id
stringlengths 1
7
| revid
stringlengths 1
8
| url
stringlengths 37
43
| title
stringlengths 1
219
| text
stringlengths 0
1.27M
|
|---|---|---|---|---|
2029814 | 542 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029814 | Šnjegotina Srednja | Šnjegotina Srednja (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Čelinac községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése.
A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 28, közúton 47 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 16, közúton 33 km-re keletre, 250-520 méteres magasságban, a Velika Ukrina-folyó völgyében és a környező dombokon, a Šnjegotina-folyó torkolatától délre fekszik. A település környéke bővelkedik erdőkben, tágas rétekben és legelőkben, szántóföldekben, dombokban, hegyi patakokban.
Története.
Šnjegotináról kevés 16. század előtti adat áll rendelkezésre. A lipljei és stupljei szerb kolostorok azok között a kolostorok között voltak, amelyeket már a 15. század végén említenek a történelmi források, azonban a 17. század végén az osztrák-török háborúk során ezek is elpusztultak. A 16. század elején ez a török-magyar határháborúk által pusztított vidék is török uralom alá került. Az új hatalom ösztönözte az eredetileg Hercegovinából származó vlachok (szerb szarvasmarhatenyésztők) bevándorlását. Az 1570-es kataszteri összeírás szerint a šnjegotinai vlachok a čečavai, brići és Belo-Bučje-i vlachok mellett egy olyan kenézséghez tartoztak, amelynek központja Trepčében, egy Tešanj melletti faluban volt található. A vlachok száma és jelentősége azonban egyre erősödött, így Šnjegotina hamarosan külön kenézséggé vált.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az osztrák-magyar közigazgatás idején megkezdődött a šnegotinai erdők intenzív kiaknázása. Az 1890-es években a trieszti Morpurgo és Parente cég a tölgyfa exportálása céljából megépítette a Klupa-Batinovo brdo (Lukavac folyó) gravitációs vasutat. 1913 közepén az osztrák-magyar hatóságok a Bosanski a. d. fafeldolgozásra (ma Hemijska industrija Destilacija a. d.) Teslićből irányította a Šnjegotina–Bistrica erdőterület fakitermelését. A vasutat Lukavac völgyén keresztül egészen Zelenikáig meghosszabbították.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. A vasutat 1927-ben elbontották, nyomvonalán 1933-ban kocsiút építése kezdődött meg. 1927-től 1934-ig Šnjegotina önálló község volt, de 1931-ben nem volt külön számba véve a településrészeinek lakossága. A pénzhiány és a kész bürokrácia befolyásolta a hatóságok döntését, hogy 1934-ben Šnjegotinát Teslić községhez csatolták. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt számos šnjegotinai ember halt meg a megszállás és az usztasa terror következtében, valamint a csetnikek és a partizánok közötti harcokban. A háború utáni években Šnjegotinában is vadásztak renegát csetnikekre. 1953-ban Velika, Srednja és Donja Šnjegotinát az újonnan megalakult Čelinac önkormányzatához csatolták. Ez a változás forgalmi okokból is adódott, mert abban az évben helyezték üzembe a Doboj–Banja Luka vasútvonalat, amely a három említett falut Čelinaccal és Banja Lukával kötötte össze. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Čelinac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei.
Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt ortodox temploma. |
2029815 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029815 | Tancsou | Tancsou (egyszerűsített kínai írással: 儋州市, pinjin: Dānzhōu) prefektúra szintű város Kínában, Hajnan tartományban. |
2029816 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029816 | Szansa | Szansa (egyszerűsített kínai írással: 三沙市, pinjin: Sānshā Shì) prefektúra szintű város Kínában, Hajnan tartományban.
A város székhelye a Yongxing-szigeten (Woody Island) található, és közigazgatásilag a Dél-kínai-tenger három szigetcsoportját – a Xisha (Paracel), a Zhongsha (Macclesfield Bank) és a Nansha (Spratly) szigeteket – fedi le. Szansa Kína legdélibb és legkisebb lakosságú prefektúraszintű városa, ugyanakkor a legnagyobb tengeri területet igazgatja, amely számos nemzetközi területi vitának is tárgya. |
2029818 | 542 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029818 | Šnjegotina Velika | Šnjegotina Velika (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Čelinac községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése.
A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 28, közúton 45 km-re, községközpontjától légvonalban 17, közúton 31 km-re keletre, 230-520 méteres magasságban, a Velika Ukrina és a Šnjegotina-folyók összefolyásánál és a környező dombokon fekszik.
Története.
Šnjegotináról kevés 16. század előtti adat áll rendelkezésre. A lipljei és stupljei szerb kolostorok azok között a kolostorok között voltak, amelyeket már a 15. század végén említenek a történelmi források, azonban a 17. század végén az osztrák-török háborúk során ezek is elpusztultak. A 16. század elején ez a török-magyar határháborúk által pusztított vidék is török uralom alá került. Az új hatalom ösztönözte az eredetileg Hercegovinából származó vlachok (szerb szarvasmarhatenyésztők) bevándorlását. Az 1570-es kataszteri összeírás szerint a šnjegotinai vlachok a čečavai, brići és Belo-Bučje-i vlachok mellett egy olyan kenézséghez tartoztak, amelynek központja Trepčében, egy Tešanj melletti faluban volt található. A vlachok száma és jelentősége azonban egyre erősödött, így Šnjegotina hamarosan külön kenézséggé vált.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az osztrák-magyar közigazgatás idején megkezdődött a šnegotinai erdők intenzív kiaknázása. Az 1890-es években a trieszti Morpurgo és Parente cég a tölgyfa exportálása céljából megépítette a Klupa-Batinovo brdo (Lukavac folyó) gravitációs vasutat. 1913 közepén az osztrák-magyar hatóságok a Bosanski a. d. fafeldolgozásra (ma Hemijska industrija Destilacija a. d.) Teslićből irányította a Šnjegotina–Bistrica erdőterület fakitermelését. A vasutat Lukavac völgyén keresztül egészen Zelenikáig meghosszabbították.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. A vasutat 1927-ben elbontották, nyomvonalán 1933-ban kocsiút építése kezdődött meg. 1927-től 1934-ig Šnjegotina önálló község volt, de 1931-ben nem volt külön számba véve a településrészeinek lakossága. A pénzhiány és a kész bürokrácia befolyásolta a hatóságok döntését, hogy 1934-ben Šnjegotinát Teslić községhez csatolták. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt számos šnjegotinai ember halt meg a megszállás és az usztasa terror következtében, valamint a csetnikek és a partizánok közötti harcokban. A háború utáni években Šnjegotinában is vadásztak renegát csetnikekre. 1953-ban Velika, Srednja és Donja Šnjegotinát az újonnan megalakult Čelinac önkormányzatához csatolták. Ez a változás forgalmi okokból is adódott, mert abban az évben helyezték üzembe a Doboj–Banja Luka vasútvonalat, amely a három említett falut Čelinaccal és Banja Lukával kötötte össze. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Čelinac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. |
2029819 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029819 | Szanja | Szanja (egyszerűsített kínai írással: 三亚市, pinjin: ) prefektúra szintű város Kínában, Hajnan tartományban. |
2029820 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029820 | Höpi | Höpi (egyszerűsített kínai írással: 鹤壁市, pinjin: Hèbì) prefektúra szintű város Kínában, Honan tartományban. |
2029822 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029822 | Loho | Loho (egyszerűsített kínai írással: 漯河市, pinjin: Luòhé) prefektúra szintű város Kínában, Honan tartományban. |
2029824 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029824 | Szanmenhszia | Szanmenhszia (egyszerűsített kínai írással: 三门峡市, pinjin: Sānménxiá) prefektúra szintű város Kínában, Honan tartományban.
Közlekedés.
Vasút.
A várost érinti a Lienjünkang–Lancsou-vasútvonal. |
2029825 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029825 | Sangcsiu | Sangcsiu (egyszerűsített kínai írással: 商丘市, pinjin: Shāngqiū Shì) prefektúra szintű város Kínában, Honan tartományban.
Közlekedés.
Vasút.
A várost érinti a Lienjünkang–Lancsou-vasútvonal. |
2029826 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029826 | Csumatien | Csumatien (egyszerűsített kínai írással: 驻马店市, pinjin: Zhùmǎdiàn) prefektúra szintű város Kínában, Honan tartományban. |
2029830 | 105570 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029830 | Botond Nemzeti Keresztény Mozgalom | A Botond Nemzeti Keresztény Mozgalom röviden: BNKM egy keresztény nacionalizmussal szimpatizáló mozgalom. A politikai skálán a jobb oldalon helyezkedik el.A mozgalom 2022-ben alapult de már 2021-ben is voltak tervek a mozgalom megalapítására. Többek között a keresztény nacionalizmuson kívül a konzervativizmussal is ill. a nacionalizmussal is szimpatizálnak. Elutasítják a kommunizmust és a liberalizmus szélsőséges formáit. Támogatják a revíziót a kereszténységet és a magyar kultúrát is. A mozgalom elnöke Ősz Botond. |
2029831 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029831 | Ecsou | |
2029833 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029833 | Huangkang (Hupej) | Huangkang (egyszerűsített kínai írással: 黄冈市, pinjin: Huánggāng Shì) prefektúra szintű város Kínában, Hupej tartományban. |
2029834 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029834 | Csingmen | Csingmen (egyszerűsített kínai írással: 荆门市, pinjin: Jīngmén) prefektúra szintű város Kínában, Hupej tartományban. |
2029835 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029835 | Sijan | Sijan (egyszerűsített kínai írással: 十堰市, pinjin: Shíyàn) prefektúra szintű város Kínában, Hupej tartományban. |
2029836 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029836 | Szujcsou | Szujcsou (egyszerűsített kínai írással: 随州市, pinjin: Suízhōu) prefektúra szintű város Kínában, Hupej tartományban. |
2029837 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029837 | Hszienning | Hszienning (egyszerűsített kínai írással: 咸宁市, pinjin: Xiánníng) prefektúra szintű város Kínában, Hupej tartományban. |
2029838 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029838 | Hsziaokan | Hsziaokan (egyszerűsített kínai írással: 孝感市, pinjin: Xiàogǎn) prefektúra szintű város Kínában, Hupej tartományban. |
2029839 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029839 | Csencsou | Csencsou (egyszerűsített kínai írással: 郴州市, pinjin: Chēnzhōu) prefektúra szintű város Kínában, Hunan tartományban. |
2029840 | 104808 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029840 | Igor Mitoraj | Igor Mitoraj (születési neve: "Jerzy Makina") (Oederan, 1944. március 26. – Párizs, 2014. október 6.) lengyel szobrász.
Pályafutása.
Anyját a németek kényszermunkatáborba hurcolták, és ott találkozott a francia idegenlégiós hadifogoly tiszttel. 1944 márciusában megszületett Igor fiúk. A tábor felszabadítása után 1945-ben az anya visszatért a fiával Lengyelországba, Grojecbe, a szüleihez. Később férjhez ment egy Mitoraj nevű férfihez, aki örökbe fogadta a fiút.
Mitoraj eredetileg vegyész akart lenni, de otthagyta a szakiskolát. Bielsko-Białában járt a képzőművészeti gimnáziumba, majd 1963 és 68 között a Krakkói Képzőművészeti Akadémián tanult tovább. Tadeusz Kantor festő, író és rendező osztályában tanult. Kantor műveiben gyakran foglalkozott egzistencialista témákkal. Ő beszélte rá Mitorajt, hogy Nyugat-Európában tanuljon tovább.
1968-ban beiratkozott Párizsban a Képzőművészeti Akadémiára, festészet és grafika szakra. Munkát kellett vállalnia, hogy fizetni tudja tanulmányait. Volt statiszta, költöztető, és egyszer egy zongorát kellett felvinnie a hatodik emeletre.
1970 elején Mexikóba utazott. Nagy hatással volt rá a prekolumbiánus művészet, és akkor határozta el, hogy szobrász lesz.
1976-ban rendezhette meg első kiállítását Saint-Germain-des-Prés egyik galériájában, ami ismertté tette nevét. 1983-ban állította ki hatalmas bronzszobrát, a "Le Grand Toscano"-t a La Défense-ban.
Mexikói útja után ráébredt arra, hogy az ókori művészet alkotásra ösztönzi. Szobrai felelevenítik a görög–római történelem és mitológia témáit, a klasszikus szobrok tökéletes arányait és szépségét, de alkotásai mégis egyediek. Az emberi természet tökéletlenségére utal, amikor csonkítja, megtöri vagy megrepeszti a szobrokat. Visszatérő témái az arc részei, a szalaggal körbetekert fej, a csonkított test. Mitoraj úgy gondolta, hogy a szalagok védelmet nyújtanak a világ brutalitása ellen, és hogy a csonkított, tört részek nagyobb hatást keltenek, mint az egészben hagyott szobortest. Így akarta kifejezni az emberi élet bizonytalanságát, és a lélek traumáját. Az ember halhatatlanságról álmodozik, de elveszítette bizalmát az olyan világban, ahonnan eltűntek az istenek.
Többször járt Olaszországban, és 1983-ban Pietrasantába költözött, a carrarai márványbánya közelsége miatt. A terrakotta és bronzszobrok után márványból akarta kifaragni alkotásait, a reneszánsz mesterek nyomdokain járva. 1985 fordulópontot jelentett számára. Rómában, az Angyalvárban mutathatta be 20 monumentális szobrát. 2004-ben Traianus vásárcsarnokában nyílt időszaki kiállításon 60 művét mutatták be a közönségnek.
Elkészítette az eredetileg Michelangelo Buonarroti által tervezett Santa Maria degli Angeli e dei Martiri templom hat méter magas bronzkapuját.
Párizsban hunyt el, Pietrasantában temették el, ahol neki szentelt múzeum nyílt 2021-ben. |
2029841 | 347528 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029841 | Kármelhegyi Boldogasszony-bazilika | A Kármelhegyi Boldogasszony-bazilika () egy karmelita római katolikus basilica minor rangú templom, amely Vallettában, Málta fővárosában található. Valletta egyik fő temploma, és az UNESCO világörökség részét képezi, amely az egész várost magában foglalja. A jelenlegi templomot 1958 és 1981 között építették egy 16. század végi templom helyén, amely a második világháborúban elpusztult. Hatalmas kupolája a főváros látképének meghatározó része.
XIII. Leó pápa 1880. június 19-én a vatikáni káptalanon keresztül pápai kánoni koronázási dekrétumot adott a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletre méltó Mária-képe számára. A koronázásra 1881. július 15-én került sor.
Története.
Az első templom.
A karmelita rend legalább 1418 óta jelen van Máltán, és nem sokkal a nagy ostromot követően, a város 1566-os alapítása után templomot és kolostort alapított Vallettában. Pierre de Monte nagymester 1570. július 27-én átadott egy telket a karmelitáknak; az átruházási okiratot Placido Habel közjegyző feljegyzései között őrizték meg. A birtokot 66 scudiért adták át, de 1571 áprilisában del Monte két rendeletet adott ki, amelyek ezt az összeget visszavonták, így a karmeliták ingyen kapták meg a földet.
Ġwann Vella karmelita plébános megbízta Ġlormu Cassar építészt a templom és a kolostor megtervezésével. Amíg ezek épültek, a miséket egy kis ideiglenes kápolnában tartották, amelyet az angyali üdvözletnek szenteltek. Pietro Dusina inkvizítor 1575 februárjában meglátogatta és feljegyzést készített a kápolna tartalmáról. A kápolna Valletta első plébániatemplomaként szolgált amíg később be nem olvasztották a Szent Pál hajótörése-plébániába. Végül 1591-ben (más források szerint 1608-ban) készült el Cassar temploma.
A 16. és a 18. század között számos johannita lovag adományozott pénzt, vagyont vagy műtárgyakat a karmelita szerzeteseknek, és az egyik ilyen lovag, Girolamo de Fosses, a templomban lévő, Oszlopos Miasszonyunknak szentelt kápolna építését fizette. Az épületet különösen a német nyelvterületről származó lovagok támogatták, akik a közeli Auberge d'Allemagne-ban (a mai anglikán társszékesegyház helyén) laktak, és nem rendelkeztek saját felszentelt templommal.
1852-ben Giuseppe Bonavia építész tervei alapján új homlokzatot építettek, és ekkor néhány belső átalakítást is végeztek rajta. A templom oltárképét 1881. július 15-én Carmelo Scicluna püspök koronázta meg, 1886. április 6-án pedig Antonio Maria Buhagiar apostoli adminisztrátor szentelte fel a templomot. XIII. Leó pápa 1895. május 13-án basilica minor státuszt adott neki.
1942. március 4-én, a második világháború idején a templomot bombatalálat érte, és súlyos károkat szenvedett. A karmelita szerzetesek ezt követően úgy döntöttek, hogy romjait lerombolják, és egy új templomot építenek a helyére. Számos művészeti és történelmi tárgy veszett oda, bár a régi templom tartalmának nagy része megmaradt, és visszakerült az új épületbe.
A jelenlegi templom.
A romok eltakarítása után elhúzódott a lermbolt templom pótlása. Az építkezés 1958. április 30-án kezdődött, amikor a generális perjel megáldotta az alapkövet, az új templom Ġużè Damato építész tervei alapján neoklasszicista és neobarokk stílusban épült fel. Több évtizedes munka után az épületet 1981. június 15-én fejezték be, majd Manwel Gatt tartományfőnök szentelte fel. A templom kupolája valamivel magasabb, mint a közeli anglikán Szent Pál Pro-katedrális harangtornya, és állítólag szándékosan azért tervezték így, hogy versenyre keljenek vele.
A templom belsejében látható szobrokat Joseph Damato művész 19 éven át faragta. A templom a Szent Domonkos plébánia fennhatósága alá tartozik, és az épület szerepel a Máltai Szigetek kulturális javainak nemzeti jegyzékében.
Építészeti jellemzői.
A 16. századi templom hossza 46 méter, szélessége 15 méter volt, széles főhajóból és oldalkápolnákból állt, összesen tíz oltárral. Alacsony kupolával és harangtoronnyal rendelkezett, a belső teret freskók díszítették.
A 20. századi templomot a neoklasszicista építészet példájaként jellemezték, Nagy, 42 méter magas ovális kupolával rendelkezik, amely a vallettai horizonton a Marsamxett felé néző oldalon kiemelkedő helyet foglal. Belül a templom 12 korinhoszi ozlopfővel koronázott oszlopa vörös márványból készült. Az elefántcsont színű belő teret gazdag stukkóborítás és számos szobor, valamint faragvány díszíti. A főoltár fölött díszes, barokk stílusú baldachin magasodik, melyet négy kisebb, vizont sokkal díszesebb vörösmárvány oszlop támaszt alá. Az oltár asztallapját a két végén angyalszobrok tartják. A templom külsején az Old Theatre és Old Mint utcák sarkán található egy fülke a Kármelhegyi Szűzanya szobrával. A szobrot Salvatore Dimech szobrászművész készítette 1855-ben, és külön műemléki védelemben áll.
A templom oltárképe egy festmény, amely a kis Jézust tartó Szűz Máriát ábrázolja, akit Stock Szent Simon és Szicíliai Szent Ágota alakjai szegélyeznek.A festmény alkotója és eredete ismeretlen, de úgy vélik, hogy legalább a 16. század végéről vagy a 17. század elejéről származik, és egyesek Filippo Paladininek tulajdonítják. Egyes források szerint a művet a karmeliták szerezték be Szicíliából az első templom építése idején. A festményt 1856-ban Paul Cuschieri, 1978-ban Samwel Bugeja, a 21. században pedig Godwin Cutajar restaurálta.
A templom egyik fülkéjében található a Kármelhegyi Szűzanya faszobra, amelyet 1781-ben Nápolyban faragtak. Abram Gatt által tervezett ezüst talapzaton áll, és Publius Magro restaurálta a 21. század elején. A templomban található még az egyik legjelentősebb máltai művész, a krmelita apáca Maria de Dominici 1670-es években készült Beato Franco című alkotása. |
2029842 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029842 | Huajhua | Huajhua (egyszerűsített kínai írással: 怀化市, pinjin: Huáihuà Shì) prefektúra szintű város Kínában, Hunan tartományban. |
2029843 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029843 | Louti | Louti (egyszerűsített kínai írással: 娄底市, pinjin: Lóudǐ) prefektúra szintű város Kínában, Hunan tartományban. |
2029844 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029844 | Jijang | Jijang (egyszerűsített kínai írással: 益阳市, pinjin: Yìyáng) prefektúra szintű város Kínában, Hunan tartományban. |
2029845 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029845 | Jungcsou | Jungcsou (egyszerűsített kínai írással: 永州市, pinjin: Yǒngzhōu) prefektúra szintű város Kínában, Hunan tartományban. |
2029846 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029846 | Csangcsiacsie | Csangcsiacsie (egyszerűsített kínai írással: 张家界市, pinjin: Zhāngjiājiè) prefektúra szintű város Kínában, Hunan tartományban.
Itt található a Zhangjiajie Nemzeti Erdőpark, a Wulingyuan festői terület része, amelyet 1992-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. |
2029852 | 244660 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029852 | Natalia Grace | Natalya Grace Renee Mans, született Natalia „Natasha” Vadimivna Gava, ukránul: Наталія «Наташа» Вадимівна Гава . Korábban Natalia Lourdes Ciccone és Natalia Grace Barnett néven is ismert volt. Törpeséggel élő, ukrán származású amerikai nő, akit 2010-ben, hétéves korában adoptált egy amerikai család. Ám állítólag már egy évvel később magára hagyták.
A Barnett házaspár azt állította, hogy Natalia valójában felnőtt, és 2011-ben bírósághoz fordultak, hogy hivatalosan is módosítsák születési évét 2003-ról 1989-re – ezt a kérelmet a bíróság jóváhagyta.Egy 2023 augusztusában végzett DNS-teszt alapján azonban egy egészségügyi vizsgálatokat végző cég megállapította, hogy Natalia körülbelül huszonkét éves volt a teszt idején. Ez az eredmény alátámasztotta azt az állítást, hogy 2011-ben mindössze nyolcéves lehetett, amikor nevelőszülei állítólag magára hagyták egy lakásban. Azóta a hivatalos születési évét visszaállították 2003-ra. A Barnett szülőket később gyermekelhanyagolással vádolták meg: Michaelt 2022-ben felmentették, a Kristine elleni vádakat pedig 2023-ban ejtették.
Natalia Barnett történetét két televíziós sorozat is feldolgozta: "The Curious Case of Natalia Grace" című dokumentumfilm-sorozat, valamint a Hulu által készített dramatizált sorozat, a "Good American Family".
Gyerekkora és adoptálása.
Natalia Grace 2003. szeptember 4-én született körülbelül reggel 6:25-kor, Ukrajnában. Születési neve Natalia Vadimivna Gava volt (ukránul: Наталія Вадимівна Гава), bár a szociális szolgálatok „Natasha”-nak nevezték. Szülei Vadim „Vadik” Gava (ukránul: Вадим «Вадик» Гава) és Anna Volodimirivna Gava (ukránul: Анна Володимирівна Гава), akik Mikolajiv városából származtak. Natalia egy ritka törpeséggel, az úgynevezett "spondyloepiphysealis dysplasia congenita"-val született. Édesanyja, Anna, aki bolti eladóként dolgozott, 1979. április 20-án született Lettországban, ikertestvérével, Tatyanával együtt. Natalía előtt már volt egy lánya, Júlia. Anna még Natalia születése előtt elvált Vadiktól, és lányát egy ukrajnai árvaházba adta. Egy interjúban elmondta: „Eleinte nem akartam lemondani róla, de az orvosok azt mondták, nem lehet rajta segíteni. Azt mondták: ‘Fiatal vagy, 24 éves, ne tedd tönkre az életed, lesznek még gyermekeid.’” Elárulta, hogy egy életmentő műtétre lett volna szükség, amely 80 000 és 100 000 dollár közötti összegbe került volna – amit nem tudott kifizetni. Később kibékült Vadikkal, aki Natalia születése után körülbelül 2013-ban elhunyt, és három további gyermekük született: Miroslav, Kira és Deniska.
2008-ban egy New Hampshire-i házaspár, Dyan és Gary Ciccone adoptálta őt, és az új neve Natalia Lourdes Ciccone lett. A Ciccone család azonban 2010-ben újra örökbe adta őt, állítólag „zavaró viselkedése” miatt. Végül 2010 tavaszán Kristine és Michael Barnett fogadta örökbe, akik után a Natalia Grace Barnett nevet kapta.
Feltételezett magára hagyás.
2012-ben a Barnett házaspár sikeresen kérvényezte az Indiana állambeli Marion megyei bíróságon, hogy Natalia ukrán születési anyakönyvi kivonatát módosítsák, így hivatalosan is 1989 lett a születési éve. Ezzel jogilag nyolcéves helyett huszonkettő lett. 2013 júliusában a Barnettek egy indianai Westfield városában található lakásba költöztették Nataliát, majd később egy Lafayette-ben lévő apartmanba helyezték át. Ezt követően a Barnett család saját gyermekeikkel együtt elköltözött Kanadába, és Nataliát egyedül hagyták a lafayette-i lakásban.
Röviddel ezután egy Antwon Corry Mans nevű püspök és felesége, Cynthia Mary Renee Mans befogadták Nataliát, miután észrevették, hogy nehezen boldogul egyedül. 2016-ban jogi gyámságot kértek felette, Natalia állapotát „feltételezett cselekvőképtelenként” írták le, és úgy vélték, hogy akkoriban 13 vagy 14 éves lehetett. Ekkor kapta az új nevet: Natalyah Grace Rene Mans. A Barnett házaspárt időközben gondatlanságból elkövetett kiskorú veszélyeztetésével vádolták meg, de Michaelt végül felmentették.
Az ügyészség a nyomozás során megtalálta Natalia édesanyját, Anna Gavát Ukrajnában. Egy DNS-teszt megerősítette, hogy Gava Natalia vér szerinti anyja. Ha Natalia hivatalosan megállapított – és a bíróság által jóváhagyott – 1989-es születési éve helytálló lett volna, akkor Gava mindössze tízéves lett volna Natalia születésekor. Az ügyészek ukrán kórházi és születési iratokat is szereztek, amelyek alátámasztották az eredeti, 2003. szeptember 4-i születési dátumot. Ennek ellenére a bíróság nem engedte, hogy az ügyészek azzal érveljenek, hogy Natalia kiskorú volt, amikor egyedül hagyták a lakásban – az ügyet kizárólag a fogyatékosságára hivatkozva tárgyalták, nem a korára.
Cynthia Mans, aki befogadta Nataliát, miután elhagyatva találta a lafayette-i lakásban, úgy véli, hogy Kristine Barnett döntését Natalia életkorának jogi megváltoztatásáról a 2009-es "Orphan" (Az árva) című film ihlette. A Barnettek azzal védekeztek, hogy Natalia hazudott a koráról, és szociopata viselkedést mutatott – ez hasonló ahhoz, amit a filmben is látni lehet. A Mans család viszont azt állítja, hogy Natalia soha nem mutatott szociopata hajlamokat náluk töltött ideje alatt.
Azóta Natalia Grace elköltözött a Mans családtól, és a DePaul családhoz került, akik még a Barnettek előtt próbálták örökbe fogadni őt. Később olyan vádak merültek fel, hogy a Mans család pénzt csalt ki Nataliától, ezért a DePaul család segített neki ügyvédet fogadni, hogy visszaszerezze az elvesztett pénzét.
Médiavisszhang.
2019-ben Natalia szerepelt a "Dr. Phil" egyik epizódjában. Életét dolgozza fel a 2023-as "Investigation Discovery" sorozata, "The Curious Case of Natalia Grace", amelynek második évadát "The Curious Case of Natalia Grace: Natalia Speaks" címen mutatták be. A harmadik évad 2025. január 7-én debütált a Max streamingplatformon. Története ihlette a Hulu drámasorozatát is, "Good American Family" címmel, amelyben Natalia szerepét Imogen Faith Reid alakítja. |
2029854 | 310677 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029854 | Mind idegenek vagyunk | A Mind idegenek vagyunk (eredeti cím: "All of Us Strangers") 2023-ban bemutatott brit romantikus fantasyfilm, amelyet Andrew Haigh írt és rendezett, Jamada Taicsi 1987-es "Idegenek" című regénye alapján. A regény a második nagyjátékfilmes adaptációja a "The Discarnates" (1988) című japán film után. A főbb szerepekben Andrew Scott, Paul Mescal, Jamie Bell és Claire Foy látható. A film egy magányos forgatókönyvírót követ nyomon, aki intim kapcsolatot alakít ki titokzatos szomszédjával, miközben felidézi múltbeli emlékeit.
Világpremierje az 50. Telluride Filmfesztiválon volt 2023. augusztus 31-én, az Egyesült Királyságban 2024. január 26-án mutatta be a Searchlight Pictures. Magyarországon 2024. május 10-én jelent meg a Magyarhangya forgalmazásában. Általánosságban pozitív visszajelzéseket kapott a kritikusoktól, emellett a National Board of Review a 2023-as év tíz legjobb független filmje közé választotta, és hat BAFTA-díj jelölést kapott. A GALECA: The Society of LGBTQ Entertainment Critics (Dorian Awards) az év filmjének és az év LMBTQ filmjének is megválasztotta.
Cselekmény.
London, napjainkban: Adam egyedülálló, film- és televíziós produkciók forgatókönyveinek írásával keresi kenyerét. A negyvenes évei közepén járó meleg férfi egy modern, de szinte üres, a brit főváros égboltjára néző magasföldszinti bérházban lakik. Egy éjszaka, amikor a tűzriadó miatt kénytelen kimenni az utcára, megpillantja szomszédját, aki egy sok emelettel alatta lévő lakásban lakik. Nem sokkal később az ittas Harry egy üveg japán whiskyvel a kezében keresi fel Adamet. Bár a vonzó, húszas évei végén járó férfi[6] flörtöl vele, ellenáll a közeledésének, és elküldi.
Adam elhatározza, hogy forgatókönyvet ír a gyerekkoráról. A történet 1987-ben játszódik, amikor tizenkét éves korában egy autóbalesetben elveszítette szüleit. Ezután a nagymamájával nőtt fel Írországban. Adam régi hanglemezeket hallgat, fényképalbumokban kutakodik, majd talál egy képet a szülei házáról. Ezután London Sanderstead nevű külvárosába utazik, ahol az ikerház még mindig áll. Látszólag céltalanul bolyong a városban, amíg egy parkban találkozik egy fiatalabb, bajszos férfival, akit egy italboltba követ. A férfiról kiderül, ő Adam apja, aki pontosan ugyanúgy néz ki, mint nem sokkal a baleseti halála előtt. A férfi spontán meghívja őt, hogy lakjon Adam édesanyjánál az ikerházban. A szülőkkel való találkozás kezdetben félénken, majd nagyon szívélyesen zajlik. Örülnek, hogy felnőttként ismerhetik meg Adamot, és alig hisznek a szerencséjüknek. A Pet Shop Boys és a Frankie Goes to Hollywood poszterekkel díszített gyerekszobája is változatlan.
A találkozás valójában Adam, mint szerző képzeletében zajlik. Szülei halála óta egy elveszett családi életet képzelt el. Később a magány átadta helyét a fékezhetetlen félelem érzésének, amely öregkorára megszilárdult. Adamot annyira megihleti a szülei gondolata, hogy ettől kezdve többször is meglátogatja őket, később pedig a karácsonyt is velük ünnepli. Elmondja anyjának és apjának, meleg, és hogy iskolatársai zaklatják. Bár édesanyja meglepődik, sikerül eloszlatnia a diszkriminációval és az AIDS-szel kapcsolatos előítéleteit. Az apa, aki már korábban is sejtette fia homoszexualitását, bocsánatot kér, akárcsak az anya, amiért nem volt ott a fiú mellett.
Ezzel egy időben Adam összejön Harryvel, habár más az önértékelésük. Ez többek között a „meleg” és a „ homokos” kifejezések értelmezésében is megmutatkozik. Mindkét férfi magányos, és megnyílnak egymás előtt. Harrynek meg kell küzdenie azzal, hogy kívülállónak kell lennie toleráns családjában. Meghallgatja Adamot, vigasztalja és ápolja, miután az ketamin hatása alatt összeesik egy szórakozóhelyen. Amikor Adamot Harry elkíséri a szüleihez, a házat sötétben és elhagyatottan találják, mire az idegösszeomláshoz közel álló Adam betöri az ablakot. Ennek ellenére Harry és Adam szülei egy rövid pillanatra felismerni látszanak egymást.
Nem sokkal később Adam ismét meglátogatja a szüleit. Fiuk érdekében úgy döntöttek, a jövőben tartózkodnia kell a látogatásoktól. Búcsúzóul mindhárman felkeresnek egy amerikai étkezdét egy bevásárlóközpontban. Az apja büszke rá, míg az anyja arra kéri a fiát, adjon egy esélyt Harrynek, mielőtt mindketten elhalványulnak. Amikor Adam később először látogat el Harry lakásába, a hálószobában a már erősen bomlott holttestet találja a drogok között és az első találkozáskor látott üres whiskysüveggel. A szomszéd szobában elképzeli Harryt, aki bevallja, az első találkozásuk estéjén valóban szüksége volt valakire, és megkérdezi, hogy a teste valóban a szomszédban fekszik-e. Adam igent mond, és megkéri Harryt, jöjjön vissza a lakásába, és ne nézze meg a holttestet. Lefekszenek egymás mellé az ágyra, és Adam megnyugtatja Harryt, ahogyan korábban is tette fordítva. A „The Power of Love” című popdal szól, amikor Harry, aki sosem tudta elviselni a csendet a házban, megkéri Adamot, tegyen be valami zenét. Harry reméli, Adam boldog lesz. A film végén az ölelkező pár a „The Power of Love” című popdal kíséretében csillogó csillaggá válik az éjszakai égbolton.
Szereplők.
Magyar változat.
A szinkront a Direct Dub Studios készítette el.
A film készítése.
Graham Broadbent és Sarah Harvey a Blueprint Pictures-től 2017 júniusában vetették fel először a projekt ötletét Jamada számára. Még ugyanabban az évben Andrew Haigh és a Film4 Productions is csatlakozott. Haigh az adaptáció folyamatát "„hosszú és néha fájdalmas”" élményként írta le. Azt nyilatkozta: "„Saját múltamat is szerettem volna boncolgatni, ahogy Adam is teszi a filmben. Érdekelt a családi és romantikus szeretet komplexitása, de különösen egy bizonyos generáció – a ’80-as években felnövő meleg emberek – egyedi tapasztalása is. El akartam távolodni a regény klasszikus kísértettörténetétől, és valami pszichológiaibbat, szinte metafizikait keresni.”"
2022. június 30-án jelentették be a "Strangers" munkacímű film főszereplőit. A bejelentett történet leírása szűkszavú és homályos volt, ami a közösségi médiában találgatásokat indított el arról, hogy vajon Paul Mescal és Andrew Scott karakterei között romantikus kapcsolat bontakozik-e ki.
A forgatás az Egyesült Királyságban zajlott. Adam szüleinek házát Haigh saját gyermekkori otthonában vették fel. A klubjeleneteket a londoni Royal Vauxhall Tavernben forgatták.
Bemutató.
A filmet 2023. augusztus 31-én mutatták be az 50. Telluride Filmfesztiválon, majd 2023. október 1-jén a 2023-as New York-i Filmfesztiválon is vetítették. A film a 68. Valladolidi Nemzetközi Filmfesztivál fő versenyprogramjába is bekerült. A Corki Nemzetközi Filmfesztivál 2023. november 19-én választotta a filmet nemzetközi gálafilmnek, amely egyben az írországi premier is volt. A vetítésre az Everyman Theatre-ben került sor, ahol teltház volt. A QCinema Nemzetközi Filmfesztiválon három alkalommal, 2023. november 19-én, 20-án és 24-én vetítették a filmet. Az Amerikai Egyesült Államokban 2023. december 22-én kezdték meg a korlátozott számú forgalmazást, az Egyesült Királyságban 2024. január 26-án jelent meg.
Bevételi adatok.
A korlátozott számú nyitóhétvégén a film négy moziban dollárt hozott, ami dolláros átlagot jelentett. |
2029858 | 377379 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029858 | Oxymonadida | Az Oxymonadida a Preaxostyla egy jobbára állatok, többnyire termeszek és más faevő rovarok emésztőrendszerében élő kládja. A hasonló Parabasalia kládhoz hasonlóan cellulózbontó szimbionta baktériumokkal rendelkezik. Nem ismert benne mitokondrium vagy abból visszamaradt mitokondriális eredetű sejtszervecske (MRO), például hidrogenoszóma vagy mitoszóma, 3 fajban a mitokondriumok molekuláris markerei se ismertek.
Tagjai például a "Dinenympha, Pyrsonympha, Oxymonas, Streblomastix, Monocercomonoides, Blattamonas" nemzetségek.
Jellemzők.
Legtöbb faja mintegy 50 μm hosszú, és 1 sejtmagja van 4 ostorral. Alapi testeiből több hosszú mikrotubulusokból álló lap ered, melyek axostylust alkotnak, de ez a Parabasaliáétól eltérő szerkezetű. A sejt ezt használhatja úszásra, mivel a lapok egymáson elcsúszva annak undulációját okozzák. A preaxostylus az ostorokat 2 párra választja szét. Egyes Oxymonadida-fajok több maggal, ostorral és axostylussal rendelkeznek.
Relationship to "Trimastix" and "Paratrimastix".
The free-living flagellates "Trimastix" and "Paratrimastix" are closely related to the oxymonads. They lack aerobic mitochondria and have four flagella separated by a preaxostyle, but unlike the oxymonads have a feeding groove. This character places the Oxymonads, "Trimastix", and "Paratrimastix" among the Excavata, and in particular they may belong to the metamonads. Molecular phylogenetic studies indeed place Preaxostyla (oxymonads, "Trimastix", and "Paratrimastix") in Metamonada. |
2029859 | 244660 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029859 | Sogndalsfjøra | Sogndalsfjøra település Norvégia Vestland megyéjében, a közigazgatási Sogndal község területén. A mindennapi életben rövidítve, a "Sogndal" elnevezés a településre is használatos. Lakosainak száma 4388 (2024).
Elhelyezkedésre.
A Sogne-fjord egyik ágánál, a Sogndals-fjord partján helyezkedik el, ott ahol a Sogndalselvi folyó a fjordba ömlik. A települést északról és délről hegyek veszik körül, a Skjeggen 738 méter magas.
A környéken nincs jelentősebb település, a legközelebbi kistérségi központok is több mint 100 km közúti távolságra vannak. Távolságok Sogndalsfjøra településtől: Førde (102 km), Vossevangen (135 km), Bergen (236 km), Oslo (313 km)
Története.
Sogndalsfjøra már a 17. században lakott volt. Az állandó lakosok száma 1701-re elérte a 60-70 főt, egy évszázaddal később a lakosság száma 222-re nőtt, 1900-ra pedig 422 lakost tartottak nyilván. A 19. század vége felé az ipari bázis kiszélesedett és megerősödött. 1881-ben a településen már voltak szobafestők, aranyműves, nyergesek, ácsok, cipészek, órásmesterek, bádogosok és hentesek. Tíz évvel később Sogndalsfjørának már saját biztosítási ügynöke, telefonkezelője, fényképésze és nyomdásza is volt. Sogndalsfjøra ekkor vált a kereskedelem és az oktatás központjává. A 19. század közepétől kezdve gyufaszálgyár működött, később egy gyapjúmalom, valamint egy üdítőital- és gyümölcslé-palackozó üzem jött létre. 1911-ben egy 200 kilowattos generátorral rendelkező vízerőművet építettek itt. Ez volt a régió egyik első erőműve, sőt az egyik első a vidéki Norvégiában. A folyó túloldalán 1893-ban létrehozták a Stedje malmot, ami egészen az 1960-as évekig működött. A 2000-es évektől fejlődésnek indult, a lakosság száma folyamatosan növekszik.
2020. január 1-jén jelentős önkormányzat területi összevonásokra került sor. A közigazgatási Sogndal község önkormányzat egyesült Leikanger község önkormányzattal és Balestrand község önkormányzatának nagy részével (kivéve Nesse területét, amely Høyangerbe olvadt). A közigazgatási központot ekkor Sogndalsfjørából Hermansverkbe helyezték át.
Szerepe.
A 2020-as önkormányzati egyesülést követően ugyan nem Sogndalsfjøra, hanem a tőle 20 km-re található 2228 lakosú Hermansverk (Leikanger) lett Sogndal község területének a közigazgatási központja, ennek ellenére Sogndalsfjøra a kereskedelem, az oktatás és a kultúra térségi központja.
Sogndal ipara hagyományosan a mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása köré összpontosul. A közelben található Kaupanger Ipari Park számos nagyobb vállalatnak ad otthont. Itt működik a limonádét, szörpöt, gyümölcslevet és lekvárt gyártó Lerum Industries A/S, valamint a Gilde vállalat, amely pácolt húskészítményekre specializálódott. A régió számos közszolgáltatási funkciója szintén Sogndalban található.
Sogndalsfjøra a térség oktatási központja A településen van középiskola, ezen kívül pedig a Nyugat-Norvégiai Alkalmazott Tudományok Egyetem (Høgskulen på Vestlandet) egyik kampusza és a Nyugat-norvégiai Kutatóintézet (Vestlandsforsking) is itt működik. Sogndalsfjøra a belső-Sogni regionális rendőrkapitányság központja.
Sogndalsfjøra több üzlettel rendelkezik és a régió legnagyobb bevásárlóközpontja is itt található. A 2012-ben megnyitott Amfi-Sogningen bevásárlóközpont 42 üzletet foglal magába.
Több szálloda is működik, ezek közül a Quality Hotel Sogndal négycsillagos kategóriájú, a Best Western Lægreid Hotell 3 csillagos, míg a Hofslund Fjord Hotel 1912.óta működik.
Sogndal labdarúgócsapata a Sogndal Fotball, a településen pedig stadion is van.
A Sogndal repülőtér (Haukåsen) Sogndalsfjøra-tól délre fekszik, ahonnan naponta vannak járatok Ørsta-Volda, Sandane, Bergen és Oslo repülőtereire. |
2029860 | 570597 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029860 | ATV Spirit | |
2029863 | 426172 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029863 | Steve Witkoff | Steve Witkoff (Bronx, New York, 1957. március 15. –) amerikai ingatlanbefektető, ügyvéd és diplomata, aki 2025 januárja óta az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottjaként tevékenykedik. Ő a Witkoff Group alapítója és elnöke, amely jelentős szereplő az amerikai és nemzetközi ingatlanpiacon.
Korai élet és tanulmányok.
Steve Witkoff zsidó családban született a Bronxban. Édesapja női kabátokat gyártott, ami korán megismertette őt az üzleti világgal.Tanulmányait a Hofstra Egyetemen végezte, ahol politikatudományból szerzett alapdiplomát, majd jogi doktorátust szerzett ugyanott. Pályafutását ingatlanjogászként kezdte New Yorkban, ahol ügyfelei között szerepelt Donald Trump is.
Ingatlanpiaci karrier.
1985-ben Witkoff társalapítója volt a Stellar Managementnek, amely elsősorban New York-i lakóépületekbe fektetett be. 1997-ben megalapította a Witkoff Groupot, amely azóta több ikonikus ingatlant vásárolt meg és fejlesztett, például a Woolworth Buildinget és a Park Lane Hotelt Manhattanben. A cég portfóliója több mint 70 ingatlant foglal magában világszerte, beleértve New Yorkot és Las Vegast is.
Politikai és diplomáciai tevékenység.
2020-ban Donald Trump elnök kinevezte Witkoffot a "Great American Economic Revival Industry Groups" tagjává, amelyet a Covid19 járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hoztak létre. 2024 novemberében Trump bejelentette, hogy Witkoffot nevezi ki az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottjának. Bár nem rendelkezett hivatalos diplomáciai tapasztalattal, Witkoff kulcsszerepet játszott az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet és túszcsere tárgyalásain 2025 januárjában.
Ezt követően Witkoff részt vett az Egyesült Államok és Oroszország közötti kétoldalú tárgyalásokban is, amelyek célja az ukrajnai háború lezárása volt. 2025 márciusában ő volt az egyik kezdeményezője és névadója a "Witkoff-tervnek", amely ideiglenes tűzszünetet javasolt Gázában a Ramadan idejére, bár a terv végül nem valósult meg.
Magánélet és filantrópia.
Steve Witkoff felesége Lauren Rappoport, három fiuk volt. 2011-ben elvesztették egyik fiukat, Andrew-t, aki opioid túladagolás következtében hunyt el. Ez az esemény mélyen érintette Witkoffot, aki azóta aktívan támogatja a függőséggel kapcsolatos tudatosság növelését és a rehabilitációs programokat. 2024-ben a Republikánus Nemzeti Konvención beszédet mondott, amelyben megemlékezett fiáról és hangsúlyozta a függőséggel kapcsolatos kérdések fontosságát. |
2029864 | 320334 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029864 | Görög Júlia | Görög Júlia "Várnai Ferencné" (Budapest, 1931. január 24. –) magyar grafikusművész, illusztrátor.
Életútja.
Budapesten született, 1931. január 24-én. 1945 után dekorációt és faliújságot készített a MADISZ-ban, majd lámpaernyőket festett a nővérével. 1947-től egy évet az Iparrajz Iskolába járt. 17 évesen felvették a Képzőművészeti Főiskola grafika szakára, ahol Ék Sándor és Konecsni György voltak a mesterei. 1953-ban szerzett diplomát, és abban az évben a "Szabad Ifjúság" című lapban már megjelentek rajzai. Grafikusként több lapban publikált. Számos könyvet illusztrált. Többek között a Kossuth, a Móra Könyvkiadó, a Zrínyi, az Európa és a Tankönyvkiadó részére tervezett címlapokat és illusztrációkat. Készített képregényeket és diafilmeket is. |
2029867 | 21420 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029867 | Nola (keresztnév) | |
2029870 | 504509 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029870 | FAKT Szakkollégium | |
2029871 | 698 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029871 | Peter Rowan | Peter Rowan, amerikai gitáros, énekes, dalszerző.
Pályafutása.
Szülei és több rokona hatására Peter Rowan korán megtanult gitározni. Diákként különböző zenekarokban megszerezte első tapasztalatait. A középiskolában alapított együttese, a "The Cupids" figyelemre méltó sikereket ért el Boston környékén. Kiadtak egy kislemezt is.
1963-ban félbehagyta az egyetemet, hogy hivatásos zenész legyen. Mandolinjátékosként és énekesként csatlakozott a "Mother Bay State Entertainers"hez. Bill Keith közvetítésével − akivel korábban már többször is játszott − Bill Monroe szerződtette a The Bluegrass Boysba. 1967-ben Bill Monroe-t elhagyva David Grismannal megalapította az Earth Opera együttest, amellyel számos albumot vett fel, és a The Doors előzenekaraként is ismertté vált.
Ezekben az években egyre inkább dalszerzőként dolgozott. Leghíresebb dala az 1969-ben megjelent „Panama Red” volt. 1972-ben csatlakozott a "Seatrain" folk-rock zenekarhoz, amelynek lemezeit George Martin producere készítette. 1973-ban tagja lett Jerry Garcia bluegrass zenekarának, az Old and in the Way-nek, amelyben régi zenésztársa, David Grisman is fellépett. Egy évvel később Clarence White-tal, David Grismannal és Richard Greene-nel megalapította a "Muleskinner" nevű együttest, amely csak rövid ideig létezett.
Az 1980-as években többször is dolgozott Flaco Jimenezzel. 1983-ban megalapította a "Wild Stallions" együttest. Testvéreivel számos projekten dolgozott The Rowans néven. Három album jelent meg 1975 és 1977 között. A következő években számos ismert bluegrass zenésszel játszott, köztük Jerry Douglas-szal és Tony Rice-szal. Számos szólóalbumot is kiadott. 2001-ben kiadta a „Reggaebilly” című albumot, amely melankolikus country hangzásokat és hegedűjátékotartalmazott reggae ritmikával.
2002-ben Don Edwardsszal felvette a „High Lonesome Cowboy” című albumot, amelyet 2003-ban Grammy-díjra jelöltek a legjobb hagyományos folkalbum kategóriában. 2010 szeptemberében jelent meg a Legacy, egy többnyire saját dalokból álló gyűjtemény, amellyel Rowan visszatért a bluegrass gyökereihez. |
2029873 | 23849 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029873 | Katharina Böhm | Katharina Böhm (Sorengo, Ticino kanton, 1964. november 20. –) osztrák színésznő. |
2029874 | 589078 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029874 | Vesselényi Miklós | Vesselényi Miklós magyar költő, író, újságíró, tanár.
Életútja.
[szerkesztés]
Anyja Juhász Magdolna szobrászművész, apja Vesselényi Ádám informatikus. 1998-ban született Vácon, gyerekkorát is itt töltötte.
2012–2016 között a Váci Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskola diákja, első publikációja ebben az időszakban, 2015-ben jelent meg. Egyetemi tanulmányait Egerben az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem BTK magyar szakán folytatta, ahol 2023-ban szerzett diplomát, majd az ugyanitt a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált.. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Hittudományi, Társadalomtudományi és Romológiai Tanszékén tartott kurzusukat római kori leletekről 2020 és 2023 között..
Újságírói pályája.
Újságírói pályáját a Dunakanyar Régió című folyóiratnál kezdte, ahol 2020 és 2024 között dolgozott mint rovatvezető . 2021-től a Kismarosi Kikiáltó egyik írója, ahol főleg társadalmi témájú cikkek írásával foglalkozik.Versei emelet rendszeresen megjelennek a Palócföldben is. A Váci Irodalmi Kör és a Fekete István Társaság tagja, 2022-ben a Kismarosi Kulturális Klub egyik alelnöke volt.
Irodalmi tevékenysége mellett természetfotósként is dolgozik, fényképeit a Turista Magazin adja közre.
Irodalmi munkássága.
Írására főleg a versek, novellák, színjátékok jellemzőek. 2015-ben jelent meg első verseskötete "Napsugarak a fák között" címmel, ezt még tizenhat követte 2023-ig, mára pedig átlépte a húszat is. 2022-ben jelent meg első regénye "A dunai szél" címmel. 2024 áprilisában a balassagyarmati Megafon Rádió adta közre "Mátyás király" című hangjátékát.
Drámáit 2020 óta játsszák színházakban főleg a váci Dunakanyar Színházban. |
2029880 | 303723 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029880 | Vanish into You | A Vanish into You Lady Gaga amerikai énekesnő dala, amely 2025. március 7-én jelent meg az Interscope Records gondozásában, Gaga "Mayhem" (2025) című stúdióalbumának ötödik számaként. Ez volt az első dal, amit elkészített az albumhoz. Társszerzői Andrew Watt, Henry Walter és Michael Polansky voltak. A dalban ötvöződik a glam rock, a David Bowie által inspirált refrén és a feladásról szóló dalszöveg.
Kompozíció.
A "Vanish into You"-t Lady Gaga, Andrew Watt, Henry Walter és Michael Polansky írta. A "Paper" magazin „a szerelem felfedezésének” nevezte a dalt. A "Riff" magazin szerint a dalban Gaga „a Blondie-t idézi a funkban gyökerező four-on-the-floor ritmussal. A szám az érzelmektől való elszigetelődés érdekében az identitás és a partner személyiségének összefonódását vizsgálja”. A "Variety" „David Bowie-ra utaló” dalnak nevezte a számot, amely „ugyanolyan feszültséggel épül a refrén felé”, mint a "Bad Romance" (2009). A "Pitchfork" szerint a "Vanish into You" „epekedő jajveszékeléssel” rendelkezik. A "Clash" magazin szerint a dal „kicsit visszavesz a tempóból”, és „diszkós, az ABBA birodalmi korszakát idéző szintetizátorokat vonultat fel; olykor egy kis retró beütéssel”.
Néhány rajongó azt feltételezte, hogy a dalt Gaga néhai munkatársa, Tony Bennett ihlette, kiemelve a dalszövegeket, amelyek Bennett legnépszerűbb dalaira utalnak.
A kritikusok értékelései.
Stephen Daw, a "Billboard" munkatársa ezt írta: „Talán a "Mayhem" album vokális szempontból legimpozánsabb dala a "Vanish into You", Gaga glam-rock imádata. A David Bowie-hoz hasonló ikonok által inspirált "Vanish" csillogó lendületet ad a "Mayhem"-nek, kiegészülve vaskos gitárokkal és négyes ritmusokkal, amelyek arra késztetnek, hogy felállj és táncolj. De a dal szívbe markoló refrénjében Gaga saját magával alkotott harmóniái tűnnek ki leginkább, ahogyan minden egyes centiméterét kihasználja hangterjedelmének, hogy elmondja szerelmének, mennyire szerelmes.” A "Rolling Stone" szerint „karrierje csúcspontja a dal sokrétű dance-funk avantgárd drámájában rejlik”. Chris Hedden a "Screen Rant"-től azt írta: „A dal hangulata egyszerre örömteli, de van benne egy olyan vágyakozó érzés is, hogy a felemelő érzés lassan elmúlik, mintha tudomásul vennénk, hogy a nyár elmúlik, és az őszre való átmenet már úton van. Mintha mosolygós arcot kellene vágni, miközben érezzük, hogy egy nyomás vagy növekvő aggodalom közeleg, és nehéz megőrizni ezt a vidámságot. De a "Vanish Into You" valóban jó.”
A dal fogadtatása a közönség körében is rendkívül pozitív volt; a rajongók a "Billboard" által végzett szavazáson a "Vanish into You"-t választották a "Mayhem" legjobb dalának.
Élő előadások.
Gaga a "Vanish into You"-t először a 2025-ös Coachella fesztivál fő fellépőjeként adta elő élőben. A szám alatt végigsétált a közönség előtt, megállt, hogy megfogja a kezüket és velük együtt énekeljen.
Közreműködők.
Közreműködők listája az Apple Music alapján. |
2029882 | 310677 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029882 | Itt (film) | Az Itt (eredeti cím: "Here") 2024-ben bemutatott amerikai filmdráma, amelyet Robert Zemeckis és Eric Roth forgatókönyvéből Zemeckis rendezett, Richard McGuire 2014-es "Here" című képregénye alapján. A főbb szerepekben Tom Hanks, Robin Wright, Paul Bettany és Kelly Reilly látható.
A film világpremierje 2024. október 25-én volt az AFI Filmfesztiválon, majd az Amerikai Egyesült Államokban 2024. november 1-jén a Sony Pictures Releasing forgalmazásában is bemutatásra került. Általánosságban negatív véleményeket kapott a kritikusoktól, és 15,8 millió dolláros bevételt hozott.
Cselekmény.
A film egyetlen szobában zajló eseményeket mutat be, és azokat az embereket, akik a múltban és a jelenben is ott fognak élni. Egy 1902-ben épült ház nappalijáról van szó, valahol az Amerikai Egyesült Államok északkeleti államaiban. A történet több évezredet ölel át, de főként a 20. és 21. századra összpontosít, ugrásokkal a gyarmati korba, a függetlenségi háborúba és a messzi múltba, amikor a terület még dinoszauruszok által lakott ősmocsár volt.
A 20. század elején, a ház építése után először a feleség és fiatal anya, Pauline és férje, John laknak a házban. Pauline attól fél, hogy férje repülés iránti szenvedélye egy napon az életébe kerülhet. Az 1920-as évek közepétől két évtizeden át Leo és Stella lakik a házban.
1945-ben Al Young megveszi a házat, és feleségével, Rose-zal ott él. Nemrég szerelt le a hadseregből, és alkoholista lett.
Még mindketten tinédzserek. A lány szeretne leérettségizni, majd jogot tanulni. Richard viszont grafikai tervezői karriert céloz meg. Richard és Margaret 18 évesen házasodnak össze, miután a lány teherbe esik. Richard ezután biztosítási ügynökként vállal munkát, de továbbra is a szüleivel élnek. Margaret kényelmetlenül érzi magát egy olyan házban, amely nem az övé, ami a házasságban lappangó problémákhoz vezet.
Amikor Youngék 2015-ben eladják a házat, egy fekete család, Devon és Helen Harris költözik be fiukkal, Justinnal. Az egymillió dolláros árat „alkunak” tartották.
Ezekben az időkben fontos, hogy Devon és Helen felvilágosítást adjon Justinnak arról, milyen különleges veszélyek leselkednek a feketékre az országukban. Elmagyarázzák neki, hogyan kell viselkednie, ha valaha is megállítja a rendőrség.
Szereplők.
Magyar változat.
A szinkront a Laborfilm szinkronstúdió készítette el.
A film készítése.
Az Itt című filmadaptációt Richard McGuire "Here" című képregénye alapján 2022 februárjában jelentették be. A produkcióban a Playtone és az ImageMovers vett részt, a forgatókönyvet Eric Roth írta, a rendezést Robert Zemeckis vállalta, míg a főszerepre Tom Hankset választották ki. A befektetők megnyerésére a film jogait aukcióra bocsátották, amelyet a CAA (Hanks, Playtone és Roth képviseletében) és a WME (Zemeckis és az ImageMovers képviseletében) közösen bonyolított le. Azonban minden stúdió visszautasította a projektet a csomagajánlat szakaszában, mivel túl kockázatosnak és nehezen befogadhatónak ítélték meg a széles közönség számára.
2022 májusában a Miramax csatlakozott a film finanszírozásához és nemzetközi értékesítési ügynökként is szerepet vállalt. A Sony Pictures szerezte meg az Egyesült Államokra vonatkozó forgalmazási jogokat, miután a Miramax társtulajdonosa, a Paramount Pictures nem vállalta a globális terjesztést. Robin Wright még azelőtt csatlakozott a szereplőgárdához, hogy az invesztorokat bejelentették volna. Szeptemberben Paul Bettany és Kelly Reilly is leszerződtek, őket követte Leslie Zemeckis 2023 februárjában, valamint Michelle Dockery és Gwilym Lee áprilisban. A film egyesíti újra a "Forrest Gump" óta először Tom Hanks-et és Robin Wrightot, valamint az alkotói csapatot: Robert Zemeckis rendezőt, Eric Roth forgatókönyvírót, Don Burgess operatőrt és Alan Silvestri zeneszerzőt.
A forgatás 2023 januárjában kezdődött a Pinewood Studiosban.[24] A produkció során egy új generatív mesterséges intelligencia technológiát, a Metaphysic Live-ot használták, amely valós időben képes arc-cserére és a színészek fiatalítására a jelenetek előadása közben. Ez a megközelítés lehetővé tette, hogy ne legyen szükség utólagos vizuális effektekre ezekhez az eljárásokhoz, így a valós idejű teljesítmények megőrzésével még hitelesebb végeredményt érjenek el. |
2029883 | 347528 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029883 | Mavrovo-tó | A Mavrovo-tó (; ) a 20. század közepén épült víztározó Észak-Macedónia nyugati részén. Az Opština Mavrovo i Rostuša nevű tározóhoz tartozik, és a Mavrovo Nemzeti Park közepén, Mavrovo i Rosztusa területén, a Mavrovo-völgyben található. A környező hegyvonulatok az Adriai-tenger szintje feletti 2000 méteres magasságot is elérik, és részben a Šar-hegység masszívumához (északon), részben a Bisztra masszívumhoz (délen) tartoznak. Ez utóbbi légvonalban mindössze 20 kilométerre nyugatra fekszik a tótól. A Mavrovo-tó 13,7 négyzetkilométeres vízfelületével az ország egyik legnagyobb tava. Legmélyebb pontján 48 méter mély.
Mavrovi Anovi, Leunovo, Nikiforovo és Mavrovo a tóparti falvak közé tartozik. Ezekben a falvakban együttesen mintegy 340 állandó lakos él.
Története.
Amikor a Mavrovska Reka folyót a 48 méteres gáttal felduzzasztották, a nagy Mavrovo-völgy megtelt vízzel, és kialakult a 10 kilométer hosszú és 3 kilométer széles Mavrovo-tó, melynek vízszintje a tengerszint felett 1233 méteres magasságban található. 1957-ben a tótól északkeletre, Gosztivar közelében fekvő Vrutokban épült egy vízerőmű, amelyet egy öt kilométer hosszú csatorna köt össze a tóval, amely mintegy 600 méterrel magasabban fekszik. 1959-ben további erőműveket építettek be Ravenben Vrutoktól északra, és Vrbenben a gát közelében. Mindhárom erőmű évi 390 millió kilowattóra termelési kapacitással rendelkezik.
Turizmus.
A környező hegyvidéki régiókkal együtt a Mavrovo-tó népszerű üdülőhely, és teljes egészében természetvédelmi terület. Nyáron a fürdőző és túrázó turistákat vonzza, télen pedig a havas sportok szerelmesei a Mavrovo falu fölött található Zare Lazarevski síközpontot keresik fel.
Az egyik leglenyűgözőbb dolog, amitől elakad a lélegzete, az a tóba süllyesztett templom. A tetőnek és a harangtoronynak csak egy kis része látszik a tóból. A mavrovoi Szent Nikola-templom 1850-ben épült, és 103 évig kiváló állapotban volt. A Mavrovo-tó létrehozásakor az ott lévő régi falvak nagy részét elárasztották, ezek között az épületek között volt a templom is. A helyszín különlegessége, hogy rejtélyes módon csak a templom maradt meg, míg a többi épület elpusztult (hasonló módon az erdélyi Bözödújfaluhoz). Ritkán van lehetőségünk meglátogatni a templom belsejét, mert az év nagy részében víz alatt áll. Csak ritka pillanatokban, amikor a tavat leengedik, lehet belépni a templom belsejébe. |
2029885 | 17813 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029885 | Angyalok és démonok (regény) | Az Angyalok és démonok Dan Brown amerikai író 2000-ben megjelent bestsellere. A nagy sikerre tekintettel a főszereplő Robert Langdon kalandjait a szerző négy kötetben folytatta:
Témája, cselekménye.
A magyar kiadás fülszövege szerint Robert Langdont, a Harvard világhírű szimbólumkutatóját egy svájci tudományos intézetbe hívják, hogy segítsen megfejteni egy rejtélyes jelet, amelyet egy meggyilkolt fizikus mellkasába égettek. Langdon felfedezi, hogy az illuminátusok több száz éves földalatti szervezete hadjáratra készül a katolikus egyház ellen. Hétpecsétes titkokon, veszélyes katakombákon, elhagyatott székesegyházakon és a földkerekség legrejtettebb barlangján átvágva kutatja a rég elfeledett illuminátusok búvóhelyét.
Utóélete.
A sikerkönyvből hamarosan sikerfilm készült: Angyalok és démonok (film). Ez kellőképp megágyazott annak, hogy a sorozat következő kötete, a A Da Vinci-kód még elődjénél is népszerűbbé váljon.
Kulturális jelentősége.
A mű szimbólumrendszeréről, történelmi kapcsolatairól, irodalmi értékeiről, a benne foglalt ismeretekről részletes ismeretterjesztő tanulmánykötetet írt Simon Cox.
Jelentőségét mutatja, hogy Rómában spontán kialakult az Angyalok és démonok turistaútvonal, amelyen végighaladva a látogatók megtekintik a történet helyszíneit, és összevetik az ott látottakat a leírtakkal.
A katolikus egyház reakciója.
A Vatikán rendkívül negatívan fogadta a könyvet, és igyekezett nehezíteni annak népszerűsítését. Ennek legnyilvánvalóbb jeleiként: |
2029886 | 10727 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029886 | Női 400 méteres gátfutás a 2024. évi nyári olimpiai játékokon | A 2024. évi nyári olimpiai játékokon az atlétika női 400 méteres gátfutás versenyszámának futamait augusztus 4. és augusztus 8. között rendezték a párizsi Stade de France-ban. Az aranyérmet a címvédő, világcsúcstartó amerikai Sydney McLaughlin-Levrone nyerte 50,37-es új világrekorddal. Az ezüstérmet honfitársa, Anna Cockrell szerezte meg, bronzérmes az aktuális világbajnok holland Femke Bol lett.
Ez a versenyszám 11. alkalommal szerepelt az olimpiai programban.
Rekordok.
A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben:
A versenyen a döntőben új világrekord született.
Eredmények.
Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő:
Előfutamok.
Minden előfutam első három helyezettje automatikusan az elődöntőbe jutott. Az összesített eredmények alapján további három versenyző jutott az elődöntőbe. A többiek a vigaszágon folytathatták a versenyzést. |
2029887 | 259789 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029887 | Adékambi Olufadé | Adékambi Olufadé (Lomé, 1980. január 7. – ) togói válogatott labdarúgó, csatár.
Pályafutása.
Klubcsapatokban.
Loméban született, Togóban. Pályafutását 1998-ban a togói Dynamic Togolais csapatában kezdte. 2000-ben a guineai Satellite FC-ben szerepelt. 2000-ben Belgiumba szerződött a KSC Lokeren együtteséhez, ahol egy évet töltött. A 2001–02-es szezonban a Lille játékosa volt Franciaországban. 2002 és 2003 között az OGC Nice csapatát erősítette. 2003-ban visszatért Belgiumba a Charleroi együtteséhez, ahol egy évig játszott. 2004 és 2006 között a katari Esz-Szaílija labdarúgója volt. 2006-tól 2010-ben a belga Gent színeiben 77 bajnokin lépett pályára és 33 alkalommal volt eredményes. 2011-ben a Charleroi tagjaként fejezte be a pályafutását.
A válogatottban.
1997 és 2010 között 38 alkalommal szerepelt a togói válogatottban és 9 gólt szerzett. Részt vett a 2006-os világbajnokságon, ahol Franciaország ellen csereként lépett pályára. A Svájc és a Dél-Korea elleni mérkőzéseken nem kapott lehetőséget.
Részt vett a 2002-es és a 2006-os afrikai nemzetek kupáján is. |
2029888 | 542 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029888 | Dubrava Nova | Dubrava Nova (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Čelinac községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése.
A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 29, közúton 40 km-re, községközpontjától légvonalban 19, közúton 27 km-re keletre, a Jošavától keletre fekvő dombvidéken, 250-420 méteres magasságban fekszik.
Története.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Čelinac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
A korábban Dubrava birtokként ismert terület Banja Luka külterületi része volt. 1953-ban Čelinac község megalakulásakor csatolták a községhez. Dubrava Nova egy néhány házból álló házcsoport volt az egykori birtok nyugati részén, míg a jóval nagyobb Dubrava Stara tőle 6 km-re délnyugatra, a Velika Ukrina bal partján a 20. század elején jött létre. Itt található a templom és az iskola is. |
2029890 | 452308 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029890 | Halhatlan Joe | Halhatlan Joe, születési nevén Joe Moore, a Mad Max című ausztrál posztapokaliptikus akciófilm-sorozat kitalált szereplője, aki először a 2015-ös "Mad Max – A harag útja" című film főellenségeként tűnt fel, a harag útja azonos című képregénysorozatában és a 2024-es című előzményfilmben is fontos szerepet tölt be. A sorozat radioaktív, posztapokaliptikus pusztaságában Halhatlan Joe egy nagyhatalmú hadúr; fanatikus ""hadfiúkból"” álló serege a skandináv mitológia isteneként tiszteli őt, aki majd a Valhallába vezeti őket. Joe a Sziklavár, a pusztaság egyik utolsó megmaradt édesvízforrása feletti irányításával uralja a régió gazdaságát. Azonban a sugárzás miatt hihetetlenül beteg is. A vágya, hogy genetikailag egészséges örököst nemzzen a királyságának, arra készteti, hogy szexrabszolgákból háremet tartson. A hárem egyik jelöltje Furiosa, aki azonban Dementus hadúr legyőzésénél Joe megbízható hadnagya lesz, mielőtt ellene fordulna, hogy kiszabadítsa megmaradt rabszolgáit a várból, ezzel kiváltva a harag útja film eseményeit.
"A harag útja" filmben Halhatlan Joe-t Hugh Keays-Byrne játszotta, aki korábban az eredeti "Mad Maxben" Toecutter-t alakította. "A Furiosa" című filmben Lachy Hulme alakította a karaktert, mivel Keays-Byrne 2020-ban elhunyt.
Karakterleírás.
A Harag Útja filmben Halhatlan Joe a "pusztaság uralkodója. Átlátszó, műanyag páncélt - mellkaspáncélt - visel a gennyes sebek elfedésére, hosszú, fehér haja egy csontvázmosolyú maszk körül lobog, mellyel légzőkészülékét fedi el". A páncéljának több változatán, (amely autó- és mobiltelefon-alkatrészekből készült) kitüntetések és néhány valódi katonai jelvény (például az amerikai haditengerészet tiszti sapkájának jelvénye) látható, az Artisan Armours nevű brit cégnél készült az Egyesült Királyságban.
Joe hatalmának alapját a hadifiúk képezik, egy olyan fiatal férfiakból álló sereg, akik a pusztaság radioaktivitása miatt rákot és más halálos betegségeket kaptak. Hogy ezeket a férfiakat a zászlaja alá gyűjtse, Joe kitalál egy autó-központú vallást, amelynek ő maga a feje. Arra bátorítja a már haldokló Hadifiúkat, hogy dicsőséges halált keressenek a csatában, és a bátor katonáknak helyet ígér a Valhallában. Azt is megengedi nekik, hogy a sziklaerődjében, a várban éljenek, míg az egyszerű emberek mocskos alagutakban laknak. Ahhoz, hogy a Hadifiúk gyorsan közlekedhessenek a pusztaságban, egy nagy gyűjteményt tart fenn az apokalipszis előtti járművekből, amelyet „Szent Motorok Házának” nevez; szerelői kreatívan átalakítják a járműveket harci gépezetekké, beleértve a „"hadivasat"”, egy erősen felfegyverzett és páncélozott ellátmányszállító tankert, amely kereskedelmi árukat szállít át a törvény nélküli pusztaságon.
Bár a hadifiúk kérdés nélkül engedelmeskednek neki, és halhatatlannak hiszik, Joe lassan haldoklik, és három fia közül egyik sem tűnik tökéletes utódnak: Rictus Erectus fizikailag erős, de ostoba, és oxigénpalackra van szüksége a légzéshez; Scabrous Scrotus torz és pszichésen instabil; Corpus Colossus pedig, bár rendkívül intelligens, üvegcsont-betegsége (osteogenesis imperfecta) van. Ennek következtében Joe kényszeresen vásárol, rabol és lop el genetikailag egészséges nőket, abban a reményben, hogy egészséges örököst nemzhet, mielőtt meghal.
Fiktív életrajz.
Képregény.
A 2015-ben megjelent, a filmmel azonos című képregény elmeséli Joe hatalomra jutásának történetét. Az eredetileg Joe Moore nevű férfi, akiből Halhatlan Joe lett, az ausztrál hadsereg ünnepelt katonája volt ezredesként. A 21. század elején a víz- és olajháborúban harcolt, ez a háború hozzájárult a globális apokalipszis kialakulásához. A civilizáció összeomlása után ő és az emberei elhagyták a posztjukat, és a legtöbb emberhez hasonlóan az ausztrál Outback-be vonultak. Ezután kegyetlen útszéli bandává váltak, Joe gyakran rabszolgaként tartotta az ellenséges bandák tagjainak feleségeit és lányait. Volt egy meg nem nevezett testvére is, aki követte őt.
Egyik portyája során egy kivégzés előtt álló kövér kannibál mesél Joe-nak egy hatalmas vízlelőhelyről, ahová szinte lehetetlen bejutni. A sok veszteség ellenére Joe-nak végül sikerül elfoglalnia a víztározót, amelyből később a Sziklavár lesz. Követői "halhatatlanként" ünneplik őt, ami végül a "Halhatlan" megtisztelő elnevezéssé alakul át.
Miközben Joe megpróbálja elfoglalni a víztározót, megfigyelőket küld ki, akik felfedeznek egy elhagyott olajfinomítót és egy ólombányát, amelyekből később Gázváros, illetve a Skulófarm lesz. Joe a jobbkezét, Kalasnyikov őrnagyot bízza meg a Skulófarm vezetésével; később ""skulófarmer" néven híresül el a pusztaságban. Joe a vár helyét felfedő embert Gázváros irányításával jutalmazza; ő "az emberevő" néven válik ismertté. Bár Joe most már a Citadella ura, a sugárbetegség kezd elhatalmasodni rajta.
"Furiosa: Történet a Mad Maxből".
Immortan Joe megjelenik a Furiosa, a Fury Road előzményfilmjében, amikor Dementus hadúr motoros hordája ostromolja a Citadellát. Kalasnyikov kivételével a régi katonái vagy meghaltak, vagy elmentek, így Joe-nak egy szektaszerű, főként fiatal férfiakból álló serege, a „ Hadfiúk” maradt, akik Joe-t isteni lényként imádják, aki elviszi a lelküket a Valhallába. A pusztaság radioaktivitása miatt Joe megbetegedett, és a túléléshez légzőkészülékre van szüksége. Bár Dementus arra bátorítja a Hadifiúkat, hogy puccsot szervezzenek, Joe röviden bemutatja ennek a tervnek az ostobaságát azzal, hogy egy Hadifiút arra utasít, hogy Dementus szeme láttára kövessen el öngyilkos merényletet. A Hadfiúk ezután tömegesen megtámadják a Motoros Hordát, és elűzik őket a Fellegvárból. Joe azonban kénytelen tárgyalni Dementus-szal, miután ez utóbbi csellel elfoglalja Joe testvérétől Gázvárost, ahonnan az új világban nélkülözhetetlen benzin származik, amit Joe a Fellegvár alatt található víztározó vízének kiszivattyúzására használ. Miután Dementus kísérete felfedezi, hogy foglyának, Furiosának nincs születési rendellenessége, Joe megvásárolja Dementus-tól a fiatal lányt, valamint orvosát, a Szerves Mechanikust. Azt mondja az ekkor kamaszkorú Furiosa-nak, hogy ha nagykorú lesz, az egyik „felesége” lehet. Furiosa azonban megszökik Joe magán páncélterméből, megtévesztve annak fiát, Rictus-t. Mivel egyedül nem tud elmenekülni a Fellegvárból, hamis személyazonossággal csatlakozik Joe hadseregéhez, és feljebb lép a ranglétrán.
Évekkel később Joe elhatározza, hogy megtámadja Gázvárost, mivel Dementus rossz irányítása miatt az majdnem a pusztulás szélére került. Elküldi a hadivasat, hogy vegyen fel fegyvereket és lőszert szövetségesétől, a skulófarmertől. Dementus azonban rajtaüt a hadivason, és Furiosa az egyetlen túlélő. Amikor Furiosa visszaérkezik a várba, Joe haditanácsa éppen arról vitatkozik, hogyan reagáljon a Gázvárosból felszálló fekete füstre. Furiosa, aki a fogsága alatt kiismerte Dementus harcmodorát, felismeri, hogy a füst csak trükk, és hogy Dementus azt akarja, hogy Joe teljes támadást indítson a város ellen, hogy aztán titokban megtámadhassa a védtelen Fellegvárat. Joe egyetért Furiosa-val. A hadfiúk elhitetik Dementus-szal, hogy Gázváros felé tartanak. Eközben Joe sikeresen csapdába csalja a gyanútlan Dementus-t a vár elé vezető úton, így fölénybe kerül a "40 napos pusztai háborúban" a motoros horda ellen. Miután a Hadifiúk legyőzik a hordát, Furiosa elfogja a menekülő Dementus-t, és Joe előlépteti őt Imperátorrá.
Videojáték.
Joe közvetlenül nem jelenik meg a játékban, de szerepel egy csapat hadfiú, akiket a vezér fia, Scabrous Scrotus vezet. A játékban Scrotus Gázváros harmadik vezetőjeként jelenik meg (Halhatlan Joe testvére és Dementus után); Joe nem engedte, hogy Scrotus örökölje a Fellegvárat elmebaja miatt. Amikor Max a játék elején egy láncfűrészt szúr Scrotus fejébe, Scrotus elhatározza, hogy végez Max-el. A játék végén meghal, megnyitva az utat az Emberevő (Joe katonai stratégája a "Furiosában" ) előtt, hogy átvegye Gázváros felett az uralmat.
"Mad Max - A harag útja".
A harag útja című film idejére Halhatlan Joe a pusztaság leghatalmasabb hadura lett, szövetségesei szilárdan irányítják Gastownt és a Bullet Farmot is. Joe egészségi állapota azonban tovább romlott, és már ahhoz is szolgákra van szüksége, hogy egyáltalán fel tudjon kelni. Nincs egészséges örököse, és csak öt felesége maradt: Toast "a tudó", Capable, Dag, Cheedo "a törékeny", és a kedvence, "a ragyogó" Angharad. (Furiosa megmutatja, hogy Joe politikája az, hogy három sikertelen kísérlet után, amikor egészséges örököst próbál nemzeni, eldobja a feleségeit). E feleségek közül kettő - Angharad és Dag - terhes a hadúr egy lehetséges örökösével.
A film elején Joe egy látszólag rutinszerű ellátási útra küldi a hadivasat (Furiosa imperátor parancsnoksága alatt) Gastownba és a Bullet Farmra. Csapatai közben elfogták Max Rockatansky-t, de nincs tisztában Max jelentőségével. Amikor azonban látja, hogy Furiosa letért az útról, Joe ellenőrzi magánpáncéltermét, és rájön, hogy feleségei megszöktek a hadivassal. Joe dühében és kétségbeesésében a vár minden hadra fogható Hadfiúját magával viszi az üldözésre, közben segítséget kér Gázvárostól és Skulófarmtól. Az üldözés zűrzavarában Max megszökik; mivel nincs hová mennie, beleegyezik, hogy segít Furiosa-nak.
Joe majdnem elkapja a hadivasat egy szűk kanyonban, Angharad felmászik a gép oldalára, hogy emberi pajzsként szolgáljon, mivel tudja, hogy Joe nem fogja megkockáztatni, hogy megsérüljön a születendő gyermeke. Angharad azonban megbotlik és Joe monster truck-jának kerekei alá kerül, amely elgázolja őt, megölve Angharadot és a magzatot is. A császármetszés során kiderül, hogy a baba testileg hibátlan lett volna, ami még jobban feldühíti Joe-t.
Joe megállítja a seregét a sivatagban, amíg elgondolkodik a következő lépésén. Nagy meglepetésére látja, hogy a hadivas visszafordult, és a Sziklavár felé tart, mivel Furiosa eredeti célpontja, a zöld hely már nem alkalmas az életre. A Furiosa-filmben bemutatott csel (amikor meg akarták támadni Gázvárost) ironikus visszhangjaként Joe rájön, hogy védtelenül hagyta a Fellegvárat. Ennek ellenére sikerül megelőznie a hadivasat két Cadillacből összeépített járgányával (Gigahorse). Furiosa azonban felszáll a Gigahorse-ra, és egy szigonnyal letépi Joe légzőmaszkját, széttépve állkapcsát, ezzel megölve őt. Furiosa csapata elfoglalja a Gigahorse-ot, és a kanyonban, ahol Angharad meghalt, hatalmas karambolt okoz a hadivassal, megakadályozva, hogy Joe seregének többi része üldözőbe vegye őket. Furiosa akadálytalanul visszatér a Fellegvárba, ahol Max bemutatja Joe holttestét a helyieknek, akik ünneplik a halálát. Miután elvesztették "megmentőjüket", a megmaradt hadfiúk vonakodva átadják a várat Furiosa-nak, végleg véget vetve Joe rendszerének és dinasztiájának.
Fogadtatás.
Michael Rothman az ABC Newsnak írt a filmről, és úgy jellemezte Immortan Joe-t, mint "egy igazi rosszfiút, aki egyáltalán nem hasonlít egyetlen olyan gonosztevőre sem, aki valaha is szerepelt a filmvásznon". Joanna Robinson, a Vanity Fair munkatársa "rémálomszerűnek" és "egy eléggé klasszikus Miller-alkotásnak írta le, akinek koponyafétisét még egy gót is megirigyelné". Spencer Kornhaber a The Atlantic-tól azt írta: „Talán a 2015-ös év állt a legközelebb ahhoz, hogy táplálékot adjon a ”Minden idők legjobb gonosztevői„ listára, a Mad Max: Fury Roadban, ahol Immortan Joe, a rabszolgatartó király egy undorító maszkkal és egy ugyanilyen undorító pofával rendelkezett." |
2029892 | 28085520 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=2029892 | Kelemen Ferenc (festőművész) | Kelemen Ferenc magyar festőművész, realista és impresszionista stílusban alkotó kortárs képzőművész. Munkáiban a klasszikus festészeti hagyományokat ötvözi a modern látásmóddal, fő médiuma az olaj-vászon technika.
Életútja.
Kelemen Ferenc Mosonmagyaróváron született és él. A festészettel autodidakta módon kezdett foglalkozni, de munkáit a klasszikus mesterekhez méltó technikai tudás és stílusbeli letisztultság jellemzi. A régi mesterek tiszteletén alapuló látásmódját egyéni festői programmal ötvözi.
Pályája során több mint három évtizede aktív szereplője a nyugat-magyarországi és országos képzőművészeti életnek. Rendszeresen szerepel önálló és csoportos kiállításokon, munkáit hazai és külföldi magángyűjtők is vásárolják.
Művészete.
Festészete realista és impresszionista elemeket ötvöz. Leggyakrabban olajjal dolgozik vászonra, képeit finom, rétegzett lazúros technikával építi fel. Fő témái: természet, ember, hétköznapi pillanatok, valamint a fény, mint kompozíciós és kifejező eszköz. |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.