályvezetőre is súlyosabb büntetést kért az ügyészség.
Súlyosabb börtönbüntetést kért a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a volt földügyekért felelős helyettes államtitkárra, Nagy Jánosra és a volt beosztottjára.Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy az ügyészség azt szeretné elérni, hogy az ítélőtábla középmértéket elérő büntetést szabjon ki a volt helyettes államtitkárra. Ez Nagy esetében hét és fél év. Hozzátette, az ügyészség súlyosabb büntetést kért a volt helyettes államtitkár egykori beosztottjára is.A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség négy évvel ezelőtt emelt vádat az Agrárminisztérium egykori helyettes államtitkárával és három társával szemben korrupciós bűncselekmények miatt. Az elsőfokú ítélet lényege szerint a volt helyettes államtitkár öt százalékos tulajdonrészért cserébe vállalta, hogy a kapcsolatait felhasználva támogat egy cégcsoport által már üzemeltetett és egy tervezett mezőgazdasági vállalkozást a szükséges állami földterületek használati, illetőleg tulajdonjogának megszerzésében és a jövőben meghirdetni tervezett pályázat elnyerésében.Ezen túlmenően a helyettes államtitkár és az osztályvezetője előzetesen abban állapodtak meg, hogy egy gazdasági társaság bevonásával jogtalan előnyre tesznek szert egy tanulmány készítésére irányuló pályázat kiírása révén. A megállapodás alapján valódi verseny nélkül, a helyettes államtitkár által előre meghatározott nyertes cég helyett az osztályvezető készítette volna el a tanulmányt, amelyet később jóvá is hagyott volna. A megbeszéltek szerint a vállalkozónak kifizetendő 10 millió forintot elosztották volna hármuk között. A szerződéskötésre végül a keretösszeg hiányára való hivatkozással nem került sor, a kiírt pályázatot visszavonták.Nagy János az utolsó szó jogán azt mondta, hogy a vádiratban lévő bűncselekmények egyikét sem követte el, és hogy az ügyészség mindent megtett azért, hogy elvarrja a magasabb szintre vezető szálakat és minél rosszabb színben tüntessék fel őt.A Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki a volt államtitkárt a terhére rótt korrupciós bűntettekben, illetve közokirat-hamisítás bűntettében is. Nagy hat és fél év letöltendő börtönt és 3 millió 200 ezres pénzbüntetést kapott, emellett pedig hét évre eltiltották a közügyektől is.A bíróság bűnösnek mondta ki a helyettes államtitkár egykori osztályvezető beosztottját is társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, ezért őt 2 év és 6 hónap börtönre és 2 millió 400 ezres pénzbüntetésre ítélte. A két vállalkozót hivatali vesztegetés miatt ítélték el: egyikük 2 év letöltendőt, és 3 milliós pénzbüntetést, a másikuk pedig két év felfüggesztettet kapott. A letöltendő szabadságvesztésre ítélt volt osztályvezetőt és vállalkozót két évre eltiltották a közügyektől is.Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a végrehajtandó szabadságvesztés büntetések és a mellékbüntetések tartamának súlyosításáért fellebbezett, míg a határozat ellen előterjesztett védelmi fellebbezések felmentésre, illetve enyhítésre irányulnak. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség büntetések súlyosítása mellett azt is kérte, hogy a volt helyettes államtitkárral, illetve minisztériumi osztályvezetővel szemben a bíróság szabjon ki kormányzati tisztviselői és közszolgálati tisztviselői foglalkozások gyakorlásától eltiltás büntetést is. Nagy bűnügyi felügyeletben várja a fellebbviteli eljárás befejezését, míg terhelt társai szabadlábon védekeznek.
https://24.hu/belfold/2025/07/24/minimum-het-es-fel-ev-bortont-kertek-nagy-janosra-a-foldugyekert-felelos-volt-helyettes-allamtitkarra/
https://web.archive.org/web/20250724100938/https://24.hu/belfold/2025/07/24/minimum-het-es-fel-ev-bortont-kertek-nagy-janosra-a-foldugyekert-felelos-volt-helyettes-allamtitkarra/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/minimum-het-es-fel-ev-bortont-kertek-nagy-janosra-a-foldugyekert-felelos-volt-helyettes-allamtitkarra
24.hu
hungarian-news
2025-07-24 10:08:32
[ "Nagy János" ]
[ "Agrárminisztérium" ]
[]
[ "közokirat-hamisítás", "vesztegetés", "ítélet/döntés" ]
[]
63,791
Túlárazták a 677 millióért épített 12 fős bölcsődét
Az Integritás Hatóság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
Hadházy Ákos független képviselő a tavalyi évet egy rekord bejelentésével, azzal kezdte, hogy 677 millió forintból épült fel egy 12 fős bölcsőde a nógrádi Kazáron. A politikus jelezte: ez azt jelenti, hogy egy férőhelyet 56 millió forint uniós pénzből valósítottak meg. Az ügyben Hadházy Ákos bejelentést tett az Integritás Hatóságnál (IH) és az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF). Mindkét szervezet vizsgálatot indított.Az uniós források felhasználását vizsgáló IH a kazári bölcsőde ügyében súlyos túlárazást, közbeszerzési szabálytalanságokat, a közpénzek nem megfelelő felhasználását állapította meg.Túlárazás, szabálytalanságokAzt írták: a projekt teljes támogatási összege 676 875 095 forint volt. A bölcsőde megvalósult, de a vizsgálat szerint kivitelezése bruttó 219 312 136 forinttal haladta meg a reális költségeket. Az intézmény indokolatlanul nagy a férőhelyek számához képest, ami sértheti a közpénzek hatékony, felelős felhasználásának elvét.A közbeszerzési eljárásnál kizárták a legalacsonyabb árat kínáló pályázót aránytalanul alacsony árra hivatkozva, így a végső nyertes a csaknem 60%-kal magasabb ajánlatot adó vállalkozás lett. Ezen túlmenően a nyertes kivitelező több mint 97 millió forint értékű alvállalkozói teljesítést nem jelentett be az ajánlatkérőnek.Az IH a szabálytalansággal érintett támogatási összeg visszakövetelését javasolta, a közbeszerzési eljárásnál feltárt további feltételezett jogsértések miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárását kezdeményezte.Az Integritás Hatóság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányságon hanyag kezelés vétségének gyanúja miatt, jelzéssel élt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál számlakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt.
https://24.hu/belfold/2025/07/24/integritas-hatosag-feljelentes-kazar-bolcsode-hadhazy/
https://web.archive.org/web/20250724062154/https://24.hu/belfold/2025/07/24/integritas-hatosag-feljelentes-kazar-bolcsode-hadhazy/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tularaztak-a-677-millioert-epitett-12-fos-bolcsodet
24.hu
hungarian-news
2025-07-24 07:00:14
[]
[]
[ "Kazár", "Nógrád megye" ]
[ "OLAF-vizsgálat", "mulasztás", "túlárazás / pénznyelő" ]
[]
63,792
Strasbourgi precedens ítélet: a vizsgált személynek kell bizonyítania, honnan van a vagyona
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a precedens jellegű ítélet nem írja felül a hazai jogszabályokat, viszont meghatározhatja azok alkalmazási feltételeit. A "fordított bizonyítási teher" azonban megmarad román sajátosságnak.
Nem ítélte el Bukarestet, hanem jóváhagyta június végén a román hatóságok és törvényszékek eljárását az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) abban a perben, amelyet a korábbi Kolozs megyei rendőrfőnök Strasbourgban indított a hazája ellen. A strasbourgi bírósághoz azért fordult Ioan Pacurar, mert a román állam 57 ezer euró értékben vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Pacurar ugyanis nem tudta igazolni a különbséget a korábbi vagyonnyilatkozata és a tényleges vagyona között. Márpedig Romániában az a szabály érvényes az ottani Nemzeti Integritási Ügynökség (ANI) vagyonosodási eljárása során, hogy nem a hatóságnak, hanem az általa vizsgált személynek, köztisztviselőnek kell bizonyítania a vagyona eredetét, azaz a bizonyítási kötelezettség (ami általában az államot terheli) az ilyen eljárásokban megfordul.Mindezek nyomán a különböző romániai bíróságok Pacurart előbb 250 ezer eurós vagyonelkobzásra ítélték, majd az összeget 57 ezer euróra csökkentették, de a rendőrtiszt még ezt is sérelmezte - ezért fordult az EJEB-hez.A strasbourgi bíróság azonban az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét alapul vevő döntésekor a Pacurar elleni romániai procedúráról nem állapította meg azt, hogy megsértette volna a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát. Sőt, nemcsak a konkrét eljárás nem sérti az emberi jogokat, de maga az irányadó román jogalkotás is jogszerűen rendelkezett a tulajdonjog korlátozásáról, azaz jelen esetben a vagyonelkobzásról.Mindezek után felvetődik a kérdés, hogyha a strasbourgi bíróság nem minősítette jogsértőnek a román főrendőr vagyonelkobzását, akkor mostantól kezdve ez a precedens értékű ügy hatással lehet-e más országokra is? Azaz: ha a valóságos vagyon és a vagyonnyilatkozatok összevetéséből különbség adódik, akkor mostantól más országokban is megfordul-e a bizonyítási kötelezettség, azaz a jövőben nem az államnak, hanem a vizsgálat alá vont személynek kell igazolnia a vagyongyarapodás eredetét?Lattmann Tamás nemzetközi jogász ezzel kapcsolatban a 24.hu-nak elmondta: valóban precedens értékű a bírósági döntés, de nem abban az értelemben, hogy ezentúl minden országban a román jogalkotást kéne átvenni, és el kellene rendelni máshol is a fordított bizonyítási kényszert. Az, hogy ezt a jogalkotást nem kifogásolta a strasbourgi bíróság, inkább abból a szempontból jelentős Magyarországra nézve, hogy, amennyiben a korrupcióellenes küzdelmet egy ország komolyan veszi, és a különböző nemzetközi emberi és polgári jogi egyezményi előírásokat betartva jogszerűen jár el egy korrupcióval gyanúsított személy ellen, akkorakár a tulajdon is korlátozható, így végső esetben akár a vagyonelkobzás is igazolt lehet.Lattmann hangsúlyozta, hogy a konkrét vagyonosodási vizsgálatok és az azokra vonatkozó jogi előírások országonként különbözők lehetnek. Egyes hivatásrendekre – mondjuk a román rendőrség tagjaira – pedig az országon belül is specifikus szabályok lehetnek érvényben, amelyek eltérhetnek például a tűzoltók vagy a mentőorvosok szabályozásától.Lattmann elmondta, hogy neki is kellett vagyonnyilatkozatot tennie például akkor, amikor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szenátusába beválasztották az oktató kollégái, ebben tehát semmiféle különleges dolog nincs, azt fejezi ki mindez, hogy a szenátusi tagokkal szemben, az ő vagyoni helyzetükkel kapcsolatban magasabb szintűek a társadalmi elvárások. Így, ha például nem tartotta volna be a vagyonbevallási szabályokat, az a megbízatása megszűnéséhez is vezethetett volna.A strasbourgi bíróság ilyenkor viszont nemcsak az egyedi szabályokat vizsgálja, hanem azt is, hogy ezek a szabályok mennyire illeszkednek az adott ország teljes jogrendszerébe. Így például a vagyonosodási vizsgálatoknál nem a konkrét megoldások önmagukban érdekesek az Emberi Jogok Európai Bírósága számára, hanem az, hogy ezek a megoldások mennyire jogszerűek, vagyis a román rendőrfőnök esetében nem kivételes szabályozás alapján történt-e a vagyonelkobzás. Kiderült, hogy nem erről van szó, ráadásul a bírósági procedúra során a tisztességes eljáráshoz való jogát sem sértették meg Ioan Pacurarnak.Konkrétan az történt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2025. június 24-én a Pacurar kontra Románia ügyben egyhangúlag úgy határozott, hogy nem sértették meg az Emberi jogok európai egyezményének 6. cikkének (tisztességes eljáráshoz való jog) 1. bekezdését, illetve az 1. kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkét (tulajdonvédelem) esetében is ugyanez volt a bírói testület álláspontja.Az EJEB úgy ítélte meg, hogy Ioan Pacurarnak bőségesen volt lehetősége részt venni az elkobzási eljárásban, mind írásban, mind szóban egy általa választott ügyvéd képviselte, az eljárás pedig nem volt önkényes.Továbbá a vagyon jogszerű megszerzésére vonatkozó bizonyítási teher román bíróságok általi megfordítása jogszerűnek tekinthető.A strasbourgi bíróság azt is megállapította, hogyaz elkobzási intézkedés arányos volt, mivel az elkobzás végrehajtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megfelelő biztosítékokat tartalmaztak, és Románia a közszolgálatban a korrupció elleni küzdelemben a mérlegelési jogkörének keretein belül járt el.Egyedi, eltérő szabályok tehát mindenütt érvényesülhetnek, de ezek a konkrét jogszabályok nem általánosan kötelezők az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez (EJEE) csatlakozott összes állam számára. A strasbourgi bíróság nem egy európai uniós szervezet, hanem az EJEE-hez csatlakozott államokban őrködik az emberi és polgári jogok betartása felett.Magyarországon két aktuális politikai kérdés miatt is érdekes lehet a román rendőrfőnök vagyonelkobzásáról és vagyonnyilatkozatáról szóló strasbourgi ítélet.Egyrészt a Fidesz megszavazta a magyar parlamentben, hogy az Európai Parlament (EP) képviselőire szigorú vagyonnyilatkozat-tételi szabályok vonatkozzanak. E szabályok megsértése pedig különböző szankciókkal, akár a mandátumuk visszavonásával, megszűnésével is járhatnak.Lattmann szerint, ha emiatt jogorvoslatra lenne szüksége például Magyar Péternek vagy bármely másik ellenzéki EP-képviselőnek, akkor esetükben nem az Európa Tanács alá tartozó strasbourgi bírósághoz kéne elsőként fordulniuk (bár ez sem lenne kizárt). Lattmann jogi álláspontja szerint ugyanis Magyarország egyáltalán nem is rendelkezhet az EP-képviselőinek a mandátumáról, tehát az egész törvény valószínűleg ütközik az uniós szabályokkal. Ezért álláspontja szerint praktikusabb Luxemburghoz, az EU Bíróságához fordulni, amely kimondhatja ennek a fideszes jogszabálynak az uniós joggal való összeférhetetlenségét. Sőt, a luxemburgi testület akár azonnali hatállyal is intézkedhet. Azaz egy, a Nemzeti Választási Bizottság által esetlegesen meghozott, az EP-mandátum megszűnését kimondó határozat elleni magyarországi bírósági eljárás során egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban még a végleges magyarországi ítélet megszületése előtt is beavatkozhat a luxemburgi bíróság. Ilyenkor az esetleges jogsértések megszüntetése érdekében kimondhatja, hogy a magyar jogszabály sérti az uniós jogot.A luxemburgi bírói testület az európai uniós alapító szerződéseit veszi alapul a döntéseihez, Strasbourgban viszont az emberi jogi egyezmények azok az alapvető dokumentumok, amelyek alapján ítélkeznek.Lattmann szerint a román rendőrfőnök és a Tisza Párt esetleges jogsérelmei már csak azért sem hasonlíthatók össze, mert a román eset egy konkrét hivatásrendet érintő szabály jogszerűségéről, arányosságáról, fokozatosságáról, illetve a Pacurar elleni eljárás tisztességességéről szóltak.A Tisza Pártot sújtó esetleges jövőbeli szankciók, a mandátumtól való hipotetikus, feltételezett megfosztás viszont politikai természetű ügy, így egészen más megítélés alá esik. Ugyanakkor nem kizárt, hogy hosszú évek múlva, amikor már minden jogi fórumot megjárt a hipotetikus ügy, esetleg Strasbourgban is születhetne egy ítélet a feltételezett mandátummegvonásokról, de nyilvánvaló, hogy a magyar állam által kivetett esetleges ilyen szankciók a 2026-os választások idején lehetnek relevánsak, nem pedig hosszú évek múlva, amikor már hiába dönt a strasbourgi bíróság.Egy másik, szintén Magyar Péter kapcsán felvetődött ügyben sem illetékes alapesetben a strasbourgi bíróság Lattmann szerint. A vagyonvisszavételi hivatalt ígérő tiszás pártelnök ötletét ugyanis nem az emberi jogi bíróság hivatott megítélni – legalábbis elvileg.Azt a hazai bíróságok dolga lesz eldönteni, hogy visszavesznek-e vagyonokat a korrupció elleni esetleges jövőbeni eljárások nyomán. Strasbourg abban az esetben lehet végső jogi fórum ilyen ügyekben, ha kiderülne, hogy a vagyonvisszavételt rendszerszintű jogsértések közepette hajtják végre.Azaz a magyar jogrendszerrel és az alapvető emberi és polgári jogokkal ellentétes módon zajlana ez a folyamat egy esetleges Tisza párti kormány idején. Akkor kerülhetnek tehát eséllyel Strasbourg elé a jövőbeni vagyonvisszavételi ügyek, ha kiderülne, hogy politikai bunkósbotként használná egy későbbi kormány ezeket a hivatalokat és jogintézményeket, azaz rendszerszintű jogsértés történne – mondta lapunknak Lattmann Tamás.A nemzetközi jogász szerint arról van szó, hogy a tulajdonhoz való jog alapvető polgári jog. Korlátozni tehát csak jogszerűen, arányosan és fokozatosan lehet – a meglévő jogrendszerhez igazodva. Itt az eljárások jogszerűségén van a hangsúly, azon, hogy ne egyedi eseteket kiemelve történjenek intézkedések – tette hozzá.Mi a különbség a strasbourgi és a luxemburgi bíróság között?Az 1950-ben megkötött Emberi jogok európai egyezményének 6. cikke leszögezi: „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában” – olvasható az Európa Tanács (ET) kiadványában. Az 1950-ben kötött egyezmény betartásán az ET-hez tartozó strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) őrködik. Az ET nem az Európai Unió testülete, és nem keverendő össze az unió legfőbb döntéshozó testületével, az Európai Tanáccsal. A strasbourgi bíróság azért hozhat Magyarország számára is releváns döntéseket, mert nemcsak az uniónak, hanem az Európai Tanácsnak is a tagjai vagyunk. Magyarország ugyanis a rendszerváltó államok közül elsőként csatlakozott az Emberi jogok európai egyezményéhez, melynek kihirdetéséről a magyar országgyűlés 1993-ban törvényt is hozott. Tehát itthon több mint harminc éve hatályos ez a nemzetközi jogi – ugyanakkor nem uniós – szabályozás. Az EJEB 46 országban illetékes, míg az EU bírósága Luxemburgban az unió 27 tagállamára, valamint magára az unióra vonatkozó döntéseket hozhat.
https://24.hu/kulfold/2025/07/24/precedens-erteku-strasbourgi-itelet-roman-rendor-vagyonelkobzas-forditott-bizonyitas-lattmann-tamas/
https://web.archive.org/web/20250724124427/https://24.hu/kulfold/2025/07/24/precedens-erteku-strasbourgi-itelet-roman-rendor-vagyonelkobzas-forditott-bizonyitas-lattmann-tamas/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/strasbourgi-precedens-itelet-a-vizsgalt-szemelynek-kell-bizonyitania-honnan-van-a-vagyona
24.hu
hungarian-news
2025-07-24 06:00:14
[]
[]
[ "Európa", "Románia" ]
[ "ítélet/döntés", "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat" ]
[]
63,793
A Fidesz hévizi elnöke januárban cégvezető lett, áprilistól már munkát is kaptak a Magyar Turisztikai Ügynökségtől
Az MTÜ lapunknak küldött válaszából kiderült, hogy nem nyílt pályázaton, de "az átláthatóság feltételeinek teljes mértékben megfelelve" választották ki a volt politikus vezette társaságot.
Szakmai tanulmány elkészítése címén 15 millió forintos szerződést kötött a Magyar Turisztikai Ügynökség egy céggel, melynek az idén január óta Hévíz volt fideszes polgármestere a vezetője - tudta meg a 24.hu.Férj, 5 gyermek édesapja, nagyapa, patrióta, hévízi, keresztyén, konzervatív, kálvinista, harcos hazafi, Hévíz polgármestere 2010-től 2024-ig, Zala vármegyei képviselő, a Fidesz hévízi elnöke - így mutatja be magát hivatalos Facebook oldalán Papp Gábor, aki egy dologgal biztosan bővítheti a felsorolást. Január óta ugyanis már cégvezető is. Ráadásul annak a Projekt Dominus Kft.-nek a vezetője, amely nemrég 15 milliós szerződést kötött a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ)szakmai tanulmány elkészítésére. A szerződés érvényességének kezdete az MTÜ közérdekű dokumentuma szerint 2025. április 24-e, a vége pedig 2025. szeptember 30., így a 15 milliós tanulmány elkészítésére nagyjából 5 hónapja van a vállalkozásnak.A kft.-t még 2012-ben alapították, és egészen az idén januárig Dömötör Károly volt az ügyvezetője. Az év elején viszont Papp Gábor, Hévíz volt polgármestere, a Fidesz városi elnöke vette át a vezető pozíciót. A cégnek egyébként nem volt valami sikeres éve tavaly, árbevétele mindössze 1 millió forint volt, miközben közel 10 milliós mínuszt ért el.Nem az én cégem, csak ügyvezető vagyok. Ha jól tudom, akkor egy pályázat volt kiírva, és ezen a pályázaton nyerte el a cég ezt a feladatot. Ha jól emlékszem egyfajta turisztikai anyagok elkészítésére– mondta Papp, hozzátéve, hogy Hévízzel, egészséggel és a gyógyturizmussal kapcsolatos a szerződés. Miután nem találtunk ilyen pályázatot, a volt polgármestert később arra kértük, küldje el nekünk annak pontos címét, illetve hogy mikor nyerték el a támogatást.Választ végül a Magyar Turisztikai Ügynökségtől kaptunk. Az MTÜ reakciójából az derült ki, hogy ez nem egy nyílt pályázat volt.Kiderült, hogy az állami ügynökség kért be ajánlatokat, de dátumokat erről nem közöltek.„A Magyar Turisztikai Ügynökség «A gyógyturizmus szerepe és fejlődési lehetőségei, finanszírozási modellje Magyarországon – Hévíz fókusszal című tanulmány elkészítése» tárgyban versenyeztetési eljárást folytatott le, melyben – az átláthatóság feltételeinek teljes mértékben megfelelve – három gazdasági szereplőtől kért be árajánlatot. A legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot a Projekt Dominus Kft. nyújtotta be, mely társaság minden egyéb feltételnek megfelelt, így vele kötött az MTÜ vállalkozói szerződést” – írták kérdésünkre.Az MTÜ-t kérdeztük arról is, hogy szerepet játszott-e a döntésükben az a tény, hogy a cég vezetője idén január óta Papp Gábor volt hévízi polgármester, a Fidesz hévízi elnöke, de erre már nem kaptunk választ.Papp tavaly februárban jelentette be, hogy nem indul újra a 2024-es áprilisi önkormányzati választáson a polgármesteri címért. Döntését azzal indokolta, hogyaz elmúlt években emberfeletti munkát kellett végeznie azért, hogy Hévíz talpon maradjon,és ez minden kétséget kizáróan sikerült”. Majd azzal folytatta, hogy a városnak szüksége van az új energiákra és a megújulásra, és hogy bízik abban, hogy Hévíz a megújulás útjára léphet.A megújulást a független Naszádos Péter hozhatja meg a településnek, de nem lesz könnyű dolga. A Tófürdő központi épületét ugyanis júniusban be kellett zárni, annak rossz statikai állapota miatt.A polgármester kérdésünkre elmondta, hogy Hévíz egyedülálló, és ennek a tónak a fejlesztése nemcsak Hévíznek és a térségnek fontos, hanem az egész országnak.A világon egy ilyen van még, Új-Zélandon, de abban nem lehet fürdeni, olyan forró. Ez egy nagyon fontos téma. Ha Hévíz nem fejlődik, akkor arra egész Magyarország, sőt egész Európa felfigyel. Az nem kérdés, hogy 21. századivá kell tenni a fürdőt és a kórházat is– mondta a polgármester, aki beszélt egy kormányhatározatról is, amely két részből áll. Egyik része egy 380 milliós gyorssegély arra a feladatra, hogy rosszabb időben is lehessen fürödni a tóban. A kormányhatározat harmadik pontja pedig kimondja, hogy három minisztériumnak el kell készítenie egy koncepciót a nagy, 30-40 milliárdos fejlesztési projektre. Mivel 2013 óta nincs tulajdona a városnak a fürdőben, ezért tárgyalási jogkörrel ezekre a megbeszélésekre meghívják Hévíz város önkormányzatát is. Ez is egy előrelépés – tette hozzá.A határozat egyébként a Tófürdőt és a kórházat egyben kezeli, ezt is fontosnak nevezte Naszádos Péter, aki annyit még megjegyzett, hogy az önkormányzat a tó körül, a saját ingatlanjait rendbe tette az elmúlt 9 hónapban, és most hétvégén adták át a tó közelében fekvő új közösségi teret.
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/22/fidesz-heviz-papp-gabor-magyar-turisztikai-ugynokseg-szerzodes/
https://web.archive.org/web/20250722085346/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/22/fidesz-heviz-papp-gabor-magyar-turisztikai-ugynokseg-szerzodes/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-hevizi-elnoke-januarban-cegvezeto-lett-aprilistol-mar-munkat-is-kaptak-a-magyar-turisztikai-ugynoksegtol
24.hu
hungarian-news
2025-07-22 06:45:34
[ "Papp Gábor" ]
[ "Fidesz", "Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)", "Projekt Dominus Kft." ]
[ "Hévíz", "Zala megye" ]
[ "idegenforgalom", "állami/önkormányzati szerződések" ]
[]
63,794
Végleg odaveszett 288 millió forint közpénz, amit Szijjártóék utaltak át az elmúlt évek legnagyobb számlagyárának
Biztossá vált, hogy egyetlen forint sem fog megtérülni abból a több mint negyedmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásból, ami néhány éve az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt. A külügyminisztériumban nem indult vizsgálat, és felelős sincs.
Adósi vagyon hiányában a Fővárosi Törvényszék a Top Hygine Kft. ügyében a felszámolási eljárást egyszerűsített módon megszüntette. A jogszerűen benyújtott és elbírált pályázattal kapcsolatban a minisztériumban nem került sor belső vizsgálat lefolytatására.Ezt a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium közölte a 24.hu megkeresésére azután, hogy biztossá vált, egyetlen forint sem fog megtérülni abból a 288 millió forint vissza nem térítendő támogatásból, ami néhány éve különös körülmények közt landolt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában.A Top Hygiene Kft.-ről lapunk írta meg, hogy nem sokkal azután került felszámolási eljárás alá, hogy az említett, több mint negyedmilliárd forint közpénzt elnyerte a külügyminisztérium pályázatán. Ezt a tárca a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellentételezésére írta ki versenyképesség-növelés céljából.A társaság már a pályáztatás során gyanús lehetett volna a minisztériumnak. Például azért, merta cég a pályázat benyújtása idején papíron 174 főt foglalkoztatott, ám egy zuglói családi ház alagsorába volt bejegyezve. Továbbá a társaság már a támogatói döntés meghozatala idején megsértette a pályázati kiírás feltételeit.A külügy kikötései közt szerepelt ugyanis, hogy a pályázóknak meg kellett tartaniuk a pályázat előtti egy év foglalkoztatotti átlag létszámát a beruházás befejezéséig. A Top Hygiene Kft. a pályázata benyújtásakor – 2020 novemberében – papíron 174 embert foglalkoztatott, ám a támogatói döntés meghozatalakor – 2021 februárjában – már csak kilenc dolgozója volt.Tehát néhány hónap leforgása alatt kirúgta az alkalmazottai több mint 90 százalékát, majd felvette a 288 millió forint támogatást.A pályázatot a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. bonyolította a tulajdonosi jogokat gyakorló külügyminisztérium nevében. Az ügynökségnek a pályázati kiírás szerint a támogatói okirat aláírását követően 60 nap állt volna rendelkezésre, hogy átutalja a támogatási összeget. De mint megírtuk, a Top Hygiene Kft. esetében a HIPAa támogatás elnyerése után 7 nappal már át is utalta a teljes összeget.Ezután pedig pár hónappal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága zár alá vételt rendelt el a társaságnál. Majd végrehajtás, és végül felszámolási eljárás indult. A külügyminisztérium utóbbi eljárásban jelentette be, hogy kamatokkal együtt 293 millió forintot követel vissza a cégtől, egyben visszavonta a támogatói okiratot. Ugyanakkor már a Szijjártó Péter által személyesen aláírt levél keltezésekor lehetett sejteni, hogy a kár megtérülése igencsak kétséges.Mindezek fényében érdeklődtünk a minisztériumnál, hogy indult-e belső vizsgálat a történtek miatt, ám a tárca válasza alapján se vizsgálat, se felelős nincs az ügyben, és szerintük minden szabályosan zajlott.A cégnél a bűnügyi zárat a NAV egy 2019 óta zajló nyomozás keretében rendelte el, kiderült ugyanis, hogy a társaság része volt egy számlagyár-hálózatnak, amelyre a hatóságok 2021 nyarán csaptak le nyolcvan helyszínen. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló csoport 19 milliárd forint áfáját tüntette el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt.Kiderült, hogy a hatóságok vizsgálata érintette a többi között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége e cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt és ragadványnevén „Nagymesterként” ismertté vált F. Zsolt is, aki összeforrt a számlagyár ügye. Ő korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül – a tettek elkövetése idején – a CBA-nál volt informatikai vezető. A BKV vezetőjét, Bolla Tibort, épp az F. Zsolttal való szoros viszonya miatt mentette föl posztjáról nemrég Karácsony Gergely főpolgármester a 444.hu feltárása nyomán. A lap azt is megírta, hogy F. Zsolt mögött egy nála jóval nagyobb mester, az Orbán-rendszer egyik titokzatos és rejtőzködő háttérembere, Tombor András áll.Ugyanakkor a bűnügy politikai vetületei közül szinte kizárólag csak az ellenzéki szálakkal foglalkoztak a hatóságok. F. Zsolt vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Vallomása alapján vádolták meg a volt MSZP-s zuglói polgármestert, Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a vád szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt állították bíróság elé.Ugyanehhez az ügyhöz kapcsolódóan költségvetési csalás miatt 250 millió forintos pénzbírságot kapott Jellninek Dániel, a hetedik leggazdagabb magyar vállalkozó, aki a bíróságon teljeskörűen beismerte a terhére rótt bűncselekményt.
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/22/szijjarto-peter-kulugyminiszterium-tamogatas-szamlagyar-top-hygiene-felszamolas-vagyon-vizsgalat-felelos-nagymester/
https://web.archive.org/web/20250727001743/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/22/szijjarto-peter-kulugyminiszterium-tamogatas-szamlagyar-top-hygiene-felszamolas-vagyon-vizsgalat-felelos-nagymester/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegleg-odaveszett-288-millio-forint-kozpenz-amit-szijjartoek-utaltak-at-az-elmult-evek-legnagyobb-szamlagyaranak
24.hu
hungarian-news
2025-07-22 06:00:50
[ "Bolla Tibor", "Horváth Csaba", "Jellinek Dániel", "Szijjártó Péter", "Tombor András", "Tóth Csaba (MSZP)" ]
[ "4iG Nyrt.", "Antenna Hungária Zrt.", "Külgazdasági és Külügyminisztérium", "Nemzeti Befektetési Ügynökség", "SYS IT Services Kft.", "T-Systems Magyarország Zrt.", "Top Hygine Kft." ]
[]
[ "adócsalás - költségvetési csalás", "támogatás", "csalás", "felszámolás - végelszámolás" ]
[]
63,795
Fordulat a Kásler-féle rákellenes alapítványnál
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt szabálytalanságok miatt ismét feljelentés lett Hadházy Ákos kérdéséből.
A független képviselő arról kérdezte a legfőbb ügyészt, indult-e hivatalból eljárás a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal szemben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt szabálytalanságok miatt. Hadházy Ákos felidézte, hogy az Alapítványt az Orbán-kormány alapította 2019-ben, fő feladata a rákellenes nemzetközi összefogás koordinálása, ehhez 1,95 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott. Az ÁSZ 2021-2023 közötti időszakot vizsgálta, és súlyos szabálytalanságokat tárt fel:Az állami támogatások felhasználását az eredeti számlák, bizonylatok és egyéb okiratok nem igazolták megfelelően, így nem volt visszakövethető, hogy azokat mely támogatás terhére használták fel.A székház felújításának tervezési költségeihez nem tudtak számlát felmutatni.Az Alapítvány állami támogatásból ismeretlen értékű tárgyi eszközöket szerzett be, amelyekre nem lett volna jogosult.A 2022-es és 2023-as pénzügyi beszámolók nem készültek el időben, illetve nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak, és a kuratórium sem hagyta jóvá azokat.A könyvvezetés nem volt jogszabályszerű, a támogatásokat nem mutatták ki kötelezettségként, illetve a követeléseket sem.A felügyelőbizottság 2023 első felében elnök nélkül működött.Az alapítvány nem különítette el az államtól kapott közcélú és működési támogatásokat, így utólag nem állapítható meg, hogy a támogatásokat a civil törvény szerinti célokra költötték-e el.Egyes számlák, bizonylatok nem tartalmazták, hogy mely támogatás terhére számolták el azokat.Számla nélküli elszámolás is történt, illetve az alapítvány által alapított akadémia nevére kiállított számlákat az alapítvány fizette ki.A 2022-es és 2023-as pénzügyi beszámolók nem a törvényben előírt tartalommal készültek el, és nem is hagyta jóvá az alapítvány kuratóriuma, felügyelőbizottsági jelentés sem készült.Az alapítvány könyvvezetése sem felelt meg a jogszabályoknak a vizsgált időszakban.Hadházy Ákos idézte a Népszava és a Telex cikkeit, amelyek kiemelték, hogy az ÁSZ korábban hasonló vagy enyhébb szabálytalanságoknál más szervezeteknél büntetőfeljelentést tett, szankciókat helyezett kilátásba. Az alapítvány felügyeletét a kormányban Kásler Miklóstól 2022-ben Pintér Sándor vette át. A Népszava külön kitért rá: nem tudni, hogy a számvevők óvatossága a kuratóriumot felügyelő belügyminiszter, illetve az elnöki posztot tavaly óta betöltő exminiszter személyének szól-e, (Kásler Miklós ugyanis tavaly átvette a kuratórium vezetését).A lap megkeresésére a Belügyminisztérium (BM) az ÁSZ-jelentésből azt emelte ki, hogy "a támogatások terhére teljesített, ellenőrzött kifizetések jogcímei a támogatói okiratokban foglaltaknak megfeleltek", amit úgy fordítottak le, hogy "a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány nem lopott, nem csalt, nem hazudott, a kapott állami támogatás felhasználása célhoz kötötten történt". Azt is írták: az ÁSZ jelentést követően elrendelt könyvvizsgálói átvilágítás javaslatai alapján a feltárt hiányosságokat megszüntették, meghozták a szükséges szervezeti, szakmai és humánpolitikai intézkedéseket azért, hogy a jövőben hasonló működési problémák ne forduljanak elő.Mivel az ügyészségnek, független közvádlóként kötelessége fellépni minden jogsértő cselekménnyel szemben, Hadházy Ákos arról kérdezte a legfőbb ügyészt: a feltárt szabálytalanságok alapján az ügyészség vizsgálta-e az alábbi bűncselekmények (költségvetési csalás, hűtlen kezelés, számviteli rend megsértése), gyanúját a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány esetében.Indult-e hivatalból vagy bejelentés alapján eljárás az alapítvánnyal szemben?Amennyiben nem indult eljárás, mi indokolta ennek elmaradását, figyelembe véve, hogy más szervezetek esetében hasonló szabálytalanságok komoly retorzióval jártak?Történt-e bármilyen felelősségre vonás az Alapítvány vezetői vagy felügyelői részéről?Milyen lépéseket kíván tenni a Legfőbb Ügyészség annak érdekében, hogy hasonló esetekben a jogszabályok betartása és az állami támogatások átlátható felhasználása biztosított legyen?
https://24.hu/belfold/2025/07/21/asz-vizsgalat-feljelentes-nav-kozep-es-kelet-europai-onkologiai-akademia-alapitvany/
https://web.archive.org/web/20250721103123/https://24.hu/belfold/2025/07/21/asz-vizsgalat-feljelentes-nav-kozep-es-kelet-europai-onkologiai-akademia-alapitvany/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fordulat-a-kasler-fele-rakellenes-alapitvanynal
24.hu
hungarian-news
2025-07-21 11:25:21
[ "Kásler Miklós", "Pintér Sándor" ]
[ "Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány" ]
[]
[ "hűtlen kezelés", "adócsalás - költségvetési csalás" ]
[]
63,796
Nagy hadiipari privatizáció: az eltitkolt részletek miatt perre megy az állami holdinggal a Transparency International
Egy hónapja jelentették be, hogy a Nagy Márton alá tartozó hadiipari cégek közül 9-et eladnak a 4iG űrkutatási cégének.
Bírósághoz fordul a Transparency International Magyarország a hazai hadiipar ékköveit jelentő cégek privatizációja miatt. A jogvédő szervezet az állami N7 Holding Zrt. ellen kezdeményez peres eljárást, miután hiába kérte ki annak az előzetes megállapodásnak a kiadását, amit a 4iG űrkutatási cégével hoztak tető alá.A dokumentum kiadását az N7 és a hadiipart eddig felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is megtagadta. Az adatkérést mindkét helyen üzleti titokra és a döntés előkészítést szolgáló adatokra hivatkozva utasították vissza.Nagy Márton tárcája egy hónapja jelentette be, hogy új védelmi ipari holdingvállalatot hoznak létre, amelybe kilenc, eddig állami fennhatóság alatt működő cég kerül át. A 4iG csoport pedig egy 74,5-82,8 milliárd forint becsült értékű tranzakcióval megveszi az egész konglomerátumot. A privatizált cégcsomagba egyebek mellett beletartozik a német licencű Lynx KF-41 gyalogsági harcjármű gyártásával foglalkozó a Rheinmetall Hungary Zrt. is.A Transparency szerint a bejelentésekben nem volt nyoma annak, hogy versenyeztetésre vagy közbeszerzésre sor került volna sor, holott a törvény egyértelműen fogalmaz: 25 millió forintot meghaladó értékű nemzeti vagyont csak versenyeztetéssel lehet értékesíteni.Egyből arra gyanakodtunk, hogy ezúttal is olyan trükkel van dolgunk, mint azoknál a korábbi alkalmaknál, amikor a 4iG-t több százmilliárdnyi adófizetői pénzből erősítették meg. Nevezetesen az Antenna Hungária és a Vodafone állami tulajdonból, illetve állami segédlettel történő átvételére gondoltunkmondta a 24.hu-nak, Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője.A szervezet adatigénylést küldött az NGM-nek és az N7 Holdingnak. A már említett előzetes megállapodás mellett arra is rákérdeztek, hogy milyen jogszabályi felhatalmazás alapján tekintettek el a versenyeztetéstől, ami a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében kötelező lenne.Az elutasító válaszban nem az volt a meglepő, hogy megtagadták a megállapodás átadását, hanem az, hogy vitatták a nemzeti vagyonról szóló törvény alkalmazására vonatkozó kötelezettséget. A kormány és az állami N7 Holding szerint bár maga az N7 Holding az állami vagyon része, de az általa kezelt társasági portfolió, vagyis az irányítása alá tartozó állami cégek már nem tartoznak a nemzeti vagyon körébe– közölte Ligeti, aki szerint ez az „elvesztette állami vagyon jellegét” érvelés teljességgel ellentétes a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel, amely egyértelműen fogalmaz: a nemzeti vagyonba tartozik minden, az államot megillető társasági részesedés. Vagyis függetlenül attól, hogy az állam közvetlenül, vagy valamelyik cégén keresztül gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az állami cégek a nemzeti vagyon körébe tartoznak.A kormány és az N7 Holding érveléséből két dolog következik: vagy elhatározták, hogy akár törvénysértés árán is átverik a készülő bizniszt, vagy úgy vélik, hogy az eladásra szánt hadiipari konglomerátum értéke nem éri el a 25 millió forintot– tette hozzá a TI Magyarország vezetője.A Jászai Gellért nevével fémjelzett 4iG-csoport június 11-én adott ki közleményét az ügyletről, amelyben többek között azt írta, hogy két lépésben bonyolítják le. Először az N7 Holding N7 Defence Zrt. néven alapít új vállalatot, amelybe apportálja az érintett védelmi ipari leányvállalataiban lévő tulajdonrészét. A második lépés az lesz, hogy a cégben „adásvétel útján” 75 százalék +1 szavazat arányú többségi tulajdont szerez a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT), míg az N7 Holdingnak 25 százalék -1 szavazat részesedése marad.Az új holdingban egyesítik például az aknavető- és lőszergyártást, a gyulai Airbus helikopterkomponens-gyártó céget, és a kézilőfegyvereket, gépkarabélyokat gyártó cégeket, míg a kritikus infrastruktúra – gyárak, berendezések, ingatlanok – állami tulajdonban maradnak.Az érintett cégek:az AeroplexKft. repülőgép-javító,az Airbus Helicopters Hungary Kft. helikopterkomponens-gyártó,a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. várpalotai lőszergyár,a Rheinmetal Hungary Zrt. – amely a Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek fejlesztését és gyártását végzi –,a Hirtenberger Kft. és leányvállalatai (aknavető- és lőszergyártás),a SATYPS PSP Hungary Zrt. speciális felületkezelő,a Dynamics Nobel Defence Zrt. – ide tartozik az RGW 110 típusú vállról indítható páncéltörő gránátvetők csöveinek gyártása, valamint komplex fegyverrendszerek fejlesztése és gyártása –,az Arzenál Fegyvergyár Zrt. (kézilőfegyver és hadiipari alkatrészek gyártása),illetve a Colt CZ Hungary Zrt. (kézifegyverek, például a CZ BREN2 gépkarabélyok gyártása).
https://24.hu/belfold/2025/07/16/per-hadiipar-privatizacio-n7-allami-holding-4ig-transparency-international/
https://web.archive.org/web/20250717184343/https://24.hu/belfold/2025/07/16/per-hadiipar-privatizacio-n7-allami-holding-4ig-transparency-international/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-hadiipari-privatizacio-az-eltitkolt-reszletek-miatt-perre-megy-az-allami-holdinggal-a-transparency-international
24.hu
hungarian-news
2025-07-16 09:02:43
[ "Jászai Gellért", "Nagy Márton" ]
[ "4iG Nyrt.", "4iG Űr és Védelmi Zrt.", "Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft.", "Airbus Helicopters Magyarország Kft.", "Arzenál Fegyvergyár Zrt.", "Colt CZ Hungary Zrt.", "Dynamics Nobel Defence Zrt.", "Hirtenberger Defence Systems (HDS)", "N7 Defence Zrt.", "N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.", "Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)", "Rheinmetall Hungaria Zrt.", "Rheinmetall Hungary Munitions Zrt.", "Satys PSP Hungary Zrt." ]
[]
[ "ítélet/döntés", "klientúra", "állami/önkormányzati szerződések", "fegyver - hadiipar" ]
[]
63,797
Szalay-Bobrovniczky is dönthetett Ruszin-Szendi luxusvillájáról
Az alapszabály szerint legalábbis csak a tulajdonosi jogok gyakorlója hozhatott olyan horderejű döntést, amelynek nyomán több mint egymilliárd forintot költöttek a volt vezérkari főnök szolgálati villájára.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentéséből kiderült, hogy a HM EI Zrt. vásárolta a szóban forgó ingatlant (235 millió forintért), és a cég hajtott végre az ingatlanon saját forrásból beruházásokat (652,5 millió forintért), továbbá a volt vezérkari főnök és felesége igényei alapján a HM EI Zrt. további bruttó 132,2 millió forintért vásárolt ingóságokat.Ám arra nem tér ki a Kehi-jelentés, hogy ezeket a beszerzéseket ki engedélyezte.A cégnek az ügylet idején hatályos, a cégbíróság adatbázisában föllelhető alapszabályából az olvasható ki, hogy ilyen horderejű ügy esetében nem a HM EI Zrt. igazgatósága, hanem a tulajdonos (a dokumentum megfogalmazása szerint a részvényes), azaz a Honvédelmi Minisztérium dönt.A tulajdonosi jogok gyakorlója az ingatlanfelújítás idején Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter volt, ő maga írta alá ebbéli minőségében a cég 2022-es beszámolóját elfogadó határozatot 2023 májusában. (A 2022 márciusában történt ingatlanvásárlásról még nem Szalay-Bobrovniczkyék döntöttek, mivel akkor még Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozott a HM EI Zrt., és 2022 júniusában került a cég a HM-hez).Az alapszabály szerint a tulajdonos (részvényes) kizárólagos hatáskörébe tartozik a cég beszerzési tervének jóváhagyása. Ha a vezérkari főnök szolgálati villájának felújítása esetleg nem szerepelt a beszerzési tervben, akkor csak a tulajdonosi jogok gyakorlója döntése, jóváhagyása esetén kerülhetett sor a beruházásra, mert a projekt elérte az alapszabályban meghatározott nettó 500 millió forintos értékhatárt.A döntése pedig parancs, erről az alapszabály is világosan fogalmaz: a tulajdonosi jogok gyakorlója a döntéséről három munkanapon belül köteles értesíteni az igazgatóságot, és a döntés a közléssel hatályossá válik. Az írásbeli utasításait pedig a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani.Ruszin-Szendi szolgálati lakásának felújítása még a HM EI Zrt.-nek is nagy tétel volt: a cég összesen 932,7 millió forint értékben hajtott végre ingatlanfelújításokat 2022-ben, ennek több mint kétharmada – 652,5 millió forint – az akkori vezérkari főnökhöz kapcsolódott a cég beszámolója szerint.Kerestük a Honvédelmi Minisztériumot Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati lakásával és a Kehi-jelentéssel kapcsolatban. Az alábbi kérdéseket tettük fel:Ki hagyta jóvá azt, hogy az ingatlanon több mint 650 millió forint értékben hajtsanak végre beruházásokat?Ki hagyta jóvá a luxustárgyak, drága bútorok (biliárdasztal, szauna, stb.) beszerzését? Hogyan zajlott a folyamat, a HM EI Zrt. vezetése kért-e jóváhagyást a tulajdonosi jogokat gyakorló Honvédelmi Minisztérium vezetésétől? Tudott-e az ügyről az akkori honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf?Volt-e olyan igény Ruszin-Szendi Romulusztól vagy feleségétől, amit visszautasítottak, és nem teljesítettek?Tesznek-e feljelentést a pazarló, indokolatlan beszerzések miatt?Mennyire kirívó Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati lakása az elődjéhez vagy utódjához képest? Mennyit költöttek Korom Ferenc, illetve Böröndi Gábor vezérkari főnökök szolgálati lakásaira (vételár, felújítás, illetve berendezések)?Válasz azonban több nap elteltével sem érkezett a tárcától.Megkerestük kérdéseinkkel a HM EI Zrt.-t is, ahonnan szintén nem kaptunk válaszokat. Ezzel egyidőben közérdekű adatigényléssel fordultunk a céghezEddig honvédelmi, nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkolóztakMint említettük, Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati lakását a HM EI Zrt. vásárolta meg, a beruházásokat és a beszerzéseket is ez a cég intézte. Ezekről azonban egyetlen szerződés sincs fenn a szervezet honlapján, ami csak azzal magyarázható, hogy a vezérkari főnök szolgálati ingatlanával kapcsolatos szerződéseket nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekből nem hozták nyilvánosságra. Mivel azonban a Kehi-jelentés nyilvános lett, maga az ingatlan pedig használaton kívül van már több mint két éve, így nehezen állhat fent már bármilyen nemzetbiztonsági vagy honvédelmi indok a szerződések titkosságát illetően, ezért közérdekű adatigénylést küldtünk a HM EI Zrt.-nek, hogy adják ki az ingatlannal kapcsolatos valamennyi szerződést a vásárlástól az utolsó beszerzésig.Megkerestünk néhány korábbi vezetőt is, mondják el, hogyan működött az ő idejükben a szolgálati lakásokkal kapcsolatos rendszer.Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter saját bevallása szerint nagyon pontosan emlékszik a honvédségi szolgálati lakásokkal kapcsolatos eljárásokra, mivel ő maga hat évig járt bíróságra hasonló okok miatt. (Juhászt hűtlen kezeléssel vádolta meg az ügyészség, amiért engedélyezte a közigazgatási államtitkárának, hogy megvásárolhassa a szolgálati lakását, a bíróság azonban jogerősen felmentette a vádak alól.)A mi időnkben a minisztériumnak kellett minden ehhez hasonló beszerzést engedélyeznie. Tehát, amikor mi vásároltunk a vezérkari főnöknek lakást, minden az én tudtommal, beleegyezésemmel, jóváhagyásommal történt, és ez egyébként most sincs másképpen– vezette fel Juhász Ferenc a 24.hu-nak.„Ruszin-Szendi Romulusznak forrás, költségvetési pénz nem állt rendelkezésre, mindent a Honvédelmi Minisztérium és azon belül a közigazgatási államtitkárság határoz meg. Tehát az, hogy ezt vett meg azt vett – egyszerűen nem igaz. Ruszin-Szendi a rendszer része volt. Közvetlenül látta, hogy a minisztérium vezetői, mit csinálnak, mit lopnak, mit kapnak, hogyan élnek. És amikor a szolgálati lakást felajánlották neki, akkor ezt járandóságként foghatta föl. Semmiféle skrupulusa nem volt, mint, ahogy most sincs azzal kapcsolatosan, hogy kapja az állami juttatást. Egyszerűen azért, mert a rendszer része volt, és azoknak ez szerinte jár. Nem csinált törvénytelenséget, mert nem ő engedélyezte a saját lakásának a megvásárlását, nem ő volt az, aki aláírta a kiadásokról szóló papírost. Ez vagy a miniszter volt, vagy a közigazgatási államtitkár” – fejtette ki Juhász, aki szerint, ha Ruszin-Szendi nem ugrik ki a rendszerből, akkor a NER nem látna semmit etikátlant, törvénytelent vagy szabálytalant.Így akarták kifizetni az első katonát, így akarták megvenni a lojalitását, így akarták bevenni a brancsba, merthogy mi kaszinózunk, lopunk, neked meg adunk szolgálati lakást– vélekedett a volt honvédelmi miniszter.Beszéltünk egy másik volt minisztériumi vezetővel is, aki arra hívta fel a figyelmünket, hogy egy 2009-es, azóta többször módosított miniszteri rendelet szabályozza a szolgálati lakások kérdését, és ez vonatkozik mindenkire az egyszerű honvédtől a vezérkari főnökig. „Az én időmben vezető tiszteknek, tábornokoknak egy szobaszámmal nagyobb lakást kellett biztosítani dolgozószoba jelleggel, hogy otthon is tudjanak dolgozni, később azonban a vezetői lakások esetében eltörölték a szobaszám-korlátozásokat” – mondta az egykori vezető, aki azt kérte tőlünk, hogy ne írjuk le a nevét a cikkben.A berendezésre, ingóságokra vonatkozóan semmilyen jogszabályi rendelkezés nincs. A fürdőszoba, vécé, konyha fel volt szerelve, a beépített szekrények kivételével azonban a katonáknak kellett bebútorozniuk a szolgálati lakásukat– jegyezte meg. Elmondta, hogyan nézett ki a gyakorlatban egy szolgálati lakás átadása, ami teljesen eltért Ruszin-Szendi ingatlanának a kezelésétől. „Amikor a Honvédelmi Minisztériumban megvásároltak egy adott ingatlant, akkor egy tisztasági festést és egy nagytakarítást végeztek el. Ez volt a HM EI Zrt. feladata az átadáskor. De olyan egyedi igényekkel nem lehetett fellépni, hogy én szeretnék ezt is, meg szeretnék azt is az ingatlanba, legalábbis a normál katonatiszti-tábornoki világban ilyen nem volt. Egy dolgot tehettek, ha valami nem tetszett nekik, azt, hogy visszautasították az ingatlant” – jelentette ki.A volt vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a vezérkari főnöknek csak a Magyar Honvédség tekintetében van szigorú alá-fölé rendeltsége, a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg annak gazdálkodó szervei tekintetében semmilyen hatásköre nincs. „A HM EI Zrt. nem fog biliárdasztalt vásárolni vezérkari főnöki igényre négymillió forintért, ezt valakinek jóvá kellett hagynia a tulajdonos részéről. A HM EI Zrt. tulajdonosa pedig a Honvédelmi Minisztérium, amelynek képviseletében a honvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt államtitkár jár el” – mondta a vezető, aki szerint minimum államtitkári szinten történhetett a Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati villájával kapcsolatos beszerzések jóváhagyása, engedélyezése, vélhetően ezért sem tettek feljelentést az ügyben.A Transparency International jogi igazgatója is hasonlóképpen látja a helyzetet.„Ha valaki megsértette a rábízott vagyonnal való felelős gazdálkodás kötelezettségét, és ezzel vagyoni hátrányt idézett elő, tehát hogy legalább hanyag kezelést megvalósított, az nem az igénybe vevő, hanem a jóváhagyó volt” – jelentette ki Ligeti Miklós, aki nem igazán látja ebben a büntetőjogot, inkább csak a pazarló gazdálkodást. „Sokat költenek, pazarlóan gazdálkodnak, de nem úgy tűnik az egész, mintha annak tudatában tették volna mindezt, hogy ez kifejezetten tilos és a minisztérium által meghatározott költségkeretet meghaladta volna” – tette hozzá.Felhívtuk Ruszin-Szendi Romuluszt a szolgálati villájával kapcsolatosan, de nem kívánt semmit hozzátenni azon kívül, amit a Tisza Párt korábban közölt az üggyel kapcsolatosan. Ezek szerint a volt vezérkari főnök nem tudott a költségekről, nem látta az árakat, az árképzést, nem közölték vele, hogyan történik a beszerzés, az ingatlan és a megvásárolt ingóságok pedig továbbra is az állami cég tulajdonát képezik.
https://24.hu/belfold/2025/07/16/szalay-bobrovniczky-is-donthetett-ruszin-szendi-luxusvillajarol/
https://web.archive.org/web/20250716142703/https://24.hu/belfold/2025/07/16/szalay-bobrovniczky-is-donthetett-ruszin-szendi-luxusvillajarol/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szalay-bobrovniczky-is-donthetett-ruszin-szendi-luxusvillajarol
24.hu
hungarian-news
2025-07-16 06:00:11
[ "Mager Andrea", "Szalay-Bobrovniczky Kristóf" ]
[ "HM EI Zrt.", "Honvédelmi Minisztérium (HM)", "Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)" ]
[]
[ "ítélet/döntés", "állami/önkormányzati szerződések" ]
[]
63,798
Hadházy fotót posztolt a New York-i luxushotelben felbukkanó Mészáros Lőrincről és Várkonyi Andreáról
A független képviselő azt üzente Várkonyinak: "Én nem fanyalgok, csak azt mondom, hogy Andi, menj a p.csába."
Napi Gázos luxi, elveszve New Yorkban...: Egy honfitársunk videója szerint tegnap Lőrinc és Andi abban a híres luxusszállóban szállt meg New Yorkban, ahol a Reszkessetek betörők 2. főszereplője, Kevin McCallister vett ki luxus lakosztályt- írja szerdai Facebook-posztjában Hadházy Ákos, aki egy általa meg nem nevezett magyar fotós által készített képeket is mellékelt a bejegyzéséhez.Hadházy felidézi, hogy a népszerű vígjátékban Kevin ebben a hotelben találkozott "a későbbi hazug, korrupt amerikai elnökkel, egy bizonyos Trumppal is. Azt nem tudom, hogy a neves magyar üzletember kivel találkozott".Éppen a filmet körülvevő rajongói tábor miatt a Plaza Hotel kifejezetten drága szálláshelynek számít, a független parlamenti képviselő szerint "napi 400 ezer forinttól 1,7 millióig terjednek a szobák árai".Hadházy nyilvános repülési adatokra hivatkozva azt írja, hogy a Mészáros-Várkonyi házaspár tagjai Ferihegyről "a saját luxus jettel (OE-LOT lajstrom) repültek New Yorkba", ezért azt feltételezi, hogy "nem a snassz 400 ezres szobát vették ki".Amúgy találtam egy friss cikket a New York Postban, ahol arra panaszkodik egy influenszer, hogy 500 dollár, azaz 200 ezer forint volt EGYETLEN FAGYIKEHELY. Igaz, pont olyan, amit Kevin is rendelt magának. A szálloda azzal magyarázta a dolgot, hogy a fagyi a legfrissebb alapanyagokból készült, és eredetileg csak 300 dollár, csak tartalmazza a szobába szállítást és a szervízdíjat is. Andi amúgy a minap azzal dicsekedett, hogy 200 millió értékben támogatnak náluk kérelmező családokat abban, hogy Balatonfüreden nyaralhassanak. És szerinte emiatt sokan fanyalogni fognak. Nos, most gyorsan elnyaralnak ők is ugyanennyit. Én nem fanyalgok, csak azt mondom, hogy Andi, menj a p.csába- zárja a posztját Hadházy.
https://24.hu/belfold/2025/07/02/hadhazy-akos-fotot-posztolt-new-york-plaza-luxushotel-meszaros-lorinc-varkonyi-andrea/
https://web.archive.org/web/20250703101138/https://24.hu/belfold/2025/07/02/hadhazy-akos-fotot-posztolt-new-york-plaza-luxushotel-meszaros-lorinc-varkonyi-andrea/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-fotot-posztolt-a-new-york-i-luxushotelben-felbukkano-meszaros-lorincrol-es-varkonyi-andrearol
24.hu
hungarian-news
2025-07-02 08:28:06
[ "Mészáros Lőrinc", "Várkonyi Andrea" ]
[]
[]
[ "vagyonosodás / vagyonnyilatkozat", "klientúra" ]
[]
63,799
Hadházy szerint Tiborcz 400 ezres bőrcipőt villantott az amerikai követségen, de nem ez a baj
A képviselő szerint annak ellenére hívták meg a miniszterelnök vőjét, hogy a követség mindent tud az Elios botrányról.
Tiborcz István egy szerény, négyszázezer forintos, borjúbőr cipőben parolázott az amerikai követség ünnepi fogadásán- írja Hadházy Ákos a közösségi médiában. A független országgyűlési képviselő hozzáfűzte, hogy a luxuskategóriás férficipők között az általa azonosított modell "nem számít drágának", de szerinte "kár, hogy mi fizettük".Hadházy a képekkel illusztrált bejegyzésében ezután nem is annyira a luxuscipőt kifogásolta, hanem azt, hogy a miniszterelnök vejét egy "olyan ország követségére hívták meg, amelyik korábban kínosan kerülte a hozzá hasonló, korrupt figurákat és - legalábbis nyilvánosan - mindent megtett az ilyen maffiózók ellen. A képviselő azt írta:Annak ellenére hívták meg, hogy a követség és az ügyvivő is nyilvánvalóan mindent tud az Elios botrányról és a Microsoft-ügyről (is).A képviselő megemlítette, hogy Tiborcz a fogadáson készült "egyik képen Nagy Istvánnal, volt berni nagykövettel, Orbán svájci bankárával sutyorog", és kifogásolta, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az eseményen ünnepi beszédet mondott. Hadházy a posztjában Szijjártót "az oroszok fedetlen ügynökének" nevezte.A Magyar Hang már korábban írt arról, Tiborcz István és más NER-es celebek is elmentek az amerikai nagykövetség függetlenség napi fogadására. Hadházy Ákos azt írta, ő is a meghívottak között volt, de egyéb teendői miatt végül nem tudott ott lenni.
https://24.hu/belfold/2025/07/10/hadhazy-akos-tiborcz-istvan-borcipo-amerikai-nagykovetseg/
https://web.archive.org/web/20250710072534/https://24.hu/belfold/2025/07/10/hadhazy-akos-tiborcz-istvan-borcipo-amerikai-nagykovetseg/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-szerint-tiborcz-400-ezres-borcipot-villantott-az-amerikai-kovetsegen-de-nem-ez-a-baj
24.hu
hungarian-news
2025-07-10 08:47:35
[ "Nagy István (Fidesz)", "Orbán Ráhel", "Orbán Viktor", "Szijjártó Péter", "Tiborcz István" ]
[ "BDPST Group" ]
[]
[]
[]
63,800
Ki kell adni Hadházyéknak, miért nem sikerült az ingatlan-nyilvántartás 16 milliárdos digitalizációja, de az iratok nincsenek digitalizálva
Az E-ingatlan rendszert 2023-ban készre jelentették Brüsszelben, azóta sem működik.
Az első fokú bírósági ítélet szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy miért késik másfél éve a 16 milliárd forintból digitalizált ingatlan-nyilvántartás bevezetése - írta közösségi oldalán a Transparency International Magyarország.A szervezet szerint az állami Lechner Tudásközpont kerek egy évtizede, 2015-ben kapott 16 milliárd forintot európai uniós forrásból arra, hogy kialakítsák az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszert. 2023. végére el is készültek a digitális tulajdoni lapok, legalábbis papíron: a 16 milliárdot elköltötték, de az elektronikus rendszer azóta sem indult el.A késedelem okaira Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdezett rá, majd, válasz hiányában, a Transparency International segítségével pert indított, amit a Fővárosi Törvényszéken, egyelőre első fokon, meg is nyertünk. Hadházy májusban írta, hogy kapott néhány fontos dokumentumot arról, "hogyan loptak szét egy 16 milliárdos (!) szoftverfejlesztést a földhivatalokban". 2023-ban a kormány készre jelentette az európai uniós forrásból elkészült "E-ingatlan" rendszert Brüsszel felé, de állítólag óvatosságból nem vezetik még be a használatát". A független parlamenti képviselő szerint ezzel szemben földhivatalokból jelezték számára, hogy a rendszer egyszerűen működésképtelenA Lechner Tudásközpontnak láthatóan nagyon nem megy a digitalizálás: a bíróságon előadott, szürreális jogi védekezés szerint a kért iratok 6 ezer oldalt tesznek ki, és ezek digitalizálása 45 napba telik.Csak hogy jobban értsük: eltapsoltak 16 milliárdot a magyar ingatlannyilvántartás digitalizálására, ami hogy, hogy nem nem sikerült, az erről szóló 6 ezer oldal pedig kizárólag kinyomtatva létezik, és most 45 napon át megszakítás nélkül fogják szkennelni az iratokat - amennyiben végleges, jogerős döntés születik az ügybenírta a Transparency.
https://24.hu/belfold/2025/07/09/hadhazy-akos-biroag-e-ingatlan-nyilvantartas-16-milliard-digitalizalas/
https://web.archive.org/web/20250727080626/https://24.hu/belfold/2025/07/09/hadhazy-akos-biroag-e-ingatlan-nyilvantartas-16-milliard-digitalizalas/
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-kell-adni-hadhazyeknak-miert-nem-sikerult-az-ingatlan-nyilvantartas-16-milliardos-digitalizacioja-de-az-iratok-nincsenek-digitalizalva
24.hu
hungarian-news
2025-07-09 15:32:11
[]
[ "Lechner Tudásközpont" ]
[]
[ "pályázat", "ítélet/döntés", "EU" ]
[]